Szamos, 1899. január (31. évfolyam, 1-9. szám)

1899-01-12 / 4. szám

tett törekvésük mellett volt lehetséges 16 szó ellenében 19 szavazattal a személyi pót­lékot biztosítani?! Úgy látszik már azonban, hogy a si­ker gyakorlati elérésében eddig igénybe vett személyi összeköttetés és taktika sem sok reménynyel kecsegtethet. Mutatja ezt azon példa, hogy a hasonló körülmények közt választott g keleti lelkész fizetése az elődje által élvezett 600 írt személyi pótlékkal máig sem emelkedett. Joggal kérdezhetem tehát ezek után: mi czélja volt a t főgondnok urnák, hogy a kézzelfogható tények ellenére is a 600 ío- rint pótlékot, mint a fizetésemelkedés pozi­tívumát a pályázati hirdetésbe tétesse ? Az alábbiakból ez is kitűnik, hogy egye­bek közt egyelőre nem lehetett más czélja, minthogy a németi ref egyházat 1 ső ren­dűnek osztályoztathassa. Mert vájjon ezek után esetleges dolognak lehet-e tekinteni azt, he gy a pályázatban a lelkészi javadalom hivatalos becsösszegét közöltetni elmulasztotta ? — Az Egyházi törvények ‘205. §-a pedig ez iránt is világosan intézkedik, midőn azt mondja, hogy VA pályázat az esperes jelen­tésére a püspök által az egyház neve és a lel­készi javadalom hivatalos becsösszegénok kitételével . . . közlendő 1 De egyébként eziránt más pályázatok általános és megszokott tormájából is kellő tájékozást nyerhetett volna. A hivatalos becsösszeg úgy látszik ki­hagyatott pedig egyszerűen azon okból, mert a teljesen illuzórius 600 írt személyi pótlék 1 itétele nélkül a hivatalos dijlevél szerinti ja­vadalmazás becsösszege az egyházat csak II. osztályúnak sorozta volna A dijlevél ugyanis a lelkészi javadalmazást a következőkben ál­lapítja meg: 1. Lakás ............................... 0 2. Készpénz a városi pénz Iáiból.......................... 1200 korona 2. 1 6 öl tüziía a város által beszállítva.....................215 „ 4. A város által 28 hold föld haszon élvezete ... 416 „ 5. Palástdij, stóla . . . 400 „ Összesen 2231 korona vagyis 1115 írt 50 kr. Már pedig a Tiszántúli ref. egyh. ke­rület 1883 szept. 4—8 napjain tartott köz­gyűlési jegyzőkönyvének 15 pontja szerint I. oszt egyház az, mely 12U0 frt s ezen felüli jövedelemmel állapittatik meg, — II. oszt. mely 900 írtól 1200-ig stb. Mindezek olyan tények, melyek önma­gukért beszélnek s önmaguk provokálják a t. főgondnok ur eljárása felett a megfelelő kritikát Mindezeknek pedig tétlen szemlélője nem lehet az, ki az Urnák szőkéjében híven sáfárkodni igyekszik. Épenazért, ha az igazság és a tények ki­áltó szózat ja a mi anyaszent egyházunk hi­vatott szolgáiban visszhangra nem talál, hi­vatásom megfogja jelölni azokat a módoza tokát és eszközeket is, melyekkel felsőbb helyen azoknak kellő nyomatékot nemcsak lehet de kell is szerezni. Egy református. elibe tartozó ügyekről híven értesíti; a mi pedig a pénztárnál történtekről való „zúgást bugást“ illeti: e tekintetben a zárszámadási vizsgálat a legszigorúbb módon folyik és eredménye minden részvényessel nyomtatványban fog közöltetni, mely az igazgatóság hite szerint megnyug­tató lesz. Szatmár, 1899, január 8. Farkas Antal, a gőzmalom igazgató tanácsának elnöke. Yárosi közgyűlés. Kevés tárgy rövid ülés jellemezte a hétfői közgyűlést, mégis a biz. tagok jelentékeny, az uj tagok pedig teljes számban megjelentek. Elnöklő főispán a gyűlés megnyitása előtt mély részvéttel emlékezett meg a biz. közgyű­lésnek egyik munkás tagjáról, Keresztes Sándor­ról ki nemcsak családja körében, kartársai kö­zött tauusitott példás tevékenységet, de minden társadalmi mozgalomban jelentékeny részt kö­vetelt magának. Fájdalommal iktatjuk mi is ide ismét an­nak emlékezetét, ki önzetlenül, hiúság, s népsze­rűség haj hászás nélkül mindenkor a legjobb meg­győződése szerint szolgálta a közügyet, ki ha pártatlan szigorú igazságával nem sok köve­tőkre talált életében, mindenkit megrendítő ha­lálában, nyílt egyenes eljárása előpéldakónt él­jen a közügy intézőinek emlékezetében. A főispán indítványa folytán az elhunyt biz. tag emléke jegyzőkönyvben megőrökittetett. A polgármesteri jelentősből örvendetesen vettük tudomásul, hogy a Kossuth-kert Pap J.-féle telek és Lövő-kert planirozásaval már is annyira előhaladtak a rendezési munkálatok, hogy í a fentállott s közegészségre veszélyes állapotok már eddig is elszüntettettek sőt a munka elő- ■ haladása folytán, a jövő tavaszon már a kioszk- 1 építés is megkezdődik. A honvédelmi miniszternek a honved tiszti étkező felépítéséért nyilvánuló köszönő leirata, valamint a múlt évre előirányzott városi mun­kák befejezéséről tett jelentős tudomásul vé­tetett. A peronoszpora vitikola ellen való vedekezesi e vonatkozólag alkotott szabályrendelet kellő mó dositással elfogadtatott. A városi színházra ftakodezai Pál budapesti lakos színigazgatóval kötött szerződést közgyű­lés elfogadta. A vármegyei gazdasági egyesület f. évben tartandó lóversenyére ez alkalommal 400 frtot utalványozott, a vadasztarsasag kerelmere, a letárolás alatt álló erdők miatt 100 frt évi bér­elengedést adott. A Neuschlossféle gőzfürész állomástól a vá­roson keresztül az államvasutak palyaházáig terjedő vonalnak villamos erőre való berende­zése iránt Gerster Béla vállalkozóval kötendő szerződést közgyűlés elfogadta. — Mert ha a villamvilágitás ellen általában kétségek merül­nek fel, de n ;m lehet kétség az iránt, hogy a városi közúti vasútnak villamos erővel való be­rendezése, a városra nézve gazdaságilag is nyújt esetleg némi előnyt s a villamos berendezésnek állandó üzemben tartása, de közlekedési, köz­biztonsági szempontból is sokkal előnyösebb a gőzerővel működő vasutaknál. Pozsony városának a fogyasztási adók kártérítése tárgyában benyújtott törvényjavaslat némely pontjai ellen emelt kérelmet, partolólag terjeszti közgyűlés az országgyűléshez, mert nem helyeselheti azon alapfeltetelt, hogy csak azok a városok részesüljenek kárpótlásban, melyek a fogyasztási pótadót feljebb emelik. Végül Kőrösmezei Lajos tanácsiktato újabb 3 havi szabadságot nyert. Szatmármegyei Gazd. Egyesület ig, választmányi fílí.cA ííj nnár 4-fcn. Válaszul „több részvényesnek“. A „Szamos“ 1899. évi január hó 8-án meg­jelent 2-ik száma hírrovatában „több részvényes“ kérelmére kijelentem, hogy az igazgatóság a gőzmalom ügyeit nem a hírlapokban, hanem az igazgatóság és a részvényesek közgyűlésein szokta intézni és „el tus ölni“ semmit sem szokott; hanem az illetékes közgyűlést minden Jelenvoltak Domahidy Sándor alelnök, Bö­szörményi Károly, ifj. Böszörményi Sándor, dr. Fekete Sámuel, Hermán Mihály, Jékey Zsig- mond, Kölcsey Antal, b. Kovács Béla, b. Ko­vács Jenő, Luby Géza, Pethő György, Szeőke 3arna, Szilágyi Tréger Albert, Tóth Móricz ig. választmányi tagok, Kozma Zsigmond pénztár­nok és Poszvék Nándor titkár. Alelnök a szép számban jelenlevőket üdvö­zölvén, ülést megnyitja. A múlt ülés jegyzőkönyve feiolvastatván megjegyzés nélkül hitelesíttetik. 1. Olvastatott a földművelési miniszter le­irata, melyben a rendezendő téli gazdasági fel­olvasásokról havonként jelentést kór. Havonkénti jelentések összeállítását és fel­terjesztését ülés elrendeli. 2. Olvastatott a földmivelési ügyi miniszter le­irata, melyben Budapesten gyapjú minősítő in­tézet felállítását közli. Ülés leiratot tudomásul veszi s hivatalos köz­lönyben egész terjedelmében közzétenni rendeli. 3. Az egylet hivatalos közlönye ügyében kiküldött bizottság jelenti, hogy a Szamos aján­lata értelmében a csütörtöki számba minden köz­leményt felvéve a tagoknak expediálandó pél­dányok után 85 krt. kér Ellenben a Szatmár- Németi a következő ajánlatot teszi: Hajlandó lapja mellé állandóan egy fél iv mellékletet adni önálló czimmel és kizárólag gazdasági tartalom­mal. Amennyiben e melléklet külön szerkeszté­séről az egyesület kívánna gondoskodni, ennek szerkesztési költségeihez a kiadó 100 frttal éven- kint hozzájárul. Lapját a melléklettel együtt a gazdasági Egyesület tagjainak évenként 85 krért adj , sőt ez összeg 15%-jét is felajánlja az egye­sületnek szerkesztési költségek illetve díjazások fedezésére. Ha kivántatnék lapja megjelenési napján is változtatni hajlandó. A két ajánlat körül támadt hosszas vita után többen a Szamos mellett foglalnak állást s igy elnök a kérdése szavazás alá bocsátja. A szavazatok többsége a Szamost kívánja fentartani. Ülés ennélfogva határozatba hozza, hogy a Szamos kiadójával beadott ajánlata értelmében megkötendő a szerződés 3 évre 42 évi felmon­dással, de egylet kötelezettsége esetleg a 3 éven belől is megszüntethető legyen. A Szamos csü­törtöki száma az egylet minden tagjának expe­diálandó. Elrendeli ülés, hogy az eddigi pana­szok megszüntetése végett a szerződés terjesz­tessék ki a lap szélesebb gazdasági irányára, valamint expeditio legszigorúbb ellenőrizheté- sóre. A szerződés pontozatainak összeállítása vé­gett kiküldetik Domahidy Sándor alelnök, Dr. Keresztszeghy Lajos, b. Kovács Jenő, ig. vá­lasztmányi tagok és Poszvék Nándor titkárból álló bizottság. 4. Szeőke Barna egy Szatmárou, mint köz­pontban felállítandó fogyasztási és értékesítő szövetkezet mellett tesz javaslatot. ülés a szövetkezet felállítását kívánatosnak tartja, a kivitelre vonatkozó propozicziók meg­állapítása végett azzal a joggal, hogy ha szük­ségesnek látná ily központi szövetkezet közvet­len tanulmányozására, maga köréből az egylet költségére 1 vagy 2 tagot küldhessen, Szeőke Barna, Pethő György, b. Kovács Béla, ifj. Bö­szörményi Sándor és a titkárból álló bizottságot jelöli ki. 5. A miskolezi 7. sz. lóavató bizottság fel­hívása olvastatván, titkár jelenti, hogy 14 csikó és 2 ló az egylet által összegyűjtve be lett jelentve. Ülés a jelentés tudomásul veszi. Uj tagokul ajánlkozottakat ülés örömmel veszi fel az egylet tagjai soriba s konstatálja, hogy eszerint a tagok létszáma 1 alapitó, 9 rendes, 18 évdijas taggal szaporodván, az előbbi 54 ala­pitó, 202 rendes és 174 évdijas, összesen 430-as tag létszám, 55 alapitó, 211 rendes 192 évdijas, összesen 458-ra szaporodott. 6. Titkár jelenti, hogy az Első Magyar Ál­talános biztositó társaság 1898-ik évi jógbizto- sitási jutalék fejében 431 frt 62 kr. rendes és 14 frt 94 kr. szövetségi jutalékot az egylet pénz­tárába befizetett. Ülés a jelentést tudomásul veszi s az Első Magyar általános biztositó társaság kedvezmé­nyére az összes tagok figyelmét alkalmas módon a legszélesebb körben felhívni rendeli. 7. Titkár az ombodi csikólegelő fenntartása tárgyában határozatot kér. Egyúttal bemutatja a legelő ezidei költségvetését, melyből kitűnik, hogy ministerium által e czélra fordított 600 frt segélyen felül az egyesületnek a csikó legelő 1898. évi fenntartása még 200 frtba került. Ülés az utolsó évi kevés csikó létszám mel­lett aránylag csekély ráfizetést kedvező kilátás­nak tekintve, jövőre nézve abban a reményben, hogy a csikók számának emelésével a legelő áldozatba kerülni nem fog, másrészt a lótenyész­tés érdekében a legelő intézményt folvó évre is fenntartandónak határozza; egyben utasítja pénz­tárnokot és titkárt, hogy a legelő bér összege 1898. év végéig leszámolva tulajdonosnak ki­fizettessék. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén alelnök az ülést berekeszti. Báró Vécsey József elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom