Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-03-19 / 12. szám

künk, hogy jogainkat, mint egy nagy a me­gyében legnagyobb testület jogait, az önkény s a káros intézkedésektől megóvhassuk. Most tehát tisztelt kartársak elég volt a pihenés, elég a tespedés, ébredjünk fel mi is, alakuljunk, tömörüljünk, igy bármi bajjal bátran megküzdhetünk. Tisztelt kartársak I nem hivom egyébbre fel önöknek figyelmét, csak a múlt 1874-ik év szeptember 3-án a nyugdíj és segélyalapról a megye bizottmánya által alkotott szabályrende­letre, sok pontja van annak, mely reánk nézve, roszul intézkedik, sok van abban olyan, mi ha a fent látható felhívási jegyzőkönyvbe ki tűzött határnapon a szabolcsmegyei összes jegyzői kar képviselői, s az ügy iránt érdek­lődő egyes jegyzők által megvitattatik, talán jobbra s jóra fog fordittatni. — Ugyanazért megbízásomhoz képest egész ünnepélyességei felhívom tisztelt kartárs urakat, legyenek szí­vesek szolgabirói járásonkiot alakulni 1 még május 1-8Ő előtt gyűlést, összejövetelt tartani 8 ott képviselőket választani, i az előbb jel­zett szabályrendeletre tett észrevételeik uta­sításával 3 vagy I tagból álló képviselőjüket ellátva a folyó évi május hó 1-ső napjára tű­zött általános értekezletre Nyíregyházára el­küldeni, továbbá szíveskedjenek képviselőjüket odautasitani, hogy velem alólirottal tegyék magukat érintkezésbe. Felhívom végre úgy az egyes, valamint az összes szabolcsmegyei jegyzői kart, hogy akár lapok, akár magán levél utján értesíteni sziveskedjenek arról, hogy f. évi május 1-én akarják-e és kik által képviseltetni magukat, hogy jó eleve intézkedhessem a megtartandó értekezletrei meghívásról és helyiségről. Egyszersmind kérem önöket, ne csak puszta hangnak vegyék e felhívást, hanem komoly megfontolással igyekezzenek annak ér­vényt szerezni, hogy igy kezdeményezésünk­nek legyen sikere. Hazafiui üdvözletem mellett maradtam Kálló-Semj énben 1876. febr. 26-án. tiszlő kartársuk Nagy Sándor körjegyző. ISKOLAÜGY. Nép és felsőbb iskolák a phila­delphiai kiállításon. (Folytatás.) Nagyon kívánatos lévén a női kézimunka tanulása az iskolában: Kiállitandók az egy­szerű és disz kézi-munkák. A kisebb darabo­kat nagy ivrétü papírba kell tenni; a nagyob­bakat pedig nekik megfelelő szekrények vagy keretekbe. Ha a leányok a ruhaszabást és varrást tanulták, ebben való jártasságukat néz- leltető példányok állitandók ki. Kiállitandók az elemi iskolai palatáblák különféle betűkkel, rajz és hangjegyekkel. Minden rendű irkák kö­tetekbe összegyűjtve. Rajz füzetek bekötve, — vagy a kiválóbbaknak külön ivrét alak­ban, vagy falra függesztethető készülettel. Az ipariskolák, rajziskolák és technoló­giai iskolák, különféle rajzai igen szép és vonzó képet fognak szolgáltatni. A rajztanitás módszerét híven tükröző módszer szintén óhaj­tandók; valamint el nem maradhatnak a hid minták és más mérnöki tervek és rajzok; építészeti minták; a müfaragás és agyagy min­tázás példányai ugyanazon intézetek köréből. Térkép rajzok emlékezetből és példány után, hálózatos és tiszta lapokra, melyek a negyedrétü iskolai átlász nagyságához hasonlók legyenek. írott gyakorlatok, anyanyelvi feladatok, fogalmazványok és idegen nyelvre való fordí­tások; az elemi tantárgyakból, valamint a ma­gasabb, nevezetesen irodalmi, természettudo­mányi aeszthetikai, és dechnologiai, tananyag­ból, készített dolgozatok, és végül vizsgálati értekezések, órácziók és tétettek. Az említett tanágakra tartozó írásbeli dolgozatok rendesen levélnagyságu lapokra van Írva és bekötve. VI. F e 1 s ő b b t a nintézetek és szak­iskolák. Épületek és tervrajzok dolgában a fentebb mondottak szemmel tartandók. Ezen­kívül kiállításra kerülnek a terményrajz, ter­mészettan, vegytan, mathematika, astronomia, építészet, utászát, viz-müépitészet, haszonbér- let, erdészet, kereskedés, szép-müvészet stb. tanítására tartozó készülékek kiválóbb részei, azok tervrajzai és leírásai. Továbbá növény­gyűjtemények, állati csontvázak és preparátu­mok; a vegytani viszonylatra vonatkozó graf­ikus kimutatások; az általános és ipari vegy­tanra vonatkozó íáblairatok stb. Az iskolai bútorok és sze­relvények tekintetében a felsőbb intéze­tek tartsák szemmel az elemi és közép isko­lákról mondottakat. A taneszközöket és t a nsze- reket illetőleg az alsóbbi intézetekre nézve előre bocsátottakon kivül különösen felmuta- tandók a vegytan, természettan, és rokon tu­domány tanításának módszerei. A kézi és segéd könyveket állítsák ki az intézetek történelmi sorozatban, t. i. oly renddel, a mint azokat az intézet alapítása, illetőleg az országos megnyitása ál­tal használtatott. — A kiadókat is arra kéri a kiállítandó bizottság, hogy kézi könyvkiad­ványaikból a múltra is kiváló tekintettel le­gyenek. Az elésoroltakat kiegészítik a minden redü iskolák programmjai és tanrendjei, me­lyekben ki van mutatva minden tantárgy heti óra számra; az oktatás módszerére vonatkozó értekezések. A tan- vagy rokonszellemü intézetek, könyvtárak, múzeumok, tudományos társula­tok történelme és szabályzata. A nemzeti, állami, községi stb. rendsze­rekről szóló tudósitványok, kimutatások. A rendszerek és a közoktatási törvényhozás tör­ténelme. Nevelők és iskolaügyi jóltevők élet­rajzai. Az időszaki sajtó, újságok, szakszerű tudományos és nevelésügyi közlönyök. Végül jőnek az iskola építést, fűtést, világítást és szellőztetést tárgyaló könyvek és füzetek. Vakok és siketnémák okta­tása. A vakok és siketnémák intézetei ké­retnek, állítsák ki oktatás módjuk sajátszerü vonásait nyomtatás-mintákkal, és a nyomást eszközlő sajtókkal együtt. Ezekhez járulnak az írást, számolást és rajztanitást segítő ta­lálmányok ; graficus ábrázolatok a beszéd mec- hamismusára, alkalmazva a hangtolulásra és ajk-olvasásra; végül a hüvelyk fisikai fejlesz­tésére való apparátosok, és azok különböző koraiban alkalmazott nézleltető taneszköz. Kívánatos, hogy az intézetek elöljárói gyűjtsék össze szorgalmason mindazon adato­kat és tényeket, melyek az igazgatásuk alatt levő intézetek növekedésére fejlesztő vagy gátló hatással voltak. Végre a kitűnő nevelők, a tanügyi tiszt­viselők, iskolaalapítók mellszobrai és arczké- pei, a legalkalmasabb nyugvó pontot szolgál­tatják a néző-kö/önség figyelmének. Irodalom. * A „Figyelmező“, melyet Révész Imre szerkeszt, ÍII-ik, márcziu.d füzete a következő tartalommal jelent meg: I. A helvét reformált egyházak mostani alkotmánya. (Folytatás) Ré­vész Imre. — II. Miért meddő a nyelvtanítás gymnaziumainkban ? Kun Pál.— Hl. Vélemény a ref. egyház uj énekes könyve felett. Ivánka Sámuel. — Szerkesztői jegyzet ezen véle­ményre. — IV. Egyháztörténelmi tárcza: 1, Pápán 1720. márcz. 3. Szluha Ferencz proto- notarius rendeletére teljesített tanú kihallgatás, a protestánsok szabad vallásgyakorlata, tem­ploma, iskolái stb. ügyében. Közli Liszkay Jó­zsef. — 2. Egyházi rendtartás a tiszáninneni ref. egyházkerület kebelében. 1736. Közli Nagy Ignácz. — V. Egyházi krónika: Németország: A polgári házasság s polgári anyakönyvek ha­tása. Tbeologusok száma az egyetemeken. Ber­lini egyetem népessége. Egy evang. zsinat a felekezeti iskolák mellett. Tanítói fizetések. Ebrard Erlangenben. — Helvétzia: A polgári anyakönyvek s a rótn. katb. klérus. A ref. prédikátori társulat által kitűzött tudományos feladatok. — Nagy Britannia: Az anglikánok türelmetlensége. Róma ób a jezsuiták előnyo­mulása. — Francziaország: Belviszály a refor­mátusok közt. Ultramontán törekvések. — Ausztria: A klérus folytonos uralma. Tanítói fizetések. — VI. Különfélék: Pályázat a Nagy József-féle alapítványra. — A magyarországi úgynevezett protestáns egylet mint egyházunk történetének megirntója, — VII. Rövid irodalmi szemle: Karsch, Materializmus stb. — A ma­gyarországi prot. egylet egyik kiadványa: Theol. értekezések. — Előleges jelentés az Uj testa- meotom átnézett és javított magyar fordításá­ról. — Theol. Liter. Zeitung. A Beweis des Glaubens Lang helvét reformerről. * A „Magyarország és a Nagyvilág“ leg­utóbbi számának tartalma: „Az adomázó „öreg ur.“ — Egy fáradt ember naplójából. Újabb közlemény. (Opitzky János. (Folytatás). — A múltból. (Költ. Somló Sándor.) Tizenkét hó­nap. III. Márcziu«. A zridőnő. Hartmann Mór. (Költ. Szekula Gyula.) — A sárga állarczos. Elbeszélés. (Wilkie Colins. Folytatás — Iro­dalmi levelek. — A fővárostól: Nagy mosás. (Porzó) — A berberi lóverseny Rómában. — Különfélék. — Sakkfeladváuy. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. R»jzok: Az adomázó „öreg ur.“ — A budapesti árviz. (Az újpesti útról.) A margitsziget felső része. A szeszfi- nomitó gyár. Római farsang: A berberi-lóver- seny. — A tengeri kalapács. — Előfizetési összeg egész évre 10 frt, félévre ő fit, * Az „Uj idők“ ez évi 11-ik száma di szes uj kiállításban és újonnan készített mű­vészi czimképpel jelent meg, mellékelve a jövő évnegyedre szóló előfizetési felhívását, melyben a .zerkesztő kilátásba helyezi, hogy lapja hetenként kétszer fog ugyannyi tartalommal megjelenni, miután igen kevés szaporodása az előfizetők­nek ez óhajtott czélt fogja eredményezni. So­kakat érdekelhet az is, hogy e lap lesz a jövő évnegyedtől a most alakult „Föltalálok egye­sületéinek hivatalos közlönye, mi végeit már munkatársai közt említi ez egyesület elnökét, gróf Kreith Béla urat. — Mi őszintén kí­vánjuk ez érdekes és tartalmas lap gyarapo­dását s ez emlitett szám is — mint általában mindenik — igen gazdag s válogatott olvas­mányokat hoz s maga a boritéka is mulattató és szórakoztató tartalmával fölér egy közönsé­ges humoristikus lappal. Helyszűke miatt ezúttal nem idézzük e szám tartalmát, de egyszerűen ajánljuk ezen csinos kiállítású és álta­lában kitűnő lapot a t. közönség figyelmébe. Előfi­zetési ára évnegyedre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, az év végéig 7 frt 50 kr. Kisebbrendü tisztviBe löknek s tanítóknak 20%-val olcsóbb. Mutat­ványszámot és gyűjtő-ivet bárkinek küld. Kia­dói és szerkesztői hivatala: Budapest, országút 45. II. emelet, 24. ajtó. CSARNO KI. *) Szattmáry Király Jósef Tettes Ns. Zabolch vármegye Első Viispán levele Hajdú-Nánás Város Elöljáróinak. 1790-ik Böjtelő Havá­nak (Febr.) 13-ik napján. „Nemes Hajdú Nánás Yárossának különös Érdemű Elől Járóinak és közönséges Lakos sainak. Negyedik Esztendőre fordult az Idő, hogy a Nemes Hajdú városok az akkor ellene állha­tatlan Felső Hatalom által a Törvények utján kivül ezen Tekintetes Nemes Zabolch Várme­gyéhez csatoltatván, magok hajdani Kapitányaik helyett, a Vice-Ispányok által kormányoz- tattak Nem szükség nékem a Nemes Városok Érdemes és Értelmes Tagjait azon keserves érzékenységekre emlékeztetvén, ujjolag meg- szomoritanom, mellyeket Érzettek sziveikben midőn Törvényes régi szokásaikat a Felső Ha­talom által ennyire elenyészni tapasztalták, annyival terhesedvén keserűségeik, hogy azok még valaha lehető viszanyerésekről meggon­dolván a Nagy Erőt és a Hatalomnak mérté­két még csak álmodni is alig bátorkodtak. Melly nagy lehetett annak okáért a Ne­mes Városok Nemesi szabadtságaikat életek­nél feljebb szerető Hűséges tagjainak és la- kossainak Örömök, Midőn megértették hogy a Tits. Ns. Zabolch Vármegye Nagy Méltóságú Főtisztelendő Méltóságos s Ttts. Nemes Rendei ezen fojó Holnapnak 9-ik napján Nyíregyhá­zán tartatott közönséges gyülekezetek alkal­matosságával a Ns. Hajdú városokat a Termé­szettől vett szabadtságok erejek által Hajdani ősi tős gyökeres Állapotyokkra s Igazgatások módjára magokat viszahellyeztetni, s ezen Ne­mes Vármegyétől a mint erővel ide csatoltat- tak, magokat önnön erejekkel elszakasztani nem csak megengedték, hanem a mennyiben lehetett, segítették is, mely nagy lett mondom ezeken a Ns. Város Ns. Szivü s szakadtságai­kért vérekkel és Halálokkal vitézkedni szokott, és kész tagjainak Örömök vélek együtt én is most ezen közönséges örömbe Magamnak kü­lönös Nagyrésztvevő Atyokfija, Barátyolc, Szom- szédjok, és jóakarójok inkább érzem mint ki­mondhatom. Ily jelesen vissza lépvén azért a Nemes városok akkor még magok nem is Reménylhet- ték vala régi őssi szokásaikba igazgatások módjába és Ns. Zabolch Vármegyék s nekem is mint Vice Ispánynak kormányozásom alóli kimenvén nem mulathattam el hogy mint ér­demes Elöl Járóit, kik Öszve vetett válaikkal és Tanátsaikkal gyakorta a köz Jója kellett mintálkodnunk mind az közönséges lakosokat kik terhes szolgálatyaik könyébitésebe csekély erőm és Tehetségem szerint és a menyire a most fojó Háborúnak a Felső Hatalmasság ál­tal felvetett elszengvedhetetlen szolgálatai s Terhei engedik éjjel és nappal törekedtem ezen levelemmel igazgatásunk s igazgatásom alatt eshetett Minden hibákról bocsánatot ne kérjelr és egyszersmind a Ns. Zabolch Várme­gyével s ennek igaz Hazafiui indulatokkal bíró ’s a szabadtságott életeknél is Jobban szerető és a Nemes Hajdú Városokhoz tökéletes szív­vel viseltető Rendéivel való Bomolhatatlan szomszédtságra, Barátságra, és a közönséges Haza Dolgaiban hasonlás nélkül való egyet­értésre, s ha kívántatik egymás segedelmére is ne kérjen s ne serkentsen. Magamat to­vábbra is tapasztalt szives Indulataikban s Ba­rátságaikban s szeretetekben és egyszersmind Mindenkori készszolgálataikra a ki is különös hajlandósággal és elfelejthetetlen jó emlékezet­tel maradtam A Nemes Város különös érdemű Előli Járóinak és közönséges lakossainak N, Kálié Böjtelő Havának 13-ik napján 1790-ik Esztendőben lekötelezett igaz szolgájok, jóa­karó szomszédjok barátjok s atyokfija Szat- máry Király József Tettes Ns. Zabolch Vár­megyének Első Vispánja. Büd-szent-mihályi ref. lelkész Tóth Miklós ur szívessége folytán közli: Porkoláb József.' ÚJDONSÁGOK. f Halálozás. A köz-részvét fájó könnyei­vel kisérődött örök nyugvó helyére f. márcz hó 8-án Lisser József izraelita, Oros község egyik köz-szeretetben álló polgára, úgy is mint a köz rend egyik őrállója, egész élete folya­mán keresztül tanúsított egyenes élet-iránya; úgyszintén gyakorlott jó tettei által, kivívta magának holta utánra is e község népének ro- konszenvét és örök emlékét. — Béke lengjen hamvai felett. (Múlt heti számunkból elnézés folytán kimaradt. Szerk.) (—) A Tisza sem akar elmaradni a többi hazai folyamtól s medréből kiemelkedve fenye­geti folytonos áradásával a védgátakat. Dicsé­*) Közöljük eme régiséget, mely fontos már csak azért is, mivel világosan kitűnik belőle, hogy már 1790-ben is Nyíregyháza a megye központjául tekinte­tett s gyűléseit is itt tartotta. Szerk. retére legyén mondva úgy a közigazgatási tóságnak, mint az ártéri érdekeltségnek, _mjZ*: té tettek a kellő intézkedések a veszély lehető elhárítására, 1 mint értesülünk, minden ötszáz ölnyi távolságban éjjel nappal őrök vannak el- helyezve a netaláni kitörés jelzésére s ideiéi ben leendő meggátolására. (—) Hol van legtöbb özvegynő? Alkai. masint Túra községben, hol a nélkül hogy || kolera uralkodott volna, pár év alatt annyira elhaltak a férfiak, (s leginkább az előkelő gaz. dák,) hogy legközelebb a presbyterek válasz- tása czélba vétetvén, a presbyteriumot, mint hiteles kútfőből értesülünk, nem lehetett teljes számban előállítani. (—) A gyulaházai ief. egyház tornya e hó 13-án a nélkül, hogy valami rongálás mu­tatkozott volna rajta, hirtelen összeomlott g hír szerint a paplakot is összezúzta. Szeren­csére emberélet nem esett áldozatul. Előző na- pou tartatott a lelkész választás, ha a szomorú catastropba akkor történik, borzasztó leendett a szerencsétlenség, A torony leroskadását való­színűleg a talajvíz emelkedése idézte elő. •— (—) Kiemelendőnek véljük Kemecse köz­ség képviseli testületének azon határozatát, mely szerint a honvédmenház javára évenként fize­tendő tiz forintot szavazott meg költségvetése alkalmából. Ha minden község áldozna, bár csekélységet is e szent czélra, nem kellene a szabadságharcz elbénult hőseinek, e „névtelen félisteneknek“ kétes jövőjük felett honfiúi bá­nattal tűnődnünk. (—) A tavaszi szokásos csapás, az úgy­nevezett alviz vagy nyiriviz most is megérke­zett s nagy területeket borított el a rétközön. Az aztán még nagyobb baj,hogy a Tisza vizé­nek magas állása miatt, ezen alvizek lebocsá- tása is a Tiszába egyhamar nem várható. * Beküldetett. A N.-Kállóban folyó évi február hó 16 án a szab .lesmegyei közkórház ruhaállományának kiegészítése javára tartott bál ei edményeképen bevett 160 frt 91 kraj- czár tiszta jövedelem ideig'enesen a szabolcs­megyei takarékpénztárban helyeztetett el. F e- lülfizettek: Bonis Barnabás 25 frt, dr. Bleuer Miklós 1 frt, Bleuer Béla 1 frt, Bleuer Lajos 4 frt, ifj. Czukor József 1 frt, i(j. Czu- kor Ignácz 1 frt, Dósa József 3 frt, Gencsy Károly 5 frt, Gencsy Albert 5 frt, Grün Zsig- mond 5 frt, Gyüsze István 1 frt Hvezda Ká­roly 5 frt, dr. Jósa András 5 frt, Kállay Ká­roly 1 frt, dr. Lórencz Gyula 3 frt, ifj. Mandl Ignácz 3 frt, Miklós Béla 1 frt, Novák Fe­rencz 1 frt, Nagy Károly 1 fi t, Pethő Zsig- mond 1 frt, dr. Szabó Dávid 2 frt, Schuvina István 1 frt, Szikszay Pál 1 frt, Szamelz Márk 5 frt, Weisz Ignácz 3 irtot. A czél iránti tekintetből utólagosan adakoz­tak: Buday Gyula 3 frt, Czukor Márton 2 frt, Fintor József 2 frt, dr. Heumann Ignácz 5 frt, Jármy Béla 2 frt, Kállay Ferencz 2 frt, Kállay Jenő 5 frt, Komjáthy Pál 2 frjt, Ku­binyi Ignácz 2 frt, Kozma József 5 frt, Ku­bassy Arthur 3 frt 22 kr, László Alajos 5 frt, Lerner Miksa 2 frt, Leveleid Márton 5 frt 45 kr, Mandel Albert 10 frt, Mandel József 5 frt, dr. Meskó Pál 2 frt, Mihálovics Ferencz 2 frt, Nagy János 2 frt, Novák József 3 frt, Pethő Endre I frt, Propper Sámuel 10 frt, dr. Reismann Miksa 5 frt, Rezler Aurel 2 frt, Szász Dani 2 frt, Virányi János 2 frt. Weis- haus Gyula 5 irtot. Fogadják a szenvedő em­beriség nevében hálás köszönetünket, A bál­bizottság megbízásából: Meskó Elek, jegyző. (—) Hymen Szombati Imre fényes-litkei ref. tanító közelebbi napokban váltott jegyet Dobos Ferencz bezdédi jegyző szeretetreméltó leányával Dobos Ilona urhölgygyel. Kísérje boldogság az uj párt egész pályájokon. (—) Tenger Nyíregyházán, már tudniillik sártenger a legnépesebb forgalmi pontok egyi­kén, a Török Péter boltja és Bydeskuthy gyógytára szomszédságában ! Váltig emlegetik a közelebbi országos vásáron jelenvóltak azt a famosus helyet 1 De hát nem lehetne azt a tengert onnan okkal móddal kiküszöbölni ? Vagy azt kell bevárnunk, mig valamelyik ál- latkinzási egylet buzgó tagja, például egy gaz­dag lord Angliából meglátogatja váró unkát és pusztán állatbaráti érzelemből kieszközli a jel­zett helyiségnek esős sáros időben is járhatóvá tételét ? — (—) Ad vocem : Sártenger, eszünkbe jut egy furcsa krónika, mely pár éve történt egy megyénkbeli úri emberrel. Ezen ur Budapesten zörgetett a közlekedési minisztériumnál, hogy eszközölné ki egy postahivatalnak községünk­ben **-házán leendő felállítását. „Micsoda — riadt fel a miniszteri tanácsos — postát **-há­zán, hol nyár középen is — mint saját maga­mon történt — elakad az ember a feneketlen sárban s épen a falu közepén!“ Persze a pos­tahivatal elmaradt! — Valahogy a sár miatt mi meg a megyei székhely előnyeitől ne es­sünk el! Caveant consules I (—) Krajczáros gazdálkodás. Úgy halljuk hogy a magyar északkeleti vasúttársaság tnin- den második őrházát vasutőy nélkül hagyta, vagy legalább szándékozik hagyni, hogy ez utón kiadásait némileg mérsékelje. Szeretnénk tudni, ha e nehány forint megtakarítása mellett nem szenved-e az utazók biztonsága, de a társulat érdeke is hátrányt és rövidséget ? És nem lett vólna-e czélszerübb a valóban dúsan java­dalmazott felsőbb állomásokat kissé szőkébb jövedelemre szorítani? Jó lesz a dolgot komo­lyan megfontolniok az illetőknek. (—^Sajátságos tüneményt láttunk f. hó 8-án a délutáni órákban. Nyűgöt felől erősen meuy- dörgött, úgy hogy a házak ablakai ugyancsak zörgöttek, s e mellett nagy bőségben hullottak a hópelyhek. — Azokra az áldott jó édes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom