Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-07-06 / 2. szám

IZhJhcz Jéiftof városi Ar- va^yÄm Javaslata N3 iregyliúza város pénzügyi viszonyai­nak rendezése tárgyában. Tekintetes képviselet! Folytatás. 6or A fent említett 300 ezer frtnyi tar­tozások között vaunak oly tőkék, a melyek soka fel nem inoudtiatúk, hogy ha a város a kamutokat pontosan és rendesen fizeti. Ilyen töke a Szilágyi Ari (la házi-féle 42 ezer frtos alapítvány 6 százalékkal; továbbá Fatronú- tusi alapítvány öl ezer fi t sat. melyek össze­sen a többi ily természetű kisebb ala|»ilvá- nyokkal együtt, mintegy százezer irtot, tesz­nek, mely összeget ha a nemes város nem akarna soha visszafizetni; csak a 6 százalékot köteles időről-időre rendesen fizetni, s igy a 300 ezer frtből csak is mint egy 200 ezer frt lenne minél hamarabb fizetendő. 7-er a 200 ezer frt toké törlesztésére rendelkezésre áll,az ő-ik pontban említett és látható lő ezer frtnyíösszeg s ennek kamatai úgy, hogy ha a kisebbszerü hitelezők közül tíz évi időközben is a tökét akárki és akár mikor felmondja, azt ft nemes város ezen ösz- szegből mindenkor törleszthet!,; nem külön­ben a 800 ezer frt kölcsön felvételi összeg­ből, a nemes város tíz év alatt. 80,000 frtot törleszt, addig míg a vevő közönség a maga füldérti tartozásait a 3 rendbeli pénzintéze­teknél le item törleszti. E szerint nem marad fiz év initlva hitelintézetnek a város által fel- kölcsünzött 800 ezer írtra visszafizetendő csak 720 ezer frt, mely összeg 10 év mttlva I közönség áltn) befizetett pásti föld utáni összeg 824 ezer írtból lenne fizetendő. Ennél fogva megjegyzem azt is, hogy ezen összeg­ből még 300 ezer frt kisebb adóságok tör- j lesztésére 101 ezer frt fenmarad. úgy hogy tiz év múlva a nemes város az egész adósá­gaitól felmenti magát és egyetleuegy garas pussirája sem marad. 8-or. indítványozom továbbá Jiogy a felosztandó földekből begyüleiidö összeg egé­szen elkülönítve, és hogy a polgárság is hasz­nát vehesse, mind a három helybeli pénzin­tézeteknél egyenlő részben kezeltessék. (Zár­jel közt. meg említem, hogy ezen péuz a pénz­intézetek állal 10 százaléknál nagyobb ka­matra nelegyen kiadható s csakis helybeli polgárodnak, a kezelésért a pénzintézetek­nek 2 száztóliját tökéletesen elégnek vélem.) Es ,yégíé: 9- er. Többek által azon nézetnek is hal­lottam kifejezést adni, hogy nem a közlegeló hinein kállai puszta tüldek adatassanak el áron a nagy kölcsön fedezésére. (Itt is- el között megjegyzésül álljon, bogy a (Ilikénti törlesztésére abban úgy szól­ván mindnyájan egyet értőn kk, hogy azt csak úgy eszközölhetjük ha valamely bir’o- kát adja el a város) nem helyeselhetem a kál­lai puszták örök ároni eladását 3 oknál fog­va, és pedig nevezetesen : 1- ör. Azon oknál fogva nem, mivelhogy az ezen puszták után begyülendö Összeg nem fedezné a nngykölcsön törlesztését úgy, mint a közlegelőé és nem sikerül ennek oly gyors eladása, mint a közlegeló földek hohlan- kinti felosztása, hogy pedig a lervezet sze­rint kivegye a lakosság úgy a kállai pasztát mint a küzlegelőt azt. egyátalában nem hi­szem; de nem is hiheti senki. 2- orV Azon okuál fogva nem, mivel hogy kllzlegelőből a szegényebb sorsú házzal nem biró polgárság soha sem kapott és nem is kap, de nem is kaphat földet, mivel azt. igaz­ságosan csak ház számok igán leltet kiosztani tűig a pnsztánigen : Pedig ezek is olyan pol­gárai a n. városnak mint a többiek, arátiylago- sau osztoznak a teherviselésben, habár a sors oda sodorta okét, hogy sem házzal sent tanyá­val nem bírnak mint a többi polgár társaink. E szerint ka a tisztelt, képviselet netán a kál­lai puszta eladását jobbnak ésczélszeriibbuek vélué, I azt foganatosítaná, akkor ezen sze­gény sorsú polgártársaink örök időkre meg lesznek fosztva a kenyértől, és pedig azért; mert a kállai pusztán lévő birtokot, ha ugyan sikerülne eladni, csak is pénzes emberek ven­nék meg, s igy a szegény polgártársaink mindenütt és iniudeu közös mindnyájunk él­vezetéből ki lennének zárva; pedig a nemes városnak úgy mint egy jó apának szent, kö­telessége az, hogy az ilyen gyermekeiről is gondoskodjék: hogy ezek a netaláni szomorú helyzetbe jutás alkalmával, a szülő városból emiatt el ne távozhassanak. 3- or és végre azon oknál fogva nem, mert a nemes városnak legszentebb köteles­ségeben áll az, hogy a lakosságot!; mennél jobban és összébb szorít®á úgy, hogy azok együtt lakjanak, nem pedig az egész határon össze-vissza, mert annál inkább nehezebb a közigazgatás. Ha a város a kállai pusztát ta­nyák alá fogja kiosztani, akkor mégegyszer- annyira megnehezül és több költségbe kerül a nemes városnak a köz-igazgatás mint je­lenleg. 10- er. A mi a kállai pusztán leró úgy­nevezett, „Tamás Ödön résznek“ egyrészt t egy 2Ó0 hold területet illeti, én is örök 4 eladatását ajánlom és pedig azon oknál i t ezt soha rzélszerüen felhasználni t sem nyomásnak sem pedig száll­tért az nem a legjobb földek közzé sorolandó, azonkívül még egy nagyobb hibája is van, mert egy túrós zsacskö formát kepez , > és kiszegeljik a Benkóné-féle tanyától nyir- , egyházi határ, és Benkóné közt egészen sima- határig. Ezt szerintem is lehetne, ha sikerülne pénzzé tenni, ha csak 100 fi ijával is holdját, . melyből mintegy 20,000 frt jönne be. (Vége köv.) Vkléki étet ^ % Tisza-Dada, juni. 30. 1*476. Tekintetes szerkesztő ur! A „Szabolcs“ junius hó 25-én megjelent szúrnának „újdonságai között“ meglepetéssel •olvastam azon közleményt, hogy • „Hallomás szerint megyénk szeretett főispánja Gróf Vay Adáni nr hivataláról le­mondván, a megye első tisztviselőjének Szom- • jas .lózsef neveztetett ki.“ Minden félreértésnek kikerülése szem­pontjából kötelezve érzem magamat annak kijelentésére hogy a „Szabolcs“ ezen újdon­sága, legalább személyemet illetőleg minden alapot nélkülöz. Tisztelettel kérem annál fogva szerkesztő urat miut a „Szabolcs“ lap utódát hogy a „Szabolcs“ ezen hibás értesülésen alapult köz­leményének helyreigazítására a már egyesült „Szabolcsi Közlöny“ legközelebbi számában helyt adni szíveskedjék. Tisztelettel maradván szerkesztő urnák Alázatos szolgája Szomjas József. Vtskl-váv hegyi fürdő 1876. juh 5 Tekintetes szerkesztő ur! Emberbarát! szeretetből kiindulva kö­telességemnek tartom tekintetes szerkesztő, urat felkérni miszerint, jelen soraimat becses figyelmére méltatni s becses fajijában alkalmi­lag közzé tenni méltóztassék. A viski várhegyi fürdőt, hol magam is néhány nyarat töltöttem, nem dicsőíteni de igen is megismertetni óhajtom azon betegek­kel kik itten biztos gyógyítást nyerhetnek, nevezetesen olyanokkal kik folytonos lázban, bárminő hideglelés, sápkór, ászkor, vérsze­génység, rendetlen hószám, hányási inger, sárgaság és végre magtalanságbau szenved­nek. JÓ kristály’ tiszta viz, szabad szénsav és szénsavas vas-éleg dús tart almánál fogva fent elősorol t bajoknál még soha sem téveszté ha­tását; szabad legyen meggyőző példa gya­nánt felemlítenem, mit fővárosunk egyik is­mertebb nevű íróján észlel tun k, ldwerí'ilten elsoványodva a légkörtől érkezett e még jártában isszundikált., ésim^ffl^^reura után inegl estesed ve a legjobo erőben ttávozott körünkből. Egy dolliai uradalmi hivatalnok neje 8 évig reménytelen várakozásban töl­tötte napjait, inig az orvosi tanács idehozta s ez áldott víz megadta a termő képességet s nem sokára a legboldogabb anya lett. Sok hasonló esetet hozhatnék még fel, de hosszas soraimmal nein akarom Önt terhein»,*) csak annyit említek még meg hogy a fürdőnek gyö­nyörű fekvés?, jó tiszta majd 100-ra menő szobái, kitűnő konyhája van, a pontos és a gondos ellátás a bérlő részéről megérdemelné s kívánatos lenne, hogy azon családok, kik külföldi fürdőkben sokszor minden siker nél­kül 1000-eket. költenek ezen fürdőről meg nem feledkeznének. Teljes tisztelettel Egy fürdői rndég. T.-Lök jul. 2-án 1876. T. szerkesztő ur! Múlt héten egy példás tuagaviseletü, gazdájától szeretett, becsületes tiszta józan életű özvegy anyát forrón szerető 23 éves szolgalegény Korán Péter, lovak önzése köz­ben a múlt napok estéjének egyikén véletlen a Tiszába esvén ; daczára a sok jelen volt fiatal cziinborák segedelmének, mint úszni semmit nem tudó, a part mellett-, ezt Rarmo- lászva merült el. Az ily tett szokás szerint harmadnapra szokott a felszínre .kerülni, ez is e szerint kifogatván nagy részvét mellett el temette tett.. Közlőnek ezen szomorn eset feleralitése, alkalmid szolgál egy eszme felkeltése s életbe léptetésére. Ó bar a szerencsétlen áldozat in­dokul szolgálna üdvös és szerintem igen hasz­nosnak és kivihetőnek remélt intézmény fel állításának. Ugyan is: minden tiszai községben fel állítandó lenne egy olcsóbb szerit uszoda,**) melyben az iskolai tanulók hetenkint lega­lább kétszer oktathatnának a természetes úszás egyszerű el lemeire, hiszen e mulatságra be szívesen áldoznának a gyermekek hetenkint csak két órát, mely által két czél lene elérve, a test edzése s tisztasága, és egy-két idény alatt minden községi gyermek, egy-két évti­*) Kom veendjíik terheUet«!sn»k; sőt szabad legyen reméli jleuQuk bogy a TÍski fürdő társadalmi nioy.anatait, és a különböző Vidékekről egybegyült vendégek uévsorát, időnkint beküldendő Sierk **1 Hogy az eszme életre való — dehogy pi­áltál üdvös ezé! éretnek el áz tagr.dhatatlan. Hány ember élet mentetettnék meg ez éltal. Szerbe. zed alatt miudeii ember tudna úszni, tudna ; ha nem is a Bospornst, vagy a Lemancheí csatornát aszná is keresztül, — de legalább is tudna annyit okvetlenül, hogy már az ily esetekben is part mellett künyen kiszabadul­hatna, vagy legalább magát fenntartaná mig[mások segélyével aveszélyböl menekülne. Szabadjon reménylenem hogy ezen esz­me híveik sorsát szivükön viselő lelkész urak, buzgó elöljáróságok közbe jöttével, eltemet- telni nem fog; hanem töbszürözve megvitatva a megyei Tanfelügyelő ur figyelmét és hatal­mát felhiva elóbb-utóbb sikerülni fog. Egy ismerős, Tárogató, — Pályázat. A nagykállói állami reálta nodánál betöltendő német nyelv s irodalom tanszékére melylyel esetleg a mértani rajz s számtan tanítása is egybe van kötve, 1200 frt évi fizetés 200 lakbér és 100 fornyi ötöd­éves pótlék díjjal pályázat hirdettetik. A pá­lyázók tartoznak ; korukat végzett tanulmá­nyaikat eddigi szolgálatokat, tauképesitésö- ket, valamint katonai kötelezettségktöl való mentességüket igazoló okmányokkal ellátott folyamodványaikat, a vallás közoktatási ni. kir. minisztériumhoz czimezve, ha szolgálat­ban vaunak, elöljáróságok utján minösitvé- nyi táblázattal, különben közvetlenül a nagy- kallói reáltanoda igazgatóságához július h ó 2 5-i g benyújtani. Tan képesített; folya­modók hiányában 800 frt. évi fizetéssel he­lyettes tanár fog alkalmaztatni. *** Figyelmeztetés A Regulyféle két rendbeli, egyenként 21 frtot tévő ösztön­díjra pályázó nyíregyházai illetőségű, ágost. evang. vallásu felgyimnásiunu tanulók szor­galmat elötiintető bizonyítványokkal ellátott kérvényüket f. é. augusztus hó 15-ig Kra- továnszky Gyula iskolai felügyelőhöz adják be. Elnöki megbízásból Martinyi. Százával jönnek a felföldi tótok az ara­tási munkák alkalmából le vidékünkre s tnég is mind nyer foglalkozást.. A vidék földbirto­kosai, iparkodnak egymást meg előzni, ne hogy munkás kéz hiányában terményüket időre be takarítani ne tudják. Jó lenne a ha­tóságnak e nép részére egy közös viz-edéiiyt állítani gyülhelyükön a mint ezt különben szokta volt tenni a múltban is, nehogy a vá- j rosi közönség szoritassék el a kút használa­tától. (.’.) Csehül állunk. A folyó évi májusi fagyok után vetéseinkben — ha nem is min­denhol de legalább imittamott. fél, vagy lega­lább negyed termést jósoltunk. Most tárult Jel a két erű való. Semmink sincs. A köségek klőtt. tehát mi sem marad egyébb fenn, mint (adóelengedésért folyamodni. [)(] A jüredelmiadó tárgyalások javában folynak. Szja! azért, hogy jövedelmünk nincs adót fizetni kell; és valóban e tekintetben az illető bizottság a legnyomósabb arguineutom- mal bir. Nincs jövedelmed semmi ? — mondja — a hihetetlen. Ha jövedelmed semmi, úgy nem tudsz élni; miután pedig élsz ergó jöve­delmed vau. Csak hogy milyen élet ez! III Egy rétközt birtokos juháklában gyö­nyörű holdvilágos éjjelen, tehát e napokban, egy farkas látogatott be, a leint szendergő juhász ez éjjeli vendéget kutyának gondolva rá sem hederitett, csak mikor a juhok közt fel­merült roppant zavar és kolompolás megtör­tént ; ismerte fel vendégét, de már ekkor ké­ső. mintán egy kövér báránnyal odábh állt. A farkasok tehát még is pusztítanak, de azo­kat nem pusztítja senki. Nesze neked puska­adó. — Kincs — Sincs. Egy Bai lakos sok küzdés s fáradság után végre valahára a kis lotteriáu a napokban 100 o. é. forintokat nyert. Hála Isten ! gondolja, még százat köl­csön vesz. és lessz egy pár jó ökörre. Fel is vett 100 frtot, de inig a szerencsétlen kálió­ból haza vitte ; szerencsésen el is vesztette. Egyszer nyert tehát an sem ért semmit. *** Jóindulatú szózat. Nem csak a művé­szet kellő jutalmaztatása érdekében ; hanem baráti rokon érzelmünk nyilvánítása szem­pontjából is, szivünk teljes melegével hívjak fel úgy a helybeli valamint a vidéki müpár- toló közönséget, Kuthy Bélának mint a kö­rünkben működő színtársulat első rendű tag­jának, és kitűnő színművésznek folyó hó 8-án szombaton tartandó rendezői ju- t a 1 0 m j á t. é k á r a. Kuthy Béla azon ro­konszenves személyiségek egyike a ki a kö­zönségét úgy a színpad deszkáin valamint azon kiviil, ott művészi játékával, itt tapintatos modorral meghódítja. Ű mindnyájunk ked­venc, ze. Bírja szeretetünk és tiszteletünket egy aránk Adjunk tehát kifejezést e nemes érzelmeknek tett által is, s rójuk le iránta táplált szeretetünknek adóját az által, hogy nehéz pályályán az élet anyagi terheinek vi­selésében segédkezésre vagyunk. Es ha kivált­képpen, — tudjuk|hogy rongált egészségének helyreállítása végett kéthavi szünetlést kell tartani orvosi utasítás nyomán — akkor bi­zonyára hisszük hogy közönségünk egy ke­vés áldzattól sem fog vissza retteni, hogy a derék férfiú, jut&lomjátékaáltal szerezze ma­gának meg, a gyógykezelési költséget. A mii melyet jutalom játékául választott teljes bel­becscsel bír — a mi eléggé igazolja miiizlé­sét, nem hangzatos azim és léhasággal tolt férczmüazdeHugó Victorlegjelesebhmüvének egyike. „Egy királyné szerelme“ vagy „Szív és Trón.“ Tudjuk hogy Kuthy Béla, minden remé­nyét ezen előadás anyagi sikeréhez köti, azért ismételten hívjuk fel a közönséget a szives pártolásra. — Megyénk ős régi családja a Kállay- csalá'd, mint inár olvasóink előtt említettük, okmányokban gazdag levéltárát a n. inuze« umnak ajándékozta. A levéltárt pár nap előtt szállították fel a fővárosba, melylyel a nem­zeti niuzeum egy megbeesülhelen történelmi kincs birtokába jutott. Az okmányok között a Il-ik Endre király által 1222-ben kiadott aranybullának is van egy eredeti példánya, arany függő pncséttel ellátva. E rendkívüli becses gyűjtemény, politikai, és jogtörténel- münk nj forrásait rejti magában ; magából a XIV-ik századból 2420 oklevéllel bir, s ösz- szes oklevelei száma 7420 darabra rug. Kö­szönet a családnak, hogy e kincseit a nemze­ti múzeumnak engedte át, (F-k) A szalma értékesítésének uj neme. Az északainerikai államok egyes termékeny síkságain, hol a gabonatermelést ép oly aránytalanul kiterjesztették a marhatenyész­tés rovására, mint hazánk alföldi vidékein, hasonló szalmabőség állt elő, mint ott, s az­után leggyakrabban elégették a szalmát, hogy legalább hamuját trágyaként használ­hassák. Ezen hátrányos és nem eléggé kár­hoztatható eljárás folytán a szalma ára rend­kívül olcsó lett, mely körülmény az élelmes amerikai gyárosokat egy uj találmány ki­zsákmányolására serkentette. A szalmából ugyanis hordókat gyártanak a ezukor, liszt, mész, gyümölcs s több efféle áruk csoma­golására és szállítására. Ezen az amerikai államok területén szabadalmazott uj iparág utóbbi időben különösen a Missisipi és Mis­souri folyamok közt fekvő síkságon nyert nagy kiterjedést, úgy, hogy például Wi- ronna és Decorac városokban már nagy­szerű szalinahordögyárak alapittattak, me­lyekből a gyártmányt egész Amerikába szétküldik. A liordógyártás ezen uj módja abban áll, hogy a .nyers szalmát igen vas­tag papirleuiezekké dolgozzák föl s négy-öt ily lemezt ainouiac savas rézoldattal víz­hatlanná preparálva, gözsajtókkal roppant, nyomás mellett egy vastag lemezzé összeny- vezve, henger alakú hordókká préselik. Ezen hordóknak azon előnyük van, hogy henger alakúknál fogva sokkal kevesebb tért foglalnak el. mint az öblös dongáju fahordók, továbbá félannyi súlyúak, mi a vasúti szállítást olcsóbbá teszi s végre fő- előnyük, hogy szilárdság és tartósság te­kintetében állítólag felülmúlják az ötször oly drága fahordókat. Nem kívánatos ugyan, hogy nállunk Magyarországon is nagyban meghonosuljou ezen uj iparág, mely által a szalmaeredeti rendeltttésétöl, a tárgya ter­meléstől elvonatik, de egyes oly vidéken, hol azt ugyanis csak tüzelő anyagként használják, nem ártana, ha valamely yankee kísérletet tenne. (!!) Nyíregyházán több lelkes férfiú társu­latba szándékozik lépni oly czélból, hogy a hazai ipart emeljék s a külföldi ruha-czikke- ket leszorítsák a piaezról, és hogy a takaré­kosságot behozzák. Dicséretes nemesszándék. Adja az ég, hogy minél többen sorakozzanak az egyletbe. * Sz. Prielle Kornélia úrnőnek szívélyes fogadtatásáért az érdem minden tekintetben a kezdeményezőket és ezek élén Dr. Baruch Mórt illeti; a ki fáradhatatlan áldozat készséggel és a művészet iránti nemes lel­kesedésével megteremte a kitűnő művész­nőnek az örökké emlékezetes napot városunk­ban valamint Nyíregyháza jóhirnevének ék- koszoruját egy csillogó gyöngygyei gazdagitá, azon figyelmes udvarisága által mellyel a veudégmüvésznőt elárasztá. Éljen a derék orvos ur, adjon az ég neki lankadatlan ked­velne sziinjön.meg a művészetnek élni|soha. így azon értékes emlék tárgy megszerezhe- tése is mely az ünnepelt művésznőnek juta­lomjátéka alkalmakor a színpadon a zsúfo­lásig megtelt ház közönsége előtt adatott át, a t. Dr. ur buzgólkodásának és a kö­zönség Prielle irányába tanúsított rokonszen- vének köszönhető. Az emlék ünnepélyes át­adását Kuthy Béla a színtársulat rendezője a következő „nyilalkozat“ kíséretében adta át,: „Igen tisztelt művésznő! Azon felejthetlen kedves emléket, melyet egész lényed felül- mulhatlan bájával párosult ragyogó művésze­ted bennünk hátrahagyott, mi is viszonozni szeretnék. Belátjuk ugyan eme vágynak hoz­zád méltó valósításának lehetetlenségét, de mivel irántadi hódoló tiszteletünknek, osz­tatlan elismerésünknek és a nyert műélveze­tért tartozó mély hálánknak külső kifejezését is kívánnánk adni, fogadd ez irányú érzelme­inknek eme szerény igénytelen jelvényét oly szívesen, a mily őszinte és szívélyes azon ki- vá na tunk: hogy téged a nemzeti művészet gyöngyét, örök ifjú kedélyeddel hervadhatlan bájaiddal, elragadó művészeteddel a nemzeti dicsőségedért, mindnyájunk örömére az egek, ura még sok évig tartsa meg!!“ (1876. jnn. 29-én.) A nyíregyházi közönség. * Egy lő ajánlkozik kiadó gazdasszony- nak valamely család vagy magános úrhoz. Többet a szerkesztőségnél. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom