Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-06-04 / 23. szám

bank segíthet pénzügyi és közgazdászai ba- j

iáinkon. ...

Elvárjuk tehát a tisztelt képviselő úrtól,

hogy az országgyűlési tárgyalásoknál, a Bécs ben kötött egyezség ellen fogja adni szavaza- ! tát. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni és tudtára adni, hogy a nép és választók akaratát, nem Liven képviseli s bizalmukra számot nem tarthat.“

E javaslatot az összegyűlt választók és polgárok egyhangúlag elfogadták, miié a gyűlés IS'/* órakor a legszebb rendben szétoszlott.

Jegyzőkönyvi kivonat.

Felvétetett Nagy-Kallóban 1876. május 21. én u nagy-kállói választókerületnek pártkülönbség nélkül tartott értekezleti gyűlésében.

A lajthán túli osztrák minisztérium s a magyar kir. kormány között a bauk-és vám kérdésében történt kiegyezkedési pontozatok felett a nagy-kállai választókerület következő határozatot hozott:

A mennyiben Bécsben a magyar kormány által megkötött egyesség hazánknak közgazda- sági s hitel viszonyait nem hogy fejlesztené, de hazánkat Ausztria gyarmatává törpiti le, — továbbá mennyiben ezen egyesség nemhogy államháztartásunk egyensúlyát állítaná helyre, sőt az anyagi megélhetés reményét is megsemmisíti, — ennél fogva ezen egyesscgi pon- tozatokat mint hazánkra nézve károst rosszalja a kerület, — mennyiben ezen kerület képviselője annak elfogadása ellen nyilatkozott, a jelenvolt nagyszámú értekezlet neki egy han- gulag s pártkülönbség nélkül elismerést s bizalmat szavazás megvárja tőle, hogy ezen törvényjavaslatnak az országházbani előterjesztése alkalmával és eddigi megatartásához hiven — ellene fog szavazui.

Kelt Nagy-Kállóban 1876. május 21.-én tartott választó kevület párküiönbség nélküli értekezleti gyűléséből.

Zoltán Gusztáv, László Alajos,

jegyző. elnök.

T a n ü g y.

FELHÍVÁS

Szabó lesmegyei és hajdukerületi népisko lai tanító urakhoz!

Nagy méltóságú közoktatási m. kir. miniszter ur ö excellent ája f. május hő 11 én kelt 7885. Sz. a. rendelete által Budapesten Pécsen, Kolozsváron, Szombathelyen, Egerben Sátoraljaújhelyben Zalaegerszegen és Nagyváradon, tornászaiban járatlan .néptanítók számára, f. évi nyári szünidők folyama alatt, tor- i.ászati pótt an folyamot fendeztet; ba a tisztelt tanító urak közül valaki fenebb nevezett városok közül bármelyikben, különösen pedig hozzánk legközelebb eső > Nagyváradon tartandó tornászati póttantolyamon részt akarna venni, azon esetben, szíveskedjenek f. évi június hó 20-i k á i g kérvényeikkel szabolcs- megyei és hajdükerületi tanfelügyelőség utján a biharmegyei kir. tanfelügyelőséghez fordulni.

Kelt Debreczenben, május 27. 1876.*)

Kiss József,

szabolcsin egy ei s hajdukerületi kir. tanfelügyelő.

nem csak önálló tanulmányoknak tért nyitni, hanem az irodalomtörténeti adatok oly tárházává lenni, mely jövendőbeli kutatások számára bő anyagot nyújtson.

Má odszor: az olvasó közönségnek, mely e tudomány fontosságát ismeri s ennélfogva komolyan foglalkozik az irodalommal, azáltal: hogy alkalmat nyújtunk, a régibb és újabb irodalom jelenségeivel részletesebben és behatóbban megismerkednie s az újabb e szakmabeli mozzanatokról megbízható értesülést szereznie. A „Figyelő“ czélját s feladatát a következő rovatokba foglaljuk össze: I. Értekezések a régibt és újabb magyar irodalom történetéből; II. Ér tekezések a philologia köréből, a mennyiben az irodalomtörténetre vonatkoznak; HL Értekezések a külföldi irodalmak történetéből; IV. Irodalomtörténeti adalékok; régibb és újabb irók kiadatlan levelezései, versei stb.

V. Népköltészeti közlemények és értekezések;

VI. Irodalom; önálló müvek ismertetése; értekezések repertóriuma stb. Mái* a tartalom e vázlatából kitűnik, hogy a magyar irodalomra fektetjük a fősulyt, de szükségesnek látjuk, azt még különösen is hangsúlyozni. A mellett azonban nem fogjuk mellőzni a classikus és külföldi irodalmakat, sőt a mennyire a tér megengedi, behatóbban is fogunk velük foglalkozni. Igen jól ismerjük feladatunk nehézségeit; de át vagyunk hatva azon reménytől, hogy a szakférfiak vállvetett támogatása mellett, komoly törekvéssel és önzetlen munkássággal maradandó becsű anyagot fogunk nyújtani nemzeti kincsünk: irodalmunk és történetének helyesebb és szélesebb ismeretéhez. A „Figyelő“ négy ives 8-rétü havi füzetekben jelenik meg 1876. júliustól fogva. Előfizetési ára: egész évre 8 f^t,. félévre 4 írt. Az első füzet már junius közepén jelenvén meg, kérjük az előfizetési összegeket mielőbb beküldeni. Budapest, (IV. váczi utcza 18.), 1876. május 21- Abafi Aigner Lajos, felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos.

— A „Magyarország ós Nagyvilág“ 22. száma a következő tartalommal jelent meg: f Szilágyi Fereucz. — Becsvágyból. Elbeszélés. (Vértesi Arnold.) — Nehány Írónő a múlt századból. (Ifj. Feherpataky László.) — Irodalmi ldvelek. (I. F.) — A fővárosból: Zsur- uulista és szinészuö. (Porzó.) — Enid, Király- idyll. Tennysoutól. (Csukássi József.) Folytatás. — Színházak. — Különfélék. — Sakk- feladvány. — Szónjtvéuy. — Szerkesztői üzenetek. — Rajzok: f Szilágyi Ferenc?. — A mütörtéuelmi kiállításból: Szentéit olajtartó. (Mátyás király ajándéka.) — Ereklyetartó a XV. századból. A kisebb kereszt-ágának előlapja. Az apostoli kereszt. A Koháry-tükör. Skauderbég sisakja. A győri püspök pásztorbotja. Mátyás király pajzsa. A király fölkenésekor használt olaj-ketiely. A koronázási eskünél használt kereszt. — SálómcíuT — Erdeiyi oláti csempészek.

CSARNO K.

I r o d a 1 o m.

* A „Vasárnapi újság“ május 28-iki száma következő tartatommal jelent meg: Szilágyi Fereucz (arczképpel). — Két költemény Kiss Józseftől. ^— „Rojt: Palkó“. Elbeszélés Kazár Emiltől. — Az élettani intézet Budapesten (3 képpel). — A rózsa keleten — Bód.tó szerek. — Érdekes régészeti lelet. — Kazinczy Ferencz egy levele. — A mülörténelmi kiálli lásból (4 képpel). — Ausztria Budapesten. Fővárosi tárcza Borostyám Nándortól. — Nagy kövekből készült emlékek és sirhalmok (3 képpel). — A hétről. — Irodulotn és művészet stb. rendes rovatok. — Ugyancsak a Franklin- társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem utcza 4-ik sz.) megrendelhető: A „Képes Nép- lap“ legolcsóbb hetilap a magyar nép számára mulattató és mulatságos tartalommal, s a ha z&i és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt.

— Előfizetési felhívás A „Figyelő“ czimü irodalomtörténeti közlönyre. Fontos okok ve zetnek bennünket, midőn a „Figyelőit, mely mint „irodalmi, szépművészeti s kritikai heti lap“ hatodfél évig futotta pályáját: irodalom történeti szak-közlönynyé alakítjuk át. Neve zetesen azt kívánjuk elérni azáltal, hogy az eddigi tág kör helyett szőkébbre vonván mű ködösünk terét, azt annál sikeresebben tölt hessük be. A „Figyelő“ eddigelé is leginkább irodalomtörténeti közleményeinek köszönhette közönsége érdeklődését; de kevés vo t az, mit nyújthatott, mert a napi kérdések és tü nemények, hasábjai legnagyobb részét igénybe vették. Midőn tehát egyedül e térre szoritko zunk, két irányban vélünk hasznos dolgot cse ledni. Először: az irodalomtörténetnek azáltal, hogy számára külön közlönyt alapítunk, mely hivatva lesz, az erők öszpontositása folytán

*) Nyíregyházán megjelenő lapok tek, szerkesztőségeit, tisztelettel kérem fenebbi felhívás közzétételére. K. J

aprómarhát, tojást, tengeri halakat szállítják.

~" Egy csengettyű szólal meg, — a kofák futnak — a zaj az égig tör, — a hozottak eladása következik.

A mészárszékek csinosak, ízléssel berendezettek, mint nálunk bármelyik ezukrászda Pompásan vannak képviselve Párisbai a vízvezetékek is, melyek közül egy kettő nem lesz érdektelen a megnézésre. Legnagyobbszerü ezek közt a Resevoir de Menilmontent, a mely 1°0 millió liter vizet szolgáltat naponként.

Szűk nyíláson földalatti medenezébe érünk, a hol a viz miot az alvilági Styx zúgva, bőgve hömpölyög tova. Az ily földalatti üregek nyáron igen hűvösek, ezért is a viz Páriában friss, és egészséges. — Ilyen a . többek közt a Montsouri vízvezeték is.

Catacombesak. Millió holttestet zárnak magukba. Lépjünk be a földalatti üregbe.

— Alig tettünk még nehány lépést, midőn egy fagyos légvonat húzódik az üregen keresztül a mely a lélegzetet folytja, a mellet összeszo- ritja.

Hogy ide bejuthassunk a (á l’ingeni- eur-inspecteur des carrieres au Luxembourghoz kell fordulnunk. Engedélyt nyerni azonban igen nehéz.

Morgue. A Seine mellett. Quai du marché neuf) hova az ismeretlen egyének

talált hullái három napig kitétetnek. _A ki

ez

t egyszer megnézi, szánalommal s borza- dálylyal fog távozni a helyről.

Párisnak sok temetői közt a legnevezetesebbek a Mont martrei, (a zsidók temetője) s az ezzel szomszéd Pére la chaise Ide belépve egy műcsarnokban képzeljük magunkat, a mely mutogatja teremtményeit. — Mily megható látvány! Mindenütt pyramisok, szobrok, pompás sirkövek, gyászos sirfeliratok I Nagyobb része azonban ezen sírboltoknak üres tulajdonosaik várván mig búcsút mondanak á világnak, Páris gyönyöreit élvezik. Hisz a Pére la chaise-ben nyugodni annyi, mint az Opera színházban az isteni áriákban gyönyörködni 1 A sírboltok ritka szépségüek, nagyszerűek vasrácsozattal, virággal körülvéve. — Fájdalom 1 ott létem alatt az annyira hires Abeilard s Heloise sírja javításban volt. Abeilard a 12-ik században Páris egyik tanítója volt; rajongó szerelméért Heloise iránt igen ősmeretes egyén. De a fatum nem engedte meg, hogy egymásért éljenek; a sir megkönyörült rajtoks egyesítette a két szerető szivet a halálban örökre!

A Pére la chaiseben találjuk továbbá azon síremlékeket, melyek alatt Francziaország dicsőségének előharezosai nyugosznak. — Moliere Racine. — A hatalmasak hatalmasbjai: Grétry, Talma Herold, Aragó, Berangere stb. Vak tisztelettel s szeretettel ápolja a franczia nép e sírboltokat. Ah 1 De mit ér ez ? ha rágon-1 .oWU, hogy estve azok köztök csaknem gúny- tárgyai lesznek ! Ily könnyelmű a franczia 1 — El nem mulaszthatom, hogy a franczia szokások közül egynéhányat meg ne emlitsek.

A hotelekben a szobák pompásan vannak rendezve ; a kályha igen ritka, csak a kandalló van használatba, mi mellett télben igen köny- nyen megfázhat az ember. Az ágyak nemcsak hőtelsekben, hanem általában mindenütt oly szélesek, hogy egész család is elférhet benne. A párna helyét lószőr vánkos foglalja el, a paplant lepedők közé tett szőr-takaró helyettesíti ; valósággal annyi lepedőkkel vagyunk leburkolva, hogy a hideg ellen biztosítva vagyunk: (talán ezért nincsen kályha?)

A reggeli 9 s 12 óra közt van, mi kávé, tojás, sült hús, retek s csemegéből áll. Az ebéd délutáni 6 órakor: sült hús (a pecsenyék félig nyersek) saláta (magában) főzelék, csemege stb.

A franczia nemzetet a finomság, izlés, udvariasság jellemzi. A legszegényebb nő is tisztán, faczipöben jár; a munkás osztályhoz tartozó férfiak fehér vagy kék ingben, s rendesen kékes nadrágban.

(Folyt köv.)

A divat szélsőségei.

—* IV-dik közlemény.—

A hölgyek ugyan nem viseltek parókát de ezek a hajzaton máskép segítettek. A fürtöket felkötötték, s, a hajzat mindig magasabbra emelkedett, mig végre egy bizonyo1 sodron ynyal tartatott fen, s úgy nézett ki a fej mintha födelet kapott volna. E divat teremtőji XIV Lajos kedvese, a szép Fontanges asszon] volt, mely később oly magasra emelkedett hogy a haj némely nő fején 10-szer magasabl volt a fejnél, s ugyanolyan széles.

A ruha is öszhangzásban volt a fejje) Ha egy középkori hölgy bálba ment, öltözék ép oly eszelős volt, mint haja. (Most is csal olyan! Mert divat bolondok voltak, vannak é lesznek.)

Jött aztán a sok bolondság után ismé egy más, a második abroncs-szoknya.

E második abroncsszoknyának a terem tője Brüsselben egy bizonyos Herren asszon volt. Ez volt akkor a divatforrás, ó jelen meg először kerti pavilonjában olyan ruhábai mely nem folyt alá, mint máskor, hanem fel dudorodott,, és hátul csokorszerüen volt össze foglalva. — Nehány nap alatt hordta égés Belgium.

20 évvel később Londonban egy bizonyc lady Kingston tömette ki magát halhéjjal ( náddal kifeszitett szoknyában, olyanban, mel] nek szélessége a könyöknek támpontul szolgál Különféle formái szerint különféle név 1 is voltak az abroncsszoknyáknak, melyek

Színházak. A luxemburgi pompás kert. Boulogni erdő.

(Folytatás.)

Jardin des Plantes. Nagyszerű fii- vész- és áilatkert. — A kertnek egy különös szép része van, a mely Pare des buttes Chau- mont* nevet visel. Lálhatni itt cascadokat, sziklákat, igen érdekes barlangokat, Sibilla templomát, s a hires Tivoli templomnak másolatát.

A párisi világnak igen kedves mulatóhelye továbbá a Pare des Montsouris, valamint a boulogni erdő is. — Vasárnapokon a boulogni erdő valóságos vásár helyévé lesz, a nép mint sebes vizár lepi el a sétauta- kat, a kocsik egymást érik, a zene megszólal, s a víg párisiak folytatják megszokott mulatságokat.

...., Szép épületei még Párisnak a „College de France (Rue Saint Jaques). — Ré- gente ez iskolában csak két tantárgy taníttatott, u. m. a héber, és a görög, most azonban már a tudományoknak nagy száma adatik elő benne.

Musée de Clunyet des Thermes. a régi Hótel Cluny-ben elhelyezve). — Egy fürdöpalota helyén, melynek romjai a római építészet egyetlen maradványa Párisban — A inuzeom. rendkívül gazdag s érdekes régiségeket tartalmaz, u. m. I Ferencz ágya. Egy gótli király koronája. H. Henrik német császár aranyoltára. IV. Henrik kocsija.

Palais de! Industrie. A Champs- Elyseen. Leginkább kiállítások szoktak benne tartatni.

(Kereskedés. Vízvezetékek. Catacombesák. Temetők. Szokások. Páris környéke. Versailles. Egy szó Párishoz)

Kereskedés. Párisban mindent a hal- ies-okban árulnak. A hallesok alatt, üveggel fedett,- csinos nagy csarnokot értünk; a melyek ízléssel, nagy gonddal vannak berendezve.

— A hal, tojás, vaj, gyümölcs, s általában minden élelmiczik úgy van elhelyezve, hogy a figyelmet félköltsék bennünk. — A hallesok szép időben valóságos sétahelyekké lesznek.

— Ha ezen végtelen vásár érdekességét szorosabban figye.emre kívánjuk venni, azt nem nappal, de estve, vagy pedig kora reggel tegyük. Éjjeli egy óra után, midőn a színháznak vége van, midőn a kocsik folytonos zöreje megszűnik, midőn a világított ablakok kialusznak — a csarnokok éledni kezdenek.

A zaj fokozatosan növekszik, ezek a nehéz szekerek, vasutak zajai, a melyek a húst,

I azonban nagyobb részt csak franczia nyelven lehetne megnevezni, oly illetlenek, (dicső franczia nyelv!) bár abban az időben a franczia hölgyek ajkairól minden tartózkodás nélkül hangzottak az ilyen illetlen elnevezések.

A legilledelmesebb neve az abroncsszoknyának volt: pannier, boute-entrain, colbute,

I tatez-y, doupotte sat. kétértelmű beszédek ott a salonban napirenden voltak, és sok előkelő hölgy szinte affectálta a gyalázatos kifejezése- I két. (No..; de jó no.) -.:f!

Pompadour asszony idejében az abroncsszoknyának 4 és */# rőf átmérőjűnek kellett lenni, hogy az udvarnál megjelenhessék, sodrony és vas szerkezete daczára legkisebb zörejt sem volt szabad okoznia, s úgy volt készítve, hogy ha a hölgy leült, a szoknyát egy titkos zsineg által legalább két rőffel kisebbre lehetett huzni. Egy ilyen szoknyának az ára aztán 300—600 livres-be került. Némelykor annyira bő volt e szoknya, hogy a hölgy az ajtón csak úgy fért keresztül, ha a két oldalát jól összenyomta, a mi aztán borzasztó torz alakot kölcsönzött.

Ez abroncsszoknya ugyancsak a franczia forradalom idejében tűnt el az udvari élet köréből. De hisz ez borzasztó is volt és mindamellett nevetséges. Ha egy galant ur hölgyét vezetni akarta, vagy ha kötelességéhez tartozott egy ilyen vitorlás hajót kiBérni, tehát a legudvariasabb kisérd sem volt képes hölgyének karját ajánlani, mert oly közel nem férhetett hozzá; tehát nehány lépést rézsut kelle mennie és aztán hátrahajolva, ékesen foghatta meg hölgyének kinyújtott ujjahegyét.

A bécsi udvarból e bolond divatot József császár űzte el, hol 7 rőf szélesnek kellett lennie.

De habár az abroncsszoknyát letették is, még sem szabadulhattak meg oly hirtelen befolyásától és szellemétől, mert ismét elővették az úgynevezett „buffarebot“ s hátul ismét csak természetellenesen felpárnáztatott a ruha.

Az abroncsszoknya megbukásával a r 0 b e visszalépett, jogaiba, ama nehéz vastag kel- méjü hosszú köntös, mely XIV Lajos alatt élte virágát. Viseltek néhol könnyű, redős kerek köpenyeket is, melyet contouche-nak neveztek.

Ez egy sajátságos, különféle selyem vagy gyapjúszövetből készült felöltő volt, mely ujjas köpenyhez volt hasonló, s melyet a nők a házban, úgy azonkívül, a kényelem kedvéért viseltek, s nyakoknál szalaggal összekötők.

A contoucbe e szerint nem egyéb, mint az egy pár évvel ezelőtt annyira kedvelt divatos esőköpeny.

Egyátalán ha a divatok felmerültét te- Ihintjük, meg kell győződnünk, hogy semmi sem uj a nap alatt.

ÚJDONSÁGOK.

(—) Úgy értesülünk, hogy múlt hó 28-án a Tiszatársulat Iíis-Várdában gyűlést tartott, mely alkalommal azon felszólamlások tárgyaltattak, melyek a közelebbi időben működött ártérfejlesztő küldöttség munkálata ellen emeltettek.

(—) Kezdünk ébredni. A szabadelvű ellenzéki képviselők száma ■*— mint a lapok Írják — ez ideig majdnem százra emelkedett. Csak aztán ne olyan se hús se hal féle eledeleket tálaljanak élőnkbe!

(—) Hymen. Mikecz Juliska urhölgyet, Mikecz Károly kemecsei kirtokos igen kedves leányát e napokban jegyzetté el Lányi Antal Orosi jegyző. A gondviselés áldásai tegyék kiessé életpályájukat!

(—) Beszélik — Írja a Sz. és H. Közlöny — hogy a M. É. K. V. kéjvonatokat rendez Szerencs és Ungvár közt. Mi pedig azt mondjuk, hogy sokkal jobb lenne, ha Kis- Várda és Nyíregyháza között helyreállítaná a múlt évi kétszeri közlekedést — legalább minden szerdán! És ha a nyíregyházai nagyvásárok alkalmával szinte rendezne egy vonatot!

A közönség jobban megköszönné ez intézkedést mint amazt, s a társulat pénztára nem különben.

— Színészet. Junius hó 7-én, azaz szerdán Eszéki Em m a jutalomjátékaul adatik a »»Völgy lilioma“ franczia színmű 5 felvonásban.

(—)A Május 20. 21. éjeken megfagyott szőlőhajtásokat némely szőlősgazdák lemetszik, mig mások hozzájok sem nyúlva, a természetre bizzák a további működést. Jó szolgálatot tennének a gazda közönségnek azok, kik e részben jó tanácsot adnának a tájékozatlanoknak. Az ide vonatkozó közleményeknek készséggel ajánljuk fel lapunk hasábjait.

* A szegedi közkiállitás érdekében van szerencsénk a t. hazai közönséget értesíteni, hogy számos oldalról hozzánk érkezett megkeresések folytán a bejelentési határidő j u- n i u s hó 20-ig a tárgyak beküldésének határideje pedig augusztus 10 meghosz- szabittatott. Midőn tehát a hazai közönség becses figyelmét ismételten felhívnék ezen fontos hazai közkiállitásra és a termelő-kö- közönséget minél tömegesebb részvételre újólag felkérnék, hazafiui bizalommal fordulunk a kiállítási ügy érdekében buzgó vidéki bizottságokhoz és férfiakhoz és ez utón is fölkérjük őket, hogy az egyes vidékek arányos képviseltetése érdekében tovább működni és a bejelentéseket hozzánk hovahamarabb beküldeni szíveskedjenek, mert a térbeosztási munkálatok sat. a központi bizottság részéről sürgős intézkedést és munkálkodást követelnek. A szállítási engedmények mikénti fölhasználására és egyébb a kiállításra vonatkozó