Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-03-28 / 13. szám
Nyíregyháza, márczius 27. 15. szám. IY. évfolyam. 1875. üiőflzeléti ár tik : ” I I Egész évre . . • • • lp Fél évre . . • • " íj Negyed évre •••••••• ” SzorkesÄtöi híd.,' hová \\*P “Ä! 5 részét tárgvazé küldemények lutézendök. J, » ref. BérmentoU.n'Tíííekíi.k ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok ném adatnak viasza. Kiadó-hivatal» hovi az előfizetési pénzek, , lapba szánt hirdetések és felszólamlások küldendők: Iliinek Gyula könyvkereskedése. Városház lübejnrés elsfi balra.-SfcXl ff *»° I SZABOLCS. Vegyes tartalmú, hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. 'äs—SÄ—«®—«Jlirrief éti dijak: ■ Minden 4 hasábpB petit-sor egrsxerl hír- JL ~| detésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri .belkr tntim, kedvezőbb föltételek alatt esa- közölhettt. KLiadó-tulajdonos ILLINCZ GYULA. Minden egyes beiktatás a tán klnostár- illeték 90 kr. A nyílt-térben minden három hasábot garmond-sor dija 20 kr. Az előfizetők, a hirdetések megszabásánál, 20%-nyi kedvezményben részesülnek. £) ajp ...tr n; Elő fizetési felhívás a ■> •> (i 99* m IV. év folyamának Ä-dilt negyedére. Tisztelettel figyelmeztetjük az olvasó közönséget, bogy az első dv- negyed maholnap lejár. Meltóztassa- nak azért előfizetéseikkel nem késni, hogy a lap szétküldésében akadályok ne merüljenek fel. Régi ismerősök vagyunk, hosz- szas bemutatgatásokra szükségünk nincs! Lapunk fó érd eme az, bogy a megyei érdekeket a legszélesebb körben felkarolni igyekszik, a megye minden pontján vannak tudósítóink, s vannak, a mi fő, szorgalmas és^ tapasztalt munkatársaink, úgy hogy; a szerkesztőségünkhöz beérkezett kéziratokkal egy napi lapot is elláthatnánk. Kellő súlyt igyekeztüuk fektetni arra, hogy a fővárosból is legyen tudósítónk, ki a főváros érdekesebb eseményeit eredeti tudósításaival tegye ismertté közönségünk előtt. A r. közönség további pártfogásának reménye biztat s ád ösztönt a további nehéz s csekély jutalommal járó munkálkodásra. Előfizetési árak az eddigiek. Egész évre 4 frt, . fél évre 2 frt, évnegyedre 1 frt. Tisztelettel Nyíregyháza, márt. 24. A kiadóság nevében is Lukács Ödön, szerkesztő. körülmények között a gyáva és kislelkü! Alkudjanak meg a körülményekkel azok, kik nem biiják hordozni a nehéz keresztet a jövendőért!... Mi követni fogjuk a megváltót a keresztig, mert érezzük, látjuk, hogy csak ezekre mosolyoghat a valódi szebb jövő világ tavasza !!! Legyetek e napon diadal énekbe foglalva ti dicső vértanuk, kik megszereztétek nekünk e hitet, s megszereztétek a husvét örömét! S volt-e valaha nagyobb vértanú, volt-e valaha többet szenvedett mártír, mint te imádott hazám?!? Szenvedtél az igazságért! Élőhalottá tettek ellenségeid!! Hordoztad a nehéz keresztet, melyet saját néped rakott isteni vállaidra! keresztre feszítettek a farizeusok és a papi fejedelmek! Mind hasztalan! Te feltámadál mindannyiszor! Vívódásaid sziklabölcsője a feltámadás biztató vánkosává változott. Körülted most is a nagypéntek sötét borulata zúg fel komoran! A kis- lelküek megrettennek az ég jeleitől, vagy oda állanak azok zsoldjába, kik oly sokszor kiáltották rád a „feszítsd meg“-et! De ne félj !! Nagypéntek után hasvét következik! Sokat szenvedett vértanú szegény hazám! Jöjjön el a te husvétod! A te feltámadásod!. És úgy leend. Csák Jenő. Husvét napján 1875. A husvét a nagy eszmék feltámadásának, a megalázott igazság diadalra jutásának manifestum a. Pecsétje a majd két ezredéves keresztyénség világuralma, melyet időszerinti s örök fejében megsemmisíteni törekedett az ármány és erőszak, de a mely csakhamar bebizonyította, hogy joga van a léthez, joga van az emberiség boldogitásának nagy munkájához, s nincs óriási kő, nincs mázsás- teher, melyet ki ne mozdítana utjából. Egy rendíthetetlen hit az, melyet e nap emléke felkölt, s napról-napra táplál és erősít a jobbak keblében; — e hit az, melynek gyermeke: g»Jcomoly elhatározás, megállani a szentügy mellett egyedül is szemben egy ellenséges világ fegyvereivel s szétzúzó áradatával, — tudván, hogy az igazságok és életre való eszmék magasabb regiokban fogamza- nak, a tér és idő szűk korlátain felül vannak emelkedve, azért nem ölheti meg őket sem ármány, sem erőszak. Ám rendüljön meg az ellenséges Az állategészségügy érdekében. Az erdélyi gazdasági egylet kérvényt intézett a képviselőházhoz a szomszédos keleti tartományokból a kérődző állatok behozatala nak eltiltása, az állategészségügy országos szervezése s átalán véve az állattenyésztés emelése érdekében. Ismertetés végett hozzánk is beküldé a nevezett egylet eme kérvényét. Az ügy fontossága tekintetéből szives készséggel teszszük ezt ajánlván a kérvény pártolását mind a törvény- hozás, mind a törvényhatóságon: figyelmébe. Az erdélyi kérvény óhajtja I. Az állategészségügy a tenyészet érdekeinek megfelelőleg szerveztessék, az állator vosi oktatásügy czélszerüen reformáltassék, a teljes állategészségügy a földmivelési miniszte rium keretébe beiílesztessék, az állatgyógyinté zetek száma szaporittassék, mindazon ember orvos pedig, ki állami szolgálatra készül, az ál- latjárványtanból vizsgát tenni köteleztessék. II. A szokásos korlátlan legelőgazdaság a föld szabad használatával összhangzásba ho zassék és ennélfogva a birtokviszonyok rendezése siettessék, hol a tagosítás keresztülvihető nem lenne, a marbacsapások és mezei utak szabályozása foganatba vétessék, evvel kapcso latban az állattenyésztés megfelelően előmoz dittassék és emeltessék, valamint a már fen álló 1874. XX. törvényezikk és a netán ezután életbeléptetendő törvények és rendeletekkel összeegyeztessék. III. A jelenleg fenálló vesztegzárintézeti rendszer felhagyassék, az intézetek folytatóm gos beszüntetése foganatba vétessék és a be lyett minden vasúti határállomáson állategész ség-rendőri felügyelet alá helyezett vágóhíd építtessék. IV. Az élő szarvasmarhának, juhnak és kecskének, egy szóval a kérődzőknek, valamint a bőr és csontnak, esetleg gyapjúnak is Orosz - és Törökország, valamint Romániából való be hozatala azonnal eltiltassék és evvel kapcsolatban és egyidejűleg a török- és dunafejedelem- ségi határ egész hosszában a katonai zárvonal felállittassék, végre V. A cs. kir. osztrák kormánynyal e czél- ból azonnal tárgyalás kezdessék, hogy a nálunk a marhavészszel szemben, részint már fenálló, részint ezután elrendelendő törvényes vagy szabályrendeleti intézkedés, egyúttal a birodalom túlsó felében is elfogadtassák vagy elrendeltessék. szersmind a prot. nép jó akaratábani bizalmatlanságáról. Fél, hogy szédelgésnek, lehetetlennek, kibirhatatlannak fogják tartani a tervezet keresztül vitelét, — és megbukását fogják jósolni. Merészen állítja, hogy joga van a prot egyetemnek az illetőket a biztosításra kötelezni. Az ultramontanismustól nem fél, hanem leginkább fél a közönytől. — (Folyt, köv.) Az „egy csipetnyi orvostudományihoz egy „farsangi predicatió.“ (Vége.) A szabolcsraegyei 16,000 erkölcsi, s társadalmi száműzött még visszaadható a társadalomnak, a hazának, az emberiségnek. De a 10,000 cholera halott iskolaköteles többé fel nem támasztható az életre; ugyanazért engedjen meg t. közönség, hogy pár számmal szolgálhassak nagyon is erős gyomrának, mely annyi gyermeket képes egy arcz- vonás mozdulása nélkül megemészteni. Nálunk kedvezőtlen viszonyban áll a szaporodás más nemzetekéhez képest, nemcsak azon okból, mivel a magyar nem szapora faj, hanem mivel szülei a gondatlanság, előítélet, részvétlenség köznépünknél felette nagy. A gyermekek halandósága más országokban is nagy a felnőttekéhez képest, mert ezeknek számok legtöbb, a mellett ők küzködnek az átalakulás veszélyéivel és gondatlan szülék mindenütt léteznek e földön; de nálunk vannak községek, hol az összes halandóság fele részét az 1-től 4 éves gyermekek teszik. Járvány-ment években a tiszta magyar Alföldön a születés úgy viszonylik a halálozáshoz, mint a 37 a 34-hez, tehát kerek számmal beszélve egy millió magyar után esik szaporodás 3000. E végetlen csekélység is kimutatja, hogy nem vagyunk szapora faj. Járvány-ment évben szinte az alföldi magyarságot véve fel, meghal minden 24 közül ' 1. A közönséges számítás 30 élő után 1 halottat vesz fel, t. i. egy nemzedéket. Sőt vannak nyugoti nemzetek, hol rendes években a halálozás 32, sőt némely években 35 élő után egy. Tehát reánk ezen viszony is kedvezőtlen. A járványos évek e mellett nálunk igenis gyakoriakká lettek. Az 1831, 1849, 1855, 1873 és 1874-iki évek több évek szaporodásait megsemmisítették. Ezen számok kimutatása szerint 44 év alatt volt 5 járványos év, tehát minden 8-ik évre 1 járványos év esik. Vegyünk kerekszámot, s mondjuk volt, a szabolcsmegyei .s hajdukerületi területen 60,000 iskolaköteles, ebből az 1873 és 1874-ik években elhalt 10,000, vagyis az összes iskolakötelesek V« része; vegyük fel, hogy a felnőttek közül szinte ezen arányban vesztek el cholera áldozatok, terjesszük ki ezen arányt Magyar- ország többi megyéire is, akkor nyerünk fogalmat, vajon van-é okunk komolyan gondolkozni az önsegély, létesítéséről ? Ezen kedvezőtlen számarányokhoz járul még egy másik kedvezőtlen körülmény. Nem- zetgazdászati elv: „a kereskedelem emelkedésével a népek szaporodása párhuzamban áll.“ A speculans német ezt igy fejezi ki: „Wo ist Handel, dort ist Wandel.“ Nekünk még a kereskedelem emelkedése sem adta meg azt a jótéteményt, mit más népeknek megadott, a szám gyarapodást. Két nagy és mély tátongó nemzeti sebünkvan. Nem a g*uta, nem a nagy adó, nem apénzszük- ség, nem is azon kérdés: nagy állam lehetünk-e vagy nem? hanem az „iskola“ és „járványügy.“ Az iskolaügy helyrehozható, ahoz nem kívántatik egyébb, mint az, hogy a polgári-hatóságok a kényszer-iskolázást létesítsék. Az egyházi-hatóságok pedig a tanítás előhaladását ellenőrizzék. A járványos évek csapásai, sebei pedig csak enyhithetők, ez cronicus betegség, hosszú időt élhet vele a nemzet; ennek más gyógyszere nincs, mint az, ha értelmes ember, hazaszerető polgárok, urhölgyek neki feküsznek a homeopathia tanulásának. Ez csekély áldozattal megesik, s járvány idején megjelennek a szegény elhagyatott, betegágyánál, ki sem orvost, sem orvosságot nem használhat, mivel sem pénze, sem akarata nincs magát gyógyit- tatni, s készebb elveszni, mintsem orvost* hivasson. Ez szinte betegség, mégpedig veszedelmes, a lélek betegsége. A homeopatha orvosokat illeti a kezdeményezési jog, felhívom értelmes osztályt az önsegélyt létesíteni. KÖZ ÜGYEK. A „Bethlen Gábor“ czimii életbiztosító és önsegélyző-egylet alapszabályzatának ismertetése és bírálata. Egy nevét meg nem mondó egyén, a prot. egyházat, lelkészeket, tanítókat, tanárokat, — s általában a protestáns egyetemet az anyagi jóllét biztos alapjára kívánván felemelni, egy életbiztosító és önsegélyző-egylet alapszabályzatát dolgozta ki, czimül adván a Bethlen Gábor nevét. — Az alapszabályzat szerint az intézet székhelye Debreczen, jogosítván magát kormány engedéllyel, a bel-és külföld minden pontján képviseltetni; czélja pedig: külföldön és a hazában j életbiztosításokat, viszontbiztosításokat kötni és átvenni, — magyarországi ref. lelkészeknek, és \ tanítóknak nyugdijalapot teremteni; az egyháza- j kát egyházi terhöktől örökre megszabadítani; sőt kiterjeszti figyelmét az egyházkerületek és egyházmegyék, domestikai és gyámintézeti pénztárak gyarapítására, — egyháztörténelmi emlékek, iskolai könyvtárak, múzeumok, fenntartására. A tiszta nyereményből gyám- és nyugdij- ■ intézet fogván felállittatni. — Az alapszabályzat főpontjai: 1., Hogy az 5 j ref. egyházkerület egyenként 20 20 ezer forin-1 tot — s igy összesen százezer forintot tegyen be biztosítási alapul; az evangélikusok és unitáriusok szintén beállhatnak a társaságba, ha egyház- kerületenként 20—20 ezer forintot betesznek. A tervezet számításai most csak az 5 ref. egyházkerület határáig terjednek. — Az egylet megalakultalak tekintetik, mihelyt az alapösszeg ’/a része befizettetik; fennállási ideje. 50 év — ekkor feloszlik. — Az egyletbe belépni köteles minden ref. egyház, lelkész és tanító, — még pedig az egyházak 3 osztályba sorozvák. Az első osztályú 2000, — a második 1000, — a harmadik 5001 forintot lévén köteles egy — vagy több — általa választandó egyén halála esetén kifizetendők — biztosítani az egyletnél; ily összegeket tartozván a lelkészek — és felényit a tanítók egyházuk osztályzata szerint biztösitani, felvétetvén alapul, mikép első osztályú egyhá'ak száma az 5 egyházkerületben 639, második osztályuaké 728, — harmadik osztályuaké 760. — Számításba ve- vén, mikép az egyházmégy ék, egyházkerületek, gymnásiumok és azok tanárai az egyházakká1 lelkészekkel és tanítókkal együtt 6.250,000 irtot fognak biztosítani. E tőke biztosítására átkölcsönözi a „Tisza“ biztositó intézet első díjszabályát, — noha véli, hogy a dijak olcsóbbra szabhatók is lesznek; közép számítás alapjául használja egy 40 éves egyén diját 30 írtban, mely fizettetik 1000 frt. biztosításánál, kiszámítván, hogy 6.250,000 frt. biztosított összeg után fizetendő évenként a biztosítók által 187.500 ft. dij. Ebből első évben szerzési — engedményi jutalék czimen vél levonatni 62,500 irtot; halál eseti károk kifizetésére 37,500 frtot; hivatalnokok fizetésére (bázbér, nyomda, iroda, szükségleteken kivül) 12,000 frtot; elnök, igazgató, tanácsos, vezérigazgató és hivatalnokok részére jutalomdijul 12,080 frtot; tartalék tőkére 15,100 frtot; maradván fenn 22 48,320 frt. — Ezen 48320 forint, hogy hozzá adván a befizetendő 100,000 frt. alaptőkéből 50,000 frt. 12%-tes kamatának felét (fele a hivatalnokok — s napidijak fedezésére fordittatik,) mely is 3000 frt. E szerint lenne már a legelső év végén is a „ti szta ny er em ény“ 51,320 frt, mely a nyug- és gyámsegély részére azonnal letétethetnék, saját pénztárába hasznosittathat- nék. — A második és következő években már a 62,500 frt. egészen az egylet részére marad, igy a második — s következő években, már nem 51320 frt, hanem 113,820 írt., s ehez ho >zá adván még a 100,000 frt. alaptőkének évi 12% kamatját 12000 frtot, lesz a tiszta nyeremény = 125,820 frt, mely a nyugdij és gyámintézet javára enne forditható; - és 10 é v e 11 e 1 t ével má sfél millió fr tra em elkednék a nyugdij és gyámintézet alaptőkéje, melynek kamatja évenként, mint nyug- és gyámsegély lenne kiosztandó. — Az alapszabályzat tűz és jég közvetítésből is jogosan számi. 10 év alatt 100,000 írtra. Ezek az alapszabályzat főpontjai; mert a melyek a kormányzatról, igazgató tanácsról, vezénylő igazgatóról, közgyűlésről, a pénztárról felhozatnak, a czélszerüség szerint módosíthatók. — Az alapszabályhoz mellékelt „Emlékirat“ tanúskodik tervező önzetlenségéről, — de egyaz
