Szabolcs, 1874 (3. évfolyam, 39-52. szám)

1874-11-22 / 47. szám

lőnő magában a, főherczegnő szobájában meg nem próbálta. Átalában az egész környezet tiszta magyar, mindenki a legnagyobb oi ommel teljesíti a szeretett királylányka apró kíván­ságait. - Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a besnyői zárdában a mar e közlemény elején említett zárdái főnök jelentékeny újító­inkat vitt vénhez s rendezé a sok ezer mun- kSl Sr&rdai könyvtárt, melyek kötött Fessler-nek több értékes történeti könyve van rSassalkovich herczegnő tulajdonai képezett ma már ritka becsű memoire-ok. Ezenkívül a közeleső pusztai gyermekek szamara az ember- szerető főnök egy iskolát állított föl, melyben valláskülönbség nélkül vétetnek föl a gyerme­kek s melyben maga a főnök, Venczel atya, in»yenoktatást ád, elismerésre méltó s valóban önzetlen buzgalommal. Végül megemlítést ér­demel az is, hogy a zárda egy értékes régi tusrajz birtokában van, mely Magyarorszag véd­asszonyát ábrázolja s valószínűleg Klobusiczky Teréz grófnő, az első Grassalkovich neje fes­tette, kinek ügyes rajzai és festménye», külö­nösen akkorában dívott festészeti quodlibetüek több felsőmagyarországi úri kastélyban látha­tók „Therese bien aimée“ aláírással. — A legutóbbi tatai hadgyakorlatoknal történt, hogy egy öreg asszony folyamodvány­nyal kezében az országúton térdelve várta, míg ő felsége kíséretével megérkezett. A király észrevette a szegényesen öltözött asszonyt s egy segédje által elfogadtatta a folyamodványt, mely a kérelmezőnőnek segedelemért való ese- dezését tartalmazta. A szegény nő özvegye egy — 1849-ben Mosony és Győr közt tartott üt­közetben — elesett honvédnek, s férje halála óta igen nagy nyomorbau szenved. Folyamod­ványában felemlíti azon ösmeretes eseményt is hogy az ütközet alatt ő felsége is jelen volt az osztrák főhadi szálláson. — A múlt héten a király saját pénztárából 100 irtot juttatott a kérelmezőnőnek. Verseczről írják a „Tem. Ztng“-nak. Legközelebb Wodetzki Lajos, az ot­tani polgári oskola igazgató tanára, oly ember, ki már 23 év óta a legszebb sikerrel műkö­dött az ottani reáliskolán, felakasztotta magát Ezen tettének oka egy röpirat, mely rövid idő előtt jelent meg Verseczen, s melyben az el hunyt a leghevesebben megtámadtatok s azon polgári oskoláról, melynek ő volt az igazgató tanára, az mondatott: hogy az egész ország­ban a legsilányabb. A megboldogult becsületér­zete annyi gyalázatot nem bírt elviselni, s egy kétségbeesett órában véget vetett életének. Szathmáryné asszonynak e hó 20-kán a debreczeni színházban is megtartották jubile­umát a „Mama“ előadásával. — A pestme­gyei baloldal alelnökévé Beticzky Ödön he­lyére Földváry Mihályt választották meg. — Láng Géza pestmegyei számvevő „Község lapja“ czimü közlönyt indít meg, községi elöl­járók, jegyzők használatára. — Dr. Kép e st "Beregszászban szép ünnepélyességgel fogadták, az indóháznál Job‘zty szolgabiró üdvözölte. Este 6 órakor díszes banquett volt rendezve tiszteletére, ugyanott felolvasást is tartott. — A beregszászi szabadkőmivesek hangver­senyt tartottak, melynek tiszta jövedelme 188 írt 10 kr két egyenlő részben osztatott fel a beregszászi és munkácsi nőegylet között. — Bécsben a Görgey Arthur leánya, mint egy ottani kath. lap Írja, kath. hitre tért. — A „kétsziv“-utczai vasúti hidat „Ferdinánd- hidjá“-nak nevezték el V-ik Ferdinándról, ki­től erre engedélyt kértek. — Gyulafehér­váron a kisfaludi lőpormalomban nagy lőpor- lobbanás vöÚ, 3 munkás meghalt, három pedig halálosan megsebesült. — Temes.várt na­gyon megbámultak egy a gyiroki erdőben lőtt hat mázsás vadsertést, melynek feje nagyobb volt egy ökörénél. — A pesti kir. törvény­szék Dulovics Ernő képviselő kiadatását kéri, állítólag elkövetett testi sértés miatt. — A törvényszékek számának leszállítása kor­mánykörökben elhatározott tény. — A román metropolita választása nem nyeri meg a leg­felsőbb jóváhagyást. — Egy szerb költő irodalmi érdemeit ün­nepelték meg Újvidéken Jovanovics Jánosét, ki a magyar irodalom több termékét is (többi közt Arany „Toldy“-ját) lefordította, s külső tagja a Kisfaludy-társaságnak. íróink közül töb­ben gratuláltak neki. igy Arany, Toldy F., Greguss, Szász Károly, Tóth K., Szigligety és Gyulay Pál. — Reviczki Sándort végre előhozták Tu rinból. Három olasz csendőr egész Nagy Kani­zsáig kisérte s ott vették át a magyar rend­őrök. Részint gyalog, részint csikorgó talyigán hozták Kanizsáig s vékony nyári ruhába volt . öltözve. A magyar rendőrök szánalomból egy takarót adtak neki. — Az ó-gyalai csillagdából következő ér­tesítést küldik a „F. L.“-nak. „Miután ama kis expeditióról, melyet Konkolyi Miklós és dr, Schenzel Guidó Erdélybe szándékoznak tenni, hogy ott a Venus átvonulását észleljék, s „Fővárosi Lapok“ már megemlité röviden, ta­lán nem lesz érdektelen e tudományos czélu kirándulás programmját valamivel részleteseb . ben is közölni. Erdélyben nem lehetvén az egész tünemény lefolyását látni, az észlelők csakis egyes momentumokra fognak szorítkozni Kolozsvárt csupán az átvonulás végét láthatják 22 perez és 23 másodperczig, mivel a tüne­mény épen a fölkelő napon történik, már pe­dig légkörünk folyvást párákkal lévén tele, a napot lehetetlen fölkelése után azonnal észlelni. Dr. Schenzel a budapesti egyetem kis helio- meterjét visszi magával, továbbá egy khronog- raphot az ó-gyalai csillagdából és saját óráit. Konkoly pedig egy 3 hüvelyes üstökös keresőt. Törekedni fognak Kolozsvár és Budapest föld­rajzi hoszát távirdailag lehetőleg pontosan meg­határozni. E czélra Trefort közoktatási minisz­ter megígérte, hogy a távirda sodronyt napon­ként bizonyos időben rendelkezésük alá fogja bocsátani a tudomány érdekében. — A magyar északkeleti vaspálya ügyé­ben a közlekedési minisztérium és az Union bank közt megindított tárgyalások a „P. Lloyd“ értesülése szerint a legjobban folytak le, hogy azonban az észak keleti vaspálya társaság a közte is az Union-bank közt fennforgó külön­bözeiét is kívánta az egyezkedési tárgyalá­sokba felvétetni, amire a kormány rá nem áll­hatott; ennek következtében hosszú fáradságos tárgyalások után a társaság és Unionbank közt teljes elszámolás jött volna létre az egész épí­tési és vasúti üzletre nézve, mely hatályba lép, mihelyst a kormány és az Union bank közötti egyezmény érvényre emelkedik. * Eltiltott könyv. A m. kir. belügyminisz­térium a hatóságokhoz megküldött körrendeleté­ben a Vukillovic Miklós által szerkesztett és Pancsován szerbnyelven kiadott „hazai és átalános földrajz“ czimü iskolai kézi könyv használatát, mint a melyben hazaellenes tévta- nok terjesztetnek, eltiltotta, valamint azok ta lálható példányai megsemmisítését elrendelte. — Jankut az oláhok a sövény alatt en­gedték meghalni, s most ünnepélyt rendeznek emlékére. Az o áhoktól e hóbortot még csak könnyen el lehetne tűrni, de az már botrá­nyos, hogy az ily ünuepélyen a magyar kor­mány által kinevezett altanfelügyelő, Golga is részt vesz. Még botrányosabb az, hogy Höszlei főispán behunyt szemmel nézi ezt. ÚJDONSÁGOK. — A folyó hó 13-ikán tartott képvise­leti gyűlésben felmerült s e lapokban már közzé tett ügyek következőkép intéztettek el: A Wein­berger Rózát bérletbe visszahelyező minisz­terihatározat tudomásul vétetett, s bár emel­tettek hangok az iránt is, hogy e tekintetben a felelősséget a képviselet az igy intézkedőkre hárítsa; a jelenlevő csekély számú gyüléstagok nem mutattak kedvet az oppositió iránt. — Belfi András kérelmére, melyben a bérletet betegsége miatt másra átruháztatni óhajtja, nem teljesittetett — Lakatos János fellebbezése, melyszerint kéri a képviseletet, hogy tüzrendőri kifogás alá eső építkezése miatt a tanács ál­tal rászabott büntetés pénz (10) forint és há­rom év előtt épített istállója megváltoztatásának kötelezettsége engedtessék el, visszavettetett és a tanács véleménye hagyatott helyben. — A gymn. tanári kar azon kérelme, melyben faiskolának helyiséget kér a városhoz kö­zeleső földterületén, a gazdasági szakosztály­nak adatott ki véleményadás végett. Az e gyű lésen tanácskozás alá vett tárgyak közül figye­lemre méltó eszmecserét ébresztett Farbaki Jó­zsef ur lelkész kérvénye, melyben a városi kép* viseletét a szegény sorsú iskolakötelesek némi részben leendő felruházására szólitja fel; hosszas vita utón a város 200 forintot szavazott meg e czélra. — A f. hó 19-én tartott képviseleti gyű­lés érdekesebb tárgyai a következők: 1) Pol­gármester jelenti a nagy kölcsön ügyében, hogy a bécsi osztrák nemzeti bankkal kötés eszkö­zölhető nem volt. E jelentésből kifolyólag a kölcsön-küldöttség sürgősen hivatik fel a leg­kedvezőbb és legsikerhezvezetőbb lépéseket megtenni e tekintetben. — 2) Bodnár István ügyvéd, mint csődválasztmányi elnök kérelme a jogügyi szakosztályhoz utasittatott vélemény adás végett. 3) Kállay András kérelme, mely ben a temető melletti földet haszonbérleni óhajtja 9 évre, azon oknál fogva nem teljesít tetett, mivel a városnak e helylyel már előre kitűzött oly czéljai vannak, melyeknek létesí­tése csak idő kérdése. 4) Glück Dávid város- házépitési vállalkozó a még hennlevő 600 fo­rintnyi pénzét kiadatni óhajtja, olvastatott ké­relme a tanács véleményével kapcsolatosan, melyből kisült, hogy a városházánál a roszépités miatt rövid időn 14000 frtnyi kár mutatkozik, a miért e kérelem nem teljesittetett. t Városunk főjegyzőjének néh. Jurányi Hugónak édesanyja, tiszt. Jurányi Sámuelné nincs többé. Kevés idő múltán követte szere­tett Hugóját az örök béke honába! A gyász- jelentés igy hangzik: Dr. Jurányi Lajos egye­temi tanár mint fia, Jurányi Amália mint le­ánya, Balczár István és neje szül. Jurányi Zsófia gyermekeikkel, Dióssy özv. Steinhübelné mint nővére, Steinhübel Adél férjezett br. Prattó Napoleonné és Lujza férjezett Steinhausz La- josné mint unokahugai, továbbá Jurányi Adolf és Miklós mint unokaöcscsei, mélyen szomoro­dott szívvel jelentik minden rokonok és isme­rősöknek, forrón szeretett édes anyjok, illetőleg nővére és nagynénjüknek tiszt. özv. J u r á nyi Sámuelné szül. Dióssy Karolina asszony­nak cső törtök f. 1874. évi nov. 12-én, reggeli 6 órakor, élte 68. évében történt gyászos ki­múlták A drága halottnak hült tetemei pénte­ken f. hó 13-án délutáni 4 órakor fognak a gyászlakban — Józsefváros, üllői-út 57. sz. a. (füvészkert) — az ágost. evang. vallásszertartás szerint beszenteltetni, s a kerepesi-ut melletti temetőben nyugalomra tétetni. — Béke ham­vainak 1 t Szunyoghy Lajos, egy idő óta városunk­ban lakó földbirtokos a 40-es években több esztendőkön keresztül Szabolcsmegye főmérnöke 48-ban egy ideig kormánybiztos meghalt, folyó hó 14-én tartatott meg végtisztességtétele Nyír­egyházán ref. szertartás szerint. — Béke po­raira. f Ugyan e napon (t. i. f. hó 14-én) d. u. tétettek örök nyugalomra egy sokat szenvedett ifjú nő és anyának Uray Teréznek, férje­zett Szathmáry Gusztávnénak drága felejthetet­len hamvai. A sok csapástól zaklatott ősz apának, férjnek, rokonoknak, s a résztvevő közönségnek zápor könnyei között ref. szertartás szerint. Nyugtassa a tisztes apa szivét ama gondolat: jobb ott, hol nincs szenvedés. Az elhunytra pedig mondjuk a költővel: „Lágyan borulj ó hant porára, Miként virágra fuvalom.“ — K. Vasárnap november 15-én Szigli­geti „Czigány“-át adták műkedvelőink harma­dik előadásul. Bátran elmerjük mondani, hogy Eszéky Emma k. a. (Rózsi) és Angyal Gyula ur (Zsiga czigány), ezen estének magasabb ér­téket kölcsönöztek játékaikkal. A kisasszony egyike a csinosabb színpadi alakoknak, kinek rokonszenves csengő hangja a szív gyöngédebb érzelmei, mint az indulatok erősebb kifejezé­sére egyiránt alkalmas. Voltak mozzanatai, melyeket a géniusz sugalmazott. Egyéniségének egész szeretetreméltóságában láttuk még az őrülési jelenetben is: semmi túlzás, keresettség; a fájdalmában megtört „menyasszonyt“ láttuk mindig magunk előtt, kinek zilált lelke sötét gondolataiból is ki-kitündökölt a szerelem me lengető sugára. Öltözete jellemző volt. Mellette Angyal urat illeti a legnagyobb dicséret. Ér­telmes előadása arról tanuskodék, hogy szere­pét mélyebben tanulmányozta. Különösen a nép­élet gondos megfigyelése által tűnt ki. Putz Jenny k. a. (Évi) kis szerepével is sok tapsot aratott. Kár, hogy kedves dalaival a rendező­ség annyira fösvénykedett, holott Nagy Sándor urat (Gyuri) nem kellett volna oly sokszor éne­keltetni. Ez egy gyakorlott énekesnek is sok lett volna. Különben Nagy urat is dicsé­ret illeti igyekezetéért. Gráf Juliska k. a. (Re­beka) szerep tudásával tűnt ki, a mi annál meglepőbb, mert, mint halljuk, csak az utolsó napokban folyamodtak hozzá. Jelentékenyen emelték a darab sikerét a mellékszereplők is mint Palicz Lenke, Kovács Erzsi, Nádassi Emma és Sexty Emma k. a. Eszéky Gyula, Maurer Károly, Kovács Károly, Mikecz József Homo- lay Gyula, Váczy Gyula, Velenczés István és Bartholomaeidesz K. urak. Előadás után rög tönzött tánczmulatság zárta be a kedélyes est­vét. Közönség e kedvezőtlen idő daczára is szép számmal volt. Még a vidékről is láttunk bár kedves leányt. — Figyelmeztetjük a t. műkedvelő tár sulatokat, hogy színdarabok lemásoltatását, disz letek, jelmezek, színpadi ékszerek, festékek szóval minden színpadi czikkek beszerzését leg nagyobb készséggel, jutányosán és gyorsan esz­közöljük. — Az első magyar színházi ügynök- bég. (Budapesten, Vasutcza 17 sz.) — A megye éjszaki részén, az úgynevezett Ipatkószögben nov. 11-én, d. u. 1—4 óra közt erősen havazott, akkor hirtelen esőre fordult, de másnap reggelre a föld és háztetők hóval lettek fedve. Ekkor a hó elolvadt s elkezdett az eső szakadatlanul esni és esett e tudósítás keltéig már négy napon keresztül, s bekövetkezett a Ti- szahátiakra azon időszak, midőn akarva, nem akarva otthon a suton kell ülniök. Most menjen valaki Zsurk, Benk vidékéről BeregvármegyébeJ ha tud, másként hanemha szárnyon. — Mándokon nov. 9-én ahoz értő jó mada­rak egy bolt feltörését kisérlették meg, de sze rencsétlenül. . . Milyen csalódás e sikertelenség szegényekre nézve! Mennyi sok mindenhez ju tottak volna — könnyű szerrel pénz nélkül, e kü­lönben is pénz-szük világban 1 De a könyörületet nem ösmerő boltos az ablak-rácsozatának kdfe- szitésére felébred s megzavarta kedvtöltésöket, Ekkor tovább álltak, de kevés idő múltával, me­gint visszakerültek, nagyon megtetszett nekik valami a boltban. Azonban a kereskedő — mint beszélik — ráduplázott, de eredménytelenül, és a jó madarak végkép eltűntek a korom-setét éj­szakában. *** Gyilkosság. Mogyorós és Eperjeske közt f. hó 9-re viradóra egy baltával meggyil­kolt ember találtatott. Kinézése mint a pász­toroké. Rajta szűr, gyolcs gatya. Bekötött szűre ujjábán úgy két itezényi tengeri, mi azt en­gedte sejteni, hogy nem járt igaz utón, roszba törte fejét, nem volt igaz paksussa. A hull- lához közel a dulakodás helyét, nyomait még reggel fel lehetett fedezni. Disznó nyomra is akadtak. Mindezek azt mutatták, hogy valami nem igaz jószágon kaptak össze a jó pajtások, s a ki ott maradt, az lett a vesztes fél. Élet­idejére nézve 30—32 évesnek látszott. Termete közép, arezszine szőke, haja sötét szőke. Két, valóban kondás tempóval ejtett vágás vetett vé­get életének. Egyiket balszemén kapta, mely fülét is kettémetszette, másikat koponyájának jobb kéz felőli részén. A kezén is látszott egy csontig hatolt karczolás, hihetőleg parirozás közben kapta. A jó pajtás, kivel hihetőleg el­indult, eltűnt nyom nélkül. A megtalált hulla a j.-orvos látleletezése után eltemettetett. Meghívás. „A kis-várdavidéki ref. tani tó-egylet“ tagjait felhívom, hogy a f. évi decz. 10-én, Kis-Várdán, a ref. tanitói la­kon d. e. 9 órakor tartandó gyűlésen megje­lenni szíveskedjenek. A gyűlés tanácskozásának főbb tárgyai: 1. Az e. megyei bizottság által javasolt alapszabályok átnézése s viszonyaink­hoz alkalmazása, vagy eshetőleg uj alapszabá­lyok készítése. 2. A métermértékek ismertetése Arokháti Sándor komorói tanító által. 3. Szám­tani gyakorlati előadás Pásztor József kis-vár- dai tanító által. 4. óra- és leczkerend s a tan­könyvek fölötti eszmecsere, s több egyleti ügyek. Eperjeskén 1874. Nov. 14. Görömbei Péter, egyleti elnök. (1) Megtörtént biz az a különös história Kéken Szabolcsmegyében, a mi nem sok bo­korban esik meg. A kéki ref. egyház ezelőtt egy évvel nagy lelkesültséggel buzgott a köz­ségi iskola felállítása mellett; azonban, bár már helyiséget is vásároltak az iskola részére, mi hamar kihűlt a lelkesedés lángja. Az iskola szűk, nyomorult helyiség, azt mindenáron meg kell változtatni I Mit tesznek tehát a bölcs elöljárók?! Az aggott szegény lelkészt, ijeszt­getésekkel s fenyegetésekkel rá veszik, hojjy költözzék át az iskolaházba, a maga lakát ádjá át az iskolának! És a szegény agg lelkész oda dobatik egy büzhödt nyomorult viskóba! Ez ellen felszólalni kötelesség a humanismus ér­dekében, de hisszük, hogy beleszól e dologba az egyházmegye is, mihelyest tudomással birand róla, nem engedheti, hogy az egyháznak oly régi elaggott szolgájával igy bánjanak. — Ad­dig várjunk türelemmel! (Beküldetett.) * Jótékonyság. Blahunka Amália férjezett Holzmeuerné urhölgy megajándékozta a városi kórházat 4 pokróczczal, 2 paplannal, 6 párná­val. Követésre méltó nemes példa, különösen, ha sok áldozatok árán is egyszerűen berende­zett városi kórházunkra tekintünk. Vajha buz- ditólag hatna nevezett úrnő nemesszivüsége, s többen is akadnának, kik a nyomor enyhítésére szánt eme közintézetet áldozataikkal segélnék és gyámolitanák. * A postatisztek és az Orosi-utcza vilá­gosságot kértek és azt meg is kapták a kép­viselettől — egy éjjeli lámpa képében! Erre nézve véleményünk szerint sokkal helyesebb volna újra rendezni az éjjeli világítási ügyet. Mert városunk lámpásai csak növelik a homá­lyosságot. Minden lámpa közbe még legalább egyet kellene felállittatni I Szóval több vilá­gosságot ; — Hallatlan zsarolást követ a nyíregy­házai fiakkereseknek egyrésze! A városban egyik utczáról a másikra lett elszállításért egy forintnak alatta még csak tudni sem akarnak és ha az ember felszólal vagy dij szabványt kér, még nekik áll feljebb, de nincs az nálok! Min­den csekélységért, kivált elfoglalt ember a ka­pitányi hivatalba nem szaladhat, de hiába is menne a hivatalos órákon kívül. Azért felkér­jük a kapitányi hivatalt, tartasson közegei által szigorú rendet a fiakkeresek felett. (Beküldetett.) (!) Vettük a „Magyarnyelv őr“ XI. füzetét következő tartalommal: Az ikes ragozás kérdése. Szarvas. — írva van, lett, volt. Barkász. — A „nő né“ használata. Toppler. — Balásfi magyar­sága. Király. — Nyelvemlékbeli szók. Lőrincz. — Adatok a nyelvújítás történetéhez. Fischer. — Iker szók. Zibirinyi. — A magyar nyelv az egy­házi szószéken. Kőrész. — Nyelvtudományféle. Szarvas. — Helyreigazítások, magyarázatok. Szarvas Gábor. — Kérdések és feleletek. — Vá­laszok. Bodor. Fischer. Sonnenthal, Hamary. — Népnyelvhagyományok. 1) Elbeszélések. Simonyi. 2) Szólásmódok. Felméri. Tóth. Vozári. 3) Babo­nák. Vozári. 4)Betlehemes vers. Ralovick1 5) Nép­mesék. Fischer. 6) Találós mesék. Markovics. 7) Névnapi köszöntő. Bakosé. 8) Lakodalmi köszöntő. Gyulai. 9) Bakter-kiáltások. Béler. 10) Gyermek- játékok. Bakoss. Papp. A. Turcsányi. 11) Tájszók. Zsoldos. Borcsa. Veres Imre. 12) Katonai szók. Lehr. 13) Családnevek. Ballagi. 14) Gúnynevek. Ágai. 15) Állatnevek. Szűcs. 16) Helynevek. Witt- mann. 17) Népdalok. Zsoldos. R. Horváth. — Üzeneteink. —- A nyelvtörténeti szótár mun­kásaihoz. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál nov. hó 14-én bejegyzett terményárak. Piaczi ár. Kereskedési ár. 100 köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 3.80—3 35 80—80 „ 0.00—0.00 3.45—8.65 Búza „ 0.00—0.00 8.60—4.30 00 00 1 00 CD 0. 00—0.00 Árpa . . • 2.40-2.60 Zab . . . 1.60—1.75 Tengeri 2 30—2.40 Köles . . 2.75-3.00 Bab, tiszta fehér 6.00—6.25 Bükköny . . 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . 4.25—4.50 Gomborka 0.00—0.00 Kendermag -. 0.00—0.00 Mák . . 0.00—OÓO Napraforgó olaj . Szesz 30/m iteze 1600—1700 18‘A 18 17'/, Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. I i 111 é ff Arlejtési hirdetmény. Szabolcsmegye 1875-ik évi következő irodai szükségletének beszerzése czéljából u. m. Miniszter papír 16 rizma, irodai 128 rizma, nagy médián 6 rizma, boríték 15 rizma, nyom­dai 80 rizma, fekete Írón 200 darab, színes irón 200 darab, réztoll 104 doboz, spanyol vi­asz 98 <9, fehér spárga 34 9, szürke Bpárga 24 <ft Gumi elasticum 40 darab, toll szár 222 darab, Carmin tenta 18 üveg, fekete tenta 300 iteze. pecsét máz 22 üveg, pecsét ostya 8000 da­rab, varró selyem 6 lat f. évi deczember hó 10-én d. e. 10 órakor N-kállóban a megye ház kistermében árlejtés fog tartatni, melyre is a vállalkozni kívánók 10o/° bánom pénz letétele mellett ezennel meghivatnak, zárt ajánlatok az az árlejtés megkezdéséig elfogadtatnak. Az árverési feltételek az iktató hivatalba mindenkor megtekinthetők. — N-kálló, 1874. November 19. (1-) Bonis Barnabás. alispán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom