Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-03 / 1. szám
IV. A nádudvari választókerületben 1. Földes, Szováth, Sáp, Tetétlen közegekben Csapó István elnök, Kállay János, ifj, Vánji Sándor és Nagy Mátyás pi'ttag. 2. Csege és Egyek községekben: Molnár Gedeon elnök, Dregán Gergely, Fischbein Jgnácz es Ember András póttag. 3. Nádudvar Ól P.-Ladány községekben: Ludtnáu Lajos elnök, Nagy Ferencz, Kálmán László ós Jíagen Sándor póttag. V. A nagykállói választókerületben : Az I -ső szakaszban: Nagy J. elnök, Deák Ferencz, Szikszay Pál és Bay István póttag. A 2-ik szakaszban: Szcnlmiklóssy László elnök, Soinossy András, Hartstein Péter és Szu nyoghylmre póttag. A 3-ik szakaszban : Gaál Elek elnök, Gén csy Béla, Somossy Bertalan és Morvay Ignácz póttag. VI. A kisvárdai választókerületben: Az 1-ső szakaszban : Szabó László elnök Szepessy Mihály, Mező Miklós és Karfunkel Jakab póttag. A 2-ik szakaszban: Pilissy László elnök Szalánczy András, Béressy József és Szinrecsányi Gyula póttag. A 3-ik szakaszban : Lövey Antal elnök, Nagy Tamás, Szmercsányi Elek és Sulyok Elek póttag. A belügyminiszternek, a központi bizottság elnökéhez küldött leiratában azon óhajnak adatván kifejezés, hogy a mennyire lehetséges, azösz- szeirások jan. végéig mindenik v. kerületben befe- jeztessenek; de mivel ezen határidő összeesik legtöbb választó kerületben a katonai ujjot.czálli* lássa), a központi bizottság meggyőződött arról, hogy a miuÍ8zter kívánságának eleget tenni az idő rövid volta miatt lehetetlen; tehát abban állapodott meg, hogy az összeírások Januar 10-dikén vóvén kezdetüket, Február 15 ig minden kerületben b:fejeztessen k, a küldöttség elnökeire bizatván, hogy ezen időtaitam alatt az összeírásra legalkalmatosabb napokat válasszák ki, a mikor t. i. a községek elöljárói a sorozással elfoglalva nem lesznek, kö telességükbe tétetvén, miszerint a törvény által meghatározott módon 8 nappal elébb tudassák mindenik községgel megjenésök hí táridfjétJ hogy a megkívántaié közhírré tétel eszközöl tethessék. Elénk vita tárgyát képező az is, hogy vájjon az összeíró küldöttségek az 1874 dik év végéig, vagy a községekben történt megjelenésükig befuitet adó összegeket vegyék-e a választói képesség alapjául; mire nézve a bizott ság abban állapodott meg, hogy az összeírás megkezdése napjáig befiz t jtt adók véti ssenek figyelembe. Deczeinher 29 dikén a megyei statistikai bizottság tai t>.tt ülést a megyeház kis termében, a mikor is a miniszteri utesitás felolvasása után, a rovatos táblázatok tervrajzai készittek el, és az adót gyűjtések módozatai határoztattak meg. E tárgyról annak idejében kimerítőbben fogunk szélaui. □ szolgabiró ur eljárásának hibás voltát, tsak egy fájdalmas sóhajtást hagy hátra, mely. nek értelmét mindenki kitalálhatja. Gáva 1874. deczeinb. 20-án. Mikola Károiy. *) *) Készséggel nyitnak tért e czikkuek. Elvárjuk a máiik részről is az igazolást, hogy a közönség ítél- hessen. Szerk. . A gávai jegyzőválasztásMottó: Én ültettem a rózsafát, Más szedi le a rózsáját“ (Népdal.) Kétségtelen, hogy egy községi jegyző választás mindig közérdekű, különösen azon meg é ben, melyhez az illető község tartozik; de annál inkább jogosult az a nyilvánosságra akkor, TARGZA. Muki barátom szerelme. — Humoresk. — Kiss Endrétől. I. Rekkenő nyári délután volt; ablakredőnyömet lezárva s pipára gyújtva egész kénye- emmel végig feküdtem kerevetemen s átengedtem magamat gondolataimnak. Egyszer csak minden kopogtatás nélkül feltárul ajtóm s belép az én barátom Bandré Muki, arczáu valami szokatlan kifejezést vettem észre; szemei tüz- . ben égtek s haja mind az ég, illetőleg padlás felé meredt. — Barátoml én vagyok a legszerencsésebb s mégis a legszerencsétlenebb azon két lábú halandók között, kiket embereknek hívnak. ... Oh Tóbiás Tóbiás 1 te nem láttad azon rózsás arezot, azokat a picziny kezecskéket, alabástrom vállakat és ... — Ne hozd kisértetbe az embert Muki I —; Szóltam én. — Pár hete mióta láttáink s azóta sok minden történt velem, — folytatá ő hajába bele-bele markolászva. — Egykedvűen sétálgattam a Zrínyi-téren, de szivem verése állott meg ... egy szép leány haladt el mellettem; midőn láttam nagy, sötét, igéző szemeit, végem volt, oda lettem, szorosan mentem utána, követve minden lépteit, de zavaromban azon ügyetlenséget követtem el, hogy ... ruhauszá- jára tapodtam.,.. Én hebegtem valamit mentségemre, mire kecsteljesen mosolygott s az utczaszögletén határozatlanul állapodott meg. — Talán szép Nagysád idegen e városban? — kérdém én megragadva az alkalmat, hogy legalább ezüst csengésű hangját halljam. — Oh igen, pár hete mióta , itt lakunk. A boltba voltam vásárolni — folytatá a hölgy csevegve — s most vettem észre, hogy — eltévedtem, és... — Szabad kérdeznem azon utcza nevét ? — Széchenyi-utcza 4-ik szám. — Oh én magát az épületet is ismerem, s szerencsésnek érezem magamat, ha kíséretemet elfogadandja! Ismeretlen hölgyem mosolygott s egész gyermeteg vidámsággal fogadta az eléje nyújtott karomat. Midőn karja az enyimet érinté, valami kedves, édes érzés czikázott át minden idegemben, azt se tudtam égen járok-e vagy földön, csak annyit tudtam, hogy eszemet, szivemet vesztettem el; azt meg éppen csudá- lom, hogy azon épületre ráakadtam. S tudod-e ki volt az a szép gyermek ? Persze nem tudod mond Tóbiás kérdezve és felelve is egyszerre. Gyermekkori barátnőm, az a szép, szőke fürtü Váry Eleonórái Ismeretségem még Virághalomról való, akkor még élt atyja is a derék élezés kapitány. Oh én ügyetlen, hogy föl nem tudtam őt ismerni. De hiszen 3 év s a gyermekleánykát hölgygyé fejleszti. Midőn neveinket kicseréltük, a kellemes meglepetés egy mosolyát láttam Eleonóra arczán. És ekkor nekem is eszembe jutottak azon idők, midőn együtt jártunk tánezórára. Ah sohasem is tudtam elfelejteni s midőn táncztól kipirult arcza véletlenül az enyimet érinté.... No de csitt ......... ka ptam érte akkor a nagynénétől. — De — hogy rövig legyek — látogatásra hivott fel. Oh képzelheted mily mohon kaptam, de inkább ne mentem volna, inkább ne is láttam volna őt Tóbiás I Oh te nem tudod, mily könyörtelenek ezek a nők. Százszor akartam érzelmeimnek kifejezést adni s midőn már egész azon ponthoz értem, vagy nekem nem jutott eszembe egyetlen okos szó is, vagy ő adott a társalgásnak más menetet, nevetve szemével, szájával csintalanul.... Az óta nincs nyugtom, sem éjjel sem nappal, von hozzá egy titokteljes érzelem önkénytelenül. Nos mit szólasz mindezekre Tóbiás barátoml? — Azt mondom, hogy semmit sem mondok. — Nos és miért — formed rám Muki — hát nem helyén való dolog-é az, hogyha egy fiatal ember szeret, s az, hogy egy szőke kis lány e szerelmet viszonozza. ? — Szalmaláng, semmi egyéb! Jer ide, aludd kf a szerelmi mámort, aztán csak nem beszélsz komolyan, te, kinek elved ellen volt, hogy valakivel viszonyt szőj.... Nálád ezen érzelem nem lehet sem komoly, sem tartós, holnap meglátsz egy csinos arezot és ... — Tóbiás! Tóbiás — könyörgött Muki — csak most az egyszer higyj nekem. Esküszöm neked a koppantóra, hogy most igazán szeretek. ... Megyek, futok, rohanok hozzája, elmondom neki, hogy szeretem, imádom őt, képét lefestetem; pogány leszek s a helyett hogy az ég felé tekintenék, az ő szemének egében fogom keresni az Istenséget 1 S ha nem szeretne ?! úgy még ma kiköszörültetem peneczilusomat, fölnyitom előtte életeremet s ott, ott lábainál fogok elvérzeni.... Oh Tóbiás Tóbiás, ne nevess és ne rázd fejedet, nem tudod mire lenne képes egy szív, melynek szerelme nem viszo- noztatik. Azt olvastam valahol, hogy a szerelem költővé teszi az embert, meghiszem azt, magamon kezdem tapasztalni, egy hét alatt 170 írtnak hágtam nyakára s a mit életembe nem tettem meg, most úgy eregetem a verset, mint más ember a pipafüstöt. — Kiváncsi vagyok, hozzál majd belőle egy példányt 1 — Oh van nálam; én velem mindig van i nadrág, rokkom s mellényem zsebe tele van papírokkal s ha utolér a verselési roham, írok házakra, palánkokra. No de halld a legközelebbit. S ezzel előhúzott egy papirt s olvasta a mi itt következik: „Az égből alászállt tündérhez.“ Emberi halandó nézz, fülelj és hallgass, Az én kedvesemről képzeletet alkass, Csak Pastra Julia még Vénus hozzája., Miként szép czinóber piros az orczája. Az orczája fehér, mint az aludt étek A szerelem kilel, hogy ha reá nézek; Fogai mint lisztláng gyönyörük és szépek. — Nos és olvasta hölgyed e költeményt? — Hogyne I sőt határozottan azon véleményben vagyok, hogy e költemény nagy hatást tett nála. Azóta megénekelem a drótost és fii Míg egy az uj mérték rendszer magyar nevezeteiről. Országgyűlésünk atyai gondoskodása folytán most már kétségtelenné vált, hogy a méter rendszer hazánkban is törvény által kötelezővé tétetik minden más eddig használatba volt mérték és sulyok kizárásával. — S bár szerény nézetem szerint az országgyűlés sokkal életbevágóbb reformokkal kezdhette volna hazánk belügyeinek rendezését, mint a fent érintettel, mégis miután az most már törvénynyé vált, sőt annak alkalmazása küszöbön van, tovább ez ügyet halogatni nem lehet de komolyan hozzá kell fogni ahoz, hogy annak ösmeretc a még hátra levő egy év alatt mentői átalánosabbá tétessék. Ezen általános ösmerethez nagy könnyeb- bitésül fog szolgálhatni az, ha az uj mértékek és sulyoknak oly nevezet fog adatni, mely az eddig használatba volt kifejezésekkel közel rokonságban áll. Nem tagadható, hogy sok történt ez irányban az országban, s történt e lapok, úgy szintén a szabolesmegyei közlöny hasábjain is, azonban az eddigi kísérletek engem ki nem elégítettek s azért bátorkodom e tárgyra nézve szerény nézetemet az alább következőkbe foglalva előadhatni. Meg vagyok győződve arról: hogy a nép nem törődvén a szájába adott uj kifejezésekkel — az uj mértékek alkalmazásakor fog találni szavakat magának kereskedésének köz- vetilő elnevezésére, s azért elhibázott kísérletnek tartom, ha valaki, csak hogy a kifejezés a fogalomnak megfeleljen, hoszma, térme, s u 1 y m a idegen hangzású nevekkel akarja az uj mérték és súlyokat megnevezi, melyeket a nép magáévá soha tenni nem fog. Elhibázottnak tartom ■ valamint azt is, ha valaki a milliméter — milligrámot vagy millilitert — úgy szintén a köb, és négyszög méreteket magyarosítani akarja, oly sulyok és méreteket, melyek a köznép kezén soha elő nem fordulnak, és melyek elnevezését az azzal foglalkozóktól, sőt iparos, kereskedő s tudományos foglalkozású egyénéktől és igy az irodalomban is az eredeti grám nevezettel nemzetiségem legkisebb veszélyeztetése nélkül kívánom s óhajtóm, mert csak úgy látom ezen törvény behozatalát okadatolva, hogy . ha ezen nemzetközi kifejezéseket más nemzetek példájár i megtartjuk. ■ Ezek szerint ' tehát aközélé t,b e használatba jövő sulyok' és mértékek' elnevezésére fektetem a fősulyt, és azon rendszerre, mely szerint mindenki által könnyen, felfogható- legyen azon általános elv, hogy minden súly és m Tték az utána következőtől tizszerte ■ nagyobb s ez által a tizedes rendszer a régi f e r t ál y rendszertől élesen elkülöhitte- rcék. ;■ . r\‘. ' 1 't ; Ezen főelv mellett , nem nagy_ tekintettel vagyok arra: vájjon az általam megjelölt lat, font'vagy véká mé;n> yi ben letlen fazikat, a kappant és nyullábot, a ;szivarszipkát ép oly lelkesülten, mint a csizmadia^ szurkot. . , VMár aztán ki állhatta volna meg nev.etés nélkül a bohó fiút! Istenem, de hiszen ő nem vétett azzal senkinek kéremalássan, 's aztán égy szerelmes ember akármibe is bele mer fogni, vállalkozó szellem valamennyi, a mi abból is kitettszik, hogy Eleonóra alabástrom válláról és puha kezecskéjéről, eperajkáról két nap alatt 24 árkust irt tele, a mire nem tudom, Hogy merne-é közülünk valaki vállalkozni. — Nos, és komoly szerelmi vallomásra nem került még a sor? — vallatám Muki barátomat. ... — Még nem.... Levelet fogok hozzá irni, szivembe fogom mártani toliamat.. t még ma meg akarok tudni mindent; ha szeret, egy zöld szalag legyen a jel, melyet a kapu rácsozatára tűzzön mint győzelmi lobogót, ba nem, akkor egy fekete szalagot, .. — Lám, lám milyen leleményes vagy, nem is tudtam, hogy ily mesteri tervet tudj készíteni és ... — Azaz hogy mást fogok tenni, — s?ólt közbe Muki, — a szalagot valami bámész gyerek leveheti a kapuról s annyit tudhatok mint előbb. Magam fogom neki a levelet kézbesíteni, kénytelen vagyok levélben tenni a szerelmi Vallomást, mert még attól is tartanom kell, hogy ha Eleonóra anyja ránk talál nyitni s engem ott térdelve lát... Jujh! ha erre a kapitány- néra gondolok, a vérem kissé csilapodni kezd... De bátorság és kitartás; Eleonóra keze lesz jutalmam! — De hiszen a múltkor emlitéd, hogy nagynénid valóságos áspis, különösen a mióta értesülve van viszonyodról.... Magadnak semmid de semmid ! ... (Folyt, következik. ha annak keresztülvitelében valamely oly kőén rülmény adja magát elő, mely a közvélemény H megvitatását s részrehajlatlan ítéletét várja. A gávai jegyzőválasztás, mely múlt nov. lár 30-án t. Dobozy Ferencz szolgabiró ur elnök- sín lete alatt tartatott meg, egy ily vitás kérdésre adott (volna) alkalmat, — de fájdalom! m: e kérdést a pártérdek — minden megvitatás án nélkül a maga kedve szerint oldotta meg, minthogy az eljáró t. szolgabiró ur is úgy akarta. ák A kérdés ugyanis abból állt: vájjon a falusi postamester államhivatalnok e?— s sió minthogy a községek rendezéséről alkotott u- 1871-ik évi XVIII t. ez. 76-ik §-ának b. pontja szerint az állam-hivatalnok községi elöljáróvá n- nem választathatik, — ehez képest aló.irott, ez mint gávai postamester (ha bár 3. év óta ideiglenesen, mint jegyző működöm s a postát nőm kezeli) mint egyik, — különben kifogás- k, tálán — pályázó, községi jegyzővé megválasz- H tat hatom e, vagy sem? Az elfogulatlanul és kellő tájékozottságba gal Ítélő e kérdésre természetesen azt fe- yi lelné, hogy: igenis meg; és pedig 1-ör, mert a falusi postamester nem állam-hivatalnok, k, tehát a községi törvény 76-ik §-ának b. pontja sk reá nem alkalmazható; 2-or, mert a posta más által kezeltethetvén, a jegyző teendőiben aka- íg dályozva nincs. t- Tudni kell azonban, hogy a község két s- pártra oszlott, a mennyiben nehány vidék ; előkelőség ajánlása, a fent tisztelt szolgabiró [- és különösen R. A. csendbiztos ur befolyásos í* közreműködése folytán felléptetett Andó Sá-1 l, muel, Lónyay L. ur nevelője, ki bár eddig z Gáván teljesen ismeretlen volt s kinek a jegy- n zői pályán a vizsga letételén kivül semmi r múltja nincs, de kinek mégis a hathatós párt- g fogás, rábeszélés sat. meglehetős pártot gyüj- > tött Össze. n Mind a mellett azon rész, a mely alól-1 t írott csekélységem mellett hiven megmaradt,- mely méltányolni kívánta önfeláldozó szorgalmamat, melylyel a három év előtt átvett, elő-1 1 döm által igen elhanyagolt zilált állapotú jegy- : zői irodát, egész odaadással rendbehozni jgye-1 , keztem — mely teljes bizalmával kívánta ju-1 talmazni, úgy egyesek, mint a község érdekében tett fáradozásaimat: — ezen rész mindig nagy többségnek ismertetett el. Innen volt, hogy az Andó-párti körök a ' fent érintett kérdést előtérbe hozták — sah nélkül, hogy e tárgyban illetékes helyen sze reztek volna maguknak tájékozást, szívesek i voltak engem állam-hivatalnokká előléptetni s I egy kérvényt adtak be szolgabiró urnák, hogy | engem, mint ilyet, a kijelölésből a fent idézett \ törvény értelmében felelősségükre hagyjon ki h S s választás alá ne bocsásson. < És a t. szolgabiró ur, - nem tudom, té- < vés meggyőződésből e, vagy pártfogolja iránti I érdeklődésből, helyt adott ezen kérelemnek és i engem a kijelölésből jegyzőkönyvileg kire- < kesztett. i Én igyekeztem a t. szolgabiró urat meg- 1 győzni, egy felől arról, hogy a postamester j nem állam-hivatalnok, csupán szerződéses ma- í gán vállalkozója a posta igazgatásnak, más fe- I lol arról, hogy nőm, m nt a m. kir. postaigaz- j gatóságnak 1872. julius hó 10-én 3667 sz. a. 1 kelt végzésével felhatalmazott postakezelő, a t postát önállólag s elismert szakavatottsággal I kezelvén, a jegyzői teendőkben nem gátolta- tom, — nem ért semmit 1 — nem volt hát t mit tennem mást, bogy három évi küzdelmem, r :ö-1 e téves nézeten alapuló kirekesztés, által setn- nyImivé ne tétessék, egy nyilatkozatot adtam ki, I mely következőleg hangzott: „Alólirott, t-isz- )v.ítélettel kinyilatkoztatom, miszerint, ha a tör- ,k-1 vény meg nem engedheti, hogy akfzségi jegyző !r-|névleg postamester is lehessen, községi jegy- n! zővé megválasztatásom esetére, postamesteri is állásomról lemondani törvényes kötelességemig , nek ismerendem.“ gy És — alig hivék füleimnek: —at. szolga bíró urnák ez sem volt elég! — »ElőreI a kell vala lemondania“ — úgymond — „s most slroár a postaigazgatóság felmentő iratát felmu- )tt tatnia“ — és ezzel — pártom minden tilta- tjalkozása daczára — kijelenté, hogy a kijelölés- vá bői kizárattam s reám sem szavazatot el nem tt, fogadott, sem felkiáltással megválasztani nem e- engedeit 1 át így kellett az én — nagy többségben ,s- levő partomnak a választás színhelyét, méltó z- megbotránkozással elhagynia, hogy a kisebbségé legyen a győzelem. így kellett nekem, g- akkor, a midőn a jegyzői pályán, részint, mint e- segéd, részint ideiglenes minőségben, buzgó rt ügyszeretettel 7 évig müködém s a törvény- k, szabta vizsgát sikerrel letettem, hogy csalá- ja dóm jövőjét végre hivatásszerüleg biztosítás sam, minden törekvésemet egy hataloinszó- a- val megsemmisítve látnom I igy kellett a közbizalom általam ültetett s gondosan ápolt ét rózsafájának virágait más által leszakítva lát- ík nőm, hogy abból a sors keserű gúnya nekem ró csak a szúró tövis fájó sebhelyét hagyja ju- )s tabuul. í- , Mindenki természetesnek találandja, hogy ig I pártom ezen választás ilyszerü keresztülvi- /- telében a törvényes szabad választói jog ön- ii kényes elnyomatását látván, annak megsemmi- i- sitése s uj választás elrendelése iránti kérvé- j-ínyét, a megye tek. bizottsági közgyűlésének benyújtotta, e tárgyban magam is adtam be I- kérvényt s ezen tiszteletre méltó testület t, I kétségbe vonhatlan igazságérzetében bízva,- várjuk ez ügynek mielőbbi elintézését. i- Minthogy azonban a t. szolgabiró ur-1 példájára, többen is lehetnek azon téves véle- kedésben, hogy a postamester állam-hivatal- nők s mint ilyen községi elöljáróvá nem vá- lasztathatik, ide iktatom a N.-Váradi m. kir. I postaigazgatóságnak e tárgybani hivatalos nyi- llatkozatát, melyet kérelmemre ki dni szives II volt s mely szóról szóra következőleg i hangzik. Másolat. M. kir. postaigazgatóság N.-Várad. c I 6S38/s74 Folyamodó urnák bent foglalt 3 kérelme folytán kinyilvánittatik, miszerint a n postamesterek egyátaljában nem állami hi- t vatalnokok és mint ilyen minőségű alkalma- i zottak, spmmi rangosztályban nem részesülnek és nyugdíjazást sem élveznek, a postamester- ennélfogva nem csak jegyzői állásra megvá- i lasztható, sőt más köz, avagy épen állami hi- ; vatalra is kineveztetheti magát és viselheti- a postamesterség mellet, feltéve, hogy képes mind a két állomást megfelelnleg betölteni., ■ Végül megjegyeztetik, hogy kerületemben a jegyzők nagy számmal postamesterkednek és épen a n. mlgu. ministerium különös rende lete következtében alkalmaztattak kisebb forgalmú postahivataloknál, mint oly egyének, kik mellékes kereseti forrással is bírván, exis- , tenliájok inkább biztosítottnak tekinthető. N.-Várad 1874. dec/emb. 18-án Zóbel m. k. Úgy hiszem, hogy több megye fent tisztelt tekintélyes posta hatóságának e hivatalos nyilatkozata teljes hitelességgel bizonyítja a t.
