Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-06-29 / 1. szám
nem a vevő közönség; amely oknAl fova ki* vánatos hogy a felosztás még ez évben eszközöltessék. 3-or.Az osztályozásra nézve nem tartom helyesnek a tagosításoknál használni szokott földmenyiségi osztályozást; hanem osztassák ki 1200 öles holdakban egyformán, és csak az ár osztályostassék, mint már az e kiosztott résznél is megtörtént, még pedig :' A mint a közlogeló földek minőségét ismerem azt, ajánlom felosztani. 1). 1-só osztályú lenne 2000 hold 200 írtjával 400,000 .frrt. 2). 2-ik osztályé lenne 1200 ihold 160 írtjával 192,000. 3j. 3-ik osztályú 1100 hold ;120 írtjával 132,000. fort. 4) . 4-ik osztálu l.éend 1100 hold 80 írt 88,000 5) . 5-ik osztályú leend 400 hold 30 fortjával 12,000 | így összesen eladatnék 5800 824000 forint. \J* zen kívül marad még a város rendelkezésére vagy is préinfölduek és kaszálóuak- 16G hold 1200 ölével számítandó. 4-er tízen összegtől a kiadós vagy kiosztás napjától számítva a vevő közönség fizeti a kamatot, mely csak 8 perczen tjével számítva évenkint '65920 írt, amely összeg biztos törlesztés alapul szolgálna maga a köz legelő felosztásból bejövendő kamat a 800 ezer fi t. kölcsön törlesztési összegre. 6-ör.‘ De amenyiben a nemes városnak még a 800 ezer írton felül is mint egy 300 ezer frtnyi tartozása van, amely törlesztési módozatával legjobbnak s legczélszerübbnek tartom azt, hogy az összes közlegelőből bejövendő összeg 65920 frtnyi kamataiból 15 ezer fi t évenkint a helybeli mind három pénzintézeteknél helyeztessék el 10 évi időtartamra úgy, hogy ez a közlegelő felosztási árából befolyandó tökéhez csatoltatnék. Minthogy pedig a földvételár befizetésére a 10 évi törlesztést ajánlom megszavazni, és pedig jRnuár és júniusi hónapokban, s igy a fent említett 15 ezer frtnyi kamatokból begyülen- dő és felszaporodandó tiz év alatti összegből legkevesebb számítással lenne kamatoknak kamatjaiból mint egy 200 vagy 220 ezer frt. a mely összeg rendelkezésére állana a nemes városnak azon tőkék törlesztésére, melynek 800 ezer frt kölcsön tökét felül haladják auyival is nkább, mivelhogy a nemes városnak több mint egy millió frt. passivája lévén igy a felmaradandó mint 300 ezer fort, tartozási összegnek ezen fent érintett 15 ezer kamataiból, időközben is akármelyik felmaradandó ki$pbb szeri! tóikét törleszteni. (folyt, köv.) tanból ca“ visszhangja. 'luden változó a nap .Szabolcs“ de á Phönix, hamvaiból ion — uj életre kelt, s azn a „Sza- yei Közlöny “-ben folytatja, mely- Ivadt. iimülcs tehát megérett; az óha- filték. ellenvetés. ibliaibölcselem, az »egy akol z t o r“ megszületett e megyéjzabolcsmegyének tehát egy lapja ma: a »Közlöny“-be olvadt „Sza- Ics,“ vagyis a mai »S z a b’o 1 c s me- yei Közlöny.“ A kívánalmak tehát teljesültek. A fnzió megtörtént; s most kell, hogy azt Szabolcsmegye fenn is tartsa. És a határozott „kell“ szót egész lelki nyugalommal, teljes meggyőződéssel tesszük a papírra. Igenis: kell! Szabolcsmegye magában véve — de minden megye — egy kis ország. Társadalmi, mivelődési mozgalmai sajtót igényelnek. Németország apró államai ezt régen tudják. £gy-egy kisded állam hetilapjai és folyóiratain kivül négy-öt napilapot tart fenn. Mi Szabolcsmegyétől csak egyet kérünk : tartsa fenn a zabolcsmegyei Közlöny“-t! Oh nem ! ez nem önérdek. Ha az önlengett volna előttünk, úgy a „Sza- 1 is, mint minden Szabolcsáéi lap, már csirájában megszűnt . De nem szűnt meg. Mert önnön in. és a világ előtt kelle vala restel- ama tudat beteljesedését, hogy egy gyében egy lap, pártolás I á b a n megszűnt. 's a lap nem szüut meg. Sem egyik, Fenntartottuk magunkat — nkra — Szabolcsmegye t e é r t. és itt megvalljuk — azért, sikert nem arathatott, kézből is, mi magunk va„Ne menj a vizbe, pem fűlsz be le.“ Ez lenne az első, s fájdalom, 1 e g- i g a z a b b. De mi ettől most eltérünk, s csak ott keressük az Achilles sarkot, i a hol van. A megye közönsége, míitt- hogy mindenik előfizetési felhívást igénybe nem ve hét, egyik megyei lapra sem' fizet elő. •? Mi tehát egyesültünk. Most megszűnt minden. Megyénkben ma már egy lap: a „Szabolcsmegyei Közlöny.“ áll. Rajta tehát nemes megyei közönség! emeljük nagygyá ez egyet. Mi megtettük a fúziót, önök kárpótoljanak, s mi ismét törekedünk — ma már az egyesült két lap szerkesztősége, hogy hivatásunknak szintén eleget tenni lesz legfőbb feladatunkIgyekezni fognnk úgy az egészftte- gye, mint Szabolcsmegye központjában levő összes irodalmi erőt egy zászló alá vonni, s hisszük, hogy ígyen egy minden pártok és személyektől mept, teljesen független lapot nyújtottunk. A két lap egyesülésében rejlő erő, a „.Szabolcsmegyei Közlöny“ programújának körülírását feleslegessé teszi, arneny- nyiben azt röviden fejezzük ki, a midőn ismételten kijelentjük, hogy a megkezdett utón haladunk ezután is. Szóval az egyesült lap, a sajtó nemes feladatát szem előtt tartva, nem ujságosdit játszani, de igenis be akarja tölteni ama nemes feladatot, mely hivatva lesz és van, komoly törekvés által a jónak és szépnek megyénkben utat, tért biztosítani, illetőleg azt telhető- leg előmozdítani. Bizalomteljesen fordulunk e mutatvány-számunkkal az igen tisztelt előfizetőkhöz. Részünkről — és ez nem szerénytelenség, — megvagyunk győződve, hogy e tekintetben becses pártfogásukat már csak a jövő nagyság reményében sem fogják visszavonni, és mi mindent elkövetünk, — most már egyesitett^smsel — ho pártfogást ki is érdem, mJUjperfj ___________ Al l» 4, 2 és 1 fw^^wpwgwniwny sem községnek, wffskolának nei Most pedig végül, úgy a számadásai tisztázása, mint az ügy jére nézve, midőn a hátrányban levő tlő fizetési dijak beküldését kérnénk maradtunk tisztelettel Nyíregyháza, 1876. jun. 29. a „Szabolcs" volt szerkesztősége: Angyal Gyula, körjegyző, g volt fel. szerk. Az uj cselédtörvény. IV. FEJEZET. 4r A cselédszerzé-sról. (Folytatás) 82 §. Cselédszerzéssel csak az foglal- kozhatik, ki az ipartörvényt (1872. VIII. t. ez.) 5. §. alapján az illetékes hatóság által kiadott s jogerőre emelkedett szabályrendeletnek megfelel s üzletét ezek alapján szervezi és gyakorolja. 83. A cselédszerzés némely áthágásainak mikénti büntetése iránt a jelen törvény 112-ik §-a intézkedik. V, FEJZET. A mezei munkásokról és általában a napszámosokról. 84. §. Aratók, nyomtatók, cséplők s'áh- talában bármely mezei munkát nem cseléd minőségben szerzödésképen plvállalni szándékozó munkásoknak, menyiben nem helybeliek, — igazolási jegygyei vagy pedig községi bizonyítvánnyal kell ellátva lenniük, mely nélkül elfogadásuk tilos. 85 §. Ilynemű szerződések, melyek a kölcsönös jogok és kötelességekre nézve döntők, mindig írásban kötendők s azon helység bírája vagy helyettese által, melyben a szer zodés köttetett, láttamozandók. 86. §. Bármily okból eredett perlekedés esetében a munkások ninosennek íeljogositvi a munka megkezdését megtagadni, azzal öi kémesen felhagyni, vagy éppen munka Íjéról eltávozni, sőt kötelesek az illeték] hatoság intézkedését — melynek a panal vételétől számított három nap alatt be kei következni — a munkát megkezdve, illeti leg folytatta bevárni. 87. §. A község elöljárói oly helyekei hol a jelen törvény értelmében illetékes első^ fokú hatóság nincs, a munkások a községül va£y munkahelyéről való tényleges távozását, a munkaadó kívánatéra kényszer eszközök használatával is megakadályozni, s az esetet, ha addig a felek által nem történt volna, nyomban az illetékes hatóságnak bejelenteni tartoznak. 88. §. Ha ezen távozás meg nem akadályoztathatott volna, az esetben a jelen törvény alapján (illetékes hatóság a munkaadó kivánatára a munkásoknak visszavezetését kényszerrendszabályok alkalmazásával isesz- közlendi. Minden hatóság ilynemű megkereséseknek rögtön megfelelni tartozik a nélkül, hogy annak bírálatára jogosítva volna, vájjon a megkereső hatóság a dolog érdemét illetőleg helyesen járt el, ez utóbbi lévén tetteiért felelős. 89. §. A munkások a visszavezetteté- sen felül — vagy ha ezen nem kivántatnék e nélkül is — a munkaadó részére az elmulasztott napok után a helybeli hasonnemft napszám kétszeresének, sőt ismételés esetén négyszeresének megfizetésében maraszta- landók. 90. §. Azon munkaadó, kitől az önkényesen távozott munkások az előbbi munkaadóhoz hatósági utón visszaállittatak hasonló kárpótlást követelhet, kivévén azon esetet ha a munkásokat igazolvány (84. §.) nélkül fogadta fel, mely esetben kárpótlás nem jár; sót az illető 20 írttól 100-ig terjedhető birságban is marasztalandó ei. 91. §. A közös munkára vállalkozott egyének az általuk bármely törvényes okból fizetendő kártérítés, birság. eljárási és vissza. fizetési költségekre nézve, egyetemlegesen kötelezettnek tekintendők, ha az iránt a szerződésben is más nem foglaltatik. 92. §. Ha elemi csapások által az aratásra, nyomtatásra, vagy eséplésre szánt terményben a szerződésmegkötése utáu oly mérvii kár okoztatnék, hogy a termés a rendes évi átlagos mennyiség felénél alább szállna — ha a felek a szerződés megkötésekor ezen eshetőségre a munkabér pénzértékbeli megállapítása itánt nem gondoskodtak, vagy különben egymás között megegyezni nem bírnak, — az iránt hogy ezen eset beállott-e, s ha beállott az uj feltételek iránt a 86-ik §.- ban megállapított idő alatt a jelen törvény értelmében illetékes elsőfokú hatóság határoz. A munkások ily esetbeni határozathozatal előtt is kötelesek az elvállalt munkát is megkezdeni s szakadatlanul folytatni; más részről pedig "a munkaadónak a határozat hozatal előtt sincs joga ugyanazon munkára jósokat felfogadni, junkaadó annak daczára, hogy a félvállait munkát megkezdették datlanul folytatják, ugyanazon munkára mis munkásokat fogad, a munkásoknak kártérítéssel tartozik ; — viszont ha a munkások le szakasz határozmányai ellenére a munkát vagy meg nem kezdik, vagy szakadatlanul nem folytatják, a munkaadó jogosítva van inás munkásokat fogadni s ezen felül az ily munkások a 89. §. értelmében meg- büntetendők. 93. §. Ha a szerződést a bér vagy a kikötött élelmezés ki nem szolgáltatása, a bérlet munkának egészen vagy részben más munkásoknak juttatása által a munkaadó szegné meg, azt a jelen törvény értelmében illetékes hatóság a szerződés megtartására szori- tandja. A munkaadó által a munkásoknak okozott károk ez utóbbiak javára a 89. §. értelmében számítandók fel s terítendők meg. (Vége köv.) Vidéki élet T.-lök, 1876. jnnius 26. T szerkesztőség! Constatálh&tom Szerecsen Gyula t.-löki gyógyszerész múlt heti rejtélyes eltűntét s halálát. A boldogult ezelőtt csernői gyógyszerész, csak másfél éve vette át t.-löki gyógyszertárát, előtti birtokosa K. Lászlótól törvényes árverésen. Uj birtokában magát, mint javában való nőtlen s elég pénzerővel rendelkezett fiatal ember elégé csinosan és lehető kényelemmel helyezé be, sőt ildomos magaviseletével közbizalom áltál felkaroltatva f. hó 17-én a városi képviselő testülettől adő pénztárnoknak választatott. Mindezek egy hosszabb és boldogabb élet bekövetkezésének valának biztosnak látszó, de fájdalom, gyorsan elszálló ködképei ! Ugyanis: f. hó 19-én Rozsnyóról megjelenő édesannyával családi dologban kevéssé összve zörtölödvén, kocsijában azonnal befogatott, és testvére kérelme ellen, bizonyos útra való menetelt indokolt, Nyíregyházra távozott, hol Nagyvárad felé jegyet váltott. Mi természetesb, mint hogy eltávozása án harmadra házánál és mindenütt holléte lőtt az aggály nőttön-nőt, mivégre édes lyját szekrénye kinyitására vezette, hol egy csomag bankjegyen kivül két lepecsételt level# is találtatott, egyike a helybeli [elöljárósághoz szóló, hivataláról leköszönő, isika pedig anyjához intézett, melyben ér- siti: hogy a rajta levő ruhán kivül egy »álczánál, egy revolvernél és 48 forintnál többet magával nem viszen, hozzá tévé még azt {s, hogy ezt talán úgy hiszi, 14 évi szolgálata után megérdemli. S igy következett be a végzetteljes mindent felvilágosító folyó ho 25-én vasárnap : midőn községünkben küldött nagyváradi napi lap [legutóbbi számából/értesültünk : hogy a n.-baródi erdőben, mely Krassó megyével határos, egy ódvas tölgy fa mellett, ismeretlen fiatal íérfi- hulla találtatott, homlokban lőve, jobb kezében revolverrel, következő levéllel: „Bár ki vagy ki rám akadsz, ne keresd azt ki vagyok', hanem áss mellém egy sirgödröt és temess | bele, fáradtságod jutalmául fogadd a. nálam ‘ levő órámat és pénzemet 35 irtot. A sors nem egészen igy intézkedett mert egy szintén nálla talált elszaggatott leve! darabkáiból a hulla kilétére nézve következő betűket lehetett leolvasni: Szeressen Gyula t-löki gyógyszerész.“ És mint közlőnek szabadjon Aranynyal felkiáltanom: „Ki az érző szivet gúnyosan neveted: nagy lélek,eredj, dobd sírjára kövedet! Egy ismerős. Zalkod, 1876. jun. 26. T. szerkesztő nr! Kérem engedjen becses lapjában egy kevés tért nekem alólirtnak, hogy hálás kötelességemet teljesítsem. Midőn ez alkalommal a nyilvánosság terén is köszönetemet, s örök hálámat nyilvánítom, van szerencsém mindazon jótevőknek nevét meleg hálámmal megemlíteni, kik engem és családomat a tavaszi árvíz-, és a községünkben április hó 3-án kiütött tűzvész alkalmával felsegíteni kegyeskedtek, mint véginségre jutottat. Ezek között első helyen kell hálás szívvel megemlítenem dr. Samassa József egri érsek ur ő excellentiáját, az egri egyházmer gye nagylelkű főpásztorát, ki 110 frt segélyt méltóztatott legkegyelmesebben adományoz: ni, a miért forró hálámat s köszönetemet nyilvánítom. Úgyszintén a közoktatási m. k. minister ur ó nagyméltósága, Kiss József kir. tanfelügyelő ur ó nagysága, ki a tanító tegj tületnek méltó atyja, szives közvetítése utján. 50 frt mint rendkívüli segélyt adomá- nyoztattni méltóztatott, miért is hálás köszönetemet nyilvánítom. A bel ügy min is tér ur ő nagyméltósága, Szabolcsmegye tekintetes alispáni hivatala utján, a tűzvész által károsult, Zalkodj “ ség lakosai részére küldött 150 írtból " frt 50 kr. mint rendkívüli segélyt, zeltem. . jjgy" 1 Nemkülönben főtisztei. Simon- * nyíregyházai plébánus és kerületi esperesük szerencsétlen családom enyhítésére, kövei kező összeget sietett gyűjteni: nagyságéS Kiss József tanfelügyelő ur 3 frt, főtisztei. Simon Endre ur 3 frt, tek. Bodnár István uv 3 frt, t. Korányi Imre ur 1 frt, özv.Polyákné asszonyság 60 kr, nagyt. Kállai Ákos nr 50 kr, nt. Dózsa József ur 50 kr. Összeg 11 frt 60 kr, mely meleg részvételeikért hálás köszönetemet nyilvánítom. Végre Görgey József sorsos társán* ivén gyűjtött összeget is kezemhez vettem, ai következő becses nevekkel: főtiszt. Simon Endre ur 2 írt, t. Takácsi Alajos 2 frt, András- csik József ur 2 frt, özv.DraskőszySáinuelnéi 2 frt, nt. Bertoti Benjámin 1 frt, nt. Atlasz József 1 frt, nt. Cserényi Mihály 1 frt, Juhász Pál kartársam 1 frt, Szabó Endre kartársam 1 frt, Görgey József kartársam 1 frt, Angyal József kartársam 1 frt.Tamás György kartársam 1 frt, Fekete János kartársam í frt, Lengyel József kar társam 1 frt, Kelemen János kartársam 2 frt, és özv. Szegedi And-f rásné 1 frt. Összesen 20 frt. Miért is mindezen jóttevőknek szivem melyéből fakadt hálámat azon kívánattal nyilvánítom, mikép vegyék jutalmukat attól, kinél a jó tettek örök betűkkel vannak följegyezve. Ható János, kántor-tanító. "' Kiadói sió, A „Szabolcsmegyei Közlöny“ juli-decem- berfél évre előfizettek : Pester Lloyd. Pesti naplő. Dr. Kéry Horvát L. Bésenyei László (1 frt). Iij. Mogyoróssy. Kovács Lajos. Farkas Lajos, Kopocsi J. Igaz György. Jármy* Jordán. Porkoláb József. Ambrus Ferencz.. Eglis J. Csiszár S. Kocsár J. n.-kállói casina Tóth Miklós. Nádassy György. Gr. Degen- feld Gusztáv. Mire a jövő számot szétkül- denünk kell reméljük, hogy Szabolcsmegye közönségé, és illetőleg mindazok, kik jelen számunkat megkapták, az előfizetési dijat' ?e,gaS!l egy negyed évre) posta utalványon bekuldöttek.(Burger M. Adler Zs. 1 frt.) ; Tr -j '^Z0K * kik a. „Szabolcsmegyei és Hajdukeruleti Közlönyéért hátrányban vannak (mely hátrány 3142 frtot tesz) egész tisztelettel és komolyan felkéretnek szíveskedjenek kiki a maga tartozását beküldeni az a 3—4 frt senkinek sem fog anyagi helyzetén csorbát ejteni, míg a minket terhelő tai tozasok, melyek a kint levő 4 frtos követeléseken alapszanak, igen nagy zavarba hozhatnak, sót igy is zaklatásoknak va{ gyünk kitéve már. Mi nem hisszük, ■ hogy % k
