Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-02-27 / 9. szám

De miután, sem számtanárom, sem án, bár mindkettőnknek a számtanból kitűnő osz­tályzatunk van, megfejtésével nem bóidógnl- tunk, kénytelen vóltam Mocniklioz, Magyaror­szág egyetlen egy eredeti számtanárához folya­modni, hogy ezen esmeretlen mennyiségetelőt- tem fejtse meg, mit szives készséggel teljesí­tett is. Szerinte a megtalált szó latin eredetű, s ez „kultúra“. Jelent mivelést, s átvitt érte­lemben, miveltséget, tudományosságot, kultur nemzetté, vagyis kimivelt nép lenni, minden nemzetnek legfőbb óhajtása s törekvése, a ma­gyaroknál iá untig hallottam „törekedjünk kul­tur nemzet lenni“. A magyar nyelvészek ta­gadják, hogy ez a szó „kultúra“ latin eredetű szó lenne. Állítják, hogy tős gyökeres magyar eredetű, csak hogy a szó jelentésének megha­tározásában, egymástól nagyon is eltérnek. Az egyik rész igy e emzi a kultur szót: „kul“ annyi mint a franczia „ Cul“, kik ezen szót a magfaroktól kölcsönözték. Egy hires gondolattani tanár szerént, a két szó értelme is egy. A mi kul, vagy kül, az belső is; a mi belső, az alsó és hátsó is. „Túr* pedig jelent munkát, midőn az ember túr, fárad, munkál kodik. E szerént az egész szó- „kultur“ jelen­tése lesz, midőn az ember, azon részért, mely külső és belső is, egyszersmind alsó és hátsó is, fut, fárad, munkálkodik, s egész életét annak szenteli. Némely nyelvésztek magyarázata szerént a „kultúra“ szó, ezen szók összetételéből álott elő: kakuk-tol. E szerént a kultur szó jelen­tése lenne: a valódi műveltség követelése, hogy az ember magát mindennemű, s gyarló emberi társadalom számára kitalált kötelezett­ségek nyűge alól szabaddá tenni igyekezzék ; a harcz legelsőben megindítandó a „család“ fogalma ellen. S ebben a házibarátos világban lcgczélszerübb életmód egy emanczipált ember számára, ha azon életmódot követi, melyet a knkuk követ a madarak között. A másik rész elveti ezen magyarázatot, s azt állítja, hogy a kultúra szó, három ma­gyar szó összetételéből áll, „ku“ jelenti kuk- kanni, kukkantani ; az §P jelenti, a tudomá­nyok roppant nagy világát; „kul“ ö szetéve jelenti azon állnpotot. midőn az ember, nyert ugyan classikus nevelést, azaz behatolt annak előcsarnokába, de midőn iskolai pályáját meg­futotta, — nagyon helyes szó, a fogalom kife­jezésére — többé nem tanul, ösmereteit nem bővíti, I úgy gondolkozik, műit mi törökök : kit allah tanítóvá, pappá, biróvá, törvényhozóvá stb tett, annak észt is ad, hivatala folytatá­sára. Röviden kimondva, „kul“ jelenti, midőn az ember a tudományok roppant nagy világá­nak előcsarnokába betekint, mint Istók gazda Debreczenbe. Ennek bizonyságaira példákat hoznak fel az életből, p. o. hogy csak egyet említ­sek, egy bizonyos megyében, egy vidéki nép­nevelési egylet, ösmeretterjesztő könyveket vásárolt össze, — a többi vidék ezt se tette,'— és ezen könyveket összesen két pap s két tanító olvassa 11 „Túr“ pedig anyit jelent, hogy az ember ugyan fut, fárad, munkálkodik, de az nem használ semmit, mivel ereje felett költ, s ma felemészti a holnapi napot. A magyaroknál a túlköltekezés vallási dogma, bölcselmi és költészeti eszme. „Ne gondolkozzatok a holnapi nnpról, minden napnak meg van a maga terhe“ tanítja szent könyvük, s ők ezt betüszeréut betöltik ; nem hiszem, hogy e tekintetben, vallásosabb nép legyen a világon. A tékozló és irodalmi napszámos egy szóval jelöltetik ; mind kettő „költő“ A német vádolja a magyart, hogy a múl­ton csüng: | igy nincs jövője ; a jövő a németé, mivel eszményképe a jövő. Hiúság! a magya­rok nagy többségének szintén bölcselmi eszmé- jeik a jövő. Ott lebeg az szüntelen előttök, hogy az megváltandja őket aj 100° kamattól, | adósságaiktól. Kérdeztem Mocniktól, a kultúrát hol ta­lálhatom fel, mivel tanulmányozni akarom. „Barbar török“, — monda, — „hol az ember, Plátó ezen tollatlan állatja, kunyhót tá- kol, vagy palotát emel, ott a kultúrát mint általános népnevelési s közmiveltségi törekvést, mint emberi végczélt mindenütt fel kell talál­nod. S h'i az ember az annyiszor emlegetett egyenlőség eszméjét valaha fogja létesíthetni, az más utón nem lesz elérhető, mint az áta­A másik mosolyog, midőn hullni kezd el... Tudja: minden szirmot tündér keze vesz fel. Büszke szép a liljom, virradóra kelve, Csordultig van kelyhe harmatárral telve; S e harmat-tóban, mit fel fog tiszta kelyhe — Nedvesül meg fürdő gerliczéknek pelyhe 1.. J A harangvirág úgy reszket kün a légben ... Ha egy virág elhal — ő sírja el szépen, Esti szellő huzza, s oly szomorún csendül, Mint szellő-nyögés a hajón, melyen csend ül. De legszebb azon hely, a hol csendes estén, Fürdik a királynő, a habokba esvén; Rózsahid hajlik le egészen a habba, — Erről szokott mindig leszállani abba. iMihelyest partot ér pehelyszerü lába, Tündér-szemű csigák teremnek nyomába; Miket most királynők hordanának ékül, — Ottan úgy hevertek szerteszét becs nélkül. Kebléhez a hullám, hogyha utat nyerhet, Odasimult, miként anyjához a gyermek; lános népneveltségi: s közmiveltségi állapot­ban; mely által a kunyhó szülötte, a palotá­ban születetthez fog felemelkedni, s lesz min- denik: ember. Ez a tiszta I teljes demokraczia eszméjének megtestesülése. Eredj, tanulmányozd az életet, ez a leg­jobb tanítómester. Mérd az életet az élettel, mivel az élet nem méterrel hanem önmagához mérhető“. Nyakamba vettem tehát a világot, hogy az életet tanulmányozzam. Mentem, mendegél- tem, nem az Operencziás tengeren túl, hanem csak a szomszédfalu határáig, ime a láthatár ive alól, vad zavart hangok jöttek füleimbe. Kissé megszeppentem, hogy talán farkasok jön­nek. Nem lehet — gondolám — virító tavaszi idény van, ez nem ama hónap mely a far­sang idejére esik. Sem felemelkedő zivatar moraja nem lehet; nem vagyunk Afrika siva­tagjain, hol nehány pillanat alatt a felhőtlen égaljról rémes hangok kíséretében tör elő a zivatar. Az ut egyik elhajlásához érve, a távol­ban emberi főket láttam feltünedezni. A kere­sett kultúra képe feltárult előttem. Dharádzs. (Folyt, köv.) G a z d ászát. — (Természet.) A salicylsav hatásáról a „Bor. lapok “-ban dr. Entz Ferencz a követ­kezőket írja: A bort Is sokan vélték ismerni; sőt töb­bet mondok, azt tartják róla, mit Aristoteles a vízről tartott, hogy t. i. elemes, magában bevégzett test; de nem is csoda, mert ha Aristoteles a maga korának egyik főbölcse, csa­lódhatott, miért nem csalódhatnának több de­rék magyar boros gazdák, kiknek egyébb hi­bájuk sincsen, mint az, hogy eddig még észre nem vették, hogy a természeti tudományok azóta már sokat, igen sokat haladtak, mióta ők iskoláik padjait oda hagyták. Roppant sokat köszönt eddig is már az okszerű borkezelés a chemia haladásának, a górcső csodás felfedezésének, de sohasem még annyit mint ma, midőn vegyészi kisérletek nyo­mán a salicylsav hatását velünk a következő- kép megismerteti: 1. Arra, miszerint a must szokott erje­dése jó hosszá időre, — de nem mindenkorra, — megakadályoztassék, megkivántatik 1000 literre (17% akóra) 100—100gramm (5—6lat). 2. Arra, miszerint már kész és többször kifejtett borokban vagy serben az utóerjedés vagy bármiképeni való zavarás, vagy megho- mályositás megakadályoztassék, kell a) fiatal borok 1000 literjére (17% akóra) 60—80 gram (3%—4 lat); b) 6-borok 1000 literjére 40—60 gramm (2%-3 lat). 3. Hogy a bor vágy sör meg ne virágo- sodjék, kívántatik 1000 literre 50—60 gramm. 4. Hogy a csapon folyó borok világossá­got vagy szúrósságot ne kapjanak, kell 1000 literre 40—60 gramm. 5. Arra, hogy az üres hórdókat a penész ellen megvédhessük, és a bor felvételére alkal­mas állapotban fenntarthassuk, kell 1000 liter tarta'mú (15—20 akós) hordóra 1—2 gramm (körülbelül %—'/a lat), melyet 8-10 iteze vízben feloldva a hordóba töltünk és anuak forgatása által belsejével többszörös érintke­zésbe juttatunk. Ez azonban a közönséges kikénezéssel szintúgy, s olcsóbban éretik el. A salicylsavat feloldja a viz, könyebben azon víz, mely 40% sprittet tart és a bor, és még könnyebben oldódik az fel, ha az oldó folyadék melegen alkalmaztatik. Eddig a mostani tapasztalatok, de miután a szer csak a legújabb vegyészi haladásoknak eredményekép tekinthető, azt várhatjuk a leg­nagyobb valószínűséggel, hogy a vele folytatott kisérletek benne még több olyféle tulajdonsá­gokat fognak felfedezni, miket’idáig csak sej­teni, vagy talán még sejteni sem lehet. Biztosan tudjuk ma már azt róla, hogy a fentebbi mennyiségben alkalmazva a bór, szo­kott tulajdonait meg nem változtatja, annak semmiféle idegen izt nem kölcsönöz, és hogy az egészségnek éppen nem ártalmas; és miu­tán annak hatása egyedül csak a bor tojásfe- hérnyés alkatrészeit illeti, miket a salicylsav S midőn elvált onnan, virág fejlett abból: Hófehér liliom, ezüst tiszta habból. És a melyik égszin szép szeméhez ere, Nefelejtsként hullott .a tó tükörére; Mely ha parthoz érc, gyökeret vert nyomban«... Virított is, mert hisz úgy kell tündérhonban... Viola kokrokon — mint az erdők lelke: Dalos madár fészkel, vigan énekelve; A csacska boldogság, e dalos madárka — Rakja ottan fészkét e virágos ágra. Ibolya kelyhekből, mint nálunk a méhek — Döngicsélő öröm gyűjtöget be mézet. Mig a vidor remény, ez a himes lepke — Tápját teljesülés örökzöldjén szedte. Majd a tündérkertnek félre eső részén, A sápadt betegség ül, távolba nézvén; Erős korlát őrzi, erősebb a zárja, — Kikre nincs itt szükség, ide vannak zárva. Itt ül rozmaringnak gyászos barna ágán, A halvány szenvedés, elhagyatva, árván; nagyobb erővel lecsap a borban, mint az eddig alkalmazott anyagok bármelyike, méltán ér­demli meg nemcsak a borász-világ legnagyobb figyelmét: hanem azt is. hogy vele a lehető kiterjedésben pontos és szakavatott kézzel kisérletek tétessenek, miszerint a borász-kö­zönség napjaink ezen legfontosabb felfedezé­sének minél uagyobb elterjedésben illő és ál­dásos hasznát vehesse.' Ugyancsak dr. Entz úr egy másik czik- kében a következőleg ir a salicylsavról: Arról, hogy a salicylsav alkalmazása a gyakorlatban mily eredménynyel jár, végbement borvásárunk a legfényesebb tanúságot szolgál tatta. Az eladásra kiállított borok közt feltűnést okozott Parragh Gábor mustja is. mely édes- ségébén, de egyszersmind zavartalan tisztasá­gában, jól elzárt palaczkokban a borok közt tündöklőit. A ritka tünemény annálinkább is érdekeltséget keltett, mivel a must a borvásár egész tartalma alatt tiszta és pezsgés nélkül maradt, és mivel Parragh Gábor úgy nyilatko zott, hogy belőle illő áron 10—100 akó számra bárkinek szolgálhat. Előttünk állt tehát a must­ban, mely az erjedésre többé semmi hajlamot sem mutatott, nem többé valami lateiner féle kisszerű kísérlet gyanús eredménye, hanem valamely megmérhetlen következményű nagy­szerű borászati művelet képviselője, mely jö­vendőbeli borkezelésünkben epochalis eredmé­nyeket fog létrehozni. És Parragh Gábor nem rejtette kas alá eljárásának titkát, hanem ön­zetlen készséggel közölte a meglepett szakem­berekkel, hogy mustja erjedésének salicylsav- val féket vetett; a miből az következik, hogy a chemiának sikerült a salicylsavban oly anya­got felfedezni, mely a tojásfehérnye elbénitására, illetőleg lecsapására sokkal hatalmasabb mint eddig ismert és használt reagentiáinknak bár­melyike, nevezzük azt akár kénessavnak, akár tanninnak, akár enyvszerű testeknek stb. Bí­runk tehát oly anyagot, melylyel ízének kö- zönbössége s diaeteti cai hatásának ártalmatlan­sága mellett, az erjedés báimely stádiumában egy hatalmas netovábbot szabhatunk. Hegyaljai szeretett Hegyaljai tehát ne­ked is megszületett valahára Messiásod. Folyó aranyod nem fogja többé szétrepeszteni a pa- laczkokat, kirúgni a dugaszokat, s hála Is!en! szemeim bomályosodásának daczára mégis tisz tán s örömemre látom előre jövendőbeli felvi­rágzásodat biztosítva. De ha a tudomány a salicylsavban a to- jásfehérnyés részek biztos és ártalmatlan meg- tömöritőjét, lecsapóját szóval reagensét felfe­dezte, és a tapasztalás ezen tulajdonságát —j a mikép ez Parragh Gábor nagyban végbevitt kísérletéből kiderül kézzelfoghatólag be is bizonyította, nem fogjuk a salicylsavnak egye dűl csak a borkezelésben nagy és széles hasz­nát venni: hanem minden más körülmények alatt is, melyeknél érdekünkben áll, hogy szer­ves eredetű tárgyakat vagy maradványokat a bennök foglalt tojásfehémyés részek erjedése, illetőleg bárminemű érdekeinket csorbító el­változásai ellen megóvjuk,, minélfogva a sali­cylsav alkalmazása nemcsak az industria ezer­féle ágazataiban epochalis változásokat és ha­ladásokat fog előidézni, miknek horderejét ma megítélni még nem is lehet, miután az indus­tria ágazatainak legalább is %-ad része a nö­vény- és állatország közvetlen vagy közvetett terményeiben rejlő tojásfehérnyes részek meg- fékelése vagy illő kihasználása körül forog. A salicylsav eleinte igen drága volt; je­lenleg már 50 krért lehet latját a „Borászati lapokénál megrendelni. 10 akó must teljes el- némitására valamicskével több, mint 3 lat szük­ségeltetik. Múlt számunkban említett s T ö r ö k Jó­zsef királyutezai gyógyszertárában kapható sa- licylsavas szerek ára a következő: Salicylsavas szappan darabja . . 35 kr, Egy doboz salicylsavas fogpor. . 50 n Egy palaczk salicylsav. szájvíz 60 V Egy toboz salicylsav. lábpor . . 50 n Egy üveg „ lábviz . . 80 n Egy üvegcse tiszta poralaku sáli­cylsav ......................................... 50 n ÚJDONSÁGOK. — Tisztelettel felhi'vjuk t. munkatársain­kat, szíveskedjenek egy kevés elnézéssel lenni, ha beküldött dolgozataik azonnal nem jelenik Azt sem kérdik mért jött? léteiét mi adta, Rozmaring ága is hervadott alatta. Szomorufüz alján, leülvén tövére — Sötétlik fájdalom, s bánat: a nővére; És őket is meszsze elkerülték itten, Nem beszél ott velők senkisem meghitten. Ily helyen állott a tündérvár sokáig — Isten tudja! — talán ott is állna máig ... Hogyha a szerelem, mely ledönté régfen, Tündérkirálynénak nem lett volna szégyen. (Folyt, köv.) A besztereczi halász. — Regény.— . Ii ta: Angyal Gyula. (Folytatás.) Egy pereznyi csend állott be. — Különösen mináluk! — s/akifcá aztán is meg lapunkban, miután örömmel mondhat juk, hogy lapunk minden száma túl van tér helve dolgozatokkal. (z=) A táviratozó közönségnek! is7c év január hó 1-től a következő változások léptek életbe: 1-ör. Aki 20 irtot fizet egy évre, czime bejegyeztetik a távirdahivatalnál, és amelv szám alatt bejegyeztetett, azon szám leenil czime. Ezen számot tudatván ügyfeleivel, azok czime helyett csak e számot Írják sürgönyük elé — 2-or. Á sürgönyök aláírása ezután el is ma­radhat. — 3-or. A következő rövidítések fogad­tatnak el: „Válasz fizetve“ helyett: R. P. bkü1- döncz fizetve“ helyett: X. P. Ajánlott távirat helyett: T. R. Ezen rövidítések mindig a czim elébe Írandók. 4-er. A szavak ezután betűk sze­rint méretnek: 15 betűből álló szó egy szónak vétetik, 16 betűből álló szó, két szónak stb. 5-ör. A titkos értelmű jegyekben irt táviratokért á rendes dijnak még fele fizetendő. 6-or. Űj sür­gönynem az úgynevezett távirat, értesítő (aviso) mely érthető nyelven 10 szóból állhat, ezzel sem' a feladás, sem kézbesités adatai nem táviratnak ki és csak nyitott levélalakjában kézbesitetnek. Dijjok 30 kr. ilyenek külföldre is elfogadtatnak. Dijjok az illető külföldi dij % része. 7 er. Má­sik újonnan behozott táviratnem az ajánlott tá­viratok (TR) dijja háromszoros, kézbesítésének adatai a feladóval külön sürgönyben tudattatnak, és ha kezelésükben a távírda bábája folytán rend­ellenesség követtetik el, az állam a feladónak a befizetett dijakon felül még 20 frt. kárpótlást fizet. A külföldet illető változások a következők: a) Dániába 2 frt és 2 frt 40 kr. helyett 2 frt 20 kr. és I frt 60 kr. b) Francziaországba 2 frt 40 kr. helyett 2 frt 60 kr. c) Nagy-Brittaniába, ne­vezetesen Londonba 2 frt 80 kr. helyett 3 frt 20 kr. a többi britt állomások dija 3 frt 20 krról 3 frt 60 kyra emelkedett, d) (Holland) Németal­földre 1 frt 10 kr. helyett. 1 frt 80 kr. e) Német­ország valamennyi állomásaira 1 frt helyett 1 frt 11 kr. f) Norvégiába 2 frt 80 kr. helyett 3 frt. g) Spanyolországba 3 frt 40 kr. helyett, 3 fit 60 kr. h) Svédországba 2 frt 60 kr. helyett, 2 frt 80 kr. i) Szerbiába a határszéli dij 40 kri helyett 60 kr, különben marad a rnndes dij 80 kr. j) Törökországba ha'árszéli 40 kr. dij helyett,, 60 kr, az Európa törökországi dij 2 f | 80 kr, marad, az ázsiai 4 ft 40 kr helyett I írtra szállott, k) Amerikába a dijak szavak szerint számitatnak, s különböző államok sze­rint hova a sürgöny intézetik, változnak, egy szóért a 2 frtot nem haladják túl. Bővebb rész­letek iránt felvilágosításokat a távirda hivatal szívesen szolgáltat.' (-) Ibrány községben gyászünnepély tar­tatott e hó 6-án Deák Ferencz tiszteletére. Szónokoltak ez alkalommal a helybeli lelkész Tiszt. Patkó András, és T. Márczi András se­géd lelkész. A gyász ünnepély végeztével in­dítvány tétetvén, hogy ez alkalomból gyüjtessék legalább száz forint, mely aztán „Ibrány köz­ség Deák Ferencz alapítványa“ nevet viseljen, az eredmény a lön, hogy a jelen voltak—leg­inkább a gr. Lónyai M. uradalmi tisztjei — 80 forintot ajánlottak s raktak össze, az aláírás tovább is folytattatván. (Tudósítónknál a toll- ban maradt annak kijelölése, hogy ezen alapít­vány mi czélra fog tulajdonképpen fordittat.ni ? pedig ez a dolog fő fácitja!) (—) Csúnya ködös füstös időjárásunk volt néha mostanában. Valódi angol levegő. No a zseb és tárcza nem angol, — hanem valódi magyar telestele ürességgel! — Nevelőnő. Egy szakképzett német, franczia s angol nyelvekben jártas nevelőnő ajánlkozik magánházakhoz ! Bővebb értesítést ad Leffer S. gymn. tanár Nyíregyházán.- = Tolvaj lás, f. hó 20-án este 8 és 10 óra közt az oros-utezán özvegy Szabó Sán- dorné házpadlásáról ismeretlen tettesek 6 son­kát egy oldal szalonnát és sok aprólékot el­vittek, egyszóval jelentékeny kárt okoztak. Ajánljuk rendőrségünk éber figyelmébe. (—) Súlyos csapás érte e‘ napokban tég­lás! ref. lelkész Sáfrány Zsigmond barátunkat és lapunk egyik jeles munkatársát, elveszítvén a halál által gyöngéd és széplelkü élettársát. A beküldött gyászjelentés igy hangzik „A leg­mélyebb fájdalom lesújtó érzetével tudatom a hü feleség és önfeláldozásig gondos anya F o- I 0 I Ju li ánn ának élete 31-ik, |óldog há­zasságunk 14-ik évében, hosszas gyengélkedései után folyó hó 12-én esten 10 órakor történt gyászos kimúlását. Hült tetemei folyó hó 14-én d. e. 11 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Béke és áldás poraira! Sáfrány Zsigmond, — e csendet meg a gyékény ágyon szenvedő beteg. — Lásd, jó ember, ugye, igazam van? .... De nyugodjatok. Mától kezdve én is osztozom veletek. Huzzuk veletek az igát, s együtt tűrjük a csákányosok ütlegeit — Ha nincs egyéb kilátástok. | boldog­ságra, igy ez egyet nem lehet irigyelni! — szól fájdalmas mosolylyal a beteg. — Miért? ... kevesebb erőt hisztek, ben­nünk, mint magatokban? — És ha sokkal többet hinnénk is, mit használna az? . .. Úgy járnátok, mint mi, mint mások. Jobb innen távoznotok, oly mész- sze, a mennyire szemeitekkel látni tndtok. — Ott sincs többé nyugalma annak, ki­nek lelkét az örök fájdalom feldúlta! — Jó, maradjatok. Telepedjetek meg közzénk; legalább mig Zólyomi uram csáká- nyosai felétek fordulnak, addig nekünk nyu •- tUBk leend! . . . — Szomorú nyugodtság! — A mint van. Ismét mondom: jobb in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom