Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-06-27 / 26. szám
IV. évfolyam. 1875 Nyíregyháza, junius 27. 26. szám. Előfizetési árak: £«<« ...........................................i f ,‘ Fi i ............................................................ * ft egyed **•■•••••• ■ ' •* Szerkesztői Írod. és kledéi W™*1* T h.Tá » lap «ellem* réaeét demények, úgy »«lute , khdetéeek e minden felszójamlöpk Intézendfck. n helybeli Kt. leihe»*! UhBérm.ntetl.u levelek csak ismert kezek- bői fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vlassa.-Kiadá-hlvntnl, Minden pénzküldemények úgy előfizetési. mint hirdetés^ dijak: Vitéz Mihály pénztárnokhoz Kemecsére (posta helyben) intézendök. SZABOLCS Vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) K.iad6-tulajdonosok.: Lukács Ödön. és "Vitéz Mihály. ii j> m m Hirdetési dijak: Minden 4 haaáboa petit-sor egysrerl hirdetésnél ft kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatása, kedvezőbb föltételek alatt esz* közölhatő. Minden egyes beiktatás után kínos tár- illeték 90 kr. A nyílt-térben minden három hasábos garmond-sor dija 90 la*. Ai előfizetők, a hirdetések megszabásánál, 20*/,-nyi kedvezményben részesülnek. Előfizetésre való felhívás Tisztelettel figyelmeztetjük előfizetőinket az nj évnegyed közeledtére, s egyszersmind kérjük az előfizetés megujitására, kérjük különösen a hátrányban levőket, hogy illetményeiket küldjék be. Az előfizetések postai utalváuy- nyal könnyen eszközöltethetnek, s Kemecsére Vitéz Mihály úrhoz (posta helyben) küldendők. Előfizetési feltételek az eddigiek: Egy évre 4 frt. Fél évre 2 frt, Évnegyedre 1 frt. S Hirdetmények lehető olcsó áron inak. ““MMI Tisztelettel, Nyíregyháza, junius 25. 1875. A szerkesztősig. „Fiat justitia.“ Megszoktuk már a „Szabolcsi lapok" ferdítéseit, de hogy annyira-képes legyen kezet fogni a demoralizált hírlapirodalom jelenkori nagy tehetségeivel (?) mint legközelebbi számának vezérczikké- ben, azt még se birtok feltételezni. Mily óriási ferdítések! Mily tisztátalan gyanúsítások!.... De lássuk tételenként. Először is azt mondja: „Hallgatók nem sokan voltunk." Nyíregyháza választó polgársága áll összesen 900 egynéhányból és bent a városháza udvarán bizonyosan volt 700 ember, körül a városháza udvarra nyíló szobáiban bizonyosan voltak 100—150-en. A hallgatók tehát lehettek nyolcz százan. A „Sz. L.“ szokott igazságával ki meri mondani, hogy Vidliczkaytól a lefolyt országgyűlési időszakoknak bölcsé- szettörtéuelmi méltatását várta volna, holott ö kijelenté, hogy azokról nemzet gazdász ati tekintetben óhajt megemlékezni, hogy kimutassa, miként hanyatlott alá lassanként a nemzet hi* tele; — amiként sodortatott ez által a bukás szélére. Ki meri mondani a „Sz. L." szokott igazságosságával, hogy ha az osztrák államadósságok ily mérvben el nem vállaitatnak , a kiegyezés létre nem jöhetett volna, midőn ma tudja még a gyermek is és úgy érzi minden jóravaló jobboldali is, hogy épen akkor lett gondviseléssze- rüleg oda utalva Magyarország a váratlanul hekövetkezett nagy fordulat által, hogy oly szerződésre lépjen, mely* anyagi 8 szellemi felvirágoztatását biztosítsa, nem pedig olyat kössön, melyen a többség folyvást következetesen haladva, hazánkat elvégre egy jelentéktelen tartomány- nyá zsugorítsa össze. Ki meri mondani a „szabadelvű" bőrbe bujtatott jobboldali a „Szabolcsi Lapokéban, „hogy a n e m z e t (?) (talán közösügyes kormány?) igyekezett után- pótolni azon mulasztásokat, melyeket úgy az absolut, mint az előbbi korszak hagyott terhűi reánk." Na hiszen azért oly boldog a haza, azért jutott az ország és ezzel együtt a lakosok nagy része is a bukás örvényének szélére. Ön nagy állam bölcs „szabadelvű barátocskám! Csak ne mondja senkinek! A „Sz. L.“ „szabadelvű" bőrbe öltöztetett dárdahordozója, az újabban alkotott családi s nagy részben zsákutczába vezető vasutainkkal mer dicsekedni, — melyek, mint rólok oly szeli emdusan megjegyeztetett, — arra valók, hogy meghordozzuk rajta kóróvá sorvadt reményeinket, nem pedig arra, hogy. az ország iparának s kereskedelmének legyenek tápláló erei. A „szabadéivüség" czifra köntösében öltözött kormánypárti, az államadósságok növekedésével szemben a posta hivatalok szaporodására mer hivatkozni, mely bizony az államnak édes kevésbe kerül, agy, hogy az az iszonyú terhek mellett szóba sem jöhet, miután legtöbb postahivatal nem csak kifizeti magát, hanem óriási összegeket jövedelmez. A „Sz. L.“ „szabadelvűdnek mondott jobboldali harczosa még azon nevetséges helyzetbe is meri magát tenni, hogy népnevelési ügyeinkre is mer hivatkozni, holott tudvalevő s érzékenyen leverő dolog az, hogy a kormány e czélra oly csekélységig potom összeget adott ki, mely miatt méltán lehet pirulnunk minden kul- tur állam előtt. Többször megtisztslt „szabadelvű" ur még annyira is mer menni, hogy honvédségünk nagyszerűségének is dicsériá- dákat zeng; — ugyan kérem, hol lehet megvásárolni azt a varázs szemüveget, melyen keresztül a magyar szervezett tüzérséget meg lehet észlelni valahol a holdban? Vagy talán olyan „Pukk Mihály féle pápaszem az, mely a mocsár helyére nagy begyeket varázsolt, hogy onnan porrá lehessen lövöldözni Nagy Idát ? — Bizony ott csücsülnek azon ágyuk most is valahol Nagy-Ida mellett a képzelt begyek alá temetve. Többször megtisztelt „szabadelvű" ur, mélyen megbotránkoztató ráfogással azt is meri mondani, hogy Vidliczkay József beszédében határozottan szint nem vallott; na már ilyet Vidliczkay József nyilvánosan, százak előtt kimondott szavaival szemben, csak a rósz akarat mondhat; — miután ő nyilván ki- rnondá, hogy a közjogi ellenzékhez tartozik. Ezt mutatja a 72-dik évben kiadott programmja is, melyet ha „szabadelvű ur" nem ismer, —arról nem tehetünk, de valami felől akar dicBérőleg, akar gyanusitólag nyilatkozni a nélkül, hogy azt ÍBmernők, nagyon furcsa szint vet az illetőre. A fentebbiekben mond hozsánnákat „szabadelvű ur," nem a szabadelvű pártnak, — hanem a jobboldalnak; mert hogy a „Sz. L."-ban megjelent „Észrevételek" radikális jobboldali álláspontot foglal el, azt csak a vak nem látja. íme választó polgárok, a „Sz. L." maga nyitotta fel szemeiteket! Láthatjátok az „Észrevételek" czimü czikkből, hogy ott a „szabadelvű" czim használása csak por, mely a tudatlanok szemébe oly czélzatos ámítással hintetik, hogy fel ne lehessen ismerni a s z a- badelvüség takarója alól kifityegő lólábot. Vidliczkay József tetőtől talpig elvhü, következetes hazafi, tiszta jellem, ki már két országgyűlés tartama alatt tette magát érdemessé a választó polgárok szeretetére, — vonzalmára és bizalmára. Ki kétkednék szavaink igazságában, azt utaljuk Vidliczkay Józsefnek • eles beszámoló beszédére, mely a kétszerkettőnek bizonyosságával győzhetett meg mindenkit Vidliczkaynak polgári jelleme, hazafiul becsületessége, elvhtt- sége és önzetlensége felől. Éljen Vidliczkay József a nyíregyházai közjogi ellenzék képviselő-jelölte. . Egy közjogi ellenzéki KÖZÜGYEK. Párt mozgalmak megyénkben. Nyíregyháza, jun. 20. Ma volt Nyíregyházán a közjogi ellenzéknek és a szabadelvű kormánypártnak egy órá- >an d. e. 11 órakor, különböző helyen érte- tezlete. A közjogi ellenzék gyűlésén 400—500 választó polgár vett részt. Elnök felhívta a cözgyülés figyelmét higgadt, komoly, senkit nem sértő beszédében azon körülményre, hogy a képviselő választás határideje a küszöbön lévén, gondoskodnunk kell képviselőjelöltről. — Elnök ezen felhívására osztatlan lelkesedéssel a Vidliczkay József neve lett hangoztatva, — miért is rögtön egy számos tagból álló küldöttség lett megválasztva, mely Vidliczkay urat a képviselő jelöltség elvállalására hívja fel. A küldöttség d. u. (számra nézve mintegy ötvenen) Vidliczkay urat a jelöltség elfogadására felkérte saját lakásán, ki is meleg szavakban köszönvén meg az iránta most már harmadszor is nyilvánuló bizalmat, bár mint mondá, ez rá nézve igen nagy anyagi teherrel jár, a haza iránti kötelességből a képviselő jelöltséget elfogadja. így folyt le a közjogi ellenzék gyűlése, komolyan, minden tüntetés nélkül, és a nélkül, hogy valaki annak lefolyásában megbotránkoz- hatott volna. Fájdalom, hogy nem mondhatjuk ezt el a „szabadelvű kormánypárt" szervezkedő gyűléséről. Itt nem csak a másik párt sértegetése vádolása és recriminátiók történtek, de olyanok is, melyek valóban a szentesitett törvényekbe ütköznek. Egy jobboldali ugyanis a nyíregyházai ellenzék ellen felhozta azt, hogy a várost tönkre juttatta, pedig ő tudja legjobban, hogy a baj kutforrása a régi, hogy a bajokért a régi magisztrátus a felelős, és az, ki minden erejét felhasználta arra nézve, hogy a 800,000 forintos kölcsön megakadályoztassék. TARGZA. Egy család története. (Regényes korrajz.) vn. rész. A „hál a“. (Folytatás.) A neki bőszült csoportnak egy része a lelkészilak felé tartott. Már messziről lehetett hallani a zűrzavaros hangokat! Mellék utczákon egy pár józanabb jóaka- ratu ember megelőzte a lázongok csoportját, a lelkészt figyelmeztette a bekövetkezhető szerencsétlenségre, s kérte, hogy meneküljön, még most van rá idő. A tiszteletes már értesült a csendbiztos haláláról, s felkészült, hogy elmegy a nép le- csilapitására, azonban gyöngeidegzetü neje egyik Ájulásból a másikba esett, s így házát el nem bagyhatá. Most azonban, midőn menekülésre szólittatott fel, annak határozottan ellene mondott, ő nem értette, nem bírta felfogni, hogy mi oknál fagva akarják őt megtámadni vagy bántani; hiszen őt annyira szerették, közbecsülésben állott 1... Nem, ő azt nem hiheti, hogy ellene törhessen a nép! Feltette tehát kalapját s kilépett a lázongok elé. A nép épen a kapu betörésével foglalkozott. A lelkész midőn e szemét, bortól és pálinkától ittasult népet megtekinté, első tekintetre megdöbbent, mert nem látott közöttük egyetlen arczot se azoknak sorából, kikre szóval lehetett volna hatni. Azonban a másik pillanatban már teljesen visszanyerte komoly méltóságát és nyugalmát, megindult puszta kézzel a felbőszült csoport felé. — Ott jön, üssétek le 1 Öljétek meg Kiáltott az eszeveszettekből a részegség és a gyilkolási vágy. Mert az ember hasonló a vadállathoz, ha egyszer vért látott, sokáig kívánja azt, mig teljesen jól nem lakik. A lelkész mellén összetett kezekkel közeledett a csoporthoz, mely már ekkor a kaput betörve majd a házig haladt előre. — Mit akartok ti itt elvetemedett gonosztevők ez udvaron, mely az isten békés szolgájának csöndes birtoka ? Dörgött, minden zajt túlnyomó hangon a közeledőkre. Az érczes hang egy pillanatra átrezgett a sziveken, hiszen annyira megszokták még a bűnösök is tisztelni azt, Bizonvos habozás vett erőt a lázongókon egy kévés ideig, de azután a hátulállók felzugtak ismét s baljóslatú morgással húzódtak közelebb, egyre közelebb. A lelkész ismét megszólalt. — Hát igy akartok-e ti eszeveszett dü- hösségetekben egy védtelen becsületes embernek házára rohanni I Ki adta nektek ez eszeveszett tanácsot? Honnan ered e szörnyű cselekmény I Rettegjetek gonosztevők1 Nem elég, hogy már egy ártatlan becsületes ember j vérével beszenyeztétek kezeteket? Azt gon-! dőlj átok, hogy nincs törvény, melynek bünte-J tése utói fog érni benneteket elébb-utóbb ? S jaj lesz akkor a botránkozónak, de jajabb aj botránkoztatónak. E szenthelyet a parocbiátis] he akarjátok mocskolni undok tetteitekkel ? Rám védtelenre rohantok? Jól van én fegyvertelen kézzel léptem élőtökbe. Hadd lássam melyik közületek a vakmerő, ki ellenem meri felemelni kezét ? Itt állok előttetek fegyverte-1 lenül, de kijelentem, hogy a ki hozzám köze-' ledik, az érezni fogja kezeimnek sulylyát,' melyre saját életem védelme fog kötelezni, j Lássam ki akarja előidézni a rettentő vihart,' melyet meg fognak siratni még unokáitok is 1.. J Szégyeljétek magatokat semmire való őrjöngő csőcselék! Most pedig tanácsolom, hogy oszoljatok szét csendesen, s várjátok otthon magatokra bűneiteknek méltó büntetését. A lelkész beszédénék közepe táján már a józanabb rész is közel érkezett, s hallotta a kemény hangokat, melyeket a lelkész ren- dithetlen nyugalommal, de nemes felhevűléstől intézett a néphez. A nép meghunyászkodva állott meg s egy rész már indulni készült, a lelkész pedig megfordult és az ajtó felé tartott. Azonban e pillanatban egy kuszáit bunyik pofa, mely jóval Utasabbnak látszott a többinél, megszólalt; — Hát eltűrhetik kentek, hogy igy meg- kisebbitette kendteket ez a pap, már kendtek igazán semmire valók t Ő az oka mindennek, miért hozta nyakunkra a tagosítást I Rajta tehát, ha már benne vagyunk, hadd lakol- jon ő is. Azzal kiválott a tömegből s elkiáltván „utánnam,“ épen a házfala és a kertkerités összeszögüléséhez érkezett, a . tömeghez háttal állott lelkésznek fejére iszonyú csapást mért. A lelkésznek alig volt annyi ideje, hogy visszafordulhasson s hogy a botot, melylyeí feléje csapott, érczkezeivel megragadva, az ütést feltarthassa. Ezáltal lépen. ragadt az atyafi is. Magához rántotta óriási ei’ejével a gonosztevőt, úgy hogy az térdre esett, akkor jobbjával megragadván a vakmerőt, mint pelyhet dobta át félkézzel a kert kerítésén, úgy hogy annak vagy másfél óráig sehogy se volt kedve felkelni a földről. A rettentő erő, mint a part a felháborult hullámoknak, egy pillanat alatt gátot vetett j csoport vakmerőségeinek, s megbüvölve állót ott, nem tudva mitévő legyen. Eközben a nen rég megérkezett józanabb csoport is közelebl érkezett. A lelkész pedig falhoz támasztva botot, odalépett a tömeghez, rájok rivalt: — Tegyétek le a vérengző szerszs mókát 1 S egyenként szedte el kezükből a boto | vasvillát, baltat, kaszát s más ehez hason1 fegyvereket, s kellő mértékben kiadván szí I mokra a leczkét, békeséges szétoszlásra szc I litá fel őket.
