Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-02-27 / 9. szám

Nyíregyháza, február 27 9.szám Y. évfolyam. 1876 r* •3—Ö—•&- ß/öflzefrixi árak : ErésK evre Fel évre^ . . Negyed évre . S*erke*r.tf>l iroda éa kiadói hivatal, — hová a lap ugy »«elloinl mint anyagi rónáét tárgyaló kltldemenyok, ugy sitnte m n J » n /ni 1 A WY\ 1 Á □ fl 1f §5 *a hirdetések s minden felssólamlások flí lntézendtik: Í n.-debreczeni utcza 1470. számú Figeczky-féle ház. ji Bérmentetlen levelek cikk iámért keitek- tol fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vissza. gg II I ggl lT^g^ SZABOLCS. Vegyes tartalmix hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyesszámára 10 kr.) Kiadó-tulajdonos: Hépássi István. r ■ai—'St iji» aS ft "SS a. Hirdet**» dijak: Minden 4 hasábos petit-sor egyszeri hir­detésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beik- $ tatása, kedvezőbb föltételek alatt esz­közölhető. Minden egyes beiktatás után kincstár- illeték 30 kr. A nylU-térben minden négy hasábes garmond-sor dija 20 kr. Az előfizetők, a hirdetések meg­szabásánál, 20\-nji kedvezmény­ben részesülnek. V? ' jj 15 ü ü ti’ azon kisbirtokosokat, kik rendes tagokul betiltanak az országos szövetségbe. Is­merve népünk — értem ez alatt épen a kisbirtokos osztályt — hajlamait, s ala­csony miveltségi fokát, minél fogva alig bir csak némi fogalmával is az egyesülés véghetetlen borderedének, s igy természet­szerűleg az egyesületektől, mint előtte is­meretlen dolgoktól általában idegenke­dik ; nem hiszem, hogy csalódom, ha azt merem állitani, miszerint igy a czél aligha lesz a kivánt és képzelt mérvben elérve; — nagyobb része a kisgazdáknak bizonyára künn fog maradni továbbra is- magára hagyatva. Higyjék el uraim, a mi népünk nem érett még meg ily magasztos eszmék felkarolására és valósítására, — itt egyedül a hangzatos szép szavak nem elegendők. így állván a dolgok, pedig a mindennapi tapasztalás mutatja, hogy igy állanak, kérdés, miként lehetne és kellene hátramaradt népünk érdekét ez országos fontosságú ügyre nézve feléb­reszteni ? Szerény nézetem szerint csak kézzel fogható argumentumokkal. Mondja ki az országos egyesület, hogy minden kisbirtokos kivétel nélkül, akár tag, akár nem, kaphat jelzálogi kölcsönt; hanem a tag olcsóbbat, a nem tag drágábbat, s mondja ki, hogy a nem. tag kölcsöne mennyivel lesz drágább (pl. fél, vagy egész százalékkal) és én biztosítom; hogy ilyen intézkedés több tagot fog szerezni az országos szövetségnek, mint ezernyi röpirat, meg ezernyi felhívásai a megyék-- nek és községeknek a néphez. RIMLER PÁL Az újonnan választott városiképviselők névsora. Nyíregyháza város képviseletének f. évi január 30-án tartott gyűlésében kisorsolt kép viseleti tagok helyett újonnan megválasztattak: Az I-ső kerületben: Barzó János 54, Flegmán Lipót 54, Fisch Sámuel 50, Bodó Gyula 49, Majerszky Béla 49, Hölcz József 48, Biry Ká­roly 43, Fodor Ágoston 42. Póttagokul: Palicz Mihály 40, Liskány József 40. — A Il-ik ke­rületben : Nádassy Mihály 46, Krajnyák György 45, Antal János (Kovács) 45, Hibján Dániel 43, Paulusz (Laczo) János 37, id. Dankó Ist­ván 33, Kovács Dániel 32, Hudák István 32 Póttagokul: Bogár János 28, Tomasoczky Jó­zsef 20. — A m-ik kerületben:. Király Sán­dor 80, Hudák György 79, Lipták Dániel 78 Haas Mór 77, id. Pataky Sámuel 76, id. Pin­tér István 74, Huszty István 70, Belffy András 60. Póttagokul: Hudák József 58, Nagy János gulyás 56, Kovács P. Pál 24. —. A IV-ik ke­rületben: Hoffman Adolf 67, Török Péter 59 id. Maurer Károly 58, Kornstein Ignácz 54 Lányi Gábor 49, Kovács Soma 44, Hook Pál 32, Meskoszky Pál 32, Spisák János 30. Pót­tagokul ifj. Maurer Károly 23, Diecz Laios 20 — Az V-ik kerületben Sáry Pál 60, Szent­marjai Gyula 59, Bartha József 59, Deák Jó­Nép és felsőbb iskolák a phila­delphiai kiállításon. Nem szükséges mesterkélt bizonylatokkal támogatni századunk azon általánosan ünne­pelt elvét: „miszerint a népnevelés fokozatos fejlődése és a tudományok felkarolása; legbiz­tosabb alapja valamely nemzet virágzásának és szabadsága-alkotmánya megőrzésének. Hi­szen szabadságról és alkotmányról beszélni, a szabadság- és alkotmányos életre nem nevelt Országba, vagy a szellemileg járszalagon ve zethető népeknél: nem egyébb biu ábránd és képzelgésnél. Fényesen bizonyítja ezt kézzel fogható érvekkel a fennálló nemzetek példája, különö­sen közöttök Amerika köztársasági kormány formával biró országai. — Az amerikaiak, min­den tagadás nélkül — a rendes iskolá­zásnak tulajdonítják szabadságok biztonsá gát és szilárdságát, s maholnap évszázados fennállását, ennek az egyéni és társadalmi jóllétét, ennek a pauperismus meg­szakadását az egyéni és társadalmi erények virágzását. — Méltón! Mert az iskolázás foly­tán fejlődnek tehetékei és érzékei a törvény fogalma iránt minden embernek: a törvény tisztelete pedig a szabadság hasisa. — Rom­Ismertetése a keletkezőben lévő „Ma­gyar kisbirtokosok országos földhitel- egyesiilet“-ének. — Három czikk. — ni. Végre még egy pár szerény szavam van a . létesítő bizottsághoz. 1. Tudva lévén, hogy léteznek olyan csekély adót fizető birtokok, melyek ér­téke költséges beruházások, csatornázá­sok s ut által megkétszereződött, sőt meg­háromszorozódott; ezekre néfcve semmi esetben az adót, hanem egyedül a becs- értéket vélném a kölcsön alapjául venni, mivel itt az adó százszorosa közel sem fe­jezheti ki a birtok tényleges értékét. 2. Az alapszabályok értelmében a központban földbirtokra 50 százalék, sző­lőkre 25 százalék, — a vidéki előlegegy­leteknél pedig az elsőn 30 százalék, az utóbbiakra 15 százalék törlesztési kölcsön engedélyeztetik. Ismeretlen ugyan előttem az indok, mely a létesitő bizottságot ezen megkü­lönböztetésre vezette, de ugy hiszem, a mely birtoknak hitelérdemessége fent 50 százalékos, az lent a vidéken is ugyan­annyit megér. A központi egyesületnek érdekében áll minél több tagot szerezni a vidéki előleg-egyleteknek, már pedig ilyen restrikcziók éppen az ellenkezőt fog­ják előidézni. Óhajtandó volna tehát, hogy az illető vidéki alapszabály egyöntetűvé tétessék a központi alapszabállyal, ne­hogy legkisebb látszatja is legyen annak, hogy a központ bizonyos kedvezmények osztogatását magának tartja fen. 3. Kizárva látom a kölcsön élvezetből a haszon-kerteket, a mennyiben az alap­szabályok csak a földbirtokról és szőllők- ről szólnak, holott azok nem ritkán, kü­lönösen nagyobb városok közelében más földek tízszeres értékét is felülmúlják, s biztos és bő jövedelmi forrást nyújtanak. 4. Alápszabályilag a legkisebb köl­csön, mely jelzálogra adatik 200 frt. Kéz­zelfogható, hogy ezen intézkedés által sok kisbirtokos — még akkor is, ha tagja az egyesületnek—kizáratik az intézet jóté­teményeiből, mert például egy 3 holddal biró egyleti tag birtokértéke legyen 300 frt, vagy egy félholdas szőllősgazda szől- lőértéke legyen 200 frt.; ezek szabálysze- rüleg nem vehetik igénybe a jelzálog köl­csönt, pedig azért léptek mint tagok az egyletbe, hogy annak jótéteményeiben ré­szesülhessenek. Véleményünk szerint ezen alapszabály is módosítandó volna. 5. Czélja az egyesületnek az összes kisbirtokos osztályt segélyezni, mégpedig egyesülési, önsegélyezési utón, tehát csak TARGZA. A karosai templom. — Tündérrege. — Hol lápok úszkálnak ős tavak ölében, Virágok ezreit rezgetvén a szélben — Bodrogközön vagyunk, melynek földe annyi Regét tudott késő utódira hagyni. — Tiszta méla est van.... Az egész vidéken Mintha sirkert volna — hallgat a csend mélyen, Csak itt-ott hallatszik valami nesz néha Az sem zajos, inkább mondhatnánk tán: néma. Áz éj gyászában ült föld feletti égen Csillagmyriád ég, halotti mécsképen. — Mig a bánatos hold, fájó szenvedélylyel Lövi sugarát a sötét éjbe széjjel. Most népesül a táj — a mocsárok tája — S lesz a vad szárnyasok nyugalmas tanyája . . Háborítatlanul töltvén azt az éjét, Mely a csendnek édes álmaiba mélyedt. ■ E mocsártól környelt kis halom tövében, Csendes falu mereng a tő tükörében, S hogy jobban láthassa tán magát a habba’, Lejött hozzá, csaknem belelépve abba. — E kis falu, mikint a mocsár, mely körzi — „Karcsa“ nevét hosszú ezredéven őrzi.... Meszsze kimagaslik templomának képe, Mint ezredes sírbolt — sirkert közepébe’. Erről szól e rege ... mely a nép hitébe Magát győzhetetlen valóként szövé be, „Ragyogó képzelet vonul rajta végig, Mely a porból felér egészen az égig.... Benne a költészet nagy világa terjed, — Fényénél a lélek szent öröme gerjed — Teremtő ereje a nép szellemének Magát csak ez egyben közelitheté meg. Szalmás viskóban is születik dal, ének.. . , — Gyémántot már bányán kivül is leiének — S melynek fényét el nem vehetnék göröngyök, Felmutatok egy ily porban szerzett gyöngyöt. * I. Régen! — szól a rege, mint dalos madárka, Leülvén csevegni, a nép ajakára,— — A mikor még ember nem élt e vidéken: - Tündérlak volt e hely — hosszú ezredéven. Széles tó volt itten... ez a mi még megvan, Egy cseppnek is kicsiny, s elveszett voln’ abban, Nincs már semmi oly nagy, mint minő volt régen, Minden apad, törpül, folyvást földtekénken. Óriás tó volt az, hullámait tartva, Meszszire nyúlott ki illatáros partja; Arany benne a sár, buzogánya gyémánt, Alabástrom a bab, mit a hullám széthányt. Tóv ize oly tiszta, mint csecsemő lelke — E föld batáriról menny ölére kelve ... Szemenszedett gyöngyök a fenekén: sárul Ezüst patak hozván, halom oldalárul. ... Kellő közepében rubin szirten állva Fénylett a tündérek remek palotája, Napsugárból fonva gyönyörű tetője, Tündértől telt csak ki, hogy azt összeszője! Rezgő falai holdsugarakból fonvák, A képzelődést is ámulatba vonják; Északfénybe mártott üstökös sugára Színezett erősebb, szebb fényt oldalára. Égő csillagból van minden ablak rajta, Ragyogó szép csillag — olyan hulló fajta; Szép tündérek fogták csendes őszi éjjel Játszván égölében vigan szerte-széjjel. — Ajtaja vert arany, rubintkő a zárja, Nagy ezüst sarkokkal, miknek nincs ma párja; Előtte két tündér futkos, — arrább többen .. . Aranylabda csillag játszi habkezökben. Udvarán a virág mindmegannyi fajta, Egyik, — ha kivirul, szól a virág rajta, zsef 58, Frékopa Dániel 55, Szakács Dániel. j 56, Lehóczky Pál 50, Szabó József 45. Póttá-.i gokul: Banszky Mihály 44, ifj. Bukovinszky,: András 44. — A Vl-ik kerületben: Szénffy Gyula 51, Szalánczy Pál 46, Kovács Ferencz 44, Provuzky Mihály 33, Hauszky Mihály 33, Szedlák János 31, Noszák József 31, Barta András 30, Nagy István 32, Kálmán Pál 30. Póttagokul: Babuz András 20, id. Lenhardt János 19, Gyurján János 18, Mócsán Mihály 17, Gresa János 14 szavazattal, — ez utóbbi kerületben úgy tudjuk, hogy többen lettek olya­nok megválasztva, kik nem voltak megválaszt­hatok s azért neveztettek meg póttagok töb-, ben. — ' I Valóban meglepő azon közöny, melylyel népünk a közügyek iránt viseltetik, ennek meg­világítása végett ideiktatjuk a most 3 éve és! a mostani szavazatokat, melyből világos lesz J előttünk, hogy alig egy harmadrésznyi szava-j zott most, mint ezelőtt 3 évvel, ugyanis: j Az 1-ső kerületben van 472 választó, 3- évvel ezelőtt szavazott 174, most: 99, a 2-ik területben 466 szavazó közzül 3 évvel ezelőtt szavazott 169, most 52, a 3-ik kerületben van 477 választó, 3 évvel ezelőtt szavazott 216,! most 81, a 4-ik kerületben van .520 választó,! 3 évvel ezelőtt szavazott 259, most 81, az 5 ik. választókerületben van 449 választó, 3 évvel: ezelőtt szavazott 220, most 61, a 6-ik kerü­letben 454 választó közzül 3 évvel ezelőtt sza­vazott 168, most 52 választó, s igy 2838 ösz- szes választó közzül 3 évvel ezelőtt szavazott 1206, a jelenlegi választás alkalmával pedig 431 választó. Bizony fényes bizonyítványa ez sorunk szellemének! Meglátszik a politikai er­kölcstelenség hatása, de nem is lehet az más­kép, ha a népből kiölik a hitet és bizalmat a becsületesség iránt a léha elvtelenség s foly­tonos köpönyegforgatások s az álerény isteni- tése által. Mivé tettek álbarátaid szegény árva nem­zetem ! ? Egy választmányi tag. ISKOLAÜGY. ott erkölcsű, hozzá még műveletlen ember, lem bir fogékonysággal arról, mi a szabadság, nert ő örökké saját szenvedélyeinek, indulá­sinak, szóval a bűnnek rabja; az erények :ehát csakis az iskolázás tartama alatt kimű­velt és nemesitett szív fogékony talaján fej­lődhetnek. Mennyi hálával tartozik az egész ember­világ a rendes iskolázás behozatalának, s men­nyivel az Európát túlszárnyalt Amerika köz­társaságai. — Hálájukat a tudományok iránt az iskolák szaporítása és másrészt i ó karban tartása, bámulandó felszerelése által róvják le naponként. Szaporítják iskoláikat, mert midőn ki­mondatott Amerika függetlensége, csak kilencz felsőbb tanintézete volt, ma már 372 felsőbb tanintézetben készül elő az ifjúság az élet is­kolájához. Amerika a közeledő közkiállitást függet­lensége évszázados fordulójának emlékezetessé tételére egy nagy nemzeti ünneppé kívánja változtatni. — Ez ünnepély napja lesz a tu­domány és azt követő szabadság diadalának. — Mert a tanügy fogja képezni a kiállítás központját, mint valóságos szülője a többi mesterség-, iparágak-, sőt még az égbe emel­kedő művészeteknek is. — Ezen czél kivite­lére saját tanférfiailioz és tanfelügyelőihez egy felhívást intézett, melynek főbb pontjait a Pr. E. és I. L. szerint azon czélból vesszük át, hogy saját álláspontunknál a mi tényleg létező iskolaügyünkhöz hasonlítsuk. I. Elemi és közép-iskolák. — Ki fogják állítani a gyermekkertet a „nem­zeti vagy fel osztatlan népis­kolát“, az osztályozott falusi iskolát (fel a hat tanteremüig) minden kellékeivel és fölsze­relvényeivel teljes természetes nagyságban. Ki­állítják az u t f é 1 i népiskolát, a délnyugoti és északnyugoti pázsitos iskolaházakat, mint közművelődésünk nevezetes tényező­jét, továbbá a több osztályú mintaszerű iskolaépületet. Ezekhez járulnak a történeti, jelenlegi és eszményi tanépületek homlokrajza, távrajza és terve fényképekben, metszvényekben vagy rajzmásolatokban kivéve. Bemutatjuk ezenkí­vül a fűtés és szellőztetésre való készülékein­ket grafikus ábrákban, a tantermek belseit, a növendékekkel együtt Stereoskophoz való fény­képekben, (ezeket már nekünk volt szeren­csénk látni a New-York által küldött minták között a bécsi világtárlaton.) Óhajtandó, a javitott berendezésű isko­lákról, azoknak rajz, tantermeiről, vegyteni la- boratoriumaról, gyűlésieméiről, gyűjtemény- tárairól, s tanítók váró- és gyűlésieméiről, pitvarairól stb részletes ábrák és leírások le­gyenek. — Ezeket kiegészítik. Épület-alapraj­zok, kellően felvett térmértékekkel; kiváló ügyességgel kivitt építészeti példányok, iskola, iskolakertek ábrái stb. (Folyt, köv.) Tanári Elemér. CSARNOK. Egy utazó török levelei M. barátjához Stambulban. Kedves barátom 1 Leveledben felhívtál, hogy az öreg bölcs Murzsa által feladott ösmeretlen mennyiséget: , ku“ magyarázzam meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom