Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-23 / 4. szám

rög magyar, cseh és dán nyelvekre, valamint uiabb időben az olasz, franczia és angolra is. Különösen az 1848-ki mozgalmas időben nyert ezen gyorsírás nagy elterjedést. Gabelsbeiger ezt még megérte, de már 1849 évi jan 4-én megszűnt élni. Gutaütés vetett tevékeny nek vé^et. Gabelsberger jeligéjében mondja. Eszmét és élő szót röptében a térhez igázm, fene iparkodtam komolyan föllelm egy eszközt. És a mit alkottam, nyújtani, hogy jót gyarapítsák. : Lengene bár ugjanily szellem követőim előtt is! | Törekvése egészen sikerült. Gyorsiiása- nak egész rendszere két fokozatra oszlik, le­velezési és vita gyorsírásra. A gyorsírásnak elemi foka a levelezési mód is már az írónak nagy előnyt nyújt. A mit közönséges írással csak 5 óra alatt bírnánk lemásolni, azt a le­velezési gyorsírással 1 óra alatt megtehetjük, s a vita gyorsírás alkalmazásával ugyan az a munka '/a óra alatt lesz készen. S igy az ügyesen kiképzett gyorsíró képes a legsebe­sebb és leghevesebb menetű országgyűlési vagy törvényszéki tárgyalást szóbiven lejegyezni. Gabelsbergert, gyorsírásának megalkotásánál következő elvek vezérelték. A gyorsírásnak is alapjában betűírásnak kell lennie, hanem az egyes betűk jegyeinek lehetőleg egyszerűek­nek, könnyen és folyékonyan irhatoknak, s elől-hátul más betüjegyekkel alkalmasan ösz- szeköthetőknek kell lenniök. Továbbá az elébbi elvek mellett is, az egyes betüjegyeket nem szabad önkéntesen megalkotni, hanem azok már jegyi jellegüket tekintve is, megfeleljenek az általok jelölt hangoknak úgy, hogy a lágy hangok gömbőlyded és nyúlánk jegyek által, az erő« bangók pedig egyenes és élesen gör­bülök által fejeztessenek ki. Így például az a betű, mint alaphang egy egyszerű pont áltál jelöltetik; ó mint öblös hang^ kis félkörrel; ö mint még öblösebb hosszúkás félkörrel; 6 vizszintes vonással; i mint magas hang fel­felé, és u mint mély hang lefelé menő vonal­kával jegyeztetik satöb. Azonban e hangzók csakis ha magokban állanak, vagy ha a szó­nak kezdetét és végét képezik, iratnak ki, máskor a mássalhangzók által jelképileg fe­jeztetnek ki. A gyor.-irís természete magával hozza azt, hogy egyes gyakrabban előforduló szavak megállapított rövidítésekkel jelöltetnek, s ezek jelényeknek hivatnak. Ilyen | Gabels- berger-féle gyorsírásban vagy 50 van. A vita-gyorsirás abban, áll bogy a jól ismert jelényeken kívül, az Írónak logika, rövidítések és egyszerűsítésekkel is kell élnie, ha a sebesebb élőszóbeli előadást, szó szerint akarja lejegyezni. A logikai rövidítések és egy­szerűsítések abból állanak, hogy a mondat azon szavai, melyek a mondat összefüggéséből egész biztossággal következnek, meghatározott általános elvek szerint csupán alkatrészeik által jelöltetnek így például oltalom, olcsó, általános iratik ótaloin, ócsó, átalánosnak; továbbá ilyen mondatokban: nyakrafőre dol­gozott — most egyetértés uralkodik közöttünk — ez szörnyű vakmerőség — stb. a nyakra- főre, egyetértés, vakmerőség szavak például igy rövidittetnek: nyakraő, egyetés, vakság, a nélkül, hogy kétértelműség támadna belőle. Ezen gyorsírás az, mely már majd min den miveit európai nyelvre lön alkalmazva, melynek terjesztésére mindenféle társulatok alakultak és alakulnak, és különféle közlönyök szerkesztelek; mely 1854. óta minden bajor gymnasiumon kötelezőleg tanittatik, melynek tanítását azon kivül Németországnak igen szá­mos intézete behozta; melynek a bécsi állam­nyomdában sikerült külön nyomda osztálya van. Ezen gyorsítási rendszert a magyar nyelvre Markovits István, a bécsi egyetemen a magyar gyorsirászat tanára, alkalmazá s tankönyvének jelenleg már hatodik kiadása forog közkézben. A Gabelsberger rendszerének elterje­dése után feltűnt újabb rendszerek közül egy tartja fen magát egész a mai napig, s ez Stolze rendszere, mely Gabelsberger rendsze­rének alapján 1841-ben lett nyilvánossá, s a porosz kormány által jelentékeny pártolásban részesül. Ez van alkalmazásban jelenleg is a porosz országgyűlési felső házban. Stolze rend­szerében a magánhangzót a szó fekvése hatá­rozza meg, mely vagy a vonalra, vagy annak felibe, vagy pedig alája iratik. Ezt fárasztónak mondják a kézre nézve, midőn annak mindun­talan fel-le kell mozognia. E rendszerben nagyon sok jelény fordul elő, úgy hogy egy pár száz jelényt kell annak be emlékelnie, ki a Stolze-féle gyorsírást csak olvasni is akarja. E jelények legtöbbDyire csak az által külön­böznek egymástól, hogy egyik erősebben, a másik gyengébben van felírva, mi gyakra- kétértelműséget idéz elő. E rendszer is alkal, maztatott a magyar nyelvre Fenyvessy által, s a magyar országgyűlésen ez is erősen van képviselve. A magyar nyelvre alkalmazott ezen két rendszer közül melyik bizonyul be életrevalóbb­nak, azt a jövő fogja eldönteni. A Gabelsberger féle gyorsírás oly fokú betanulásához, hogy az mint levelezési és üz- letirás használtassák, elegendő 40—50 tanóra, s már e körülmény is teszi ezt előnyösebbé vetélytársánál. Ahhoz, hogy valaki szakgyors- iróvá kiképezze magát, behatóbb elméleti és gyakorlati tanulmányozásra van szükség s nélkülözhetlen mellette az átalános tudományos képzettség is. A már kiképzett gyorsírónak órahosszant gyorsírni nem csekély testi és szellemi megerőltetésbe kerül s ettől meg is szokták a gyorsírókat kímélni. Nyilvános tár­gyalásoknál rendesen négy, hat vagy még több gyorsíró alkalmaztatik, kik minden 10-15 perczben váltakoznak a munkában. Ahoz, hogy a gyorsírás legalább a mi- veltebb osztály köztulajdonává legyen, még igen sok kívántatik. Első kötelességünk lenne oda hatni, hogy az középtanodáinknál legalább mint szabad tárgy elöadassék, mert ezúton nyerne az legbiztosabb elterjedést. Nem osz­tom ugyan azok vérmes reményeit, kik a gyorsírásnak oly jövőt jósolnak, melyben az a közönséges Írást kiszorítja helyéből, de más­részt lehetetlen annak embermivelődési fon­tosságát fel nem ismerni, s úgy hiszem, hogy helyesen Ítélt az, ki monda, a mily előnyben áll egy irni tudó nép egy csupán beszélő nép felett: oly előnyben van a gyorsirni-tudó | közönségesen írónál. Nyíregyháza, 1876. január hó. A helybeli polgári olvasóegylet f. ó. és hó 17 kén tartotta meg rendes évi közgyűlését. Fájdalommal kell constatálnunk, miszerint oly kevesen jelentek meg a tagok, — mint ez előtt még egy évben sem. A gyüíést az egylet érdemdús elnöke Mattheides Gusztáv megnyitván, mindenek előtt a választmánynak az évi számadások megvizsgálására vonatkozó jelentése és hatá­rozata olvastatott fel, azután felölvastatott a f. évi költségvetés, a ház bérlet megkötésé­vel megbízott küldöttség jelentése, melyszerint a jelenlegi helyiség még a múlt évi sz.-györgy napkor az 1877-ik évi sz.-györgy napig ki­béreltetek, felolvastatott továbbá a választ­mány azon határozata, melyben az udvarnoki állomás betöltése felett intézkedett, meghagy­ván a jelenlegi Mátaánszki Sámuel udvarno kot az 1876-ik évre is, ezt, és a szám viza gáló küldöttség jelentését, — melyszerint az egylet vagyona szaporítása s az egylet pénz - ügyi helyzetének kedvező állása lett ki­mutatva, helyeslő tudomásul vette a köz­gyűlés. ' ' Ezek után betöltvén hivatásukat, a volt tisztikar nevében elnök Mattheides Gusztáv ur leköszönvén folytonos „marad“ és „éljen“- ek közt elhagyta az elnöki széket. A gyűlés további vezetésére korelnökül Hudák György ur kéretik fel, ki is elfog­lalván helyét, a gyűlés folytattatok. Elnökül, miután a volt elnök ur egy­általán tovább maradni nem akart, egyhangú­lag többszöri szabadkozása daczára Kovács János ev. tanár ur lett megválasztva, alelnö- kül Zajácz József,' pénztárnokul Pazár Ist­ván, — jegyző Joszka János, az egylet volt tisztviselői megmaradtak, bár mindenik vo­nakodott e terhes megtiszteltetést elfogadni, de az uj elnök baráti felhívása és a közön Bég osztatlan bizalmának engedve, végre is el­fogadták azt­Valóban a legőszintébb óhajunkat nyil­vánítjuk, midőn azt mondjuk, kisérje siker működésüket e nemes téren, nagy szüksége van a polgárságnak ezen egyletre, — mely annyi szép és nemes eszme keletkezési helye volt már eddig is. Vajha polgártársaink, be­látva ezen egylet üdvös voitát, még tömege­sebben csoportosulnának a körül. Vajha me­gyénk, sőt hazánk minden községében - létez­nék ilyen humánus egylet a polgári ellem is­mereteinek gyarapítására! A választmányi tagok egyharmada az alapszabályok értelmében kisoroltatván, azok újból, megválasztattak. Az egylet helyes irányáról tanúskodik azon határozat, melyszerint a mulattató köny­vek mellé a szakkönyvek beszerzését is el­határozta s a könyvek vételére szánt összeg egyharmadát kívánta azok beszerzésére for­dítani, ugyan azt bizonyítja azon határozat is, hogy hírlapjait szaporitani kivánja, mi által a hazai kultúra előhaladását is eszközli. Érdekes volt azon intézkedése is az egyleti gyűlésnek, a midőn Mikecz József tag indítványára az Erdélyben megjelenő s ki- tünőleg szerkesztett „BALOLDAL“ czimü kü­lönösen a testvér Erdélyhon érdekeit szel­lőztető lapot szintén meghozatni határozta. A gyűlés este 7 órakor ért véget. Közli: Rózsay. _A közönség köréből.*) Ä „Szabolcs“ múlt évi 31-ik számában megjelent, az elöljáróság, — illetőleg a polgári választók becsületében gázoló czikkre mindez ideig azért nem tartottuk szükségesnek viszon­válaszunkat beküldeni, mert czikkiró ur által említett állítólagos csalás törvényszék elé ke­rülvén, az ügy végleges letárgyalását láttuk szükségesnek bevárni. Miután az ügy letárgyaltatok, megtáma­dott becsületünk érdekében kijelentjük, hogy a Nyíregyházi tek. kir. törvényszék, ezen, — a végzésben kimondott semroialappalnem biró vád alól bennünket felmentett. Megen­gedi talán czikkiró ur, hogy goromba kifejezé­seit idézhessük; mert nagyon téved, ha azt hiszi, hogy bárkivel szemben fel lehet lépni ily kifejezésekkel „kupak tanács“ s több mint j szemtelenség,“ — s több e féle kifejezések, 'ezeket tartsa meg magának, s egyszersmint gondolja meg hogy az ily czimek legtöbbnyire azt illetik igazságosan, ki azokat minden alap nélkül másoknak osztogatja. *) Adunk helyt az alábbi közleménynek, bár megváltjuk, gondolatunk kezdetben a papírkosár körül forgott, annál is inkább, mivel a kérdéses sérelem még a múlt év közepe táján történhetett, | ma azt új­ból feltalálva, vajmi kevéssé érdekelheti az olvasót. S z e r k. Egyébbiránt nem tartjuk méltónak arra, hogy mi is hason czimekkel illessük hisz, tud­juk, hogy ily szavakat csakis oly egyén hangoz­tathat, ki a képzelt siker fény és magasság tető­pontjáról váratlanul a mélységbe zuhan. Másfelől arról is meg vagyunk győződve, hogy e czikk nem egyenesen az azt aláirt egyén tollának szüleménye, ő csak egy gyalá­zatosán felhasznált eszköz annak kezében, ki­nek ily czikket tollába mondatolni csalódása esetében, egy beszuja kielégítéséül szolgál. Czikkiró által emlegetett Ázsiában utazó megyebelinktől arra kérünk szót, miként lehet e megyében, vagy széles magyar hazában oly elvetemült egyén, ki nevét ily közlemények alá megvesztegetés utján oda bigyesztetni engedi. Végül a mi a czikk végsoraiban emle getett ködöt illeti, az bizony igen süni lehet, tanúskodik erről azon eset, hogy álczikkiró kedves atyja már három ízben tévedt el a köd­ben, különböző elveket valló pártoknak lévén, — elsőizben balközép, azután deákpárti, s végre a közjogi ellenzék, — hü apostola. Polgár 1876. Jan. 11. Több választó polgár. Egy ló tragoediája, vagy a demecseri elöljáróság. Horribile dicta I de azért mégis elmond­juk, hogy a t. ez. demecseri elöljáróság a baromorvosi ismereteket már annyira vin- dicálja magának, miszerint azt hiszi, hogy már azt teljesen el is' sajátította — persze úgy „privátim“ — s ezen álgondolkozása folytán fumigálva a magas minisztériumnak az állatok járványos betegségére vonatkozó rendeletéit, megvetve a megye, illetve a já­rási baromorvos ur szakképzettségét, esik úgy — sinémé cleiné — vandalok módjára összeül a nemes kupaktanács s elhatározza, hogy ottani lakos B. J. lova takonykórban szen­ved, s bár a tulajdonos nemcsak hogy til­takozott ezen obseurus határozata ellen e t. kupaktanácsnak, de kérte annak szakértő orvoB általi megvizsgáltatását, kötelezvén egy szersmind magát, a vizsgálat folytán felme­rülendő költségek viselésére, ezt a nemes elöljáróság figyelembe nem vette s a hatá­rozat állt rendíthetetlenül, s a ló múlt 1875 évi decz. hó 30-án le is bunkóztatott. Ezután jön még csak a java, mert az ily ragályos nyavalyába szenvedő állatokat a törvény szőröstől bőröstől s szerszámostól ren­deli elásatni, nemcsak, sőt azt ótatlan mész­szel leönteni is. Ezzel ellenkezőleg a fentnevezett s kü Jönben igen tisztelt elöljáróság, midőn a lovat, minden törvényes szokást mellőzve, önkényü- leg leölette, annak húsát egy juhásznak el­adta, bőrét pedig a község rettentő példájára, az elöljáróság egyik tisztességes tagjával — kis biró — amúgy juhászosan, az egész községen keresztül előbb a kárvallotthoz, s minthogy az el nem fogadta, azután a köz­ségbe létező eféle bőrkereskedőkhöz eladhatás végett hurczoltatta. Eddig a ló tragoediája. Mint tudjuk, az illető kárvallott, a törvény mellőzésével ön- kényileg eljárt elöljáróságot kárára nézve megperelte, mi pedig jeleztük az esetet azért, hogy azt a t. járási szolgabiróságnak figyel­mébe hozzuk, mert vagy járványos kórban szenvedett a leölt ló, s akkor azt bőröstől szerszámostól meg kelletett volna semmis t- tetni s nem pedig annak húsát és bőrét el. adni, vagy nem szenvedett ily kórban s ak kor a tulajdonosnak önkónyiileg nem volt szabad kárt okozni. Mind két esetben pedig az elöljáróságnak kötelessége lett volna a já rási baromorvos urat értesíteni, s csupán an­nak szakértői véleménye után tenni intéz­kedéseit. Figyelő. Válasz a „Szabolcsi lapok“ szerkesztő­ségének. Azon, minden jellemességet nélkülöző levélre, melyet önök lapja 3-ik számának „le­vélszekrény“ rovatába hozzám intézni kegye­sek voltak, önérzetem teljes tudatában csak megvetés lehet válaszom, mert annak egy nagy része nemtelen hazugság, a másik része pedig t. i. az, melyben önök elzáratásomat vetik szememre a Csiszárféle ügy miatt, köz­tudomású dolog. Önök ép oly jól tudják, mint a nagy kö­zönség, hogy az én helyzetemben, Csiszár Já- [nos ügyvéddel szemben, ha csak férfi s önér­zet van egy emberbe, másképpen nem csele­kedhetett, mint a hogy én tettem. — Kü­lönben elhiszem s megvagyok róla győződve, hogy mások is elhiszik, hogy azon clique, mely a „Szabolcsi lapok“ szerkesztőségét képezi, 5 forintjával darabonként mind felpofozható, mert a kiknek, mint önöknek a hazugság üzése mellett az aljas rágalmazás és szemé­lyes piszkolódás is conventiójok, azokra még sok egyébb is rájok fér. A nekem szánt czimeket tartsák meg önök magoknak, mert az a „Szabolcsi lapok“ cliquéjét legjobban megilleti. Különben csak rajta uraim 1 Mint már mondám önök által sárral dobáltatni s gya- láztatni érdem, dicsértetni s magasztaltatni, egyértelmű -a gyalázattal. Higyjék el önök, mert ha önök el nem hiszik, elhiszi a n. é. közönség, hogy nem lesz olyan körülmény életemben, mely oda kény­szeríthessen, miszerint önökhöz hasonlóvá sü- lyedjem. Megátkoznám születéséül napját, ha polgártársaim hasonló véleményt táplálnának rólam, mint önökről. És még önök akarják a magok lapját a megye orgánumául feltolni 1 Uram, őrizz meg minket a gonosztul 1 Minthogy pedig ha önökkel polémiát akar valaki folytatni, úgy jár, mint a ki egy besározott részeg emberrel birkózik, de meg a t. olvasó közönséget sem óhajtom ily vitával, jobban mondva személyes piszkolédásokkal, unatni, a polémiát ezennel befejezettnek nyil­vánítom, annyival inkább, mert meg vagyok róla győződve, miszerint nagy költőnknek ilyen emberekkel volt dolga, mint a „Szabolcsi la­pok* clique szerkesztőségé, a midőn ezen versszakát papírra tette: „Utálatomnak és megvetésemnek tárgya Ember a neved!“ Nyíregyháza, 1876. jan. 20-án. Mikecz József. Irodalom és művészet. Vettük „a magyar közlekedésügy" czimü Vührl Jákó ur által szerkesztett havi folyóiratot következő tartalommal: Törté­nelmi és statistikai tanulmányok a köz 1 eke désügy köréből. Vührl Jákó- tél. — A gőzfejlődés vizsgálata, KeÖd Józseftől. — Nehány s zó a vasutak számlálási mintája tárgyában. Maurer Vilmostól. A Holtzman n-f é 1 e földalatti táviró intézetek, Mia- vecz Lászlótól. A villámfolyam elága­zásáról. — A tenger alatti táv­írdái vezetékek. — Postaintéz­mény Angolhonban. — Refo rmok a postánál. — Szakirodalom. — Vegyesek, (igen érdekes modorban). Te­kintve kiállítását, és avatott kezek által veze­tett tudományos rovatainak tartalmát, bármely hasonnemü szak folyóirattal versenyezhet; s élvezetes tudományos tárgyú olvasmány még a kevésbbé szakembereknek is. — Kiadja Aigner Lajos Budapest. Ára egész évre 6 frt. Egyes füzet 60 kr. Az előfizetési pénzek ugyancsak kiadóhoz (IV. kér. vácziutcza 18 sz.) kül­dendők. Ugyancsak a szerkesztőséghez bekülde­tett a kisbirtoki földhitel szerve- z és e, a kisbirtokosok országos földhitel-egye­sülete és az ezzel szövetséges mezőgazdasági előleg egyletek által; irta Dr. Kakujay Gyula. Ezen kimerítő és az anyagilag sir felé rohanó nemzet jólétét ezélzó füzet, tekintve czélja magasztosságát és üdvösségét, igen megérdemli, hogy az érdeklettek tanulmánytárgyukká te­gyék, s a czél keresztülvitelét előmozdítsák. C zélj a: hogy hazánkban egy oly intézet ho­zassák létre, mely a kis birtokosokat hitelér­demességükhöz képest, ó 1 c s ó s könnyen visz- szafizethető kölcsönökkel láthatná el: hogy a mennyiben az uzsorások körmei közé jutottak, azokból minél előbb szabadulhassanak; a meny­nyiben pedig még adósságmentesek, ólcsó for­galmi tőkével láttassanak el, melynek segélyé­vel a belterjes gazdasági rendszerre térhesse­nek át s a mezőgazdasági iparágakat indíthas­sák meg és fejleszthessék. A kitűzött czél tehát a maga teljes valóságában nem lehet egyéb, mint a földmivelés emelése. Ez pedig úgy érhető el, ha a kis földbirtok egye­sületi utón a kölcsönösség és egyetemleges jótállás alapján hitelképességre emel­tetik, ha saját tőkepénzét és idegen tőkék fel­vétele által a mezőgazdaság vezetésére és be­ruházásaira szükséges tőkék megszereztetnek. E figyelmet érdemlő füzet megjelent Bu­dapest, 1876. a Franklin-társulat nyomdájában, egyetemuteza, 4 sz. (Ára?) A „Borászati lapok“ első száma ismét megjelent. E lap dr. Entz Ferencz ur szerkesztése mellett a legkitűnőbb férfiak tá­mogatását bírja a maga kezén — Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ára egész évre csak 3 frt. Előfizetési pénzek szer­kesztőhöz (Budapest, budai vinczellérképezde) küldendők. — ÚJDONSÁGOK. — A nyíregyházi ág. hitv. ev. hat osztá­lyú gymnasiumban a téli félévi szigorlatok f. hó 24 én — reggeli 8, délután 2 órakor — veszik kezdetüket, s 28-án végződnek. A ma­gántanulók megvizsgálására pedig január 29, 31 és február hó 2. és 3. napjai tűzetnek ki. (1) A nyíregyházai „polgári olvasó-egylet“ folyó hó 15-én tartott nagy gyűlése alkalmá­val elhatározta, hogy az idén szintén meg­tartja bálját, saját könyvtára javára, hogy mi­kor fog megtartatni még eddigelé tudomá­sunkra nem jött, hanem jövő számunkban múl­hatatlanul közölni fogjuk a n. é. közönséggel, addig is mig szerencsekivánatainknak kifeje­zést adhatnánk, felhívjuk a n. é. közönséget e nemes irányból kiindult tánczestély legtöme­gesebb pártolására. (=) A sorozó bizottság működése a dadai felső járásban f. hó 31-én kezdődik és végződik febr. 3 án. Nagyon lekötelezné az illető községi elöljáróságot a nagytekintetü so­rozó bizottság, ha úgy intézkednék, miszerint az elöljáróságnak a helyiség czélszerütlen megválasztása folytán ne kellene reggeltől estig a szabad ég alatt térdig érő hóban ücsö­rögni;.— mert hiszen igaz, be lehetne menni la szomszéd, tehát a vendéglő termébe, csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom