Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-23 / 4. szám

rög magyar, cseh és dán nyelvekre, valamint uiabb időben az olasz, franczia és angolra is. Különösen az 1848-ki mozgalmas időben nyert ezen gyorsírás nagy elterjedést. Gabelsbeiger ezt még megérte, de már 1849 évi jan 4-én megszűnt élni. Gutaütés vetett tevékeny nek vé^et.

Gabelsberger jeligéjében mondja.

Eszmét és élő szót röptében a térhez igázm, fene iparkodtam komolyan föllelm egy eszközt.

És a mit alkottam, nyújtani, hogy jót gyarapítsák.

: Lengene bár ugjanily szellem követőim előtt is! |

Törekvése egészen sikerült. Gyorsiiása- nak egész rendszere két fokozatra oszlik, levelezési és vita gyorsírásra. A gyorsírásnak elemi foka a levelezési mód is már az írónak nagy előnyt nyújt. A mit közönséges írással csak 5 óra alatt bírnánk lemásolni, azt a levelezési gyorsírással 1 óra alatt megtehetjük, s a vita gyorsírás alkalmazásával ugyan az a munka '/a óra alatt lesz készen. S igy az ügyesen kiképzett gyorsíró képes a legsebesebb és leghevesebb menetű országgyűlési vagy törvényszéki tárgyalást szóbiven lejegyezni. Gabelsbergert, gyorsírásának megalkotásánál következő elvek vezérelték. A gyorsírásnak is alapjában betűírásnak kell lennie, hanem az egyes betűk jegyeinek lehetőleg egyszerűeknek, könnyen és folyékonyan irhatoknak, s elől-hátul más betüjegyekkel alkalmasan ösz- szeköthetőknek kell lenniök. Továbbá az elébbi elvek mellett is, az egyes betüjegyeket nem szabad önkéntesen megalkotni, hanem azok már jegyi jellegüket tekintve is, megfeleljenek az általok jelölt hangoknak úgy, hogy a lágy hangok gömbőlyded és nyúlánk jegyek által, az erő« bangók pedig egyenes és élesen görbülök által fejeztessenek ki. Így például az a betű, mint alaphang egy egyszerű pont áltál jelöltetik; ó mint öblös hang^ kis félkörrel; ö mint még öblösebb hosszúkás félkörrel; 6 vizszintes vonással; i mint magas hang felfelé, és u mint mély hang lefelé menő vonalkával jegyeztetik satöb. Azonban e hangzók csakis ha magokban állanak, vagy ha a szónak kezdetét és végét képezik, iratnak ki, máskor a mássalhangzók által jelképileg fejeztetnek ki. A gyor.-irís természete magával hozza azt, hogy egyes gyakrabban előforduló szavak megállapított rövidítésekkel jelöltetnek, s ezek jelényeknek hivatnak. Ilyen | Gabels- berger-féle gyorsírásban vagy 50 van.

A vita-gyorsirás abban, áll bogy a jól ismert jelényeken kívül, az Írónak logika, rövidítések és egyszerűsítésekkel is kell élnie, ha a sebesebb élőszóbeli előadást, szó szerint akarja lejegyezni. A logikai rövidítések és egyszerűsítések abból állanak, hogy a mondat azon szavai, melyek a mondat összefüggéséből egész biztossággal következnek, meghatározott általános elvek szerint csupán alkatrészeik által jelöltetnek így például oltalom, olcsó, általános iratik ótaloin, ócsó, átalánosnak; továbbá ilyen mondatokban: nyakrafőre dolgozott — most egyetértés uralkodik közöttünk — ez szörnyű vakmerőség — stb. a nyakra- főre, egyetértés, vakmerőség szavak például igy rövidittetnek: nyakraő, egyetés, vakság, a nélkül, hogy kétértelműség támadna belőle.

Ezen gyorsírás az, mely már majd min den miveit európai nyelvre lön alkalmazva, melynek terjesztésére mindenféle társulatok alakultak és alakulnak, és különféle közlönyök szerkesztelek; mely 1854. óta minden bajor gymnasiumon kötelezőleg tanittatik, melynek tanítását azon kivül Németországnak igen számos intézete behozta; melynek a bécsi államnyomdában sikerült külön nyomda osztálya van. Ezen gyorsítási rendszert a magyar nyelvre Markovits István, a bécsi egyetemen a magyar gyorsirászat tanára, alkalmazá s tankönyvének jelenleg már hatodik kiadása forog közkézben.

A Gabelsberger rendszerének elterjedése után feltűnt újabb rendszerek közül egy tartja fen magát egész a mai napig, s ez Stolze rendszere, mely Gabelsberger rendszerének alapján 1841-ben lett nyilvánossá, s a porosz kormány által jelentékeny pártolásban részesül. Ez van alkalmazásban jelenleg is a porosz országgyűlési felső házban. Stolze rendszerében a magánhangzót a szó fekvése határozza meg, mely vagy a vonalra, vagy annak felibe, vagy pedig alája iratik. Ezt fárasztónak mondják a kézre nézve, midőn annak minduntalan fel-le kell mozognia. E rendszerben nagyon sok jelény fordul elő, úgy hogy egy pár száz jelényt kell annak be emlékelnie, ki a Stolze-féle gyorsírást csak olvasni is akarja. E jelények legtöbbDyire csak az által különböznek egymástól, hogy egyik erősebben, a másik gyengébben van felírva, mi gyakra- kétértelműséget idéz elő. E rendszer is alkal, maztatott a magyar nyelvre Fenyvessy által, s a magyar országgyűlésen ez is erősen van képviselve.

A magyar nyelvre alkalmazott ezen két rendszer közül melyik bizonyul be életrevalóbbnak, azt a jövő fogja eldönteni.

A Gabelsberger féle gyorsírás oly fokú betanulásához, hogy az mint levelezési és üz- letirás használtassák, elegendő 40—50 tanóra, s már e körülmény is teszi ezt előnyösebbé vetélytársánál. Ahhoz, hogy valaki szakgyors- iróvá kiképezze magát, behatóbb elméleti és gyakorlati tanulmányozásra van szükség s nélkülözhetlen mellette az átalános tudományos képzettség is. A már kiképzett gyorsírónak órahosszant gyorsírni nem csekély testi és szellemi megerőltetésbe kerül s ettől meg is szokták a gyorsírókat kímélni. Nyilvános tárgyalásoknál rendesen négy, hat vagy még több gyorsíró alkalmaztatik, kik minden 10-15 perczben váltakoznak a munkában.

Ahoz, hogy a gyorsírás legalább a mi- veltebb osztály köztulajdonává legyen, még igen sok kívántatik. Első kötelességünk lenne oda hatni, hogy az középtanodáinknál legalább mint szabad tárgy elöadassék, mert ezúton nyerne az legbiztosabb elterjedést. Nem osztom ugyan azok vérmes reményeit, kik a gyorsírásnak oly jövőt jósolnak, melyben az a közönséges Írást kiszorítja helyéből, de másrészt lehetetlen annak embermivelődési fontosságát fel nem ismerni, s úgy hiszem, hogy helyesen Ítélt az, ki monda, a mily előnyben áll egy irni tudó nép egy csupán beszélő nép felett: oly előnyben van a gyorsirni-tudó | közönségesen írónál.

Nyíregyháza, 1876. január hó.

A helybeli polgári olvasóegylet f. ó. és hó 17 kén tartotta meg rendes évi közgyűlését. Fájdalommal kell constatálnunk, miszerint oly kevesen jelentek meg a tagok, — mint ez előtt még egy évben sem.

A gyüíést az egylet érdemdús elnöke Mattheides Gusztáv megnyitván, mindenek előtt a választmánynak az évi számadások megvizsgálására vonatkozó jelentése és határozata olvastatott fel, azután felölvastatott a f. évi költségvetés, a ház bérlet megkötésével megbízott küldöttség jelentése, melyszerint a jelenlegi helyiség még a múlt évi sz.-györgy napkor az 1877-ik évi sz.-györgy napig kibéreltetek, felolvastatott továbbá a választmány azon határozata, melyben az udvarnoki állomás betöltése felett intézkedett, meghagyván a jelenlegi Mátaánszki Sámuel udvarno kot az 1876-ik évre is, ezt, és a szám viza gáló küldöttség jelentését, — melyszerint az egylet vagyona szaporítása s az egylet pénz - ügyi helyzetének kedvező állása lett kimutatva, helyeslő tudomásul vette a közgyűlés. ' '

Ezek után betöltvén hivatásukat, a volt tisztikar nevében elnök Mattheides Gusztáv ur leköszönvén folytonos „marad“ és „éljen“- ek közt elhagyta az elnöki széket.

A gyűlés további vezetésére korelnökül Hudák György ur kéretik fel, ki is elfoglalván helyét, a gyűlés folytattatok.

Elnökül, miután a volt elnök ur egyáltalán tovább maradni nem akart, egyhangúlag többszöri szabadkozása daczára Kovács János ev. tanár ur lett megválasztva, alelnö- kül Zajácz József,' pénztárnokul Pazár István, — jegyző Joszka János, az egylet volt tisztviselői megmaradtak, bár mindenik vonakodott e terhes megtiszteltetést elfogadni, de az uj elnök baráti felhívása és a közön Bég osztatlan bizalmának engedve, végre is elfogadták aztValóban a legőszintébb óhajunkat nyilvánítjuk, midőn azt mondjuk, kisérje siker működésüket e nemes téren, nagy szüksége van a polgárságnak ezen egyletre, — mely annyi szép és nemes eszme keletkezési helye volt már eddig is. Vajha polgártársaink, belátva ezen egylet üdvös voitát, még tömegesebben csoportosulnának a körül. Vajha megyénk, sőt hazánk minden községében - léteznék ilyen humánus egylet a polgári ellem ismereteinek gyarapítására!

A választmányi tagok egyharmada az alapszabályok értelmében kisoroltatván, azok újból, megválasztattak.

Az egylet helyes irányáról tanúskodik azon határozat, melyszerint a mulattató könyvek mellé a szakkönyvek beszerzését is elhatározta s a könyvek vételére szánt összeg egyharmadát kívánta azok beszerzésére fordítani, ugyan azt bizonyítja azon határozat is, hogy hírlapjait szaporitani kivánja, mi által a hazai kultúra előhaladását is eszközli.

Érdekes volt azon intézkedése is az egyleti gyűlésnek, a midőn Mikecz József tag indítványára az Erdélyben megjelenő s ki- tünőleg szerkesztett „BALOLDAL“ czimü különösen a testvér Erdélyhon érdekeit szellőztető lapot szintén meghozatni határozta.

A gyűlés este 7 órakor ért véget.

Közli:

Rózsay.

_A közönség köréből.*)

Ä „Szabolcs“ múlt évi 31-ik számában megjelent, az elöljáróság, — illetőleg a polgári választók becsületében gázoló czikkre mindez ideig azért nem tartottuk szükségesnek viszonválaszunkat beküldeni, mert czikkiró ur által említett állítólagos csalás törvényszék elé kerülvén, az ügy végleges letárgyalását láttuk szükségesnek bevárni.

Miután az ügy letárgyaltatok, megtámadott becsületünk érdekében kijelentjük, hogy a Nyíregyházi tek. kir. törvényszék, ezen, — a végzésben kimondott semroialappalnem biró vád alól bennünket felmentett. Megengedi talán czikkiró ur, hogy goromba kifejezéseit idézhessük; mert nagyon téved, ha azt hiszi, hogy bárkivel szemben fel lehet lépni ily kifejezésekkel „kupak tanács“ s több mint j szemtelenség,“ — s több e féle kifejezések, 'ezeket tartsa meg magának, s egyszersmint gondolja meg hogy az ily czimek legtöbbnyire azt illetik igazságosan, ki azokat minden alap nélkül másoknak osztogatja.

*) Adunk helyt az alábbi közleménynek, bár megváltjuk, gondolatunk kezdetben a papírkosár körül forgott, annál is inkább, mivel a kérdéses sérelem még a múlt év közepe táján történhetett, | ma azt újból feltalálva, vajmi kevéssé érdekelheti az olvasót.

S z e r k.

Egyébbiránt nem tartjuk méltónak arra, hogy mi is hason czimekkel illessük hisz, tudjuk, hogy ily szavakat csakis oly egyén hangoztathat, ki a képzelt siker fény és magasság tetőpontjáról váratlanul a mélységbe zuhan.

Másfelől arról is meg vagyunk győződve, hogy e czikk nem egyenesen az azt aláirt egyén tollának szüleménye, ő csak egy gyalázatosán felhasznált eszköz annak kezében, kinek ily czikket tollába mondatolni csalódása esetében, egy beszuja kielégítéséül szolgál.

Czikkiró által emlegetett Ázsiában utazó megyebelinktől arra kérünk szót, miként lehet e megyében, vagy széles magyar hazában oly elvetemült egyén, ki nevét ily közlemények alá megvesztegetés utján oda bigyesztetni engedi.

Végül a mi a czikk végsoraiban emle getett ködöt illeti, az bizony igen süni lehet, tanúskodik erről azon eset, hogy álczikkiró kedves atyja már három ízben tévedt el a ködben, különböző elveket valló pártoknak lévén,

— elsőizben balközép, azután deákpárti, s végre a közjogi ellenzék, — hü apostola.

Polgár 1876. Jan. 11.

Több választó polgár.

Egy ló tragoediája, vagy a demecseri elöljáróság.

Horribile dicta I de azért mégis elmondjuk, hogy a t. ez. demecseri elöljáróság a baromorvosi ismereteket már annyira vin- dicálja magának, miszerint azt hiszi, hogy már azt teljesen el is' sajátította — persze úgy „privátim“ — s ezen álgondolkozása folytán fumigálva a magas minisztériumnak az állatok járványos betegségére vonatkozó rendeletéit, megvetve a megye, illetve a járási baromorvos ur szakképzettségét, esik úgy

— sinémé cleiné — vandalok módjára összeül a nemes kupaktanács s elhatározza, hogy ottani lakos B. J. lova takonykórban szenved, s bár a tulajdonos nemcsak hogy tiltakozott ezen obseurus határozata ellen e t. kupaktanácsnak, de kérte annak szakértő orvoB általi megvizsgáltatását, kötelezvén egy szersmind magát, a vizsgálat folytán felmerülendő költségek viselésére, ezt a nemes elöljáróság figyelembe nem vette s a határozat állt rendíthetetlenül, s a ló múlt 1875 évi decz. hó 30-án le is bunkóztatott.

Ezután jön még csak a java, mert az ily ragályos nyavalyába szenvedő állatokat a törvény szőröstől bőröstől s szerszámostól rendeli elásatni, nemcsak, sőt azt ótatlan mészszel leönteni is.

Ezzel ellenkezőleg a fentnevezett s kü Jönben igen tisztelt elöljáróság, midőn a lovat, minden törvényes szokást mellőzve, önkényü- leg leölette, annak húsát egy juhásznak eladta, bőrét pedig a község rettentő példájára, az elöljáróság egyik tisztességes tagjával

— kis biró — amúgy juhászosan, az egész községen keresztül előbb a kárvallotthoz, s minthogy az el nem fogadta, azután a községbe létező eféle bőrkereskedőkhöz eladhatás végett hurczoltatta.

Eddig a ló tragoediája. Mint tudjuk, az illető kárvallott, a törvény mellőzésével ön- kényileg eljárt elöljáróságot kárára nézve megperelte, mi pedig jeleztük az esetet azért, hogy azt a t. járási szolgabiróságnak figyelmébe hozzuk, mert vagy járványos kórban szenvedett a leölt ló, s akkor azt bőröstől szerszámostól meg kelletett volna semmis t- tetni s nem pedig annak húsát és bőrét el. adni, vagy nem szenvedett ily kórban s ak kor a tulajdonosnak önkónyiileg nem volt szabad kárt okozni. Mind két esetben pedig az elöljáróságnak kötelessége lett volna a já rási baromorvos urat értesíteni, s csupán annak szakértői véleménye után tenni intézkedéseit.

Figyelő.

Válasz a „Szabolcsi lapok“ szerkesztőségének.

Azon, minden jellemességet nélkülöző levélre, melyet önök lapja 3-ik számának „levélszekrény“ rovatába hozzám intézni kegyesek voltak, önérzetem teljes tudatában csak megvetés lehet válaszom, mert annak egy nagy része nemtelen hazugság, a másik része pedig t. i. az, melyben önök elzáratásomat vetik szememre a Csiszárféle ügy miatt, köztudomású dolog.

Önök ép oly jól tudják, mint a nagy közönség, hogy az én helyzetemben, Csiszár Já- [nos ügyvéddel szemben, ha csak férfi s önérzet van egy emberbe, másképpen nem cselekedhetett, mint a hogy én tettem. — Különben elhiszem s megvagyok róla győződve, hogy mások is elhiszik, hogy azon clique, mely a „Szabolcsi lapok“ szerkesztőségét képezi, 5 forintjával darabonként mind felpofozható, mert a kiknek, mint önöknek a hazugság üzése mellett az aljas rágalmazás és személyes piszkolódás is conventiójok, azokra még sok egyébb is rájok fér.

A nekem szánt czimeket tartsák meg önök magoknak, mert az a „Szabolcsi lapok“ cliquéjét legjobban megilleti.

Különben csak rajta uraim 1 Mint már mondám önök által sárral dobáltatni s gya- láztatni érdem, dicsértetni s magasztaltatni, egyértelmű -a gyalázattal.

Higyjék el önök, mert ha önök el nem hiszik, elhiszi a n. é. közönség, hogy nem lesz olyan körülmény életemben, mely oda kényszeríthessen, miszerint önökhöz hasonlóvá sü- lyedjem. Megátkoznám születéséül napját, ha polgártársaim hasonló véleményt táplálnának rólam, mint önökről. És még önök akarják a magok lapját a megye orgánumául feltolni 1 Uram, őrizz meg minket a gonosztul 1

Minthogy pedig ha önökkel polémiát akar valaki folytatni, úgy jár, mint a ki egy besározott részeg emberrel birkózik, de meg a t. olvasó közönséget sem óhajtom ily vitával, jobban mondva személyes piszkolédásokkal, unatni, a polémiát ezennel befejezettnek nyilvánítom, annyival inkább, mert meg vagyok róla győződve, miszerint nagy költőnknek ilyen emberekkel volt dolga, mint a „Szabolcsi lapok* clique szerkesztőségé, a midőn ezen versszakát papírra tette:

„Utálatomnak és megvetésemnek tárgya Ember a neved!“

Nyíregyháza, 1876. jan. 20-án.

Mikecz József.

Irodalom és művészet.

Vettük „a magyar közlekedésügy" czimü Vührl Jákó ur által szerkesztett havi folyóiratot következő tartalommal: Történelmi és statistikai tanulmányok a köz 1 eke désügy köréből. Vührl Jákó- tél. — A gőzfejlődés vizsgálata, KeÖd Józseftől. — Nehány s zó a vasutak számlálási mintája tárgyában. Maurer Vilmostól. A Holtzman n-f é 1 e földalatti táviró intézetek, Mia- vecz Lászlótól. A villámfolyam elágazásáról. — A tenger alatti távírdái vezetékek. — Postaintézmény Angolhonban. — Refo rmok a postánál. — Szakirodalom. — Vegyesek, (igen érdekes modorban). Tekintve kiállítását, és avatott kezek által vezetett tudományos rovatainak tartalmát, bármely hasonnemü szak folyóirattal versenyezhet; s élvezetes tudományos tárgyú olvasmány még a kevésbbé szakembereknek is. — Kiadja Aigner Lajos Budapest. Ára egész évre 6 frt. Egyes füzet 60 kr. Az előfizetési pénzek ugyancsak kiadóhoz (IV. kér. vácziutcza 18 sz.) küldendők.

Ugyancsak a szerkesztőséghez beküldetett a kisbirtoki földhitel szerve- z és e, a kisbirtokosok országos földhitel-egyesülete és az ezzel szövetséges mezőgazdasági előleg egyletek által; irta Dr. Kakujay Gyula. Ezen kimerítő és az anyagilag sir felé rohanó nemzet jólétét ezélzó füzet, tekintve czélja magasztosságát és üdvösségét, igen megérdemli, hogy az érdeklettek tanulmánytárgyukká tegyék, s a czél keresztülvitelét előmozdítsák. C zélj a: hogy hazánkban egy oly intézet hozassák létre, mely a kis birtokosokat hitelérdemességükhöz képest, ó 1 c s ó s könnyen visz- szafizethető kölcsönökkel láthatná el: hogy a mennyiben az uzsorások körmei közé jutottak, azokból minél előbb szabadulhassanak; a menynyiben pedig még adósságmentesek, ólcsó forgalmi tőkével láttassanak el, melynek segélyével a belterjes gazdasági rendszerre térhessenek át s a mezőgazdasági iparágakat indíthassák meg és fejleszthessék. A kitűzött czél tehát a maga teljes valóságában nem lehet egyéb, mint a földmivelés emelése. Ez pedig úgy érhető el, ha a kis földbirtok egyesületi utón a kölcsönösség és egyetemleges jótállás alapján hitelképességre emeltetik, ha saját tőkepénzét és idegen tőkék felvétele által a mezőgazdaság vezetésére és beruházásaira szükséges tőkék megszereztetnek.

E figyelmet érdemlő füzet megjelent Budapest, 1876. a Franklin-társulat nyomdájában, egyetemuteza, 4 sz. (Ára?)

A „Borászati lapok“ első száma ismét megjelent. E lap dr. Entz Ferencz ur szerkesztése mellett a legkitűnőbb férfiak támogatását bírja a maga kezén — Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ára egész évre csak 3 frt. Előfizetési pénzek szerkesztőhöz (Budapest, budai vinczellérképezde) küldendők. —

ÚJDONSÁGOK.

— A nyíregyházi ág. hitv. ev. hat osztályú gymnasiumban a téli félévi szigorlatok f. hó 24 én — reggeli 8, délután 2 órakor — veszik kezdetüket, s 28-án végződnek. A magántanulók megvizsgálására pedig január 29, 31 és február hó 2. és 3. napjai tűzetnek ki.

(1) A nyíregyházai „polgári olvasó-egylet“ folyó hó 15-én tartott nagy gyűlése alkalmával elhatározta, hogy az idén szintén megtartja bálját, saját könyvtára javára, hogy mikor fog megtartatni még eddigelé tudomásunkra nem jött, hanem jövő számunkban múlhatatlanul közölni fogjuk a n. é. közönséggel, addig is mig szerencsekivánatainknak kifejezést adhatnánk, felhívjuk a n. é. közönséget e nemes irányból kiindult tánczestély legtömegesebb pártolására.

(=) A sorozó bizottság működése a dadai felső járásban f. hó 31-én kezdődik és végződik febr. 3 án. Nagyon lekötelezné az illető községi elöljáróságot a nagytekintetü sorozó bizottság, ha úgy intézkednék, miszerint az elöljáróságnak a helyiség czélszerütlen megválasztása folytán ne kellene reggeltől estig a szabad ég alatt térdig érő hóban ücsörögni;.— mert hiszen igaz, be lehetne menni la szomszéd, tehát a vendéglő termébe, csak-