Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-11 / 15. szám
Nyíregyháza, ápril 11 IV. évfolyam* 1875. 15. szám. Szerkesztői irodái hová a| lap “»““J"\ részét tárgyszó küldemények Intézendök. a ref. lelktazl Ink' Bérmentetlen levelek cseh Ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vissza. Klndú-bivatal, hová az előfizetési pénzek, a lapba színt hirdetések és felszólamlások küldendők: Illlnes Gyula könyvkereskedése. Városház TAbejáras elsA ajtó balra. Vn» q q w "-«9-1 SZABOLCS Vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. Kiadó-tulajdonos ILLINCZ GYULA. /“Ö B Ss—-®8 8» 'S»* Hirdetési dijak: t Minden 4 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatása, kedvezőbb föltételek alatt esz- köstilhettf. Minden egyes beiktatás után kincfctár- illeték 30 kr. A nyilt-tárben minden három hasábos garmond-sor dija 20 kr. Az előfizetők, a hirdetések meg- 11 szabásánál, 20%-nyi kedvezményben részesülnek.-ei > Előfizetési felhívás a IV. év folyamának 2-dik negyedére. Előfizetési árak az eddigiek. Egész évre 4 írt, fél évre 2 írt, évnegyedre 1 írt. Tisztelettel Nyíregyháza, márt. 24. A kiadóság nevében is Lukács Ödön, szerkesztő. Utasítás és visszahívás! (Vége.) A választóközönség, ha kívánalmait a követ, illetőleg jelölt beszédében öszpontositva találja, csatlakozik s győzelemre segiti, hogy elvének a törvényhozó testületben személy esitője, végrehajtója legyen. A képviselő viszont a megbízás elfogadásakor újólag hallgatagon kötelezi magát, hogy a bemutató beszédében elmondott főbb alapelveket szem előtt tartandja, s eljárásában megbizatása lejártáig irányadónak s reánézve kötelezőnek tekintendi. Erkölcsi kötelessége tehát a képviselőnek elveihez s választópolgárainak tett ígéretéhez hü maradni, annyival inkább, mivel az belátása s józan ítéletének önkéntes szabad nyilvánulása. A legközelebb lefolyt időben csalódtunk eleget, annyira ugyan még nem, hogy a külföld előtt példás magyar becsületben egyátalában ne bízzunk; de eleget arra, hogy okulva tapasztalatainkon jövőre feltétlen bizalmunkkal senkit meg ne ajándékozzunk. — Csalódtunk férfiainkban, kiknek elvhüségé- ben, tiszta önzetlen hazafiságában meghittünk; — azok az általunk vallottakkal ellenkező nézetre térve, vagy szándékos mulasztásaikkal megingatták bizalmunkat , megsemmisítették bennük vetett reményeinket, s a corruptió e korszakának felidézésénél nem kis mértékben működtek közre. Magán ember, ha ügyvéde rábízott ügyeiben érdekeivel ellentétesen, vagy csak hanyagul jár el, ellene jogorvoslattal élhet, rábízott ügyeit tőle visszaveheti, — az állam, a magános emberek magasztosabb czélok elérésére szövetkezett eme társulata csak lépcsője legyen egyes emberek hatalom, rang, fény és kincsszomjának, s kapzsiságok megakadályozására czélhoz vezető eszközöket ne használhassunk? Ez oly axióma, mely sem az er- kölcsiség, sem a józan észszel össze nem egyeztethető, mert egyes embernek is sokkal inkább az államnak minden erkölcsi sülyedést meggátolni nem csak kötelessége, de életfeltétele, meg- gátlására pedig egy mód van. Közeleg a kővetválasztások ideje, midőn az az ország közvéleménye választói által hatalomszavát hallatni s érvényesíteni hivatva van! — Vegyünk választandó képviselőnktől becsületszavával pecsételt írásbeli ígéretet, miszerint ha az általa vallott elvektől eltérne, átlátva, hogy kerületét s annak érdekeit helyesen nem képviselheti, visszalép, s határozott ígéretet arra, hogy a hatályon kívül tett visszahívási jogot újra életbeléptetni törekszik, s ha ez meg nem történhetnék, a házszabályokban tett módosításokkal lehetetlenné teszi az elvét elhagyott képviselőnek választókerületérei újabb hivatkozás nélkül kerülete további képvisclhetését. Azon reményben, hogy gondolkozásom több polgártársaim régen érzett óhajtásával egyezik, — kívántam nézeteimet e czikkben napfényre hozni s felkérek az igazság érdekében mindenkit, az erkölcsi sülyedés meggátlására nyújtsanak segédkezet, s legyenek szívesek e tárgyhoz hozzászólani, mert csak eszmecsere által tisztulnak a nézetek s alakul a közvélemény! L.-Petri, 1875. márcz. 22. Lövey Sándor. KÖZÜGYEK. A „papi özvegy-árva gyám-pénztár“ ügyéhez. (Válaszul D. S. urnák a „Szabolcsi Lapok“ 9-ik sz. „Belúgy“ czim alatt megjelent czik- kére.) Folytatás. A másik im ez. Elődeink, valamint a ma élő nemzedék is, nem éppen azt nézték, hogy „minden áron" törik-szakad nagy alapot teremtsenek; hanem a segélyre szorult szegény paptársakon, ez alapból, olcsó kamattal, élőtökben is kívántak segíteni. így történt, hogy csak ezelőtt egy pár évvel emeltetett fel a kamat 6-ról 8#/0-re. — Ezen felül annyival, a mennyivel egy a kezdet nehézségeivel küzdő egylet tehette, mindig segélyezett özvegyeket és árvákat. — Továbbá a leggondosabb ellenőrzés mellett sem kerülhette el e pénztár sem, a rég múltban, hogy meg ne károsuljon. De ezt csak említem ; mivel ha ezt szellőztetném, a régen nyugvó porokat háborgatnám. A pénztár összes állása, az 1874-ik évi zárszámadás szerint volt 17,201 frt lls/4 kr. Szinte az 1874 évben segélyeztetett 26 özvegy és 1 árva. Igaz, hgy 30 frt az csak, a mit egy-egy özvegy kap; de az nem nyomorult összeg soknak, hanem jótétemény ; melyet arczpirulás nélkül nevezünk, nem nyugdíjnak, mint D. S. ur idézőjel közé zárva mondja, hanem „segélynek“. S jól esik az a csekélység, annak a szegény özvegynek sorsa osztályosaitól; paptársaitól annak a szegény féijnek, ki a társadalomban, mint — a munkafelosztási elv szerint — a tanitói, azaz, a legnagyobb befolyású és jelentőségű osztály tagja, semmi segélyre s gyámolitásra, semmi legkisebb részben sem számíthat. Hanem bizony magam is megvallom, fájdalommal vallom meg s nem gúnyolódva, nem a más fájdalmára s vérző sebeire kaczagva, ujjal mutogatva, hogy e 30 ft csekélység. Ennek következtében mondám e lapban már a múlt évben, hogy a tagdijat, annatikumot, emeljük feljebb ; ne 3—5 —8, hanem 10—15 —20 irtot fizessünk mi is úgy, mint pl. a községi jegyzők. Ez állítás mellett megmaradok most is, és ha Isten úgy akarja, hogy élni maradjak továbbra is, lesz talán még időm reá, hogy ezen óhajtásomat, illetékes helyén, kellő tisztelettel, részletezve és indokolva előterjesszem. Mert más uton-módon, | mint igy önsegély által, de a meglévő alapon, én sem hiszem, hogy valaha biztosan segíthessünk a papi-özvegyen és árvák sorsán. Beszélgetnek, tanácskoznak is erről a papok, többet mint czikkiró ur gondolja; de igen nehéz] kérdés ez — nekünk magunknak. S például midőn én, a fentebb érintett tagdíj emelést előhoztam is egyszer-máskor paptársaim s barátaim előtt: egész özöne indult meg az ellenvetéseknek. Ne gyanítsa őket senki az olvasók közül nemakarással 1 Nem; hiszen mindegyik szeretne ez, ha nem kényelmes életet is, legalább tisztességes megélhetést biztosítani azon özvegynek s árváknak, kik szivétől, szakadtak el; sőt talán az örökkévalóságban sem feledkezik rólok. És a ki látott már papi özvegyet és árvát halálos ágya mellett annak, a ki a családnak kenyérkeresője, istápja és mindene volt; a ki látott haldokolni egy ilyen családfőt: annak nem fog többé eszébe jutni, hogy gúnyolódjék a szegény papi özvegyek és árvák sorsa felett * ... De Bár ma már, tagosítás által javult is legtöbb helyütt a pap jövedelme, az igények is szaporodtak: ruházat, élelem, háztartás s efl. nézve. Egy papnak saját személyére: ruházata, könyve, lapjaira kiadása szinte összegre rúg. — Az csak beszéd, hogy még takarékosabb legyen; mert vannak igények, melyeket okvetlen,- ki kell elégítenünk, ha a miveit ember nevezetre] számot tartani s 'mivolt emberek társaságában, pirulás nélkül, megjelenni akarunk. — Tehát a díjazás felette csekély. Hát még annak kiszolgáltatásának módozatai minők I Oly lealacsonyitók . , . . de nem szólok róla; íanem csak annyit, hogy a mi a földből vett fizetésen kívül a kezünkbe kerül, oly csepeg- csorogva jön, hogy alig van valami láttatja. Nem is nagy, nem is biztos fizetésből nem lelet évenként nagy összeget félretenni; mert akkor a mai napon szüköljük meg keservesen, sanyaruan. ... Ilyen ellenvetéseket kell nekem hallanom. Mondjam-é, hogy nem alaposak ? I Ament intek a fejemmel s elhallgatok. . . Bezzeg, másként állana az özvegy-árva pénztár nálunk is, ha 1500 frt fizetést húznánk egyenként, mint Skócziában a „szabadegyház papjai t Vagy lenne csak egy olyan pátrónusunk, mint pl. Samassa a jelenlegi egri érsek, ki előbbi püspöki megyéjében 10,000 irtot tett le papi nyugdij s káplán-segélyző egyesület alapjául t (Vége következik.) Özvegy Hvezda Gusztávné leánynöveldéje Szaboicsmegyében, Nagy-Kallón Gyöngyöay Sámuel igazgatáia mellett. Hogy egy nőnövelde eleget tehessen azon kötelmeknek, melyekkel a társadalom irányában tartozik, magára vállalván annak egyik képző eleme, — a nő — szellemi idomitázát, két czélnak kell előtte kitűzve lenni, & nevelés és tanítás. Nevelni a leányt erkölcsileg, jellemben szilárd gondolkodásban nemes, gyöngéd érzésű, 8 az élet bárminő helyzeteiben kötelességét híven teljesítve, magát beletalálni tudó, igényeiben szerény, házias nővé. Tanítani a növendéket, alaposan kiképezni az elmét és szellemet azon fokig, hogy úgy a társalgási, valamint az esthetikai és részben a tudományos műveltség igényeinek megfelelni képes legyen. E kettős működés mellett lehet aztán reményleni, hogy a szellemi öntudatra ébresztett leányka idővel: szeretett gondoB családtag és müveit meleg keblű polgárnője leend, a hazának és a társadalomnak. A nevelés szép, de nehéz és felelőségtelt pályáján, e két czélt tűztem én ki vezérelvül; 8 legyenek meggyőződve azon t. szülők és gyámok, a kik e téren velem egyetértve gyermekeik ifjú lelkét és elméjét, reám bizandják, hogy bennem helyezett bizalmuk engem ki- mondott elveimhez mindenkor hűnek találand. Tantárgyak általánosan: Vallás hitfeleke- zet szerint: írás, olvasás, magyar, német, fran- czia nyelvtan; irálytan, irodalom, szépészet, hitrege, szavalat, Magyarhon történelme, világtörténet, földrajz, természetrajz és természettan, szépírás, számtan. Minden házi és mü-kézi munka; fehérnemű készítés, rubavarrás és szabás, gépvarrás. Bajz, ének, zongora, angolnyelv, táncz, testgyakorlat. Jelen általánosan elősorolt tantárgyak négy rendes osztályra következőleg vannak berendezve: I. osztály. 1. Hittan, — 2. Beszéd és ériem gyakorlatok. — 3. írva olvasás. — 4. Ütem irás. — 5. Számtan elemei. — 6. Hallás utáni szavalási gyakorlatok. — 7. Ének gyakorlatok. — 8. Kézimunka. — 9. Testgyakorlat. II. osztály. 1. Hittan. — 2. Magyarnyelv. — 3. Német írás-olvasás, fordítási gyakorlatok. — 4. Hazai földrajz. — 5. Természetrajz. — 6. Hazai történelem. — 7. Számtan. — S.Fran- czianyelv elemei. — 9. Ének. — 10. Rajz. — 11. Kézimunkák. — 12. Testgyakorlat. III. osztály. 1. Hittan. — 2. Magyernyelv. — 3. Német nyelvtan. — 4. Hazai történelem. — 5. Földrajz. — 6. Természetrajz. — 7. Számtan. — 8. Mértan: bevezetés. — 9. Szavalat : magyar-német. —- 10. Franczianyelv. 11. Ének. — 12. Rajz. — 13. Kézimunkák, fe- bérnemüvarrás. — 14. Testgyakorlat. IV. osztály. 1. Hittan. — 2. Magyarnyelv és iráíytan. — 3. Irodalmi ismertetés. — 4. Németnyelv és irály. — 5. Számtan. — 6. Mértan. — 7. Általános földrajz. — 8. Természet- tan. — 9. Világtörténelem. — 10. Hitrege. — 11. Szépészet. — 12. Alkotmány. — 13. Nőtan. — 14. Szavalat magyar-német-franczia. — 15. Franczia nyelvtan. — 16. Ének. — 17. Rajz. — 18. Kézimunkák, fehérnemű és ruhavarrás. — 19. Testgyakorlat. . ... ... . T?T _____1 UAf At os zlanak. A tanítási nyelv: magyar és német. Társalgási nyelv a kézi munkák alatt német és franczia. Jelen tantervböl láthatja a tisztelt közönség, hogy igyekeztem intézetemet a kor színvonalára emelni. Nem sokat ígérni akarok, de mindenek felett Bokát tenni óhajtok; s minthogy a szükséges tanerők megnyerbetésében is szerencsés valék; örvendve remélem, hogy meleg buzgalmamat a tiszteit közönség teljes megelégedése és méltánylata fogja megjutalmazni. A növendékek lehetnek: I. Bennlakók. H. Féltartáson levők. HL Bejárók. 1. A bennlakó növendékért teljes tan és ellátási díj: egy iskolai évre 350 frt o. é. zongorával 400 frt, kivéve a következő külön dij- jazott tantárgyakat: ruhaszabás, gépvarrás, an- golnyelv. Az ellátás kielégítő és egészséges. A rend és tisztaságra gond fordittatik. Általában, az intézet elveit és irányát tárgyaló fentebbi élőbeszédből következtethetőleg a növendékek házias modor, és határozottan erkölcsös irányban neveltetnek. A növendék ellátandó a szükséges ágynemű, fehérnemű, mozsdó, fősülködő készletekkel; a könyv- és tanszerekkel vagy a szülő, vagy a növelde látja el. Az év folyama alatt is vétetnek fel növendékek; azonban a bennlakók, s úgy a bejárók felsőbb osztályai, csak év végével léphetnek ki az intézetből, ellenesetben 3 havi dij térítendő meg. Kivétel tétetik a véletlen és kényszerítő körülményeknél. 2. Féltartáson levők: azaz olyanok, kik reggeltől estig az intézetben vannak, s igy a benlakókhoz hasonló gond és felügyeletben részesülnek — 8 az intézetben ebédet éB ozson- nát kapnak. Élelmezési dijak: havonként 18 frt. Tandíj külön. 3. A bejárók havonkénti tandija: I. osztály 4 frt, H. és IU. osztály 5 frt, IV. osztály 6 frt. A következő tantárgyakból csak a t. szülők óhajára nyernek oktatást a növendékek, külön díjazás mellett: Franczia nyelv 1 frt. — Zongora havonként 6 frt. — Ángolnyelv havonként 3 frt. — Táncz 10 frt. — Ruhaszabás 8 frt. — Gépvarrás 10 frt. — Az oly nagyobb növendékért is, kiknek szülői csak irás, olvasás, számolás és különösen kézi munkákat óhajtanak, havonként 4 frt fizetendő. Beiratási dij 1 frt. — A fizetés a benla- kóknál és a bejáróknál is évnegyedenként, de mindig pontosan előre történik. Tanerők: Gyöngyösy Sámuel ref. lelkész és igazgató, tanít: általános és hazai földrajzot, hazai történelmet, szavalatot. — Gasparik János a m. k. reálisk. igazgatótanára tanit: mértant. — Plank Sándor m. k. reálisk. tanár tanit: természettant, vegytant, irodalmat, szé- pészetet. — Kiss Lipót m. k. reálisk. tanár, tanit: világtörténetet, németnyelvtant és irályt. Madarász Gusztáv m. k. reálisk. tanár, tanit: németnyelvet. — Forberger Vilmos m. k. reálisk. rajz tanár, tanit: rajzot, szépírást.Horváth István f. e. tanító, tanit: magyarnyelvet, irályt. Virgay János e. tanító, tanit: természetrajzot, alkotmányt, irva-olvasást, ütemet. — Kocsis Gábor e. tanitó, tanit: számtan-elemei, beszéd- és ért. gyakorlatokat. — Hvezda Gusztávné nőnövelde tulajdonos, tanit: nőtan, hitrege, kézimunkákat. Neville Clemence képezett gou- vernante, tanit: franczia nyelvet, zongora, ének és testgyakorlatot. A vallást a hitfelekezetek: a kézimun- ™L gép- és ruha-varrást, ruhaszabást, se- gédnokkel a tulajdonosnő tanitja. . Növeldei helyiség : Kobilicz-ház, — a piaczon. Özv. Hvezda Gusztávné.
