Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-02-27 / 9. szám

De miután, sem számtanárom, sem án, bár mindkettőnknek a számtanból kitűnő osztályzatunk van, megfejtésével nem bóidógnl- tunk, kénytelen vóltam Mocniklioz, Magyarország egyetlen egy eredeti számtanárához folyamodni, hogy ezen esmeretlen mennyiségetelőt- tem fejtse meg, mit szives készséggel teljesített is.

Szerinte a megtalált szó latin eredetű, s ez „kultúra“. Jelent mivelést, s átvitt értelemben, miveltséget, tudományosságot, kultur nemzetté, vagyis kimivelt nép lenni, minden nemzetnek legfőbb óhajtása s törekvése, a magyaroknál iá untig hallottam „törekedjünk kultur nemzet lenni“. A magyar nyelvészek tagadják, hogy ez a szó „kultúra“ latin eredetű szó lenne. Állítják, hogy tős gyökeres magyar eredetű, csak hogy a szó jelentésének meghatározásában, egymástól nagyon is eltérnek.

Az egyik rész igy e emzi a kultur szót: „kul“ annyi mint a franczia „ Cul“, kik ezen szót a magfaroktól kölcsönözték. Egy hires gondolattani tanár szerént, a két szó értelme is egy. A mi kul, vagy kül, az belső is; a mi belső, az alsó és hátsó is. „Túr* pedig jelent munkát, midőn az ember túr, fárad, munkál kodik. E szerént az egész szó- „kultur“ jelentése lesz, midőn az ember, azon részért, mely külső és belső is, egyszersmind alsó és hátsó is, fut, fárad, munkálkodik, s egész életét annak szenteli.

Némely nyelvésztek magyarázata szerént a „kultúra“ szó, ezen szók összetételéből álott elő: kakuk-tol. E szerént a kultur szó jelentése lenne: a valódi műveltség követelése, hogy az ember magát mindennemű, s gyarló emberi társadalom számára kitalált kötelezettségek nyűge alól szabaddá tenni igyekezzék ; a harcz legelsőben megindítandó a „család“ fogalma ellen. S ebben a házibarátos világban lcgczélszerübb életmód egy emanczipált ember számára, ha azon életmódot követi, melyet a knkuk követ a madarak között.

A másik rész elveti ezen magyarázatot, s azt állítja, hogy a kultúra szó, három magyar szó összetételéből áll, „ku“ jelenti kuk- kanni, kukkantani ; az §P jelenti, a tudományok roppant nagy világát; „kul“ ö szetéve jelenti azon állnpotot. midőn az ember, nyert ugyan classikus nevelést, azaz behatolt annak előcsarnokába, de midőn iskolai pályáját megfutotta, — nagyon helyes szó, a fogalom kifejezésére — többé nem tanul, ösmereteit nem bővíti, I úgy gondolkozik, műit mi törökök : kit allah tanítóvá, pappá, biróvá, törvényhozóvá stb tett, annak észt is ad, hivatala folytatására.

Röviden kimondva, „kul“ jelenti, midőn az ember a tudományok roppant nagy világának előcsarnokába betekint, mint Istók gazda Debreczenbe. Ennek bizonyságaira példákat hoznak fel az életből, p. o. hogy csak egyet említsek, egy bizonyos megyében, egy vidéki népnevelési egylet, ösmeretterjesztő könyveket

vásárolt össze, — a többi vidék ezt se tette,'— és ezen könyveket összesen két pap s két tanító olvassa 11

„Túr“ pedig anyit jelent, hogy az ember ugyan fut, fárad, munkálkodik, de az nem használ semmit, mivel ereje felett költ, s ma felemészti a holnapi napot.

A magyaroknál a túlköltekezés vallási dogma, bölcselmi és költészeti eszme.

„Ne gondolkozzatok a holnapi nnpról, minden napnak meg van a maga terhe“ tanítja szent könyvük, s ők ezt betüszeréut betöltik ; nem hiszem, hogy e tekintetben, vallásosabb nép legyen a világon.

A tékozló és irodalmi napszámos egy szóval jelöltetik ; mind kettő „költő“

A német vádolja a magyart, hogy a múlton csüng: | igy nincs jövője ; a jövő a németé, mivel eszményképe a jövő. Hiúság! a magyarok nagy többségének szintén bölcselmi eszmé- jeik a jövő. Ott lebeg az szüntelen előttök, hogy az megváltandja őket aj 100° kamattól,

| adósságaiktól.

Kérdeztem Mocniktól, a kultúrát hol találhatom fel, mivel tanulmányozni akarom.

„Barbar török“, — monda, — „hol az ember, Plátó ezen tollatlan állatja, kunyhót tá- kol, vagy palotát emel, ott a kultúrát mint általános népnevelési s közmiveltségi törekvést, mint emberi végczélt mindenütt fel kell találnod. S h'i az ember az annyiszor emlegetett egyenlőség eszméjét valaha fogja létesíthetni, az más utón nem lesz elérhető, mint az átaA másik mosolyog, midőn hullni kezd el... Tudja: minden szirmot tündér keze vesz fel.

Büszke szép a liljom, virradóra kelve, Csordultig van kelyhe harmatárral telve;

S e harmat-tóban, mit fel fog tiszta kelyhe — Nedvesül meg fürdő gerliczéknek pelyhe 1.. J

A harangvirág úgy reszket kün a légben ...

Ha egy virág elhal — ő sírja el szépen,

Esti szellő huzza, s oly szomorún csendül,

Mint szellő-nyögés a hajón, melyen csend ül.

De legszebb azon hely, a hol csendes estén, Fürdik a királynő, a habokba esvén;

Rózsahid hajlik le egészen a habba,

— Erről szokott mindig leszállani abba.

iMihelyest partot ér pehelyszerü lába, Tündér-szemű csigák teremnek nyomába;

Miket most királynők hordanának ékül, — Ottan úgy hevertek szerteszét becs nélkül.

Kebléhez a hullám, hogyha utat nyerhet, Odasimult, miként anyjához a gyermek;

lános népneveltségi: s közmiveltségi állapotban; mely által a kunyhó szülötte, a palotában születetthez fog felemelkedni, s lesz min- denik: ember. Ez a tiszta I teljes demokraczia eszméjének megtestesülése.

Eredj, tanulmányozd az életet, ez a legjobb tanítómester.

Mérd az életet az élettel, mivel az élet nem méterrel hanem önmagához mérhető“.

Nyakamba vettem tehát a világot, hogy az életet tanulmányozzam. Mentem, mendegél- tem, nem az Operencziás tengeren túl, hanem csak a szomszédfalu határáig, ime a láthatár ive alól, vad zavart hangok jöttek füleimbe. Kissé megszeppentem, hogy talán farkasok jönnek. Nem lehet — gondolám — virító tavaszi idény van, ez nem ama hónap mely a farsang idejére esik. Sem felemelkedő zivatar moraja nem lehet; nem vagyunk Afrika sivatagjain, hol nehány pillanat alatt a felhőtlen égaljról rémes hangok kíséretében tör elő a zivatar.

Az ut egyik elhajlásához érve, a távolban emberi főket láttam feltünedezni. A keresett kultúra képe feltárult előttem.

Dharádzs.

(Folyt, köv.)

G a z d ászát.

— (Természet.) A salicylsav hatásáról a „Bor. lapok “-ban dr. Entz Ferencz a következőket írja:

A bort Is sokan vélték ismerni; sőt többet mondok, azt tartják róla, mit Aristoteles a vízről tartott, hogy t. i. elemes, magában bevégzett test; de nem is csoda, mert ha Aristoteles a maga korának egyik főbölcse, csalódhatott, miért nem csalódhatnának több derék magyar boros gazdák, kiknek egyébb hibájuk sincsen, mint az, hogy eddig még észre nem vették, hogy a természeti tudományok azóta már sokat, igen sokat haladtak, mióta ők iskoláik padjait oda hagyták.

Roppant sokat köszönt eddig is már az okszerű borkezelés a chemia haladásának, a górcső csodás felfedezésének, de sohasem még annyit mint ma, midőn vegyészi kisérletek nyomán a salicylsav hatását velünk a következő- kép megismerteti:

1. Arra, miszerint a must szokott erjedése jó hosszá időre, — de nem mindenkorra, — megakadályoztassék, megkivántatik 1000 literre (17% akóra) 100—100gramm (5—6lat).

2. Arra, miszerint már kész és többször kifejtett borokban vagy serben az utóerjedés vagy bármiképeni való zavarás, vagy megho- mályositás megakadályoztassék, kell

a) fiatal borok 1000 literjére (17% akóra) 60—80 gram (3%—4 lat);

b) 6-borok 1000 literjére 40—60 gramm (2%-3 lat).

3. Hogy a bor vágy sör meg ne virágo- sodjék, kívántatik 1000 literre 50—60 gramm.

4. Hogy a csapon folyó borok világosságot vagy szúrósságot ne kapjanak, kell 1000 literre 40—60 gramm.

5. Arra, hogy az üres hórdókat a penész ellen megvédhessük, és a bor felvételére alkalmas állapotban fenntarthassuk, kell 1000 liter tarta'mú (15—20 akós) hordóra 1—2 gramm (körülbelül %—'/a lat), melyet 8-10 iteze vízben feloldva a hordóba töltünk és anuak forgatása által belsejével többszörös érintkezésbe juttatunk.

Ez azonban a közönséges kikénezéssel szintúgy, s olcsóbban éretik el.

A salicylsavat feloldja a viz, könyebben azon víz, mely 40% sprittet tart és a bor, és még könnyebben oldódik az fel, ha az oldó folyadék melegen alkalmaztatik.

Eddig a mostani tapasztalatok, de miután a szer csak a legújabb vegyészi haladásoknak eredményekép tekinthető, azt várhatjuk a legnagyobb valószínűséggel, hogy a vele folytatott kisérletek benne még több olyféle tulajdonságokat fognak felfedezni, miket’idáig csak sejteni, vagy talán még sejteni sem lehet.

Biztosan tudjuk ma már azt róla, hogy a fentebbi mennyiségben alkalmazva a bór, szokott tulajdonait meg nem változtatja, annak semmiféle idegen izt nem kölcsönöz, és hogy az egészségnek éppen nem ártalmas; és miután annak hatása egyedül csak a bor tojásfe- hérnyés alkatrészeit illeti, miket a salicylsav

S midőn elvált onnan, virág fejlett abból: Hófehér liliom, ezüst tiszta habból.

És a melyik égszin szép szeméhez ere, Nefelejtsként hullott .a tó tükörére;

Mely ha parthoz érc, gyökeret vert nyomban«... Virított is, mert hisz úgy kell tündérhonban...

Viola kokrokon — mint az erdők lelke:

Dalos madár fészkel, vigan énekelve;

A csacska boldogság, e dalos madárka — Rakja ottan fészkét e virágos ágra.

Ibolya kelyhekből, mint nálunk a méhek — Döngicsélő öröm gyűjtöget be mézet.

Mig a vidor remény, ez a himes lepke — Tápját teljesülés örökzöldjén szedte.

Majd a tündérkertnek félre eső részén,

A sápadt betegség ül, távolba nézvén;

Erős korlát őrzi, erősebb a zárja, —

Kikre nincs itt szükség, ide vannak zárva.

Itt ül rozmaringnak gyászos barna ágán,

A halvány szenvedés, elhagyatva, árván;

nagyobb erővel lecsap a borban, mint az eddig alkalmazott anyagok bármelyike, méltán érdemli meg nemcsak a borász-világ legnagyobb figyelmét: hanem azt is. hogy vele a lehető kiterjedésben pontos és szakavatott kézzel kisérletek tétessenek, miszerint a borász-közönség napjaink ezen legfontosabb felfedezésének minél uagyobb elterjedésben illő és áldásos hasznát vehesse.'

Ugyancsak dr. Entz úr egy másik czik- kében a következőleg ir a salicylsavról:

Arról, hogy a salicylsav alkalmazása a gyakorlatban mily eredménynyel jár, végbement borvásárunk a legfényesebb tanúságot szolgál tatta.

Az eladásra kiállított borok közt feltűnést okozott Parragh Gábor mustja is. mely édes- ségébén, de egyszersmind zavartalan tisztaságában, jól elzárt palaczkokban a borok közt tündöklőit. A ritka tünemény annálinkább is érdekeltséget keltett, mivel a must a borvásár egész tartalma alatt tiszta és pezsgés nélkül maradt, és mivel Parragh Gábor úgy nyilatko zott, hogy belőle illő áron 10—100 akó számra bárkinek szolgálhat. Előttünk állt tehát a mustban, mely az erjedésre többé semmi hajlamot sem mutatott, nem többé valami lateiner féle kisszerű kísérlet gyanús eredménye, hanem valamely megmérhetlen következményű nagyszerű borászati művelet képviselője, mely jövendőbeli borkezelésünkben epochalis eredményeket fog létrehozni. És Parragh Gábor nem rejtette kas alá eljárásának titkát, hanem önzetlen készséggel közölte a meglepett szakemberekkel, hogy mustja erjedésének salicylsav- val féket vetett; a miből az következik, hogy a chemiának sikerült a salicylsavban oly anyagot felfedezni, mely a tojásfehérnye elbénitására, illetőleg lecsapására sokkal hatalmasabb mint eddig ismert és használt reagentiáinknak bármelyike, nevezzük azt akár kénessavnak, akár tanninnak, akár enyvszerű testeknek stb. Bírunk tehát oly anyagot, melylyel ízének kö- zönbössége s diaeteti cai hatásának ártalmatlansága mellett, az erjedés báimely stádiumában egy hatalmas netovábbot szabhatunk.

Hegyaljai szeretett Hegyaljai tehát neked is megszületett valahára Messiásod. Folyó aranyod nem fogja többé szétrepeszteni a pa- laczkokat, kirúgni a dugaszokat, s hála Is!en! szemeim bomályosodásának daczára mégis tisz tán s örömemre látom előre jövendőbeli felvirágzásodat biztosítva.

De ha a tudomány a salicylsavban a to- jásfehérnyés részek biztos és ártalmatlan meg- tömöritőjét, lecsapóját szóval reagensét felfedezte, és a tapasztalás ezen tulajdonságát —j a mikép ez Parragh Gábor nagyban végbevitt kísérletéből kiderül kézzelfoghatólag be is bizonyította, nem fogjuk a salicylsavnak egye dűl csak a borkezelésben nagy és széles hasznát venni: hanem minden más körülmények alatt is, melyeknél érdekünkben áll, hogy szerves eredetű tárgyakat vagy maradványokat a bennök foglalt tojásfehémyés részek erjedése, illetőleg bárminemű érdekeinket csorbító elváltozásai ellen megóvjuk,, minélfogva a salicylsav alkalmazása nemcsak az industria ezerféle ágazataiban epochalis változásokat és haladásokat fog előidézni, miknek horderejét ma megítélni még nem is lehet, miután az industria ágazatainak legalább is %-ad része a növény- és állatország közvetlen vagy közvetett terményeiben rejlő tojásfehérnyes részek meg- fékelése vagy illő kihasználása körül forog.

A salicylsav eleinte igen drága volt; jelenleg már 50 krért lehet latját a „Borászati lapokénál megrendelni. 10 akó must teljes el- némitására valamicskével több, mint 3 lat szükségeltetik.

Múlt számunkban említett s T ö r ö k József királyutezai gyógyszertárában kapható sa- licylsavas szerek ára a következő:

Salicylsavas szappan darabja . .

35 kr,

Egy doboz salicylsavas fogpor. .

50

n

Egy palaczk salicylsav. szájvíz

60

V

Egy toboz salicylsav. lábpor . .

50

n

Egy üveg „ lábviz . .

80

n

Egy üvegcse tiszta poralaku sálicylsav .........................................

50

n

ÚJDONSÁGOK.

— Tisztelettel felhi'vjuk t. munkatársainkat, szíveskedjenek egy kevés elnézéssel lenni, ha beküldött dolgozataik azonnal nem jelenik

Azt sem kérdik mért jött? léteiét mi adta, Rozmaring ága is hervadott alatta.

Szomorufüz alján, leülvén tövére —

Sötétlik fájdalom, s bánat: a nővére; És őket is meszsze elkerülték itten,

Nem beszél ott velők senkisem meghitten.

Ily helyen állott a tündérvár sokáig — Isten tudja! — talán ott is állna máig ... Hogyha a szerelem, mely ledönté régfen, Tündérkirálynénak nem lett volna szégyen. (Folyt, köv.)

A besztereczi halász.

— Regény.— .

Ii ta: Angyal Gyula. (Folytatás.)

Egy pereznyi csend állott be.

— Különösen mináluk! — s/akifcá aztán

is meg lapunkban, miután örömmel mondhat juk, hogy lapunk minden száma túl van tér helve dolgozatokkal.

(z=) A táviratozó közönségnek! is7c év január hó 1-től a következő változások léptek életbe: 1-ör. Aki 20 irtot fizet egy évre, czime bejegyeztetik a távirdahivatalnál, és amelv szám alatt bejegyeztetett, azon szám leenil czime. Ezen számot tudatván ügyfeleivel, azok czime helyett csak e számot Írják sürgönyük elé

— 2-or. Á sürgönyök aláírása ezután el is maradhat. — 3-or. A következő rövidítések fogadtatnak el: „Válasz fizetve“ helyett: R. P. bkü1- döncz fizetve“ helyett: X. P. Ajánlott távirat helyett: T. R. Ezen rövidítések mindig a czim elébe Írandók. 4-er. A szavak ezután betűk szerint méretnek: 15 betűből álló szó egy szónak vétetik, 16 betűből álló szó, két szónak stb. 5-ör. A titkos értelmű jegyekben irt táviratokért á rendes dijnak még fele fizetendő. 6-or. Űj sürgönynem az úgynevezett távirat, értesítő (aviso) mely érthető nyelven 10 szóból állhat, ezzel sem' a feladás, sem kézbesités adatai nem táviratnak ki és csak nyitott levélalakjában kézbesitetnek. Dijjok 30 kr. ilyenek külföldre is elfogadtatnak. Dijjok az illető külföldi dij % része. 7 er. Másik újonnan behozott táviratnem az ajánlott táviratok (TR) dijja háromszoros, kézbesítésének adatai a feladóval külön sürgönyben tudattatnak, és ha kezelésükben a távírda bábája folytán rendellenesség követtetik el, az állam a feladónak a befizetett dijakon felül még 20 frt. kárpótlást fizet. A külföldet illető változások a következők: a) Dániába 2 frt és 2 frt 40 kr. helyett 2 frt 20 kr. és I frt 60 kr. b) Francziaországba 2 frt 40 kr. helyett 2 frt 60 kr. c) Nagy-Brittaniába, nevezetesen Londonba 2 frt 80 kr. helyett 3 frt 20 kr. a többi britt állomások dija 3 frt 20 krról 3 frt 60 kyra emelkedett, d) (Holland) Németalföldre 1 frt 10 kr. helyett. 1 frt 80 kr. e) Németország valamennyi állomásaira 1 frt helyett 1 frt 11 kr. f) Norvégiába 2 frt 80 kr. helyett 3 frt. g) Spanyolországba 3 frt 40 kr. helyett, 3 fit 60 kr. h) Svédországba 2 frt 60 kr. helyett, 2 frt 80 kr. i) Szerbiába a határszéli dij 40 kri helyett 60 kr, különben marad a rnndes dij 80 kr. j) Törökországba ha'árszéli 40 kr. dij helyett,, 60 kr, az Európa törökországi dij 2 f | 80 kr, marad, az ázsiai 4 ft 40 kr helyett I írtra szállott, k) Amerikába a dijak szavak szerint számitatnak, s különböző államok szerint hova a sürgöny intézetik, változnak, egy szóért a 2 frtot nem haladják túl. Bővebb részletek iránt felvilágosításokat a távirda hivatal szívesen szolgáltat.'

(-) Ibrány községben gyászünnepély tartatott e hó 6-án Deák Ferencz tiszteletére. Szónokoltak ez alkalommal a helybeli lelkész Tiszt. Patkó András, és T. Márczi András segéd lelkész. A gyász ünnepély végeztével indítvány tétetvén, hogy ez alkalomból gyüjtessék legalább száz forint, mely aztán „Ibrány község Deák Ferencz alapítványa“ nevet viseljen, az eredmény a lön, hogy a jelen voltak—leginkább a gr. Lónyai M. uradalmi tisztjei — 80 forintot ajánlottak s raktak össze, az aláírás tovább is folytattatván. (Tudósítónknál a toll- ban maradt annak kijelölése, hogy ezen alapítvány mi czélra fog tulajdonképpen fordittat.ni ? pedig ez a dolog fő fácitja!)

(—) Csúnya ködös füstös időjárásunk volt néha mostanában. Valódi angol levegő. No a zseb és tárcza nem angol, — hanem valódi magyar telestele ürességgel!

— Nevelőnő. Egy szakképzett német, franczia s angol nyelvekben jártas nevelőnő ajánlkozik magánházakhoz ! Bővebb értesítést ad Leffer S. gymn. tanár Nyíregyházán.- = Tolvaj lás, f. hó 20-án este 8 és 10 óra közt az oros-utezán özvegy Szabó Sán- dorné házpadlásáról ismeretlen tettesek 6 sonkát egy oldal szalonnát és sok aprólékot elvittek, egyszóval jelentékeny kárt okoztak. Ajánljuk rendőrségünk éber figyelmébe.

(—) Súlyos csapás érte e‘ napokban téglás! ref. lelkész Sáfrány Zsigmond barátunkat és lapunk egyik jeles munkatársát, elveszítvén a halál által gyöngéd és széplelkü élettársát. A beküldött gyászjelentés igy hangzik „A legmélyebb fájdalom lesújtó érzetével tudatom a hü feleség és önfeláldozásig gondos anya F o- I 0 I Ju li ánn ának élete 31-ik, |óldog házasságunk 14-ik évében, hosszas gyengélkedései után folyó hó 12-én esten 10 órakor történt gyászos kimúlását. Hült tetemei folyó hó 14-én d. e. 11 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Béke és áldás poraira! Sáfrány Zsigmond, —

e csendet meg a gyékény ágyon szenvedő beteg.

— Lásd, jó ember, ugye, igazam van? .... De nyugodjatok. Mától kezdve én is osztozom veletek. Huzzuk veletek az igát, s együtt tűrjük a csákányosok ütlegeit

— Ha nincs egyéb kilátástok. | boldogságra, igy ez egyet nem lehet irigyelni! — szól fájdalmas mosolylyal a beteg.

— Miért? ... kevesebb erőt hisztek, bennünk, mint magatokban?

— És ha sokkal többet hinnénk is, mit használna az? . .. Úgy járnátok, mint mi, mint mások. Jobb innen távoznotok, oly mész- sze, a mennyire szemeitekkel látni tndtok.

— Ott sincs többé nyugalma annak, kinek lelkét az örök fájdalom feldúlta!

— Jó, maradjatok. Telepedjetek meg

közzénk; legalább mig Zólyomi uram csáká- nyosai felétek fordulnak, addig nekünk nyu •- tUBk leend! . . .

— Szomorú nyugodtság!

— A mint van. Ismét mondom: jobb in-