Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-03 / 1. szám

és sokba különbözik-é az eddig használatban volt súly, .egység vagy mé rtek egység hasonkifejezésétol: előttem fő az elnevezés, annak alkalmazasa az életben csak gyakorlat utján fog a nép verbe általmenni, midőn meglátja, hogy az eddigi használt kifejezés után Pózéért mit és mennyit kap, ezen|eredményhez|képest fogja más alkalomkor szükségletét mérni. Azért jól e-ett és sokban saját nézete­met helyesen kifejező ajánlat volt az mely a Pesti Napló“ i91-dik szarnál au e tárgyra vo­natkozva Fogarassy János tudós nyelvészünk­től megjelent, csak hogy az általa ajánlott elnevezések közt oly nevet mint terecs, obony vesz fel, melyek pedig közforgalmúvá aligha fognak valaha válni s teszi ezt kivált a sulymérték legfontosabbjánál a hectogram- nál, mely a közéletbe a legfontosabb sulyegy- ség lesz; és másrészt a kis részletek magya­rosítására is szükségtelenül kiterjed. Fentebbiek szerint tehát nézetem kö­vetkező : I. Hoszmérték. Kar vagy méter alapegység 1 karban van 10 markok (decimeter) 1 marokban van 10 uj, (centimeter), 1 karban van 10 v o- n a 1 vagy millimeter, (ebből kifolyólag) 10 kar —' decaméter, 100 kar hectométer, 1000 karr: kilométer = 10,000 kar = uj mértföld r: miriaméter. A térmértékeknél csak a nagyob­bak magyarosítását látom szükségesnek, azok­nak ugyanis, mely a franczia a r kiíejezésével azonos, ezek szerint á r vagy 1 á n c z 100 lánczir hectár vagy tanya föld. II. Ürmértékek. Liter vagy itcze, egy itczében van 10 römpöly vagy decaliter, 1 römpölybin van 10 gyüszü vagy centiliter, ebből kifo- jólag folyadékok mérésénél: 10 liter vagy itcze r: 1 ved ér vagy decaliter, 10 vedér egy csöbör vagy hectoliter, száraz testek mérésénél 10 liter vagy itcze 1 véka — 10 véka egy köböl. III. Sulymérték. Nehéz ék vagy gramm alapegység, 10 nehézék — 1 lat vagy decagramm, 10 lat egy tized vagy hectogram, 10 tized “ 1 font vagy kilogram, 100 kilogram egy mázsa. Hvezda Károly. Egy szerény észrevétel, „a Szabolcs és Hajdukerületi népiskolák ,1873-ik évi tanügyi állapotáról szóló elnöki jelentésre,“ ngys. Kiss József tanfelügyelő urnák. Ne vegye tőlem rósz névén nagyságod, ha elnöki jelentésének 18-ik lapján állított s Piricsei h. hitv.. egyház iskola helyiségére vonatkozó tételét sem a magam, sem egy­házam nevében nem fogadom el, és azon meg­rovást —.,mi. ott a piricsei egyházat illeti, a maga értékére leszállítva, óhajtom átadni, ihind az iskolai ügyeket szivén hordozó olvasó közönségnek, mind saját egyházi felsőségemnek. A. jelzett passusa a jelentésnek ugyanis igy kézdfetik; ■ ; : „ A' megvizsgált iskolák közzül sok he­lyen "•az'; li’fekolai épületeket és tantermeket tekintve, ^egészségtelen, elavult és roskatag voltoknál (ogva, .tarthatatlan rosszak voltak az alább'kimutatott felekezeti iskolák arnyira, hdgy azoü „a; bennök lévő tanulók egésszégére sőt több' helyen életére nézve is vezsélyesek, -voltak“’ -r-j s a harmadik rovatában midőn a helv.; hityállásúak ezen iskoláit jelzi, oda teszi, még pedig kitűnő betűkkel, a pilácséit is. ■É szerint , tehát a piricsei iskola vagy 'egészségtélen, vagy tarthatatlan rósz, vagy életveszélyes. Kemény vádak ezek nagys. ur! és hogy miért, megmondom alább és meg fog engedni, ha határozottan kinyilvánítom, hogy ezek 'egyikét sem fogadom el s ennek okát is adom. Még az 1871-ik év ápril havában, 153. sz. a. kelt s a piricsei egyháztanácshoz küldött rendeletében n. t. Kozma József f.-szabolcsi esperes ur tudtunkra adta, hogy ha iskolánkat a XXXVIII. t. ez. 11. 27. 28. §-iban előirt kellékek szerint fel nem szereljük, és törvé­nyes háromszori megintést megkapván, községi iskolává fog átalakíttatni. Én tehát igyekeztem azon, a mit külön­ben minden megintés nélkül is szándékoztam — hogy iskolai helyiségünk a törvény kívá­nalmainak megfelelő'eg, a mennyire csak le­hetséges, átalakittassék, — és ez csakugyan meg is történt még azon év oct. 1-ső napjára, a mint ezt az azon évi gondnoki napló 9. 17. 18—35 tételei igazolják, lévén e tételek ösz- szege 113 fit. 97 kr. Ennyibe került az iskola átalakítása. Én a főtiszt, egyházkerülethez az egy­házam nevében irt folyamodványban igy te­tem jelentést már az 1872-ik .év elején is és ime most 1874-ben azt mondja ki rá a tan- felügyelő, hogy egés/ségtelen, tarthatatlan, sőt hogy pláne életveszélyes is, és ha ez állí­tás alapos volna s ezen értelemben akár az e megyei, akár az egyházkerületi elnökség tu­domására jut, quid lune ?! . . Az mondatik reám, hogy félre vezettem az egyházi felsőségemet és elhanyagoltam az iskolalai ügyet, pedig már már részint szemé­lyes érintkezéseink, részint jelentéseim után is megméltóztathatott volna győződni, hogy bizony érdeklődöm én a nevelés ügye iránt. Ennyit vagyok bátor felemlíteni a t. ol­vasó közönség és nagyságod előtt, azonban leh tő, hogy akad olyan egyéniség, a ki azt mondhatná: mit tud az a pap ahoz, egészsé­ges-e vagy nem az az iskola, habár állítja is mint e tekintetben laicusnak nem authentieus a szava. Erre nézve szabadjon ide rekeszte- nem a Nyir-Bátori alsó járás orvosa tek. Dr. Boldizsár Imre ur hivatalos minőségben kia­dott bizonyítványát, melynek eredetije az egy­ház ládájában van, mely eként szól: Orvosi bizonylat. Alólirott Szabolcsvármegye Nyir-Bátori alsó járásban kebelezett Piricse község kebe­lében lévő ref. egyháztanács által felhivatván, — de hivatalos kérelmemből kifolyólag is, a most említett egyházban az alólirott napon megjelentem, és annak iskoláját egészségi szempontból megvizsgáltam s bizonyítom a mint következik: A mondott iskola az egész község fek­véséhez mértem, kellő emelkedett, száraz he­lyen fekszik, sőt — az épülethez viszonyítva — rendes nagyságú ablakkal, külön bejárással, — uj padlózattal és tizenkét uj templomi alakban készült paddal van ellátva, úgy hogy minden padban 4-5 tanoncz teljes kényelem­mel ülhet, (megjegyzendő, hogy a 6 —12 éves tanköteles gyermekek száma 46. N. L.) a pa­dok egymásmellet két sorban vannak elhelyezve s köztük az egész iskola hosszában oly szé­les tér van, hogy egymásmellett két felnőtt egyén eljárhat; a falakon nedvességnek még jelen nedves idő alkalmával sem látható semmi nyoma, szóval úgy kül, mint belalakzata egy községi iskola minden kellékével bir, s szá­raz, világos, kellő terjedelmű lévén, egészségi szempontból teljesen kielégítő. Kelt Piricsén 1874. Decemberhó 20-án. Dr. Boldizsár Imre sk. Szabolcsm. Nyir-Bátori alsó járás orvosa. Azt hiszem, hogy már ezen bizonyítvány authentieus lesz. A mi pedig a felszerelést illeti, szerint­iem az is kielégítő, ugyanis, van benne 1. 24. fali olvasó tábla. 2. Számológép. 3. Földgömb. 4. Európa és Magyarország nagy fali­abrosza. 5. Tennészetrajzi ábrák. 6. Természettan „ 7. Az uj méter mértékek (melyek már taníttatnak is.) íme ezek a miket mind a magam, mind az egyházam érdekében elmondandó valék és most még, egyebet mellőzve, azt nyilatkoztatom ki, hogy távolról sem volt szándékomba sérteni, mert én őszinte tisztelője vagyok ennek da­czára is a tanfelügyelő urnák és csak igen nagyra becsülöm benne azon ritka energiát, a melyhez hasonlóval nagyon ritkán találkozunk az életben, és azon alapos készültséget, mely-, lyel hivatásának eleget tenni igyekezik és épen ez Okból azt mondom: fiat pax, de fiát, jusztitia is. Piricse 1874. Dec. 22. Gesztelyi Nagy Lajos . reform, lelkész. Egy csipetnyi orvostudomány, Oly gyakran és váratlan vonszolgatják napjainkban az orvostudományt a vidéki lapok­nak ittott dekeczczel Írott (mert fekete is, bű­zös is) elbíráló credójába, hogy az ember megrökönyödik belé; és csaknem hajlandó volna ama szólamlásokat hangzatoknak tartani, melyeket a hevenyében felkapott lant húrjai­ból a csacsi patája ver ki, ha más részről a tapasztalás nem igazolná, hogy a mi Csodák tos időnkben oly bámulatos hirtelenséggel te­remnek a mindenhez értő nagy férfiak, mint pöfeteg a nedves ősz marhajárta gyepén. Mond­hatni, a foggal született tátosok ideje jött reánk. Hadd jogosítsa tehát helyfoglalásra itt az efféle kórnemtő, eme néhány orvosi zamalu sort is; talán — miután minden roszból lehet tanulni, a ki ért hozzá — ebből is lesz kivon­ható valami kis tudomány. A tudós Németországnak volt nem régi­ben egy jeles, nagy képzettségű orvos embere a ki úgy példányszerü gyakorlat, mint azután, ebből kifolyólag, az irodalom terén is, feled hetetlen jó nevet vivott ki magának, — a ki­nek szellemdus ma is méltó olvasmányul szol­gálhatnak a tanuló orvosnak. Ez Kopp Henrik J. volt, a f. század 30-as éveiből. Ezen derék férfiú hires okszerű orvos volt a Majna folyó vidékén. Majd, miután búvárkodó szelleme be­ható figyelemmel kiséré a tudomány minden mozzanatát, a miben valami életrevalóság fé­nye csillámlott: a kevés évvel előbb feltűnt és nagylármát csinált uj gyógyrendszernek, a homeopathiának megismerésére és értéke szerinti becsülésére forditotta fürkésző tehet­ségét. Elkezdte a gyógyszerek hatását — Ha- nemann szerint — önmagán s egyszersmind másokon is vizsgálni, és számanélküli bete­geket az uj gyógyelv szerinti kezelése alá vett, — változó eredménynyel. ő vitatá azon igazságot — mi némileg a Hahnemanné is — miszerint ha az orvosnak, hogy eljárásaiban szerencsés lehessen, igen gondosan egyéniteni és szereit az épen szem előtt levő kóralakhoz alkalmaznia kell: akkor még inkább oly szerek után kell néznie, me­lyek az ő hatásukban a legfőbbképen bántal­mazott szervet érdeklik. Sikertelen lesz tehát az általános indicatiók szerint működő orvos fáradozása; mig a művész, ki a gyógyszerek specificus erelyével megismerkedve, ezeket a kéz alatt levő betegség ellen alkalmazni tudja, a legszerencsésebb gyógyító. . Az igy individualizált szemek . igen piczi részecskéjében is aztán bizodalma volt; — gondolá — ha a holt természetben is némely testek oly bámulatosan hatnak egymásra: mennyivel nagyobbnak kell lenni az élő szer­vezetek érzékenységének, a nekik megfelelő különszerek irányában. Azonban ezt sem lehet a véghetetlenségig vinni; mert bizony ezen érzékenységnek is van netovábbja. Érdeméül ismerte el Hahnemannak, mi­szerint ő intette az orvosokat, hogy a beteg­ségek tüneteit különböztessék meg az alkad- mazott gyógyszerek tüneteitől; mivel a kelle­ténél több gyógyszerrel való visszaélés után gyógyszerbetegségek támadhatnak. És jeles tulajdonságául ismerte el a homoeopathiának, hogy a gyógyszerek rendelésében, a legnagyobb egyszerűséget követeli; — a mi különben minden korban tulajdona volt a derék prakti- cus orvosnak. Mert csakugyan egyszerűség és a fel­tételhez mért kitartás teszik az igazi orvost és tették mindenkor. Egyébiránt azt senki sem tagadja, hogy az ősi orvostudomány gyarapította képességét és ismereteit a gyakorlatban, specificus gyógy­szerek tanulmányozása által, sőt még az arra való kóresetekben, az addig szokottnál sokkal kisebb gyógyszeradagok szolgáltatása által is; hanem aztán ezzel ki is merítette az orgonon valódi kincseit. Az a megállapodott véleménye végre is Koppnak, valamint minden elfogulatlan szak­értőnek, hogy a homoeopathiai rendszer is, mint már eddig annyi más, mely felmerült az orvostudomány mezején, átélvén különböző- életszakait, el fog enyészni. Jelenleg mester séges tetőpontján áll; de majd lármát ütő újabb buvárlatok és eszmék felmerültével, pro- zelitái elfogynak, elhül a gusztus iránta, meg­vénül ő is és elenyészik, s az orvostudomány történelmébe kerül. Csak a tények örök éle­tűek a homoeopathiában is. A beteg természet tünetei és azok gyógymüvészete nem hagyják magokat, állandóan, kényszerű fiókokba be­rendezni, mint a hogy a rendszer kovácsok gondolják. Legyen az építmény bármily elmé­sen, hivogató és sokat ígérő modorban kivéve: annak ellenségei és az idő, eredetileg gyarló részeit lassanként kiszedik s az egész össze­omlik; csak az igazságnak és tapasztalatnak szirterős töredékeit s a múltnak haszonvehető emlékeit hagyván fen maga után. Dr. Szabó Dávid. ÚJDONSÁGOK. (!) Mint előfizetési felhívásunkból lát­hatja a t. ez. olvasó közönség, lapunknak ezéví kiadását lllincz Gyula helybeli könyv- kereskedő vette át. — Figyelmeztetjük azért a t. előfizetőket, hogy az előfizetési dijat hozzá kegyeskedjenekjuttatní (Város­háza-épület, főbejárás, első ajtó balra); — reméljük, hogy előfizetőink, közérdekű ön­zetlen vállalatunkban továbbra is támo­gatni fognak. * Mint lapunk homlokzatán látható a hir­detéseket ez évben a lehető legolcsóbban vesszük fel. Tesszük ezt azért, hogy a helybeli iparnak segédkezet nyújtsunk az elmélkedésre, hogy bár ki is csekély pénzért terjeszthesse áruezikkeit a közönség előtt. Reméljük, hogy a t. ez. kö­zönség ezen kedvezésünket figyelembe vévén, gyakran igénybe veendl lapunk hirdetési rova­tát. (Sz.) A városháza déli szárnyán a főpár- kányzat megbomlott hetek előtt, mint alulról láthatni, bizonyosan a fedélzet ázott keresztül, s igy ázott meg a fal. Csodálkozunk, hogy ez mindeddig kikerülte az elöljáróság figyelmét. Nem késünk figyelmeztetni e mulasztásra az illetőket, inig valami nagy szerencsétlenség nem történik. Nem lenne felesleges azt szakértőkkel megnézetni 1 — Erről jut eszünkbe, hogy a városháza előtti kövezet egyáltalán nem gondoztatik. A hó kellő időben el nem tisztittatván tükör si- maságuvá vált, úgy hogy az utczagyermekek szélűben korcsolyáznak rajta. Ez sem rendi! .Szemünk láttára ütődött meg egyik korcsolya­hős egy tekintélyes idegenbe, úgy hogy majd lelökte lábáról, ha egyebet ez idő szerint tenni nem lehet, legalább hamuval, vagy homokkal kellene azt beszóratni, mert a közönség ezidő- szerint az országutat használja járdául. *** A ref egyháztanács ma egy hete gyülé-t tartott. A gyűlés főtárgyát az egyházi adó pontatlan fizetése feletti tanácskozás ké­pezte. A városi esküdt épen nem csinál lelki- ismeretet azoknak szigorú behajtására nézve. Ebből kifolyólag azon indítvány tétetett, nem volna-e üdvös a jövendőséget illetőleg egy oly alapítványt tenni, mely idővel oda nőné ki ma­gát, hogy lelkészt és tanítót abból lehetne dí­jazni. Ez indítvány azonban korunk több más i üdvös indítványainak sorsára jutott — jobb .időre bal -áztatván annak tárgyalása. t Most vettük a gyászhirt, hogy Hvezda Gusztáv szép tehetségű ifjú ügyvéd barátunk Mentone-ban, hova roncsolt egészségi állapota helyreállítása végett ifjú nejével utazott, elhunyt ímult hó 29-én. — Az anyai szív és szeretett gyermeke közzé hosszú mérföldek vettettek. , Kívánjuk, hogy tengertanait enyhítse az idő és a gondviselés; — korán elhunyt ifjú barátunk hamvaira pedig lágyan boruljanak az idegen hon hantjai. X A ref. egyház elöljárósága legközelebb elhatározta a farsangon az uj templom javára a sárospataki énekkar közreműködésével reu- niót tartani. Az idő még biztosan meghatározva nincs, a programúi elkészítésével és a legalkal­masabb idő megválasztásával-egy küldöttség lett megbízva. E tárgyról bővebb felvilágosítást jövő számunk hozand.' _! (111) Figyelmeztetés. Minthogy az 1874-ik évi XXXIII. törvényezikk 12-ik §-a, mely az or­szággyűlési képviselők választására vonatkozik, — azt rendeli, hogy azok, kik a választok össze­írását és kiigazítását megelőző évi adójukat ki nem fizették, a választók névlajstromába be nein vezethetők: ennek folytán a képviselőválasztásra jogosultakat, a nyíregyházai választó ke­rület polgárait, illetőleg a megyei választó­kat is ezennel figyelmeztetjük, hogy érintett adó tartozásaikat legfeljebb az 1876-ik év január hó 10-éig befizetni igyekezzenek; — mert különben a választási jogtól el fognak ezidőszerint moz- dittatni. O A karácsonyi ünnepek szép kegyelettel ünnepeltettek meg városunkban. Minden vallás­felekezet templomai szihültig tömve voltak. — Jól esett a vallás oltárán áldozó lelkesült közön­séget ily szokatlan számban szemlélni, mely mint­egy czáfolni látszott a minden oldalról felfaka- dozó panaszt a közönyöség és vallástalanság felől. Úgy látszik, hogyha korunk minden nap nem gyűl is templomba, de a szabad felvilágosodás igéit szereti meghallgatni és a keresztyénség nagyobb emlékünnepeinek kegyeletes megölése iránt még bir fogékonysággal. Adja Isten, hogy e fogé­konyság soha se aludjék ki a hívek kebléből. — Az egyház utczai lakók kérelme átjárók készíttetése iránt figyelembe vétetett, Nikelczki Lajos városi tanácsnok és a városi mérnök ki is lettek küldve a hely megszemlélése után a terv és költségvetés elkészítésével. Fájdalom, hogy a kedvezőtlen idők miatt a kivitel csak tavaszra marad. Reméljük azonban, hogy akkor a tanácsi határozat erélyesen végre fog hajtatni. (sz.) „A magyar hírlapiról egylet“ alakuló gyűlésének határideje a „Debreczen“ által ki lett tűzve f. év január 17-ére. Több oldalról érkeztek hozzám tudósítások, melyekben az alakuló gyű­lés helye és ideje elfogadtatik. Tisztelettel kérjük a debreczeni lapok t. szerkesztőit, hogy ez ügyet feleleveníteni hirlapilag hova elébb szíveskedje­nek ; s miután ugyanekkor vásár leend. lennének oly kegyesek, hogy szállásról gondoskodnának. E felhivás közzététele óta számos laptársak tá­mogató nyilatkozata mellett m nden körülmény meggyőzött ez egylet szükségessége felől, vala­mint arról is, hogy itt az ideje, midőn ez egy­letet létesíteni magunk iránti kötelesség. — A fővárosban a legelső nyelvészek egyesültek a magyarnyelv tisztítása érdekében. Nem akarja e lapok szerkesztője magának tulajdonítani a fővárosi sajtó képviselőinek ezen örvendetes mozgalmát; mert hiszen talán sokkal igényte­lenebb volt e hang, sem hogy a nagyok fülébe eljuthatott volna; azonban sajátságos, hogy nagy horderejű mozgalom épen most és e fel­hívás közzététele után létesült; és minden­esetre azt bizonyítja, hogy eljött az ideje, mi­dőn egyesülés éltal kövessünk el minden lehe­tőt a hírlapirodalom emelésére, a nyelv meg­tisztítására és elébb vitelére. — Legközelebbi érdeke ez épen a sajtó képviselőinek. A „Deb­reczen“ már közölte az alapszabály tervezetet. Kövessünk el mindent ez eszmének mennél szélesebb körben leendő ter­jesztésére. — Legújabban a Nyíregyházán meg­jelenő „Szabolcs“. H. K. Közlöny“ is elfogadja az egyesület eszméjét a „Debreczen“ formulá- zása szerint. Legyen úgy, mint a többség ko­moly meghányás-vetés után jónak látja. Indít­ványozó nem dicsvágyból vagy feltűnési visz- ketegségből tette az indítványt, de a szükségesség eleven érzetéből és az indítvány lehető kivitele mellett sem dicsvágyból buzgólkodik, hanem azért, mert sok eredményt vár attól. S ha in­dítványának alátette a nevét, vagy egyszer- kétszer erélyesebben szólalt fel mellette, tá­volról se azért tette, hogy magát emelje, hanem hogy használjon. Szivünkből óhajtjuk, hogy ez újév hozza meg a kívánt sikert. * Kiár Lajos városunk szülötte Észak- Amerikába ment a napokban, s alig 5 napi ott léte után hetenként 10 dollár fizetése* \ an biz­tosítva. = Szerkesztőségünkhöz beküldetett a Dolinay Gyula által Budapesten szerkesztett „Hasznos mulattató“ két füzete. A folyóirat va­lódi czélja a serdülő fiú- és leánygyermekek szá­mára hasznos olvasmányokat nyújtani, de ez ol­vasmányok egyszersmind oly irányúak, hogy a nép épületére is a legczélszerübbek legyenek s népiskolai- és nép-könyvtárak alakítására alkal­masak lehessenek; de egyúttal a minden tekin­tetben megrovásra méltó ponyvairodalom kiirtá­sára is szolgálhassanak. A folyóiratból évenkint 48 lapra teijedö 32 füzet adatikki,mely 32 füzet 8 nagy kötetté foglalható össze. Előfizetési ár egész évre 32 füzetre 6 frt., félévre 3 frt., ne­gyedévre 1 frt 50 kr. Ajánljuk e folyóiratot kü­lönösen az oly községek figyelmébe, hol a nép, vagy iskolai könyvtárak létesitése tervben vagy folyamatban van; általában pedig a szüléknek. — A képviselőház tanügyi bizottságának közelebb tartott ülésében Treíort közoktatási miniszter kijelenti, hogy a néptanítók nyugdí­jazását nagy horderejűnek tartja s nem bánja akárkitől jöjjön a kezdeményezés. Már a ko­rábbi miniszterek is foglalkoztak ez ügygyei és ő is akarta, hogy az a tanügyi bizottsághoz utasittassék; azonban ez nemcsak tanügyi, de egyszersmind pénzügyi kérdés is s azért Mol­nár javaslatát közölte még Kerkápolylyal, ki azonban azt az államra nézve igen terhesnek [találván, más tervet készített, ö most egy ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom