Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-07-06 / 2. szám

(§.) A hattyú melletti vasútvonalon mint utasoktól bálijuk, egy vasúti őr vámot szed az arra átmenő kocsiktól. Nem tudjuk, ha van-e az illető vasut-igazgatóságnak, vagy főnökségnek e visszaélésről tudomása. Ha nem volna, kérjük e körülményt kipuhatolni a az illető őrt rendre utasítani. E vámsze­désre alkalmat azon körülmény nyújt, hogy a közlekedési ut szerfelett rósz, mondhatni járhatatlan ; a koosik tehát kénytelenek a vasút vonal mellett hajtani el. Ez azonban úgy hisszük, még nem ad hatalmat és jogot a vámszedésre. § A Felső tis/.avidéki gazdasági egye­sület pénzügyi teendőinek vezetésére a „nyíregyházai ipar és kereskedelmi bank“ uyeretett meg. Legközelebb a kint lévő tagsági dijak valamint az alapítványi tőkék kamatainak sürgős ntoni befizetésére, az illdomosság korlátái között a tagok felfog­nak szóllitatni Szilikor. (O) Szerdán junius hó 21-én Sz. Pri- elle Kornélia második vendégjátékául; „A szövetségesek vígjáték 3 felvonásban irta Morean Pál fordította F. Z. A. szépszámú közönség ismét fényes tannjelét adta a tisz­telt vendéguaiivésznő iránti tiszteletének és részvétének. [3] Csütörtök junius hó 22-én Sz. Pri- elle Kornélia úrnő 3-ik vendégjátékául: „Georges herczegno“ az in in ti 3 felvonásban irta Dumas Sándor fordította N. N. A mai est hasonlóan ünnepélyes volt. A tisztelt- vendégmüv'észnö ismét egész fényben lát­tatta magát és lelke alkotásával a közönség elvolt ragadtatva a nagyszerű játék áltál. (***) Szombaton junius lió 24-én Sz. Prielle Kornélia úrnő negyedik vendégjáté­kául : „Sphinx“ dráma 4 felvonásban irta Feuillet Octáv, fordította Paulai Ede meg­lepően szép franczia színmű melyet a ven- dégmiivésznö ulólérhetAen játéka csak emelt Rótt. Mari (Berta) Kutliy (Henrik) és Par- ragli (tengernagy) figyelmét ébresztő gon- dal és csínnal játszottak. A vendégmii- vésznö haldoklási jelenete szereplésének fénypontját képezte. A közönség lelkesedése, csaknem határtalan 1 ért foglalt el. * Vasárnap jun. hó 25-én „Trapezunti herczegnő“ operetté 3 szakaszban. Hiixal Iiirok. (§) A b o r s o d-m i s k o 1 c z i k i li á- zasitóegylet néhány év előtt, országos botrányt keltett ügye ismét szellőztetve lett. A szerencsétlen részlettulajdonosók e lió 22-én Miskolczou közgyűlést tartottak, mielyen a leszámoló bizottság kijelenté, hogy számadást még most sem terjeszthet elő. Roppant zaj követte e kijelentést, s a gyűlés reggeli 10; órától esti 6-ig tartott, a nélkül, hogy hatá­rozatot, lehetett volna hozni. Egy 6 tagból álló uj bizottságot választottak a számadások rendbehozására s ezzel a gyűlés eloszlott. Az intézet virágzása idején 2,280000 ezer forintot ved be a felektől. Ebből kiadások cz'imah 1.785,875 fi t szerepel, az elnök szerint az el­sikkasztott összeg 690,807 frt 64 krt ‘tesz, s az óriási vagyonból alig van meg százezer forint. Szomorú és kemény léczke azoknak, kik azt előidézték. (—) llajtlu -megye kinevezendő főispán­jául Beöthy Andor alispánt emlegetik. *** Balaton-Füredrn a vendégek száma még mindég csekély7, ámbár inár • múlt hó 26-áig 399-ré rúgott. — Hát a mi „Sóstóia­kon vánnak-e elegen ? Országos dolgok. (D) 'Az árva ügyekre vonat­kozó javaslat a belügyminisztérium­ban elkészült. A javaslat szerint, az árva­ügy a községek kezéből egészen kivétetik s a megye kezébe öszpontosittatik. A vá­rosoknál meghagyja ugyan az árva ügyet, de a megyék felügyeleti jogát tágítja a városokkal szemben. E javaslat a házi adó, s a megyei újjászervezés kiegészítő egyébb javaslatokkal együtt jövő ősszel fog a ház elé terjesztetni. f A földadó szabályozásról szóló 1875. VII. t. ez. végrehajtása tárgyá­ban apénzügyminiszer egy igen terjedelmes erdőbecslési utasítást adott ki. A katasteri erdőbecslónek feladata az lenne, hogy a Magyar állam területén fekvő erdők tiszta jövedelme kinyomoztassék (n)Az állami rendőrségről szóló törvényjavaslat a belügyminisztérium­ban már végleg megáliapittatott. A nagyvilágból f B o 1 g á r o r s z á g b a n irtóháboru dühöng. A basibuzokok és cserkeszek iszo­nyú kegyetlenségeket követnek el. Közelebb 40 bolgárlegényt eleven elégettek. (§) Szerbia kijelenté, hogy megszűnt vazal állam lenni, s hogy a szul­tán fennhatóságát többé einem ismeri. Le­het, hogy midőn e sorok napvilágot látnak távoly keleten már ágyuk hirdetik, hogy megkezdődött azon nagy színjáték, melynek neve háború (A háború már áll Szerbek 2000 főt veszteitek.) V Irodalom A „Vasárnapi újság“ julius 2-iki száma következő tartalommal jelent megA tö­rök kormány oszlopai (Meliemmed Rusdi pasa} Húszéin Avni és Khalil fSerif pasa j arczképével) Erőoy Bélától. — Oh | tehet- len... Külteméuy Darmay Viktortól. — Sze­gény Badaj Miska. Karczolat (képpel) Törs Kálmántól. — Egy óra Európa leg­érdekesebb hidján (Konstantinápolyból). —1 j A Ráposztapálma-figet, (képpel). — Egy őskorszakbeli bányahely. Sárni Lajos-tól — A török szultán, mint a mohamedánok egyházi főnöke. — Az ntezák tiszti fása Párisbau. —• Stogroff, Mihály utazása Mosz­kvától Irkutskig. Verne legujaab regénye (képekkel.) — Háború előtt. Tárcsa (3 rajz­zal : V. Murad thugrája, Hasszán a török miszterek gyilksoa, Vlajkovics szerb pa­rancsnok-) — Borostyám Nándortól, —-lvi* állítási levelek" Phyladelphiából. • Liptay Páltól. — A hétről."— IrtfdaTom Ász mű­vészet, közintézetek, stb. rendes rovatok. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó-hi vatamban (Budapest, egyetem utcza 4-ik sz.' megrendelhető : „KépcsXcplap“ alegolcs- óbb hetilap a magyarnép szá-inára^ mulat­tató és tanulságos tartalommal,'sahazai kül­földi és politikát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt, — „Falusi könyvtár“ czimtt népirodalmi vállalatra hirdet előfizetést Berettyó-Ujfalu- ból Vass Jenő, a „Sárrét“ czimü hetilap szer- Kesztője és kiadója. A „Falusi könyvtár“ czimü vállalatból októbertől havonkint, egy- egy füzetet, jnásfél nyomott ívnyi tartalom­mal szándékozik kiadni; egy fűzet ára 12 kr lesz, egész évre előfizetés 1 fi t 20. kr. — Sziliiórák ügyesen szerkesztett s N.- Váradon megjelenő szépirodalmi lap mutat­vány számát vettük, melynek csinos kilátása Laszky könyvnyomdájának dicséretére válik. E lap előfizetési ára; l évre 4 frt. —, A,,Lányok lapja“, melyet Dolinay Gyula a múlt évben hindit ott meg, jelenleg a, Léjrr.iily testvérek kiadásában jelenik meg: vAra egész évre 6 frt, npgyed évre l frt 50 kr, — A „Figyelő“ szerkesztőt cserélt s tar­talmát illetoleg'is lényeges változásokotVraent át. Uj szerkesztője : Abafi (Aigner)' Lajos; ki a,.,,Figyel ,“-t julius elsejétől kezdve négy- ives iiavi fűzetekben adja ki• s egészen iro­dalomtörténeti közlönynyé alakította, át. —? Az uj irányban haladó „Figyelő“ első füzete a szerkesztő- czikkein kivid dr. Erőd'i Bé­lától, ifj. Szimiyei Józseftől. Fábián Gábor­tól, Ponori Thevyrevvk Emiltől, Károly Gj. Hugótól tartalmaz közleményeket, az adatok tárában énlkes kiadatlan leveleket; Balassa Bálinttól és Debreczfeni Mártontól ismereti« költeményeket. A „Figyelő“ előfizetési ár* egész évre 8 frt. Egyes füzetéből ti ára 80 kr. Anyagi érdekelni«'. Mily tenyész irányt kövessen jövőre a kis- srhli julitenveszlő.i A gyapjú árak hallatlan árcsökkenését egyrészt az oly nagy mérvű és évről évre emelkedő tengerentúli gyapjú termelés, de másrészt Észak-amerikának azon tévés eljá­rása okozta, bogy a nyers anyagokat, és igy a gyapjút is magas vámtarifával terhelt. Az első okra vonatkozólag szabadjpn az lS67-ik évi párisi világkiállításban: „Bericht über dieWoll production der erde“ közzé tett kimutat ást idéznem ; ebből világosan fogjuk látni nemcsak a tengeren túli, de az euró­pai Orosz és Török országban ez időben termesztetett nagyszerű gyapjuinenyi séget melyben középfülöm gyapjuternielésünk egy újabb versenytársra talált. Termeszt pedig gyapjút évenkint: Nagy Brittannia és Irhon 260.000,000 foutot. Fi án cziaország 126.000,000 f. Németország Német alföld és Belgium 198.000,000 f. Spanyolor­szág 62.000,000 Olaszország 40.000,000 Por­tugal 17.000,000 Schweicz 2.000,000 Görög- orsság 8.000.000, Európai Oroszország 125.000. 000 EurópaiTörökország 43.000,000 Svéd és Norvégország 11.000,000 Dánország 2.800.000 Egyesült államok 100.000,000 Ca­nada 12.000,000 Ejszak-Mexikó 500,000 Éj- szak-Afrika 50.000,000 Ázsiai Törökország 100.000. 000 Ázsiai Oroszország 60.000,000 Perzsia 50.000,000 Ázsiának több rézsei 260000.000 Ausztrália 119.000,000 Jóremény ségfoka 20.000,000 Dél-Amerika 100.000,000. Összesen 1777.3000,000. Ezen kimutatásban, amint látjuk, Ma­gyarország gyapjutermelése nincsen felje­gyezve, de ha a legutóbbi statistikai kimuta­tásokat tekintjük, melyekből ismét Horváth-, Töthotszág-és az őrvidék hiányzik, Magyar- ős Erdélyország juh állománya összesen 13.760,700 darabot tesz,shaezenjuhállomány gyapju nyirési átlagát egyre másra 2 2|4 font tál vesszük, hazánk gyapju termelése éveu- kint 34.401,75 fontot tesz, tegyük most ez ösz- szeget amáremlitettfőosszeghez 1778.300,000 fonthoz. 34.401,750 fontot, tesz összesen 1.811.701,750 fnt. gyapjút. Ezengyapjuösszeg- ből esik Európára 919.201,750font. A ten­gerentúli világrészekre 887.500,000. Ha jelen számokkal az is ki lenne egy­úttal mutatva, hogy ezen menyiségben a fi­nomsági fokozatok mely arányban vannak képviselve, könnyebben bimáiik jiiUgunknaV, cslcnlust készíteni, d<* igy csak azt látjuk mennyi a világ összes gyapjú termelése s eb­ből mennyi esik Európa s fokép hazánkra. / Ha igy a számokat tekintjük, azt lát­juk, hogy Eruópa gyapju termelése mind a négy másik világrézz termelését fölülmúlja s é szerint azt gondolhatok, hogy ha ezek ta­lán még többet termelnének is ez nem nyom­na oly nagyot a mérlegbe : — de sajnos, a dolog máskéut áll, és a tengeren túliak la­ponként emelkedő gyapjú termelése érzéke­nyen sajtja gyapj«kereskedésünket, mint­hogy egész termelésükkel az angol piaczot el árasztják, pedig az volt közvetlen verseny piacza Németországnak és közvetve magyar- országnak, — a gyapju pedig, meylylel e pi­aczot elárasztják, ép olyan jöságu, de olcsóbb merino gyapju, mint a melynek termelésében roiellöft a tengerentúli versenytársak küzd- téreu még nem jelentek, Magyar-és Németor­szág voltak a fotényezök ; értem itt a jókü- zépfinomságu merino gyapjúkat. I H Mindezeket jól megfontolva, nem sza­bad újabb időbeli-európai versenytársainkról t.! európai Orosz-és Törökországról megfe- letkeznünk, s ezek is már hosszabb évek óta »rohamosan űzik a merino gyapju termelését, és a 168.000,000 font évi termelt gyapjúk te­temes eféle gyapjúból áll; már pedig az vi­lágosán alhat előttünk, hogy ők, gazdasági viszonyaik közt ezt sokkal ólcsóbban termel­hetik, mint mi vagy Németország. E szerint a progressiv elohaladás még mindinkább várható lessz s azon irányban, amint, az európai viszouyok mindinkább con- solidálődni fognak, jobban s jobban lefogja szorítani a középfülöm gyapjút termelő kisebb birtokosainkat -a kiizd és versenytérről, — sajnos sokkal előbb, mint ennek orvoslására csak I kezdeményezést is megtettük volna. Igaz ugyan, valamint minden üzletnek ha conjunctnrái bármi oknál fogva, bizonyos időközben pillanatnyira hullámoznak, vagy egy darabig pangnak, mindig a remény vala­mely horgonya lebeg szeme elolt, melynek megjöttével üzletét ismét a régi kerékvágás­ba jutni látja. így van az érdeklett jutenyésztéseknél is, § e szerint egyes gazdasági czikkek és rophatok reménnyel kecsegtetik a már-már csüggedni kezdő tenyésztőt, melyet ez tevmé- sz&tes’-n sokkal hajlandóbb elliini, mint e cső illőt szétvágni, a légivel törni — és egy jól átgondolt czéllal, határozott akarattal, az üzletnek amaz ágát kezdeményezni, melynek vas-akaratu keresztül vitele mellett is biztos révbe juthatna. többi köztazt mondják a reménynt o gy try engeren túli juhnyájak I >”*nágy mérvYi növekedése csak ísafrlipjujósága es minősége rovására tör- ténlietjiik, mert úgymond —minden jutenyész- tő tuijja, milyeu nehéz a nyáj fejszerinti nö­vekedését saját nyájábani szaporítás által emelni anélkül, hogy ez eljárással a gyapjú minősége csorbát ne szenvedjen. Ily körülmények közt minden bárányt, melyet tetszül, ismét minden juhot, mely élni akar, a tenyésztésre kell használnunk; s meg tartanunk de az ilyen eljárás által a gyapjú jósága és értéke mértaui arányban, biztosan alá fog száll au i. Továbbá mondják igaz ugyan, hogy ten­gerentúli versenyzőink türzstenyészeteiket' Németországból Szerezték, és ezek vérfel frisi- tésre időnkint ugyan onnét drága pénzért a legnemesebb anyagot össze vásárolták ; de ezt csak addig tehettek, mig nyájaik a jelen­legi roppant arányt el nem érték, azonkívül hosszabb időtől fogva már újabb tenyész anyagotsem vásároltak, hanem nyájaik neme­sítésére saját törzs nyájaikból veszik a te­nyész anyagot, — s ez által mind tenyésze­tük, mind az ettől függő gyapju minősége jó­ságban tetemesen alászállott Nemkülönben — mondják ők — az idő kedvezőtlen viszontagsági is hátrányra van­nak a tengerentúli gyapjutermelésnek, mint­hogy a juhok csaknem az egész évet szabad­ban töltvén, a bunda fölszine teteje szenved a fürtök hegyei revesek lesznek)ts minek utánna a nomád legeltetési viszszobk közt hol dús, hol száraz legelőn kén* kiének élni, a gyapju növése se egyenlő, haliéin szakadt (absätzig), e szerint kevésbé erős is. Ha most még hozzá vesszük, hogy a bunda a bog- nácstól kórhadt növényi részek, por és más szemét neraüektöl bepiszkoltatik, mely része­ket a gyártás előtt a gerebenezés által lehet csak eltávolítani, mely eljárásnál mindig te- temesb mennyiségű gyapju is elvész; vilá­gosan látjuk, hogy sokkal jobb európai közép finom gyapjnnk fog a fölsainre kerekedni. Nos ez mind igaz de fordítsuk meg a képét, és nézzük meg másik oldalát, mit bí­runk mi ezen méltó tényezők elé állítani, (folyt, köy.) (!!) A Liebig-féle leves, mint a hírlapok Írják, a legjobb tejpótló mindazon szerek közt, melyek eddig használatban voltak és vannak. A gyermek kórházakban, beteg gyer­mekeknél szintén igen hasznosnak bizonyult be. E leves nem hogy megterhelné a gyermek gyomrát, mint például a lisztpép és a felduz­zasztott zsemlye, sőt elősegíti a emésztést és táplálja a gyermeket. Ide iktatjuk e leves készítés módját, hogy aki megukarná kísér­tein, alkalmat nyújtsunk neki arra. Vétessék ugyan is 1 lat finom búzaliszt és 10 lat tej; | kelőt összevegyitve lassú tűzön fel kell for­ralni, a forralás után kihűtjük. Ha ez meg­történt, tétessék a kiliiitött vegyitékhez 1 lat maláta liszt, 2 lat viz és 30 csepp kett. szén­sav. nátron oldat (az oldat 2 rész kettős szén­sav. natron és II rész vizből álljon). Az em­lítetteket összekeverve hagyjuk egy negyed óráig állni és gyönge melegítés után haszná­latba vehetjük. E leves mindennap újból ké­szítendő. és gyakorlat folytán szemmérték után is jól elkészithetjük­Lcgujabb $ * A háborús események iránti tekintet- bői a postaigazgatóság rendeletet bocsíctptt. ki,, melyben az összes postahivalaloknak a legszigorúbban megVgyá, hogy különös te­kintettel legyenek a‘hírlap szerkesgtjiségek- s kiadóhivataloknak ezinizett levetek gyors kézbesítésére. Örömmel s köszönettel vesz- sziik e rendeletet mi is tudomásul. (3) Turgonyi Lajos, m. túri lelkész hi­vatalától végképen elmozditatott. A lelkész íu. Turou kívül, más egyházba válaszható. )X( Komárom jul. 1. Egy porosz szá­zados fogatott el, ki a helybeli várba be- lopódzva, épen az igmándi sáncz lerajzolá­sával foglalkozott. Fövegében a Dunatne- nete rajza találtatott, strategics felvéve Po­zsonytól Komáromig. Zuber főispán távirati jelentést tett a belügyérnél. )()( Pelagrics, Archimandrita, Jászbe­rényben Sipos Orbán Jász-kun kapitány ke­ze alá kerül, azon müveit muszka uracshoz, a .ki magyar ország kezében mint „Corpus delicti“ tartatik," a muszka ellen,- bebizonyí­tásául annak hogy csakugyan lcotoráz a délszláv dolgokban. Gorcsakoff minden áron kiakarná Szabadítani; de Andrássy semmi áron sein adja ki, sőt meghagyta, hogy „na­gyon kell rá vigyázni“ éz fkiomul kell vele bánni; de ha szökést kisérlené jakkor ........ Mi nd erről a fogolynak tudomása van. — Becs, jul 4. A hivatalos „Wiener Zeitung“ egy sürgönye Viddinböl, jul. 3-ról jelenti: A Zaicar melletti sánezokat a törö­kök bevették ; a szerbek 2 ezer ember vesz­teséggel tovalizettek. —• Berlin, jul. 3. A „Nat, Ztg.“ pá­risi távirata szerint Klapka a török szolgá­latba lépett és már útban van a hareztér felé. * A hegyaljai ág. ev. egyházmegye ren­des évi gyűlését f. é, julius hó lí-én Miskol- czőn fogja megtartatni, mely alkalommal Pé- cliy Tamás miniszter és esperességi E helyére, ki n. m. Zsedényi Ede uryheTyetfcítr” lalta el a tiszai kerületnél, égyháamegyei"f^- ügyelói választás is fog megejtetni. Mint hírlik legvalószínűbb, hogy e díszes hivatalt a miskoiczi egyház köztiszteletben álló fel­ügyelője és & város egyik országos képvise­lője Lichtenstein József ur nyeri el. Az egy- házkeriiletigyűlés f. é. augusztus 9-ére Joisva városába van kitűzve, hol az egyetemes fel­ügyelőre promo váltatott Zsedényi Ede ö mél­tósága helyére a tiszai kerület felügyelőjévé Péciiy Tamás n. m. közlekedési miniszter ur fog insteláltatni. (r.) Both Mari k. a. kedves primadon­nánknak ; ki a sors vas keze által köztünk sóg’ra Tiniár halála által, kérlelhetlenül lett sujfrva, f. In 13-án leend jutalomjátéka. Mai támasz nélküli helyzetén és zavarán egyedül a közönség részvéte segíthet, melybe nem ön hibája által lön sodorva. A közönség részé­ről többször nyilvánult rokonszenv, biztos záloga azon anyagi sükernek ; melyre a de­rék művésznő érdemes is. Hisszük hogy úgy lesz. Jutalorajátékául elő fog adatni az „Őr­ié ans i szűz.“ — F. hó 11-én a városi kórház javára jótékony czélu színi előadás lesz. Színre ke­rül Abonyi Lajos — „Betyár kendője.“ £# HTyilt-tér. *} Jelen termény biztosítási idényre van szerencsénk a n. é. közönség figyel­mét valóban olcsó szalmás termény és takarmány tüzbiztositási dijjainkra fel- hivni: biztosítási díj: 3 hóra ÍOO frt ^írték után cserép tető alatt 20 kr, ?9indely tető alatt 30 kr, nád tető alatt 75 kr, szabadban 1 hóra 50 kr, 2 hóra 75 kr. Nagyobb biztosítók 10,15 és 20 szá­zalék dijelelengedésben részesíttetnek. Minnél nagyobb biztosításokat kér tisztelettel Stern Emánuel és lia, fi „ííortli BrUitih »ad Mercantile* íoügynöko* Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Ifj, MAURER KÁROLY. Vezérszerkesztő: K. KMETHY ISTYÁN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom