Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-28 / 17. szám
nek mondatott az, hogy a Gibraltárok korszaka lejárt, Konstantinápolynak és a Dardanelláknak a hajók szabad forgalmát megakadályozni tovább nem szabad, ám de arra egy Konstantinápoly és vidékére összezsugorodott Törökország képtelen is, s hogy igy Európának e keleti kulcsát egy élet és fejlödésképes országnak — Bulgáriának kezébe kell letenni. És ha visszaemlékszünk arra,hogy bizony nem nagy hatása volt a múlt háborúban a Próféta zászlója kibontásának és a szent háború kihirdetésének és nem zár* kozunk el annak elismerésétől, hogy a török birodalomnak legelső és legfontosabb feladata nem más, mint ellensúlyozni és meg- akagályozni az oroszok és angolok ázsiai terjeszkedését, úgy eme törekvést nem lehet czélszerütlennek és a béke állandóságával ellentétben levőnek tartani.“ „H junctim kedvéért —■ és ezzel bevégzem előadásomat, — még vissza kell emlékeznünk azon nehézségekre is, amiket a béke megkötése elé „Lengyelország felszabadítása“ gördített anélkül, hogy egy számbavehető lengyel hadsereg —- ami pedig az egész nevezetes actiónak indító oka volt — összehozható lett volna.“ „Most már megszűnik az osztály egysége; egy- része megy hajón Constan- záig és onnan Bukarest, Krajova, Orsován és a vaskapun tovább, míg az osztály másik fele a Drinápoly — Sofia és Belgrádi utat választotta, haladva eszerint két utón egy cél — Budapest felé, ahol az osztályvizsga letevése után pálya- választás előtt fogtok állani* „Äz egész tanári kar nevében kívánom nektek, hogy e vizsgát jó eredménnyel letegyétek és hogy mindenki közzületek neki megfelelő pályát válasszon.“ Meg fogjuk enni...! Ilyen kategórikus, sorsdöntő kijelentést már jó néhányat ismerünk a történelemből. Például, mikor Brennus azt mondta hogy: vae victis ! Vagy utticai Cato : ceterum censeo ! Meg Julius Caesar : alea jacta est! Vagy, — hogy egy honi specialitást Í3 említsünk, — ilyen az unbedingte Unterwerfung ! Mindeme kijelentések nyomában rettentő dolgok történtek. Akárki meglátja, igy lesz most is. Ágoston Péter nagyváradi jogakadómiai tanár, a radikális, a demokrata, a szocialista, a szekularizáló szabadkömives könyvet irt a zsidókról. Minket Ágoston Péter könyve nem valami túlságosan érdekel. Először, mert semmi olyat nem ir, amit mi már régen ne tudtunk és láttunk volna. Másodszor, mert az Ágoston-féle recept szerint a zsidókérdést nem lehet megoldani. Hogy mégis szólunk a Zsidók Utjá-ról annak más oka van. Még két hónapja sincs, hogy Ágoston könyve megjelent s ez a rövid idő mégis elóg volt ahhoz, hogy Kárpátoktól Adriáig sikraszálljon ellene — minden zsidó. Azaz nemcsak minden zsidó, hanem minden szabadkömives, minden radikális, minden szociáldemokrata és — nohát, ugye természetes ? — Baltazár Dezső magyar főrendiházi tag és református „püspök*. Szegény Ágoston Péter! Ha eddig azt hitte, hogy ő az, aminek rajongói hirdették : nagy tudós, a haladás zászlóvivője, a legkiválóbb magyar elmék egyike, most kiábrándulhat önmagából. Mert most az eddigi rajongók kimondják, hogy ő „sarlatán“, „tudománytalan*, „rosszhiszemű“, „ferditó“, „elvakult antiszemita“. Hiába, igy múlik el a világ dicsősége. Nagyváradon egy hónap óta bojkottálják Ágoston Pétert. Ha látják az utcán, átmennek a túlsó oldalra, a kávóházból, ahol Ágoston Péter piccolózni szokott, tüntetőén távoznak. „Nagyvárad társadalmi békéje fenekestül felfordult“, Írja az Egyenlőség. Rögtön irt ellene Antal (?) Sándor, „a kiváló iró Nagyváradon, ki egy 60 oldalas füzetben lelkes zsidó szívvel és magyar temperamentummal verte vissza a támadást' * Harcba szállt vele Székely (?) János nagyváradi újságíró, meg Kecskeméti Lipót dr. a tudós nagyváradi főrabbi. Ez azonban még mind semmi. Megszólalt u zsidóság mellett (no, persze, hogy mellett), Balíhazár Dezső református püspök is az Egyenlőség húsvéti számában. Sőt Öméltósága már korábban sem tudta magát türtőztetni. Már március 10-én fel- ajzotta szittya őseitől örökölt iját a püspök főszerkesztése alatt Debrecenben megjelenő „Lelkész egyesület* az Országos Református Lelkószegyesület hivatalos közlönye s vezetőhelyen elmélkedik „Két szürke felleg* cimen „a magyar közélet terén legutóbb felmerült gondolkozásra késztető két momentumról.“ Az egyik „szürke felleg*, mely a magyar horizontot a közelmúltban elborította — a zürichi nemzetközi katholikus kongresszus; a másik az Ágoston Péter könyve. Mindezeket a nagy dolgokat az Egyenlőség-bői tudjuk meg, amelynek ünnepi számában csak a következő nagyságok párbajoznak Ágoston Péterrel : Biau Lajos dr. az Országos rab- bikópzőintézet igazgatója 8 és fél hasábon ; Venetiáner Lajos újpesti főrabbi 6 hasábon ; Mezei Ernő 4 hasábon ; Székely Ferenc bankigazgató 3 hasábon; a lap szerkesztője 3 hasábon Ó3 — nohát ugye természetes, hogy ebből a jerikói lármából nem maradhat ki — Baltazár Dezső református püspök, aki hót hasábos vezéreikkel rukkolt ki.— Ugyancsak az Egyenlőségben hangzott el a jelen sorok címeként idézett korszakos mondás. Egész terjedelmében igy: — .... már most bejelentjük, hogy meg fogjuk enni. Öt (t. i. Ágostont) is és a könyvét is,* Az embernek kedve volna mosolyogni s spanyol büszkeségen és zsidó elbizakodottságon. De a hely, ahonnan elhangzottak e szavak, s a személyek, akik kimondták, — szinte félelmessé teszik a fenyegetést. Szegény Ágoston Péterre rossz idők következnek. Hiába járt máris Canossát, hiába irt a Világba egy kérő, sőt könyörgő hangú levelet. Nincs kegyslem; Ágoston Péternek vége. Aki ezt nem akarja hinni, gondoljon Istóczyra, Verhovayra, Zimándyra, Egánra és a többiekre. Az egyenlőség világtörténelmi példákra is tud hivatkozni : Ramzeszre, Nebuko- donozorra, Átnánra, Tituszra és mint legujabbra — a muszka cárra. Nem tudjuk, igaz-e még a régi mondás, hogy aki a pápába harap, az belehal. De hogy az, aki főleg mostanában, Magyar- országon a zsidót bántja, elveszett ember, az bizonyos. Mi, akik érdektelen szemlélők vagyunk ez egyenlőtlen vi- askodásnál, megdöbbenünk ekkora faji, vagy vallási — vagy nem is tudjuk minek nevezni — öntudat és összetartás láttára és tisztelettel vegyes félelemmel emelünk kalapot előtte. Es szomorú rezignációval tesszük fel a kérdést: mi lenne az Ágoston Péter ellenségeiből, és a mi összes ellenségeinkből, ha bennünk, katholikus, keresztény magyarokban csak legalább az tizedrósze lenne meg ennek az öntudatnak, szervezettségnek, tettrekószsógnek ? ! Ssatmári Hírlap, A városi moziról! A múlt héten történt, hogy a városi mozit meglepetésszerűen az egyik napról a másikra hirtelen bezárták sőt a rendőrkapitány az engedélyt is megvonta a várostól. Bizonynyal igen fontos okai lehettek ennek a szigorú intézkedésnek. Állítólag a színház épülete különíóle, minden szakértelem nélkül készült villanyvezetékekkel volt összehálózva, amelyek rendkívüli tűzveszélyessé, valóságos tűzfészekké tették a színházat. Ez az erélyes intézkedés tehát a város közönsége és íőleg a színházat látogató sok gyermek érdekében indokolt volt. Másnap a bérlő eltávolitatta a veszélyes vezetékeket és a színházi mozi ismét megnyílt. Ez is rendben van. Maradt azonban egy nyitott kérdés! Végeredményben egy Isten ments! előforduló tűzesetnél előálló esetleges szerencsétlenségnél ki volna a felelős? A város-e, vagy pedig a bérlő ? Tudomásunk szerint a városi mozi bérlője nagyon gyakran cseréli a gépészeit és miután ezek mind afféle „hadi gépészek“ nagyon könnyen megtörténhetik, hogy amit egy nap alatt eltávozottak, azt vagy valami hasonlót egy másik gépész — egy nap alatt — ismét felszerelhet s a borzalmas tüzróm ismét felüti a fejét. Ki ellenőrzi ezt és ki felelős ezért ? A város-e, vagy a bérlő ? Ez alkalommal még egy másik, talán semmivel ke- vósbbó fontos felelősségre is reá kell mutatnunk. A mozi erkölcsi felelőségére I Már régóta figyelemmel kisérjük k városi mozi műsorait és szinte türelmetlenül lestük, hogy ki fogja az ott történendőkre az illetékes körök figyelmét felhivni. — Miután sajnos ugylátszik a mai rendkívüli események Vége a kávé hiánynak! és édesítse meg egy kocka cukorral. Jütiinő izü, tápláló reggelihez jut és cukorral is takarékoskodott. Ä Fischer- féle Folyékony Pótkávé kapható nagyban a Fischer-féle Folyékony Pótkávé r.-t. központi eladási irodájában, Budapest, I. kér. Átiós-ui 22—24—26—28 sz. a. Telefon: 10—22. Kicsinyben minden jobb füszerkereskedésben. Telefon: 10—22.
