Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-03-19 / 12. szám

intelligens ember ellen igen erős és azt mond­ják, hogy személyes bosszúból vitte volna vég­hez ez aljas tettet. Bizony szomorú jelensége ez a személyes biztonságnak. — Sajnálattal értesülünk egy botrányos tényről, mely Ungmegyében történt. Egy nem magyar ajkú lelkész, az isten házában oly ki­fejezésekkel támadta meg Deák Ferencz emlé­két, hogy saját hivei is elborzadva hallgatták. A derék és hazafias munkácsi püspök e lel­készt azonnal elmozdította állásától, és szigorú vizsgálatot rendelt el ellene. Fővárosi hírek. anyákra 'gondoltunk e sajátságos tünemény észlelésekor (milyenre még az öregek sem em­lékeznek) kik dörögnek morognak ugyan paj­zán gyermekeikre, de egyszersmind az anyai szeretet jótékony harmatját árasztják le reájok. (—) Alapos mentség. Egy böjti napon történt, hogy bizonyos községben a temetke­zést követni szokott tor alkalmával, nehány fiatal egyén azok közöl, kikről a közmondás azt tartja, hogy „araantliquores“ elfeledkeztek a böjti szabványokról s derekasan hozzá lát­tak a sódarevéshez. Megtudja ezt a pater, 1 ugyancsak dorgálta a delinquenseket. „Hiszen jevereudissime! válaszolt egy — mi már akkor ettünk, mikor csillag volt az égen, akkor pedig már az izraelitáknál is vége van a schabesznek. Vidéki hirek. — Lipovniczky István, nagyváradi püs­pök ur az árvízkárosultak számára 400 forint adakozást tett. — Gyilkosság. Nagy-Váradon Eszenyi László fiatalember, kir. tvszéki írnoka kaszár- nyautczán meggyilkolva találtatott. Az esetet hallomás után így adja a „Sz.“ : Egy fiatal emberről mulatott tegnap délután s éjjel el­mentők Len Márton korcs maros házához. Itt kopogtattak, mire Len Márton kikiáltott, hogy „eltakarodjatok, mert meglőlek.“ Erre Eszenyi nevetve válaszoló: „Talán bizony meg van töltve a puskája.“ Ekkor azután a két fiatal ember különböző utón hazafelé indult, Eszenyi a nemzeti hid felé ment. A mi azután követ­kezett az csak gyanitás. Ugyanis Eszenyi visz- szatért a Len Márton korcsmájához s ismét zörgetett a bezárt ajtón. Akorcsmáros bosszús lévén a zaklatás miatt, felnyitotta az ajtót, s egy rövid kézi fejszével főbe vágta a szeren­csétlent, ki valószinüleg saját lábain az utcza másik oldalára futott s reggel ott halva találtatott. — (F. P.) Sajátságos boszu. Szerepen lakik egy férfi, — kinek neje kitünően tud főzni, azonban a múlt heteken megtörtént rajta, hogy az ételt oly nagyon megsózta, — hogy a jó ételekhez szokott gazda nem tudta megenni. Másnap feltálalt az asszony azon megjegyzéssel, hogy ma kipótolta tegnapi hibáját, de ah csudának csudája! Az étel még sósabb volt, mint a tegnapi. „Ezer bomba!“ kiált a gazda, mi az ördög bujt beléd, hogy az ételt oly nagyon megsózod. ? A nő esküdött füre-fára, hogy ő az ételbe kevés sót tett. De mi az? az étel harmadik napon még só­sabb lett, és így ment az mindennap. A házi gazda, miután éheznie kelle, és miután már ez igy két hétig tartott, egy nap azt monda ne­jének: „Hallod-e anyjok, ha az étel ma dél­ben is sós lesz, el válók tőled.“ A nő vigyázott ételére. Midőn már megfőzött, megkóstolá az ételt, és nem volt sós; ekkor fére foi'dult va­lamit fel akart venni, és nagy csudálatára ész- revevé, hogy a szolgáló egy rakás sót lök az ételbe. A szolgáló, ki nehány hetekkel ezelőtt összeveszett asszonyával, boszuból tévé azt. — (F. P.) Amerikai szellemű színigazgató- Miklósy színigazgató egy valóságos amerikai vállalkozó szellem, irja a „Pécsi Figyelő“, lele­ményességével mindig újabb és újabb különle­gességeket gondol ki, melyekkel a közönséget a színházlátogatásra invitálja. így húshagyó ked­den egy 27 kros előadást rendezett. Ez alka­lommal mindenkinek megengedtetett az előadásba beleszólani s arra avonatkozó véleményét szaba­don nyilvánítani. Ez aztán igazán farsangi liecz volt 1 A jegyek 27 krért adattak akképen, hogy egy páholyra 8, zártszékre 2, s a föld­szintre 1 ilyen jegyet kellett váltani. A kar­zatra egy 27 kros jegy két személyre szólt. — A Fertő tavának medre, mely már egé­szen kiszáradt volt, ismét megtelt vizzel és a környékbeli lakosok, most csónakok után lát­nak, melyre a víztükrére bocsátkozhatnak, mely most szántóföldjeik fölött elterül. E szántóföl­dek, melyeket még nem rég müveinek, eddig ugyan nem nagy hasznot hajtottak, de az ár által okozott kár azért még sem meg\etendő. Buszt és Boz községek határa körül most imét a tó hullámai játszanak, hogy meddig, az az idő kérdése. — Nagy szerencse A mocsolyai papnak csomag érkezett a postán 27 frt utánvétel mellett, A pap elküld egy falubeli atyafiért átadja neki a postai vevényt a 27 írttal együtt, hogy hozná el a csomagot a városból. A szű­rös atyafi estére meg is érkezett a városból de a csomag nélkül. A pap kérdőre vonja hogy hol a csomag vagy a pénz ? A paraszt egy párt mosolyogva imigy válaszolt; „Hát, bizony én nem tudom, hogy, hogy nem történt, de a pénz elveszett üszőmtől, jt postán meg nem akarták kiadni pénz nélkül, de lássa tisz telendő ur, az ugyan bajnak elég baj, de - és erre rámutat dohányzacskójára — ha ez is elveszett volna, bizony nem tudom mit csinál tam volna hazáig. „Bizony nagy szerencse 1“ — Huszton Lap.'ánszky Fülöp kincstári gazdatiszt, f. hó 10-én este fél 8 órakor nyu godtan és csendesen ment haza szállására. Mi­kor épen udvarába belépni akart, a kapu mel­lől egy orv kéz előbb halantélcára, aztán kereszt­csontjára olyan botütést mért, hogy azonna eszméletlenül rogyott össze. Később magához térve a megsértett „gyilkosat kezdett kiabálni; mire az oda figyelők egy a magtár felé szaladó kaputos embert vettek észre; ki annyira sie tett, hogy útközben a vele épen szembe jövő saját szolgálóját legázolta s csak otthon, szó bájában merészelte magátjkifuni. A gyanú ezen Erzsébet királyné ő felsége Londonban. Királynénk ő felsége már ez. 12-én vett részt először egy angol róka vadászaton Banbury szomszédságában. Az idő szép volt, s a vadá­szat kitűnő. Este ő felsége vasúton visszatért Londonba, s a Claridge-vendéglőben ebédre fogadá gróf Larischt, hg Kinskyt, hg Lichten­stein Rudolfot, hg Auersperget és egyebeket. Másnap, vasárnap, misét hallgatott a Jézusr* társaságbeliek kápolnájában, s 12 - 1 óra kö­zött Windsorba rándult az angol királyné meglátogatására. A windsori indóházban az angol királyné szárnysegéde fogadta ő felségét. A királyi palota előcsarnokában az angol ki­rályné, a walesi hgnő, Beatrice hgnő és több angol kir, herczeg fogadta őfeségét, ki az an­gol család körében egy órán át időzött. Visz- szatérvén a vasúton, nagy hózivatar dühöngött, mely akasztá a vasúti közlekedést, s ő fel­ségének a salonkocsiban két órát kellett töl­tenie Stough állomáson, hol reggelizett. A va­súti közlekedés helyreállittatván, ő felsége visszatért Londonba, s kisércte körében ebé­delt. Hétfőre vadászatra volt menendő b. Rot- schild Ferdinánd birtokára. — Deák Ferencz sírjánál. Vasárnap márt. 12-én délelőtt a főpolgármester, a polgármes­ter, Baros Gábor és Havas Sándor megjelen­tek a kápolnában, mely Deák Ferencz ideig­lenes nyughelye, hogy a pár utólag beérkezett koszorút a koporsó előtt letegyék. Köztük volt a „pesti jótékony nőegylet“ koszorúja, az esz­tergomi tanár-egyesület s tanuló ifjúságé, az esztergomi önkénytes tűzoltóké, a magyar egy­leté s Fiume városé. Midőn a küldöttség a kápolnához érkezett, ennek ajtaja előtt talál­ták papirba takarva azt a cyprusgalyat, melyet Kossuth Lajos küldött a nagy halottnak. Tehát Helfy Ignácz csakugyan betüszerinti értelem­ben teljesítő Kossuth levelének ide vágó pás- susát. A főpolgármester felemelte a cyprus ágat, s rátette a koporsóra, hol supán a királyipár koszorú i h e n n e k. — A névtelen levelek egyre járják Leg­utóbb Tbaisz főkapitány kapott ilyes levélét," melyben azt Írják, hogy „kiüt a forradalom, iá 24 óra alatt a soroksári gátat meg nem nyitják.“ A nyájas levélíró fejében, úgy lát­szik, már ki is ütött „a forradalom.“ — A Magyar Polgárt kitiltották Auszt­riából azon czikke miatt, melyet febr. 14-iki számában a közös monarchia feje ellen intézett :)eák Ferencz temetése alkalmából. Ez a lap mondja a félhivatalos indokolás — nem jár ugyan az osztrák tartományokba tán egy pél dányban sem, még a sajtóiroda se tartja; ha­nem a felségsértőt benne erkölcsileg üldözni annál inkább szükséges, mert a magyar tormány ellene nem emeltetett vá­dat az illetékes sajtóbiróság előtt. — Érdekes, hogy az „Ellenőr“ mai száma szelíd gúnyolódással veszi a hirt tudomásul, s azt mondja, hogy az ama czikkben foglalt sér­tés „á 11 i t ó 1 a g o s“. — Borzalmas éji csónakázás. Vasárnap délután V ... r budai polgár leánya s több rokonai kíséretében rándult az árvíz által súj­tott helyeket megnézendő. A társaság itt azon­sán soká késvén, rájok esteledett, daczára an­nak, azonban elhatározták, hogy Ó Budán keresztül veszik utjokat hazafelé. Ez okból tehát három negyed 8-kor egy csónakra ültek elkezdtek Ó-Budafelé evezni. Bészint a be­ült sötétség, részint a kiöntött viz miatt el­vesztették az irányt s a legnagyobb életve­szély között botorkáltak ide s tova a vizből kiálló fák koronái között az elterülő Duna hullámain. Éjféli fél 12 óráig eveztek igy, mig egy zátonyra ért hajójuk. Itt egy ur, ki ját megerőltető, hogy a csónakot ismét szabaddá tegye a vízbe esett, de szerencsére kihúzták. Végre sok baj és fáradság után vi­lágosság ötlött szemükbe s ezen irányba ha­ladva szerencsésen partot értek az óbudai lő­por zózó felett, hol azután az ájuló félben levő a társasághoz tartozott két hölgy is las­san magához tért. — A m. kir. államvasutak gépgyára a múlt évben a kedvezőtlen viszonyok daczára szép eredményt mutatott fel.—Összes bevétele 800,000 frt volt, tiszta jövedelme 100,000 ft, a mi a belefektetett tőkének mintegy 7°/0-ja. A gyár nemcsak a magyar államvasutak szá­mára szükséges gépjavításokkal foglalkozik, hanem mozdonyokat, hidakat is készít s gyárt­mányai diadalmasan megállják a versenyt a külföld legelső gyárával, Mit az is bizonyít, hogy a múlt évben számos megrendelést kapott külföldről is. — A biztosító társaságok közül azok, me­lyek jégelleni biztosításokat is felvesznek, kénytelenek voltak az uj kereskedelmi törvény életbelépte folytán átváltoztatni feltételeiket, mert ezek némely szakaszai a törvény intéz kedésének nem felel meg.—A feltételek meg­változtatása végett a napokban jöttek össze értekezletre az illető társaságok képviselői s a szükséges módosításokat megtették. LEGÚJABB. — Az árvíz makacssága mind­jobban keseríti azokat, a kik a fő­városban pusztító hatalmát ki nem kerülhették. A pesti felső Dunapart- ról az a rémes hir kapott lábra, hogy ott a meggyöngitett talajon, sok ház roskadó állapotba jutott. A városi hatóság szakembereket küldött ki, hogy vizsgálják meg a bajt, s azok e rémhíreket alaptalanoknak állítot­ták. De legnagyobb a budaiak baja. így pl. Mihalek őrnagy arra figyel­meztetett, hogy a vízben álló házak csatornáinak tartalma nem folyhat le, és megfertőzted a levegőt. A bu­daiak közül többen veres szinü fal­ragaszokon izgatott hangon irt fel­hívást intéznek polgártársaikhoz, hogy holnap reggel 9 órakor gyűlje­nek össze a Grosz-féle sorházban, és itt követeljék erélyesen a soroksári Dunaág rögtöni meguyitását. Vidék­ről érkezett hirek szerint, a Duna áradása apadó félben van; de most meg a Tisza kezdi járni bőszült tán- czát. Torontálmegyét már egészen elöntötte, és egész mentében féléi mesen dagad. — Victor Emanuel nevére nagy váltóhamisítások történtek. — Eddig mintegy, egy és fél millió értékű ha­i váltó cirkulált. Erős a gyanú Hogy á hamisítók egy nagyobb ope­rádén is törték fejőket, s több mil­liót szándékoztak felvenni angol ban koktól. E föltevésre az szolgáltat ókot, hogy a hamisítók fejénél, Man- tagazza marchezenél több hamisított meghatalmazásokat is találtak. Töb­bek között egy cabined titkár hami­sított aláírásával ellátott papírra ta­láltak, mely a cabinet irodában hasz­nált bélyeggel is el volt látva. — Az osztrák államvaspálya az árvíz alatt mutatta meg, hogy nagy erővel tud dolgozni s hogy helyes berendezése van. A közlekedésben soha nem történt fennakadás, mert éjjel nappal dolgoztak az utak, töl­tések és hidak helyreállításán, hol a szükség megkívánta. Volt egy hely, hol a pályát a viz elöntötte, a vasút­társaság itt ideiglenes külön vonatot nyitott s megmentette a közlekedés folytonosságát. Ötezer munkásból ál ló nagy mozgó csapat dolgozott, foly­ton járt egy helyről a másikra a viz rombolta részeket kijavitani. Vegyes hirek. A külföldön lakó magyar ifjakról sokszor hallhatjuk, hogy a tüzes vérnek a renddel és nyugalommal nem mindig egyező jelét adják: de ritkán registrálhatjuk azt, hogy a tudomá­nyos téren válnak ki a külföld ifjai közt. Ilyenre nyílik alkalmunk most, és örömmel megragadjuk. Stuttgartban már hetek óta hire járt, hogy az építészeti szakosztály dijáért pályázott munkák között egy rendkívül kitűnő van, s a bíráló bizottság valamint az egész műegyetemi hallgatóság feszült figyelemmel várták e hó hatodikét, melyen a dijak kiosz- tandók, s a jeligés levelek felbontandók voltak. A feladat a legnehezebbek közzé tartozott, me­lyek az itteni műegyetemen eddig adattak: egy szinház tervezése egy kisebb fejedelmi város számára. Az első dijat Uhl Sándor nyerte el, Budapestről volt a válasz, melyet az e hó hatodikán, mint a király szü­letése napján tartott ünnepélyes éremátadás adott. — A külföldi lapok írják: hogy a londoni törvényszék előtt egy válóper foly, melyet Mr. Scott turini angol alkonsul indított neje ellen. A válóper oka Kossuth Ferencz, Kossuth idősb fia, ki lady Scottot elszerette. * Még ennyit nem loptak banktól. A belga bankot Kint bankhivatalnok meglopta s meg­szökött Belgiumból. A lopott összeg hét mi 1 li ó forintra rúg. A tolvaj Amerikába akart mene­külni, de Angliában szerencsésen elfogták, s nemsokára kiadják a belga hatóságnak. — Sicillában születve, — Amerikában akasztva. Nem rég Sicilia szigetéről Poggio Beale három lakosa útnak indulván America felé, szerencséjüket feltalálandó. E három ki­vándorló Catalano Antonio 45 éves nős és & árva elhagyott gyermeknek atyja ; Domina Do­menico 25 éves, szinte nős és egy kis leány­kának atyja és Lombarkó Bastiano nőtelen és egyetleu fia egy idős özvegynek. Elutazások előtt a hátramaradt feleségeknek, gyermekek­nek és egyéb rokonoknak megígérték az uj vi­lágban gyakran reájok gondolni és rólok gon­doskodni. Amerikában megérkezvén a pénz­vágytól három embereink elragadtatva, — Broadwayn San Louis városában, mely a mis­sissippi folyón fekszik, rablógyilkosságot követ­tek el. Mind a hárman ez esemény után, nőm sokára kézrekerültek, és a törvényszék által kötél általi kivégeztetésre Ítéltettek. Védő- ügyvédük minden törekvése és nagyon sok San Louis előkelő és befolyásos lakosa az ottani kormánynál tett kérelme, miszerint a kimon­dott halálitéletet változtatnák át életfogytanigi fegyházi büntetésre, siker nélkül maradt. A legnagyobb elszántsággal február 25-én dél­után 2 órakor közeledtek az elitéltek az akasz­tófához és ott messze az édes szülőföldhez adták ki lelköket. Két olasz pap, Grazianó és Salvatelli barátok kisérték a szerencsétleneket a végzetes helyre. — Tableaux görögtflz nélkül. Berlinben egy regényességre hajlandó szakácsnő ravasz furfanggal négy szeretőt szerzett magának: egy szabót, egy rendőrt, egy katonát és egy szinészt. Csudálatos ügyességgel úgy rendezte pedig a légyottokat, hogy mindegyiknek egy külön estét tudott mindig juttatni. így folyt a négy regényszak bu és gond nélkül az ő ra­vasz szivén keresztül. „Ó de a sors I a sors I* stb. stb. Egy este mind a négy hős egyszerre toppan be a konyhába. Tableaux I zavar 1 bo­nyodalom!— „A ténsasszony jön!“ kiálta a konyhamüvésznő trémás accorddal, és mind a négy gavallér láthatlanná tette magát, olyatén- kép, hogy a szabó a takaréktüzhely, a rendőr a mosogató dézsa, a katona a szekrény mögé, a színész pedig az ágy alá bujt, hamarjában függönyt hevenyészve a lepedőből. A ténsasszony jön és a tűzhely mögé néz. „Mi az, egy em­ber van itt elrejtve ? rögtön a rendőrséget hi­vatom“ kiált föl. „íme, asszonyom szól az ud­varias szabó a mosogató dézsa mögé mutatva, szakácsnéja már gondoskodott a rendőrségről.“ A rendőr előlép, „Borzasztó,* kiálta a téns­asszony magánkivül, „azonnal katonaőrséget hivatok!“ „Katonáról is gondoskodva van,“ jegvzé meg hajlongva a rendőr. A katona a szekrény mögül előrukkol. „Iszonyatos 1“ jaj­gatott a ténsasszony ájuldozó hangon, „hisz ilyen skandalum még a színpadon sem törté­nik. „Bizony nem igen“ mondá flegmával az ágy alól kibúvó színész. — Furcsa bocsánat kérés. Egy német lap­ban valaki a következő nyilatkozatot teszi közzé: „Ki kell jelentenem, hogy csak részeg állapo­tomnak tulajdoníthatók azon bántalmak, melyek­kel Hutsfeld Katalina kisasszonyt illettem: kü­lönben is tévedtem, mert azt hittem, hogy nőmmel találkoztam.“ Hizelgő lehet a nyilat­kozó nejére. — Herczegovinából azt jelentik, hogy a fölkelők hadi ereje Sositza és Pavlovich ve­zérlete alatt mozdulatlanul áll a keleti részek­ben, a tőrók haderő pedig Mouhktár pasa ve­zérlete alatt Gaczkónál foglal el szemlélő ál­lást. A törökök hadát a téli hadjárat s a jár­ványos betegség megtizedelte s valószínű, hogy ha egyhamar segítséget nem kap, a fölkelők a török hadsereget megtámadják. — A román kormány végre megunta az örökös viszályt, melyben a senatussal áll b legközelebb feloszlatta azt. Az uj választások már elrendeltettek. Ennek folytán a képviselő­ház is félbeszakította tevékenységet. —Kutyacsók veszedelmes 1 Sok lánykának (és sok mamának is) meg van az az inaesthe- tikus szokása, hogy a házi kutyákat s ebecs- kéket csókolgatják. Egy ily csók legközelebb gyászosan végződött. M. kisasszony sokáig gyengélkedvén fölötte, orvosi tanácskozás tar­tatott. A tanácskozásban résztvevő Vilms tit­kos tanácsos egy ideig figyelemmel megnézte a beteget s pár rövid kérdés után igy szólt hozzá: „Van a kisasszonynak talán kutyája?“ A patiens nemmel felel. „Hanem tálán volt egy ?“ — szólt ismét az orvos. „Nos igen, egy kis kutya, valami három év előtt“ — vá­laszolt a hölgy csodálkozva e kérdéseken. „És — ugy-e — ön meg is csókolta'azt a kis ked­vest?“ A beteg nő töredelmesen vallott s az

Next

/
Oldalképek
Tartalom