Szamos, 1899. május (31. évfolyam, 36-43. szám)
1899-05-11 / 38. szám
XXXI. évfolyam Szatmar, 1899. csütörtök, május hó 11. 38-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasarnap és csütörtökön A SZ ATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERK .SZTŐSÉH : Rákóczy-uteza 9 sz. Kgész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I írt. . KIADÓHIVATAL: KéUéczy-nteza 9. sz. Egyes példány ára IO kr. M ndeonemü dijak Szatinaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 10 kr. A megalakult Szatmári Nemzeti Szövetség. A Szatmári Nemzeti Szövetség megalakulása rendén társadalmunk ismét olyan elismerésre méltó jelét adta a magasabb nemzeti czélok iránti érzékének és lelkesedésének, hogy ezt, habár az önmagunk dicséretének látszik is, — jóleső örömmel kell konstatálnunk. Nem azért emeljük ki ez örvendetes jelenséget, mintha tahin eddig az ellenkezőt kellett volna tapasztalnunk, hanem azért, mert újabb bizonyítékát látjuk ebben is azon meggyőződésünknek, hogy társadalmunk a szervezésre olyan alkalmas és értékes erkölcsi tényezőket foglal magában, melyek a vezető férfiak tapintatos és lelkes akcziója mellett derekasan meg is nyilatkoznak. L körülmény tiszteletünket és becsülésünket annyival is iniább fokozza, mert az a czél, melynek szolgálatában e szervezkedés történt, nem provincziális, nem helyi érdekű, hanem országos nemze'i. Az erkölcsi és anyagi támogatás, melyre vállalkozunk, a minket illető nemzetiségi, kulturális és jótékonysági részében városunkban már jó ideje megnyilatkozott s társadalmunknak az emberszereteten alapuló átalakítása és szervező munkája is folyamaiban van s öntudatosan törekszik a czél felé. Társad 1- munk mindezek mellett is szélesebbre nyilt tekintetével belátta, hogy mint a nagy nemzettest egyik számottevő szerve erkölcsi és anyagi támogatásával hozzá kell járuljon ama szélesebb körű munkához is, melynek az egész test minden részébe elhatóan kell megnyilatkoznia. Az alakuló gyűlésen meg jelent polgártársaink impozáns száma, a közvetlen hazafias érzéstől áthatott üdvözlések a Nemzeti Szövetség eszméjének meleg fogadtatásáról tanúskodtak és pedig nemcsak forma szerint, mert íélreismerhetetlenül kiérezhető volt minden mozzanatban az az erős meggyőződés, mely az eszmében bízik s annak sikerét akarja is. A szervezkedés és megalakulás főbb mozzanatairól egyébként a következőkben számolunk be: Az Országos Nemzeti Szövetség Budapest- [ rőt érkező tagjai elé szombaton, április hó 6-án este nagy számban vonult ki városunk polgársága a vasúti állomáshoz, élén Hermán Mihály polgármesterrel, hogy a megérkezőket fogadják. A központi szövetség tagjai közül megérkeztek dr. Chorin Ferencz, Szatmár képviselője, Kri- váohy Géza, Kende Béla, dr. Barthos Andor, Raj- kovich Tibor, Reh Gyula s Bállá Antal hírlapírók. ( — A megérkezőket Hármán Mihály polgármester mele.g szavakban üdvözölte, kik aztán házi gazdáik kisóretóben éljenzések közt vonultak be a \ fellobogózott városba. A vendégek közül dr. Chorin Ferenczczel ehány an az épen akkor tartott dalestélyen is , zt- vettek. Másnap már reggeli 10 órakor a „Vigadó“ nagy terme szorongásig megtelt közönséggel, kik közt városunk minden rendű polgárait láthattuk. Az alakuló gyűlést a Szatmári Iparos Énekegyesület Hymnusza nyitotta meg, melyet a közönség felállva hallgatott végig. Ennek elhangzása után dr. Chorin Ferencz ismertette a megalakítandó szövetség czólját, működési körét. Nagyszabású beszédébe a következő mozzanatokat emeljük ki: Beszéde kezdetén a Nemz. Szövetség köz- 1 ponti igazgatósága nevében üdvözli a közönséget. Örömmel tesz e megbízásnak eleget, mert a fenti szövetség kötelékein kivül politikai és barátsági kötelék is fűzi Szatmár városához. (Éljenzés.) Előadja, hogy néhány évvel ezelőtt több lelkes fővárosi férfiúnak sikerült a társadalmi egység előmozdítására e szövetséget létesitni. Mint minden kezdeményezést, úgy ennek esz májét is kétkedve fogadták s eleinte nem talált nagy népszerűségre, a mint hiába fáradoztak annak idején egy Széchenyi István, egy Kossuth Lajos is. A kétkedés abból indult ki, hogy az ország vezérlő eleme, a földbirtokos osztály a létfenntartás gondjaival lo . ón elfoglalva, nagyobb társadalmi impulzusra nem képes. — A kezdeményezők mindazonáltal nem riadtak vissza e nehézségektől; utaltak kisebb országok megalkotott társadalmi szövetségeire ; utaltak a nemzet kebelében rejlő nagy erőkre, melyeket egy nagy nemzeti czél felé tömöritni kell. Szóló megengedi, hogy vannak számos humánus és kulturális intézményeink, melyek híven töltik be feladataikat, de olyan egyesületünk, mely a különböző téren működő társadalmi tényezőket egyesítené, ez a nagy kötelesség még megoldásra vár. (Élénk éljenzés.) Az N. Sz. egyesülete bízik ama fenséges eszme diadalában, mely a hazafiak szivében mélyen be van vésve : a magyar nemzeti egységes állam megteremtésében. Ez eszme szolgálatára alakult N. Sz. gyorsan terjedt különösen a vidéken ; első alapitója Őfelsége, (éljenzés) világos jeléül annak, hogy az eszme legfelsőbb helyről is méltatva van. A szövetség czólja, hogy lerombolja a vallás felekezetek alkotta válaszfalakat ; a nemzetiségi és idegen ajkú polgárokat a szeretet és becsülés kötelékeivel kívánja e szövetséghez fűzni stb. Ez egységes szervezet a a nemzeti politika szolgálatában fog állani; s meggyőzni kívánja az idegen ajkú polgárokat, hogy a magyar állam egysége rájuk nézve is erőforrásul szolgál. Nagy feladat vár e részben a magyar nőkre, kik a társadalom központját képezik kiváló tulajdonságaiknál fogva, mert ők érintkezve más ajkú és nemzetiségi nőkkel, leginkább bevonhatják őket az egyleti élet kötelékeibe. — AN. Sz. fel akarja karolni a mun- káskérdést is s megfontolással jelöli ki azon irányokat, melyeket követni akar. Utal 1848. előtt a jobbágyok felszabadítását megelőző körűimé nyekre s arra, hogy a felszólítás azért vált rázkódások nélkül lehetővé, mert a mozgalmat maga a nemesség érlelte és vezette győzelemre. Levonja belőle a tanulságot: minden átalakulás, mely a megoldásra megérett, ha azt a nemzet értelmisége vezeti diadalra, nem csökkenti annak hatalmát és befolyását. — Szerencsés eszmének tartja, hogy a Nemz. Szövets. Szatmá- ron alakuljon meg; hisze megyéből indult ki az a nagy szellemi mozgalom is, a 40-es években, mely körül az egész ország csoportosult. A mostani nagy czéloknak is egy lánczszeme legjmn a Szatmári Nemz. Szövetség, mely anyit fog elérni, a mennyi tetterő, áldozatkészség lesz annak tagjaiban. Ajánlja az eszmét a tisztelt hazafiaknak. (Hosszas éljenzés.) A szónoki fordulatokban gazdag és hatásos ; beszéd elhangzása után városunk nevében Hermán Mihály polgármester üdvözölte a Szövetség jelenlevő tagjait s beható szocziológiai is- ! merettel ecsetelte azokat a feladatokat s az ezek I teljesítése nyomán várható azon átalakulásokat, I melyek városunk társadalmának, kereskedelmének, iparának és majdnem minden munkakörének terén üdvösek és kívánatosak. Társadalmunk j egységes szervezése czéljából felszínre kell ne- i künk is hoznunk amaz erőket, melyek a társadalom kincses bányájában rejtőznek. A lelkesedés közvetlen melegével és szónoki erővel teljes beszéd nagy hatást ért el s midőn a jelenvoltak üdvözlésével a polgármester beszédét befejezte, a hallgatóság zajosan megtapsolta és megéljenezte. Üdvözölte még a szervezőket Majos Károly klasszikus tömörségű választékos s általános tetszéssel kisért beszéddel, ki a Széchenyi Társulat részéről szólott; majd dr. E echt el János hatalmas szónoki erejével támasztott lelkes tapsvihart, ki a Kölcsey-kör részéről üdvözölte az eszmét. Az iparos olvasókör nevében Kótai Lajos szólott talpraesetten s fejezte ki a kör nevében csatlakozását az eszméhez. Ezek után Chorin Ferencz elnök a közgyűlés egyhangú határozataképen kimondja, hogy a szövetség szatmári fiókja a következőleg alakult meg: Elnök: Jákó Mihály, alelnökök : dr. Steinberger Ferencz, dr. Fejes István, pénztár- nők : Kertészííy Gábor, ellenőr : Eerency János, titkár: Osváth Elemér, felügyelő bizottsági tagok : Kovács Leo, ifj. dr. Farkas Antal és dr. Kelemen Samu, választmányi tagok: Hermán Mihály, Majos Károly, bér. Kovács Béla, Jan- kovics János, Ratkovszki Pál, Borsos Benő, Kótai Lajos, Tankóczi Gyula, Ékkel Lajos, Tar Károly, dr. Fechtel János, Melles Emil, Papp Lajos, Antal Dániel, Gábriel József, Gyulai Lajos, Szakái László, Komka Alajos, Szentiványi Károly, Teitelbaum Herman, Páskuj Imre, Radó Bertalan, Rácz István, Mátray Lajos, dr. Hantz Jenő, Báthory Endre, Bodnár Gáspár, dr. Tanódi Márton, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, Csomay Imre, Uray Géza, Yeróczy Antal Sarkadi Adolf, Dénes Lajos, ifj. Hermán István, Pótor Dániel, Franki Mihály, cs. Mayer Károly és Kató Antal. Jákó Mihály tiszttársai nevében is megköszöni a kitüntetést, s ígéri, hogy feladatuknak megfelelni híven igyekeznek. Dr. Fejes István hívta fel aztán a polgárságot a szövetségbe való tényleges belépésre. E közgyűlés alkalmából hódoló sürgönyök inteztettek Ő felségéhez, a királyhoz, mint a szövetség első alapítójához s József főherczeg- hez, mint a szövetség egyik alapítójához. Az alakuló közgyűlést délben bankett, este pedig az „Ezres“ asztaltársaság „nagy asztala“ követte, miről lapunk más helyén emlékezünk meg. Köszönet és hálás elismerés illeti meg vendégeinket ; hogy városunkba jővén a szervezés munkáját elősegítették s itteni szereplesükkel polgárságunk hazafias lelkesedésének megnyilatkozására impozáns alkalmat nyújtottak.
