Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-02-20 / 8. szám
„Schuck és Schlick“ czég lehetett. Ma, midőn már ez a nevezett czég betöltötte mértékeivel és súlyaival széles Magyarországot, megengedtetett ezek készítése a hazai gyáraknak iá; Lám lám, és hogy zúgolódtak már, iparosaink, hogy nekik nem jut semmi. (d.) Rövid öröm — hosszú bánat. Párnapig azon erős meggyőződésbe valánk, hogy: Íme vége a télnek, itt a tavasz, amiért nem csak a poéták epedtek, hanem általános óhaj vala. A tél azonban úgy látszik nem akar engedni s el van készülve, hogy — velünk tölti a farsangot. (d.) Folyó hó 8-án hunyt el Gyulaházán az ottani ref. lelkész. Bakó Mihály. A boldogult 13 évig volt a jelzett község papja s birta annak osztatlan szeretetét és tiszteletét. Áldás és béke a jó öreg poraira 1 (d.), Gyulaháza csak Gyulaháza marad, mindég. E napokban is kitett magáért; ugyanis mint halljuk a f. h. 13-án tartott bálja 130 forintot jövedelmezett. Szép összeg | mai szűk világban! (d.) Jákó is készül, hogy a sokat emlegetett batyubálját megtartja mielőbb. Csak rajta, úgy is nem sokára itt a — farsang vége. (d.) Rohodon a napokban egy fiatal ember beretvával metszette el torkát. Szomorú tett é- nek okául gyógyíthatatlan betegségét mondják. (d.) Ujlaky Tamás Petneházi ügyvéd családját érzékeny csapás érte. E napokban temette el szeretett kis leánykáját Erzsikét. Lengjen örök béke a kedves gyermek hamvai felett. — A dadai középjárás szolgabirájának jelentése szerint, az 1875. Deczember 20-iki tokaji vásár alkalmával Oláh Jánosné gávai lakostól, egy általa ismeretlen nö, 160 irtot el- orzott. Az ismeretlen nő Oláh Jánosnéval a vásárban ismeretséget kötött és őt Gáváig ha- zakisérni vállalkozott. Útközben egy nálla levő butykosból, melyben valószínűleg altatószer volt, megkínálta Oláh Jánosnét, s midőn ez az italtól elalélt, a nála nyakába kötve elhelyezett 160 frtot kivette és őt elalélt állapotban a rakamazi cserjéknél hagyta, hol férje által csak későn találtatott meg. — Ugyancsak a mondott vásár estéjén fél bét órakor, azon helyen, hol Oláh Jánosnét férje feltalálta, Bacskay András paszabi ref.J tanító lovas szekeren egy paszabi izraelitával hazafele szekerezvén, egy fehér ködmönös nő lova elé tántorgott, s ott felbukott; a tanító megállította lovát és megszólította a nőt. ha vájjon van-e baja? az asszony nem felelt szótlanul a ló elől elbotorkált. Erre a tanító folytatta útját, s midőn később hátra nézett látta, hogy már akkor két ember volt az asz- szony mellett. Gáván aztán észrevette, hogy a szekér hátulján egy zsákba elhelyezett, s gyermekei számára vásárolt 30 frt értékű két drb téli bunda elpárolgott. Praktikus tolvajoki — Furcsa kimenetelű párbaj. Lúgosról írják ez épületes eseményt: Folyó hó 9-én a Lúgoshoz közel eső kis erdőben egy párviadalnak kellett volna megtörténni. A kihívás okául azt állítják, hogy a kihívott bizonyos nőről, ki iránt a kihívó fél érdekkel viseltetett, sértő nyilatkozatot tett. A párviadalnak korán reggel kellett volna megtörténni, és a vívók, valamint segédjeik a viadal helyén már meg is jelentek és az előző alakiságokkal voltak elfoglalva, midőn oly háborgatás érte őket, melyre legkevésbé sem számítottak. A végpillanatban, midőn az ellenfelek már kardjaikat akarták összemérni, botokkal felfegyverzett parasztok jelentek meg, kik a kis társaságot azon ürügy alatt, hogy a téren járkálni tilos, megtámadták s szaladni készteték, mely alatt természetesen egyik-másik háta a parasztok botját is megérezte. Az eseményben pedig az a legszebb, hogy a parasztok a párviadalozni akarók nejei által (mert mindkettő nős) lettek felfogadva kik a készülendő párviadalról értesülést szerezvén, ily szokatlan módon térítették észre más nőért összeveszett férjeiket. (d.) Petneházán. mint beszélik, a róka ugyancsak lakmározik a kormány contójára. Közelebb is fényes nappal támadt meg egyik urasági udvarban egy falka libát s kettőt szépen elorzott belőtök. (—) Pataky Árpád, mint értesültünk, egy színmüvet fejezett be, illetőleg egy régibb vígjátékét dolgozta át, s azt mostan alkalmasint Lánczi Pál szintársulata fogja színre hozni Eemecsén vagy N y i r b á t o r-ban. A jel • zett színmű ez előtt két évvel a Jászkunságban többször adaték közkívánatra; hisszük, hogy megyénkben is megnyerendi a közönség tetszését. — Nemzeti színészet Kemecsón. Febr. 10-én adatott uj erőkkel „Szép molnárnő“ vígjáték I felvonásban, 1 énekkel (siet) Febr. 12. „Kompanisták“ vigj. 1 felvonásban és „Cselédcsinyek,“ szinte 1 felv. vigj. — fele jövedelem a helybeli ref. iskola javára adatván. Febr. 13. műkedvelők közreműködésével „A csikós“ vigj. 3 felv. (Hát az Ígért bírálat és ismertetés hol maradt?“ Szerk.) (—) Nem soká tart a nyíri bor, — legalább ezt hitte egy p—i kézműves, ki dolgozó szerszámait kezébe sem vette az őszön mindaddig, míg vagy 700 liter borát egészen be nem szedte. Úgy halljuk, hogy azon község többi lakosai is szintén így gazdálkodtak idei bortermésükkel, — sőt még a szilvóriummal is. — Érdekes volna tudnunk az ottani fogyasztás statistikáját. (d.) Ez is jó. A k — i bálból furcsa adomát beszél a bir. Midőn ugyanis legjavába folyik a vigalom, belép a terembe egy elegáns alak. Ki lehet az ? Kérdik suttogva. Tamás aztán megsúgja, hogy az nem más mint gr. L —; M. ki a Tiszát jött visitálni. Persze lesz álta lános tüntetés, mig végre az ünnepelt megso kalja az impozáns hízelgést s bemutatja magát a publikumnak: mint a g— i jegyző segédjét s a meghatottságot felváltja az ámulás és bosszúság. — Kuriózum. Hol, hol nem? ez nem sokat tartozik a dologra — bálozott a tüzvérü ifjúság. Járta a quadrille, a walzer, a polka, annak rendje és módja szerint — a mint dukál is. Húzta a czigány, csak úgy reszkettek belé a falak. Dejszen farsangban igy szokás az! Hajrá t egy polkát! A zenészek rákezdik az u. n. tűzoltó-polkát. Folyik a tán ez: kiki riszálja — ahogy lehet. „Tűz van!“ kurjant egyszerre egy jó nagyot a zenekar. Uczczul vesd el magad! — tánezos, tánezosné majdnem nyakát töri valamennyi: úgy rohan kifelé; egy bábeli összevisszaság, egy idétlen chaosz áll be. A zenészek kaczagnak, hogy csak úgy düled belé a szemük. Végre aztáu kisül, hogy nincs tűz, csak a zenészeknek I kell azt a tűzoltó-polkában kiáltaniok; mert hát úgy kivánja azt a compositió. — Hanem azért egy pár „makkverőbb“ tánezos mégis oda mondta: hogy „erre-amarra, apátokat tegyétek bolondokká 1“ — Azután — „hadd szólják hát az a csöndes 1“ (d.) Az a litter ! A b — i bálban törént. X ur megígérte egy szép fiatal hölgynek, hogy erősen fog vele tánczolni. Mogorva lévén azonban addig Orbán, mig bor nem piroslik az orrán : rendesen egy iteze borral szokott magának vig kedélyt adni, s kedvet a tánezra. Úgy tesz most is. Kér egy iteze bort, s adnak neki egy littert. X. ur fölhajtja, s ő, kinek gyomra úgy hozzá van szokva az i t c z é h e z, mint Stefi a buksi úthoz, sebogysem egyezett meg a litter- rel, lé\én az másfélszer nagyobb a magyar it- czénél. Mikor aztán tánezra került a dolog, X. ur is elmondhatta az egyszerű pappal: hogy mig birtam, kedvem nem volt, most van kedvem, de nem birok. Különben legyen neki megbocsátva az ő vétke ? (—) Miért halnak az emberek oly siirün egyik megyei községünkben? Ugy-e barátom azért, mert nagy mértékben fogyasztják a szilvóriumot és szeszt? „Nem biz a, kérem alásson, hanem hát mint mikor a fűzfa meg- hámlik, hát bizony hamar kiszárad, hát ott is azért halnak az emberek“ — Persze a ma gyarázón is észrevehető volt a „liter“ hatása — mégpedig már a reggeli órákban. (-) Miniszteri diszebéd volt febr. 10-én a magyar miniszterelnöknél. A vendégek magyarok voltak s köztük négy baloldali matador. Az étlap pedig imigyen szól vala Potage royale Hors d’ oeuvre. Homards, fo gasch a la parisienne. Sauce remoulade. Re levee: Culotte de boeuf en tortue. Entrée Supreme a la Poulonse Legume: Petits pois a l’anglaise. Roti Faisants bardés Saladé. En trements: Mousse glacés a l’Ainericaine. Froma ges. Desserts. — Már most találd ki édes magyarom 1 hogy mit ebédeltek a mi derék minisztereink és honatyáink, és örvendezz magyar nyelv fényes diadalának a felsőbb kö lökben 1 — Közelitünk szépen azon korszak hoz, melyről gr. Zay mondta egykor, hogy „azon időben a magyar nyelvet a bocskoros nemesek és-------mentették meg.“ (r .) Érdekes adat a múlt időből. Bónizs Sámuel a magyar tudományos akadémia ala pitása alkalmával, mint tizenharmadik szónok következőleg kezdte el szónoklatát: a Becs ben levő magyar alapítványok Magyarországba áttételét követeli, mert a ki Bécsben tanul abból a „nemzetiség lassan-lassan kipárolog, gyökeret ver benne az idegenség, és külföld szeretete.“ (Hej de megtestesült igazság.) (—) Jaj a pipás magyaroknak! Folyó hó 7-én tárgyaltatott folytatólagosan a dohányjö ved ékről szóló javaslat, s ez alkalommal 151 képviselő. 122 ellenében (távol volt több mint 160) elhatározta, hogy a magánhasználatra termesztendő dohányért, az illeték felemeltessék, mégpedig oly magasra, hogy abból az eddig befolyni szokott összegen felül még 30,000 írt jövedelme legyen az államnak Egyik szabadelvű képviselő Boér Antal egész indignatióval mondta a tárgyalás közben: „oly rósz a szivar és dohány Magyarországon, hogy becsületes ember nem szívhatja 1“ Éljen a monopólium és éljenek az ő prófétái a hirhe- dett trafikkal! Irodalom és művészet. — Legolcsóbb magyar folyóirat. Egész évre csak 2 forint. Egy évben 12 füzet, a „Magyar ember könyvtára“ czimü, havonként egy füzetben megjelenő folyóirat. Felelős szerkesztő : Pokorny Jenő. Midőn a „Magyar ember könyvtára“ megindítását elhatároztam, két szempont lebegett előttem : hogy közönségünknek irodalmi színvonalon álló jó és olcsó vállalatot adjak, mely úgy a nép és a polgári középosztálynál, mint a műveltebb körökben is, nélkülözhetlenné tegye magát. Általános ugyanis a panasz, hogy a köny vek mai napság oly drágák, hogy pénzszük viszonyaink között csak áldozattal lehet egy-egy{ kötetet megszerezni: Politikai újságaink az iro dalmi és tudományos mozgalmakat, már természetszerűleg vagy csak felületesen vagy alig érintik, egyéb folyóirataink meg kizárólag b zonyos szakoknak szolgálnak, s igy a nagy közönség ez idő szerint nélkülöz egy, a tudomány, művészet, irodalom, és a társadalomra kiterjedő olyan ismeretterjesztő vállalatot, mely mulattasson, oktasson, s könnyen érthető előadással ismertessen meg mindenkit azon kérdésekkel, melyek a müveit világot általánosan foglalkoztatják. E föladatra óhajt vállalkozni a „Magyar ember könyvtára“, midőn minden hónapban egy 128 oldalra terjedő, 16-od rétü, nyolez Ívnyi füzetet, egy évben tehát hat testes kötetet ad a közönségnek évi két forint előfizetési dij- jért s minden füzetben a tartalom élénksége és változatossága lesz előtte az irányadó. Adni fog azért minden füzetben egy-egy elbeszélést, rajzot, vagy humoreszket jelesebb Íróink tollából, s igy mindjárt az első füzetben egy érdekes karrikaturát a megyei életből Mikszáth Kálmán ismert novelista tollából. Hozni fog minden füzet egy-egy komoly értekezést, mely az év folyamában a tudomány minden ágát képviselni fogja, s oly modorban tartva, hogy még a kik nem szakemberek is, kedvvel és élvezettel olvassák azt. Az első füzet értekezése a történelemé. Egy jeles publicistánk „A keleti kérdés történelmi kifejlődésével“ fogja megismertetni a közönséget. Honnan kezdődött, hogy haladt az idők folytával, » hogy érte el jelen stádiumát. A keleti kérdés újabban napi rendre kerülvén, annak történelmi rajzával fontos szolgálatot vélünk tenni a nagy közönségnek, mert bizony kevesen vannak, kik annak eredetét s fejlődése történetét, sőt jelen állapotát is, ismerjék. A szépirodalmi, s komoly tartalom mellett a „Magyar ember könyvtára“ a közhasznú, s nem szorosan tudományos vagy szakszerű dolgoknak is tért tenged. így első füzetében „A mórok a Taopó tó mellett“ czimü értekezést hoz, mely egy angol utazó nyomán a Taopó tó melletti mórok jellemét, szokásait és társadalmát ismerteti. Lesz gondja a „Magyar ember könyvtárának“, hogy olvasóit tájékoztassa a hazai és külföldi irodalom jelesebb termékei felől, A jó könyv hozzáférhetlenül drága, s vannak müvek, a melyekről tudomással birni minden, a műveltségre csak némileg is igényt tartó embernek kötelessége. Vállalatunk tehát az ily könyvek tartalmát részletesen el fogja mondani, s egyik másik munkához bírálati észrevételeket csatol, így aztán feleslegessé teszi a sok drága könyv megvételét, vagy tájékoztatván a tartalom és irány felől, a közönség tisztában van, miért ád ki pénzt. így az első füzet Jókai Mór az „Élet komédiásai“ czimü legújabb regényének tartalmát és Perthy német természettudós „Az állatok lelki életéről“ czimü uj müvét fogja ismertetni és méltatni. De a nagy közönség sokszor kiváncsi hogy ez és az iró, a kitől olvasni szeret, milyen ember az életben, otthon, társaságban: egy-egy jó könyvnél sokan kiáltanak föl „de szeretném íróját ismerni ! A „Magyar ember könyvtára“ ezekkel is megismerteti az olvasót Nem életrajzot ád jeles Íróink, művészeink, politikusaink és államférfiaink felől. Nem azt fogja elmondani, hol született, hogy tanult hanem hogy néz ki, milyen a modora, társalgása, mik kedvencz dolgai, olvasmányai milyen odahaza, s milyen az emberekkel szemben Szóval minden füzetben egy jellemrajzot adunk valamely jelesünkről. Hogy a tartalom sokoldalú változatossága még itt sem érje végét, áprilisi füzetünkben kezdjük a philadelphiai világkiállítás ismertetését a szellemdus Kecskeméthy Aurél eredeti levelei nyomán. S végül emlitjük, a mit elől kellett volna fölhoznunk. Minden füzet első czikkét egy po- iltikai közlemény képezendi, mely „Egy hónap története“ czim alatt higgadt nyugodtsággal, menten a napi és heti lapoknál elkerülhetetlen elfogultság hevétől, — fogja elmondani, mit tárgyaltak az országgyűlésen ? a kormánynak mi czélja ez vagy ama törvényjavaslattal s mi eredményt remél annak életbeléptetésétől; mit tett a minisztérium a haza érdekében és javára vagy kárára és ellenére az országban és azonkívül egy hó lefolyása alatt; s ing itthon Így állnak a dolgok, mi nevezetes esemény adta elő magát külföldön. S mind ezt menten a szenvedélyeskedésektől, higgadt kritikával tárgy alandjuk. E szemle czélja, az olvasót mindig a po- itikai események folyamában tartani, azokat, a fik csak hébe-korba jutnak hirlaphoz, tájékoztatni a dolgok folyása felől: vagy ha valakinek hónapok múltán egy s más utánnézni va- ója van, a „Magyar ember könytárá“-ban föléli, mig a politikai napi és heti lapokat eltenni kényelmetlen, meg nem is szol ás, s igy sokszor sürgősen szükséges dolgok után hiába keresünk. Midőn még megemlítjük hogy minden füzetet „apróságok“ zárnak be, mint: országgyü- ési karczolatok, adomák stb. stb. s hogy válla- atunkat jeles erők támogatják, azt biszszük, teljes programmját adtuk a megindítandó vál- alatnak. Az elsőhöz hasonló tartalom-gazdagság és változatossággal fog minden füzet megjelenni, úgy, hogy a „Magyar ember könyvtára“ idővel valóságos könyvtárrá fogja magát kinőni, í s szívesen látott vendég lesz minden csaBa körében. — Kéijük és reméljük azért a közfa ség minél tömegesebb pártfogását. A közönség köréből.4*) Olvasva a „Szabolcsi lapok“ 7. szániá nak tartalom nélküli czikkében nagys. Kiss József tanfelügyelő ur üdvös intézkedései ellen felhozott hu mis állításokat és rágalmakat — nem hagyhatom a nélkül, hogy czikkirót egyszer s mindenkorra ne figyelmeztessem miszerint minden egyén, aki indulatos természete, avagy még inkább más élősdi nyegle egyéniségek által magát elragadtatva — egy oh férfit akar megtámadni, a kinek feladata Sza- bolcsmegye ifjúságának kiképeztetését vezetni — és mely kötelességét ezen férfi szentül teljesiti — mondom, oly csak a setéiben tapo- gatódzó czikkirhatnám viszketeges egyéniségek kötelessége az volna: illetékes helyről előbb biztos tudomást szerezni az iránt, vajon állításai alaposak e? Mert midőn oly egyén merészel egy buzgón működő szakférfi cselekedeteinek bírálójául feltolakodni — aki annyit konyit az iskolai intézményhez — mint a tyuk az ABC- hez — ez a szemtelenséggel határos. Miért nem bir críkkiró tudomással arról, hogy ő nagysága a tanfelügyelő ur egyiz- ben 3 hétig tartózkodott városunkban; megvizsgálta összes iskoláinkat, figyelmeztetett a hiányokra és teljes megelégedéssel távozott körünkből, úgy, hogy felsőbb helyre csak a legjobb jelentést tehette? azért, mert nem akar! A czikkirási viszketeg tárgyat keres, és azt ezen kerület tiszteletreméltó s ügybuzgó tanfelügyelő működésében véli feltalálni, és porhanyós phrasisait — magát jogtalanul a t. közönség jobb véleménye ellenére, ennek tolmácsául feltolván — szélnek ereszti; de csakis szélnek. Hogy czikkirónkat megnyugtassam, figyelmeztetem a nemsokára szentesítendő törvényre, mely szerint remélhetjük, hogy ő nagysága, a megye székhelyén körünkben fog lakni; de kérem ne legyen oly telhetetlen, és jobb lesz, ha türelemmel bevárja, mig a zilált népnevelési állapot a hivatottak működése által megjavul. És lehet türelemmel, mert azt csak belátja, hogy egy kevéssé nehezebb a z o n lendíteni, mint rágalomtelt czikket irni. Nehezebb teremteni, mint a teremtettet bírálni; — leg- könyebb azonban lelkiismeretlenül és igazságtalanul, vagy épen tudatlanul bírálni. A nyíregyházai Izraelita h t- község egy t a g j a. Szerkesztői posta. Nt. LP. urnák Bujon. Köszönet az érdekes közleményért. Kérjük, hogy e részben is három legyen (legalább is) a táncz, mégpedig mihamarább. ° Záborszkinak. Talán befagyott az a liter nagyságú kalamáris? Vagy meg sem volt uz a hires batyubál ? Avagy egyedül a zöld kabátos nyári zenészek symphoniája kelti fel ott a géniusz ihletését? K. K. I. urnák — valahol. Czérnáral vannak kimérve azok a versek ? CsákJenőnek. Febr. 20. alkalmasint ott leszek. T—t rendeld oda 2l-re. Horognak. Tu contraaudentior ito! Nt. K. I. urnák Őrben. Kihúzták e már azokat az ev. e. kér. által kibocsátott sors- jegyeket. Az eredményt kérnénk! V. S. urnák L.-házin. Mikor jösz már ? Várunk régesrégt-n. ... A. urnák Ny. Bak ta. Köszönjük, jovo számban jönni fog. S. J. ur nak Budapest. Üdvözöljük önt. a czikkek jönnek.— Viszontlátásig. Ngs. E. E. 8. urnák Budapest. Hátha mi is lehetnénk szerencsések, nemcsak a „K.. . Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: ANGYAL GYULA. Vitéz Mihály. Hirdetés. AJólirott értesítem a t. ez. gazdaközönséget, hogy saját gulyám mellé, mintegy 1000 hold legelőn felvállalok még 200 drb szarvasmarhát; egy darab tehén tinótól fizettetik 4 frt, —— rúgott borjú 3 számíttatván egy párba. — Kihajtás ideje folyó évi márczius hó 15-dik napja. Kelt Nagy-Halász, 1876. febr. 6. 2—3 Kállay András. • iÜ P cz‘m alatt megjelent közleményekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a Szerk. Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.
