Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-15 / 33. szám

Nyíregyháza, augusztus 15.

55. szám.

IT. évfolyam. 1875.

h'/ö/ize/eti árak :

Egész évre.....................................4 frt.

!

rél évre . . . . > . . .. I ai Negyed évre . . j . . j. ... . * 1 n

Szerkesztői ir^d». és kiadói hiyatal, —- hová & lap ázeliétni részét tárgy ázó kill - demények, úgy szinte a hirdetések p; minden felszólamlások intézendok:

I» helybeli ref. lelkéuzi lak.

Bérmentetlen levelek clak Ismert kezekből fogadtatnak el.

▲ kéziratok nem adatnak vlsssa.

Ö Kiadó-hivatal,

pénzkUIdemények úgy elöflze- si, mint hirdetésig dijak:

: Mihály pénztárnokhoz re (posta helyben) intécendök.

—s e a n

SZABOLCS

Tegyes tartalmú, lietilap.

Megjelenik minden vasárnapon.

(Egyes szám ára 10 kr.)

Kiadó-tulajdonosok: Lukács Ödön és Vitéz [Mihály.

Hirdetni díjak:

Minden 4 hasábos petit-sor egysaeri hirdetésnél 5 kr., többszörinél 4 kr.

Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatása, kedvezőbb föltételek alatt esz- közölhető.

Minden egyes belktatáa után kincstár- [ ' illeték 30 kr.

_&

▲ nyílt-térben minden bárom hasábos garmond-sor dija 30 kr.

Ac előfizetők, a hirdetések megszabásénál, 30%-nyi kedvezményben részesülnek.

■«J

Népnevelésünk haladásának akadályai.

A legfőbb állami czélok egyike a tanügy előmozdítása és annak, ha mindjárt anyagi áldozatok árán is, azon fokra emelése, melyre más országok népei talán kevesebb erőfeszítéssel, de kedvezőbb körülmények között már eljutottak.

Magyarország jövőjének csalhatatlan alap- feltétele a szellemi téreni előhaladás, a nevelés, a tanodái ügy felvirágozása. Ezen magasztos czél elérését tűzte ki Magyarhon törvényhozó testületé is az 1868-dik évi népoktatási törvény által, ugyan e czél sikeresb elérését eszközlendő alkottatott az 1875-ik évben az országos tanítói nyugdíjról szóló XXXII-ik tör- vényczikk, mely bár országos szűk anyagi viszonyok közt keletkezett, kevés előnyt nyújt a jelenleg évek bosszú során működött tanítóknak, de annál inkább remélhető, "hogy fejlesztett fog az alap s több előnyt fog adni az ezután a tanpályára lépő egyéneknek.

Valóban hét év óta az ország minden irányában hatalmas szellemi mozgalom keletkezett, számos népnevelési egyletek, körök és hasznos tanintézetek alakultak és alapittattak a népmiveltség terjesztésére, melyeknek működésétől a sikert és elismerést nem lehet eltagadni.

így halad Nyíregyháza városa is évről évre fokozatosan a nevelésügyi téren, mit tanúsít azon körülmény, hogy ha csupán az ág. ev. összes elemi iskolák mostani állását összehasonlítjuk az 1868-ik évi tanügy állásával, nagymérvű előhaladást észlelhetünk. Az 1867/8- dik tanévben 8 tanteremben 8 rendes elemi tanító volt a városban, 8 ideiglenes tanító a tanyán. Járt 1089 tanoncz a városi elemi iskolákban, 475 a tanyákon, összesen 1564 gyermek. Egy tanítóra átlag esett 136 tanuló a városban, 59 a tanyán. — 1874/5 tanévben a

VI. osztályú elemi ev. iskolákban 12 tanteremben 12 rendes városi tanító 1161 gyermeket oktatott, a 9 tanyai iskolában 9 tanyai tanító vezetése mellett 582 gyermek nyert tanítást, összesen 21 tanteremben 21 tanitó alatt 1743 tanuló képezte magát. Egy városi tanitó átlag véve 96, egy tanyai 64 tanulót tanitott. Szaporodott tehát az ág. ev. tanítók és az elemi iskolákba járó tanulók száma hét éy alatt 5 tanerővel és 179 tanulóval. Ez tehát fokozatos haladás a tanügy terén. Azonban még nagyobb lendületet nyert volna tanügyünk, ha a közoktatási törvény szigoruab- ban végrehajtatiksaz elemi osztályokba fel nem hozott 192 tanköteles gyermek is szaporította volna a rendes tanulók főössze

TAItCZA.

Egy család története.

(Regényes korrajz.)

U-ik kötet.

II. Rész.

„Az életmentők.“

(Folytatás.)

Déli 12 óra volt már, s az ár még mindig egyre növekedett az emelkedettebb helyeken, a menekültek és megmentettek kénytelenek valának folyvást Összébb-összébb vonulni l . . . Eladdig ánbentes házakba csapott be a viz 1 A Kolozsváry uram hajlékát is megkerülte már az áradat, s az alantabb fekvő könyhaszobának padozatlan földje süppedezett a láb alatt. — Kolozsváry uram legott a szilárdon épített emeletes magtárba szállította Családját, maga pedig dereglyére szállott s' nem kevesebb jót tett az általános veszélyben mint a lelkész.

Az ár azonban gyorsan és rémületeseir mindegyre emelkedett. A magtárnak alapja is vízben állott már, s valami cseléd, kit onnan bírt vinni és hozni küldöttek a lelkészlakba,

gét, különösen pedig, ba az ismétlő iskolákat sikerült volna a városnak felállítania 1 És ime itt az első nagy akadály, mely az átalános tanügy elhaladására károsan hat vissza, hogy a törvényben foglalt nagy elvek jelen alakjukban teljesen keresztül nem vihetők, mivel a végrehajtó közegek egyes felekezetek irányában csekély joggal bírnak, vagy soknak kevés az erélye és kötelességérzete, hogy a törvény szellemében a törvényt áthágók ellen szigorral eljárhassanak. A népiskolai törvény 44 §-a elrendeli, hol állíttassanak fel népiskolák, de azért az országos statistikai kimutatás szerint még maiglan is számos helyen nincs iskola. A népiskolai törvény 34. §. azt mondja, hogy egy tanitó 80 tanulónál többet nem köteles tanítani, hanem azért városunkban is van egy nehány, a ki 100-nál több gyermekkel küzködik. A népiskolai törvény 133. §-a határozottan meghagyja, hogy „ezentúl csak oly egyének képesittetnek a tanítói hivatalra, a kik valamely nyilvános képezdében az egész tanfolyamot bevégezték s tanítói oklevelet nyertek;“ hanem azért épen azok, a kik hivatvák a törvényt végrehajtani, kegyesen megengedik a törvény ellenére, hogy maiglan is avatatlan, kontár egyének léphetnek a nevelés terére.

Leginkább akadályozza a népnevelés elő- haladását a népiskolai törv/ény 141. §-ában kitett 300 forintnyi fizetési minimum. Ily szolgai nyomorult fizetéstől szorgalomképes, szellemi tehetségek visszariadnak, kevés egyén szánja el magát s ha igen, csupán kenyér keresetből e pályára, s már napjainkban a tanügyi erőben elszomorító apadás mutatkozik.

A nép műveltségi állapotának legjobb hévmérője a tanitók képzettsége, mely viszont lényegesen függ a fizetések nagyságától. Ha tehát átalános népmiveltséget, szellemi előhaladást akarunk, javítani kell a néptanítók fizetését, revideálni a népoktatási törvényt, különösen annak 141. §-át.

Akadályozza a tanügy előmenetelét némely egyházi és iskolai felügyelők tapintatlansága, — a kik vagy nem fogták fel helyesen díszes állásukat, vagy önfejüleg visszaélnek vele, vagy egészen közönyösen viselik magukat a tanügy iránt, sokszor az elemi iskolák rovására a felsőb tanintézeteket pártolják.

Vannak olyanok is, a kik a tanítótól, szolgái alázatosságot, csúszást és meghunyászko- dást követelnek és született pedagógusoknak tartván magukat, csak azt helyeslik, a mit ők állítanak, — a mit magok kigondolnak ; — habár fitogtatott tudományaikkal és túlságos követeléseikkel már sokszor felsültek.

azon birrel ijesztette meg a tiszteletes asszonyt és a mellette figyelő Jenőt, hogy ha pár óráig segítség nem megy számukra, összeomlik a magtár, s az oda menekülteket meg alá temeti ; Kolozsváry uram pedig távol van vala- ’ hol, s nem is sejti, hogy mily veszély környezi családját.

Midőn e rémhirt hallotta Jenő, zsebébe nyomta titokban kucsmáját s kiment a szobából, oly természetes volt ez, hogy a különben is izgalmas percnek alatt nem vette észre senki.

A Kolozsváry uram családja néhány női cseléddel a közép emeleten a magtár egyik keletfelé eső rekeszében volt együtt, a legnagyobb aggodalomban. . ..Az alsó ablakokon már rémes zúgással folyt keresztül a viz folytonos rázkódásba tartva az egész épületet.

Halálsáppadtság fogott el mindenkit. Az anya kezeit tördelve futott egyik ablaktól a másíldg; lesve, hogy honnan érkezik segély ? Végre, midőn már épen a második emeletre akartak felköltözni, a hömpölygő ár felett feltűnt égy „lélekvesztő,“ melyet egy hűséges cseléd elég gyorsasággal kormányozott a magtár felé. Nem sokára ott volt már azon ablak alatt, honnan Kolozsváryné asszonyom integetett a Szabadító felé. A hü ember csáklyáját az ablak párkányába akasztá s bekiáltott:

„Tekintetes asszonyom 1 csolnakom csak három embert bir el egyszerre,' tessék beszál- lani két kisebb gyermekével! Fontolgatásra

Sok akadályt gördítenek a nevelés útjára magok a szülők, — gyermekeiknek rendetlen iskoláztatásukkal — s az iskola és a tanügy itánti közönyös maguk viseletűkkel. Vannak szülök, a kik a tanitó és nevelő munkásságát, vagy tétlenségét figyelemmel nen rik, s oly egyéneket részeltetnek pártfof és halmoznak el méltatlan dicséretekké semmi alapos tudománynyal, kevés mü1 ggel, kétes erkölcscsel és vajmi csekély Kötelesség érzettel bírnak. Vannak egyének a kik azon odiosus elvet akarják meghonosítani városunkban is, hogy a „czél szentesíti az eszközöket 1“ s a helyett, bogy a nevelés elhaladására kitűnő tanerőkről gondoskodnának, mindenféle mesterkélt utakon ön érdekből megmarasztalnának oly egyént, a ki sohasem lesz képes a tanügy felvirágozásán működni, sem a város díszére nem váland. — És ezen egyének, sajnos dologi . . a tanügyi felvirágo- zás gátolói, s a népnevelés előhaladásának akadályozói.

Pazár István ág. ev. tanitó.

KÖZÜCYEK.

Darvini8mus és keresztyénség.

Közli: Horváth József.

A létérti harcz.

II.

(Folytatása.)

Még eddig könnyebb végét fogtuk a dolognak. A darvinismust, mint leszármazási tant fogtuk fel és úgy találtuk, hogy ez a keresztyén- séggel egészen megegyeztethető. Most pedig már többnek tekintjük azt. A mi tulajdonkép uj benne, hogy úgy szóljunk, a mi darwini a darwi- nismusban, nem a sokkal régebben felállított kifejlődési theoria, hanem az egész fejlődési folyamat visszavivése a létérti barczra, mint kizárólag működő okra. Hogy a nagy ángol természet vizsgáló, a létérti harcz által előidézett természetes kiválásnak tisztán mechanicai- lag ható törvényében a változások egyedüli okát mutatja fel, melyből korábban egy bölcs terem tői tervre vonni következtetést kényszerülve hitte magát a világ : ez az, a mi neki az ezen téren működő vizsgálódók elismerését megnyerte. És mig maga Darwin az ángol goldozóknál sajátos meggondoltsággal elkerülte, hogy a természet vizsgálás határait átlépje, és a vallásos szempontokat u vitába vonja, a német tudományosság sovárogva ragadta meg az alkalmat, hogy a dar- winismust tisztán mechanicus világnézetté alakítsa. Épen abban van az uj tan nagy előnye, hogy lehetségessé teszi a világ czélszerü berendezését megismerni, a nélkül, hogy kényszerülve

nincs idő, a magtár északi oldalán arasznyira megnyilt a fal, csak biztos helyre viszem, azután eljövök a kisasszonyokért is.“

Gondolkodásra nem volt idő, Kolozsváryné Honát és Boriskát egy . hűséges nő cselédre bizva, belépett a csolnakba s tovább eveztek.

Alig távoztak el az épülettől három-négy puskalövésnyire, nagy tompa zuhanást hallottak. Az anya felsikoltott csaknem eszméletét veszté el.

„Gyermekeim ! Kedves gyermekeim Ilonka I Boriska I elvesztetek“ I Kiáltá kisdedeit erősen kulcsolva keblére, mialatt könnyei hüllőt'

tak, s keservesen zokogott

.........

De mi okozta ama tompa zuhanást ?

A magtár északi szeglete, hol már meg volt nyílva a fal, csakugyan lezuhant. A magas és izmos faldarab kifele dültében nagyot csapott a vizen, az általa felcsapott hullámok bezúdultak az ablakokon, s az öreg dajkát átölelve tartó remegő leányokat elborította, aztán a rekeszben szépen elhelyezkedett, egy ábnyira megtöltvén annak hézagát; azután lelohadtak a hullámok, s csak a felszálló sürü buborékok mutatták, hol tűnt el a leomló fal.

A gyermekeken, az öreg dajkán s a még’ ott maradt pár cseléden halálsápadtság ömlött el. E vizeshelyen nem maradhattak tovább, épen e rekeszből vezetett fel a lépcső a harmadik emeletbe, a kétségbeeséstől remegő,

volnán hely czélfogalm&k szerint működő ész áll Vjj itását elfogadni.

A melyet eddig a föld első állásáról rajzolt? r i mely a vezető észt feltételezte, most más által pótoltatik, melynek nincs semmi más megfejtési alapra szüksége, mint az anyagra s annak mozgására. — Kezdetben, körülbelül igy hangzik röviden a darwini teremtés történet — kezdetben vala a végtelen űrben hig állapotban szétterült anyag. Honnan vette az létét, ez oly kérdés, a mely megfejthetetlen ugyan, de egy értelmes embernek sem ad gondra okot. Az anyag kezdett sűrűsödni, ezen mozgás által felszabadult a meleg, nehány ponton a tömeg egy uj központ körül gomolyodott, előállottak a testek, melyek a mindinkább tömörülő főtömeggel saját mozgási viszonyba léptek. Egyike ezen testeknek a mi földünk, egy elszakadt darabja a naptömegnek, mely körül kereng s mint az egykor izzó állapotban vala. Idővel kevéssé hülve szilárd kérget képezett, s midőn a folyós és szilárd alkat részek zagyva viszonya kedvezővé lett, megkezdődhetett az élet kifejlődése. Azon che- miai elemek, melyekből föld golyónk áll, az érintkezés folytán önmaguktól az összetétel különféle viszonyaiba jöttek, történetesen a sok millió eset között egyszer előállott köztök azon viszony is, mely az Organismus képzésére szükséges vala. Előállott tehát az első fehérnye testecske, ebből lett a sejt a táplálkozás és növekedés képességével, és ezzel megtörtént a nagy lépés, melyet önként követett a többi. Most már azon törekvés, hogy a lét minél inkább biztosittassék, egymásután előidézte azon változásokat, melyeket körülöttünk a sokféle, élőlényekben megvalósítva látunk. Növény, állat, végre az ember fokozatosan sikerültebb kísérletek a végre, hogy a föld által nyújtott kedvező feltételeket kizsák- máuyolják, és minden tökéletesebb organismns- sal bíró lény csak azon törekvésnek köszöni testi és szellemi felszerelését, melynek az ő törzse az ezredek folyamán sikeresen neki fe- kütt, oly czélból, hogy a többi lények közül minél többet hatalmába kerítsen, s azokat vagy mint táplálékot, vagy mint szolgálattevő erőt felhasználja. Az embernél sikerült ez, s vele humánusabb alakot öltött a létérti harcz. Az erőszak nem az egyedüli eszköznek bizonyult, csakhamar létének előmozdítása végett megtanulta azon nagy igazságot, hogy egyesség által sokszor többre lehet menni, mint háború által, a társa- ságos életben megtanulta szenvedélyeit fékezni, hogy annál biztosabban élvezzen és megvetette a műveltség, tudomány, művészet és a vallás alapját. így végre oly eredményt ért el, milyennek reményére a kezdett nem adott jogot. De ennek sincs önálló becse. Esetleges következménye ez is azon különös viszonyoknak, melyek földünkön a mi korszakunkban uralkodnak, eredménye egy kedvező esetnek a meleg és hideg, a nedvesség és szárazság s más körülmények azon viszonyában, melynek bolygónk jelenleg örvend. Jövőben ezen viszonyok kedvezőtlenebbül fognak alakulni, a melegség fogyni fog s vele az élet is hanyatlik, és aztán ... vége a játéknak, egy üres ösztön volt az, melynek nincs további czélja, s ha le lesz játszva, nem marad fel még csak emléke sem. Nem volt czél, melyet elérnie

tántorgó léptekkel kapaszkodtak fel, midőn az utólsó lépcsőt is elhagyták, s a falba erősített gerendákon függő padozatra léptek, elvált a fal s Ők rémülve látták az épületnek egész keleti végét összeomlani, ők pedig ott maradtak az ég és vízözön között függő deszkázaton, a melyről lecsüngő lépcsőzetnek végét a rohanó ár mozgatta ide s tova.

A leányok elvesztették eszmélétöket, az öreg dajka térdeire borult. Szemei a rémülettől kidülyedtek, őszfürteit tépdelve kezeivel, ajkai nem birtak hangot ejteni, kebléből összeszorított ajkain keresztül, zokogó, tompa nyögés hallatszott, a mint meredt szemeit a locsogó árba meresztő.

Közel volt már a pillanat, mely végkép kioltsa e nehány életet .... Az öreg dajka most keblére ölelte a leányokat s behunyt szemekkel várta a megsemmisülés borzasztó pillanatát.

Iszonyú kép volt ez 1.. . Mintha minden hullámon ott ült volna a halál sötét angyala, pusztítva, öldökölve mindent, a mit maga előtt talál.

Egyszerre azonban feltűnt egy kis lélek vesztő, benne egy gyermek, a mint végerőlködéssel küzdött az elemekkel, az általa kormányzott csolnak csak csendesen haladhatott, a gyermek arczárói a verejték nagy cseppek- ben hullott alá | nehány perez múlva elérte, a már nagy részben összeomlott magtárt.