Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)
1993-10-27 / 17. szám
SZABAD ŰJSÁG 1993. október 27. Itthon Dicstelen világcsúcs, A múlt hét úgyszólván mindenkit érintő eseménye az ezerkoronások hirtelen elhatározott, rosszul előkészített, sok bosszúsággal járó kivonása volt a forgalomból. Bankárok szerint állítólag ez volt az eddigi leggyorsabban lebonyolított bankjegycsere a pénzbeváltások történetében. Kiváltó okát csak találgathatjuk, hivatalos magyarázatot, ígérte a kormányelnök, az akció kezdetétől számított 14 napon belül kapunk. Addig marad, hogy talán azért volt a rohamszerű csere, mert külföldről hatalmas (8 milliárdos) összegben akartak jól sikerült hamisított bélyegekkel ellátott ezres bankókat becsempészni, illetve Kelet-Szlovákiában 2000 hamis ezerkoronás került forgalomba, esetleg az állam újra tudni akarta, mennyi pénzünk van... Kicsit sok a bizonytalanság, mint ahogy a lakosság tűrőképességét próbára tevő pénzbonyodalom is. Figyelemelterelő cirkusz? Felügyeleti, nyomozói tehetetlenség? Maffiák támadása? Várjuk a rejtély kulcsát, a megokoló magyarázatot. Noha október 23-tól már nem érvényesek, november 5-ig a bankokban még felváltják kisebb címletekre a felülbélyegzett ezerkoronás bankjegyeket. Akik mindkét határidőt komoly ok miatt elmulasztják, írásban még 1994. február végéig kérhetik a nemzeti banktól ezreseik becserélését. Miről tárgyalt a parlament? Egy héttel a parlament botrányosan végződött 22. ülésszaka után, a múlt hét szerdáján kezdetét vette a 23. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt között létrejött koalíciós szerződés kedden történt aláírását követően a kormányzó mozgalom képviselői megnövekedett önbizalommal foglaltak helyet a tanácsteremben. A parlament törvényt hozott az államigazgatási szervek fogyasztóvédelmi illetékességéről A rég várt törvény kiterjeszti a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség hatáskörét mindenfajta szolgáltatás ellenőrzésére és arra is, hogy ismétlődő fogyasztókárosítás esetén javaslatot tegyen a vétkesek iparengedélyének bevonására Az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról szóló törvényjavaslat elfogadása után (a felsorolással más helyen foglalkozunk), amely egyébként 1994. január 1-jén lép hatályba, a parlament a Munka Törvénykönyvét módosította. A munkaadó szervezet megszűnése esetén a munkáltató a törvénykönyvben felsorolt formák valamelyikének alkalmazásával szüntetheti meg a munkaviszonyt, és végkielégítést fizet. A módosítás érinti a készültségi szolgálat díjazását, valamint a munkabaleset és foglalkozási betegség miatt keletkezett jövedelemkiesést, illetve a halál esetén járó kártalanítást is. Az egyszeri kártalanítás összegét gyermek részére 8000-ről 12 000-re, házastárs vagy szülők részére 5000-ről 7500-ra emelték. A továbbiakban oktatási intézményekről és az állami vagyon kezeléséről szóló törvénytervezeteket hagyott jóvá a parlament. Megszavazta a létminimum összegének és a háztartások fenntartási költségeinek emeléséről előterjesztett törvényjavaslatot. A létminimum összege életkortól függően az eddigi 900-1300 korona helyett 1010-1460 korona lesz, a háztartások fenntartási költsége pedig a családtagok számának megfelelően az eddigi 500-950 korona helyett 630-1190 korona. A nemzeti bank kormányzója Szlovákia első félévi pénzügyi helyzetéről tájékoztatta a parlamentet. Július elsején az ország külföldi adóssága 1,635 milliárd amerikai dollár volt, a kereskedelmi szervezetek adósságával együtt 2,322 milliárd USD. A nemzeti bank valutatartaléka ugyanakkor 7,383 milliárd korona értékű volt, megközelítőleg négy és fél milliárddal kevesebb, mint januárban. A kereskedelmi bankok az első félévben 246,4 milliárd korona hitelt folyósítottak a vállalkozóknak és a lakosságnak Az idei infláció az év végéig elérheti a 25-30 százalékot. (A parlament mezőgazdasági vonatkozású tárgyalásairól más helyen számolunk be.) Az első fordulóban Feldek nyert A közel egy évig húzódó Slobodník—Feldek perben végre ítélet született a Pozsonyi Városi Bíróságon. Dr. Mária Sramková tanácselnök elutasította Du- San Slobodník keresetét, amelyben azért perelte be Lubomír Feldeket, mert az többször is hangot adott véleményének: fasiszta múltú személy nem lehet egy demokratikus ország minisztere A bíróság egyben a perköltségek megtérítésére kötelezte Slobodníkot. Az utolsó tárgyaláson Feldek védte azt a jogát, hogy mint állampolgár bírálhassa a minisztert, és közölte, ragaszkodik eredeti kijelentéséhez. Vélekedését arra a tényre alapozza, hogy Slobodník tagja volt a Hlinka Ifjúság nevű szervezetnek, és részt vett a náci tisztek vezette sekulei diverzánsképző tanfolyamon. A felperes azzal érvelt, hogy csak formálisan volt tagja a Hlinka Ifjúságnak. Jogi képviselője, dr. Blaha (akiről tudni vélik, hogy Colotka miniszterelnöksége idején kormányhivatali titkárságvezető volt) azzal érvelt, hogy a perben egy fiatal fiú hamis rágalmazásáról és nem a miniszter bírálatáról van szó. Blaha szerint a miniszter rágalmazásával Feldek egész Szlovákiának kárt okozott. Elégtételként 250 000 koronát követelt, amelyet a felperes majd jótékonysági célra fordít. Feldek ügyvédje, dr. Valko azt állította, hogy a sekulei tanfolyamon Slobodník csak önkéntes jelentkezőként vagy mint a Hlinka Ifjúság tagja vehetett részt. A bíróság döntése sokak számára meglepetésként hatott, hiszen feltételezhető volt, hogy az új szlovák államhatalom egyik eminens képviselője nem veszíthet a „föderáció-szimpatizáns” költővel szemben. Mégis megtörtént. Persze Slobodník nyomban kijelentette: fellebbezni fog Döntsön a felsőbb fokú független bíróság! Parlament vagy egyesülés? Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki az a nemrégi kezdeményezés, hogy a dél-szlovákiai képviselők és polgármesterek egyesülést alakítsanak, majd vezetőségként mintegy 100 tagú szenátust válasszanak. A regionális szervezetként működő egyesülés célja Dél-Szlovákia gazdasági életének fellendítése, és a felmerülő problémák megoldásának közös meghatározása lenne. Az egyesülésnek egyébként nemcsak magyar képviselők lennének a tagjai. A kezdeményezésre a szlovák közvélemény is felfigyelt, és mint a magyar indítványokkal kapcsolatban már „megszokhattuk", ezúttal sem fukarkodott az elmarasztaló szavakkal. Nemtetszését nyilvánította például Frantiáek Mikloéko, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke is. Bugár Béla, az MKDM elnöke nyomban visszautasította Mikloíkónak azt az állítását, amely szerint a magyar kereszténydemokraták is támogatnák egy magyar parlament létrehozását. Mint Bugár elmondta, az MKDM-nek tudomása van róla, hogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők egy koordináló szervezet létrehozását szorgalmazzák, amely a gazdasági és szociális együttműködést, valamint az ehhez szükséges közös álláspontok egyeztetését lenne hivatott elősegíteni. Idővel a kezdeményezést a Csallóközi Városok és Falvak Társulata vállalta fel olyképpen, hogy szorgalmazza a dél-szlovákiai választott képviselők (köztük a parlamenti képviselők) és polgármesterek nagygyűlésének megrendezését. Itt hoznák létre a nagygyűlés résztvevőinek szervezetét azzal a céllal, hogy gazdasági, szakmai és politikai segítséget nyújtson az önkormányzati munkában Duray Miklós, az Együttélés elnöke kifejtette: az MKDM és az Együttélés között megegyezés született abban, hogy támogatják a Csallóközi Régió kezdeményezését a magyar képviselők országos közgyűlésének összehívására. A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint az MPP támogat minden olyan polgári kezdeményezést, amely a civil társadalom felé vezet, s lehetővé teszi a dél-szlovákiai lakosság, pontosabban a magyarok érdekeinek az eddiginél jobb képviseletét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szóban forgó kezdeményezésbe az MPP- t nem vonták be. A párt tagjai sorából kikerült és az ötlet körül bábáskodó polgármesterek magánszemélyként vesznek részt a kezdeményezésben. Mindettől függetlenül az MPP is szükségesnek tartja az önkormányzati munka egybehangolását Dél-Szlovákiában. Az elnökök nyilatkozatait olvasva, hallgatva azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy ismét elkezdtünk valamint, bizonyosan jót és hasznosat, de újra kellő megfontoltság, egyeztetés és összefogás nélkül (sz) Nem szerelemből született érdekházasság (Folytatás az 1. oldalról) ről beszélnek a koalíció kapcsán, azonban az eddigi gyakorlat, valamint a parlamenti matematika másra enged következtetni. Az egyéni ambíciók megvalósítása miatti kormánypárttá válás számos esetben szavazattöbbséget eredményez, ám politikai naivitás azt képzelni, hogy a koalíció gyengébb pártjának érdemleges beleszólása lesz a kulcsfontosságú dolgok irányításába. Bárhogyan alakul is át a kormány, az biztos: a szlovákiai magyarok irányában lényeges (kedvező) változás nem várható. A belpolitikai szempontból fontosnak tűnő manőver külügyi vonatkozsait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az eddigi, nem éppen kedvező Szlovákiakép további romlása várható, hiszen köztudomású, hogy az SZNP azon szárnyának képviselőivel egyezett meg először a DSZM, amelynek politikai irányvonala a nemzeti arculat markánsabbá tételét tartja fontosnak. A Cernák-szárny hívei egyértelmű vereséget szenvedtek, bár ezt igyekeznek palástolni. A koalíció megkötésével ők s velük együtt az egész párt politikai kényszerpályára került. A. NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke Igazán nem meglepetés, egyik pártnak sem volt más reális lehetősége. Meíiarék elveszítették parlamenti majdnem többségüket, aminek következtében a parlamentben az ellenzék folyamatosan blokkolni kezdte a kormány beterjesztéseit. Ez a helyzet a kormány bukását vetítette előre. Más lehetséges következményként pedig Meőiar pártjának további belső bomlását. Itt sietett Meőiarék segítségére a Szlovák Nemzeti Párt radikálisainak szárnya, akik a józanabb Cérnák elnököt kiszorítva felajánlották a koalíciót. A lehetséges következmények? A kormánynak meg lesz az egyszerű törvényekhez a szükséges parlamenti támogatása. Azzal csak azok a kormánytörekvések lesznek megvalósíthatók, amelyekkel az SZNP is egyetért. Ezzel az SZNP állandóan sakkban tarthatja Meőiart és a DSZM-et. Azért, hogy Meőiar a kormány számára fontos törvényeket a parlamentben megszavaztathassa (költségvetési törvény, a restriktiv szociális törvények, a tv-t, rádiót ellenőrzés alá vonó intézkedések stb ), folyamatosan engedményeket kell tennie az SZNP-nek. Hogy miről lehet szó, arra az SZNP eddigi magatartásából jól lehet következtetni. Várható a politikai és gazdasági élet további nacionalizása, a köztársaság érdekeinek védelmére hozandó törvény benyújtása. Ezeknek a törekvéseknek növekvő Csehország-, Magyarország- és magyar kisebbség ellenes élük lesz A kormányzati törekvések további nacionalizálásának és várhatóan antidemokratikus váltásának köszönhetően tovább fokozódik majd Szlovákia nemzetközi elszigetelődése és ellehetetlenülése. Ennek ellenére mégis mérsékelten derülátó vagyok, mert éppen ezek a folyamatok gyorsíthatják fel Szlovákiában Meőiarék országosának bukását. S ezzel összefüggésben is nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar politikai pártok mielőbb kezdjék meg közös felkészülésüket a minden valószínűség szerint bekövetkező előrehozott parlamenti választásokra. POPÉLY GYULA, a Magyar Néppárt elnöke A DSZM és az SZNP koalícióra lépését olyan „érdekházasságnak" tartom, amelyben nyoma sincs a „szerelemnek", de még a kölcsönös szimpátiának sem. Persze, azért az ilyenfajta „érdekházasságok” is működőképesek lehetnek, legalábbis egy bizonyos ideig mindenképpen. Ha másra nem is, arra feltétlenül alkalmasnak bizonyul majd ez a koalíció, hogy pár hónappal meghosszabbítsa a jelenlegi hatalmi garnitúra birtokon belül maradását. Megítélésem szerint két-három hónap elteltével számíthatunk az első komoly válságtünetek felszínre törésére, mivel ez a koalíció semmiképpen sem lesz képes megnyugtató módon konszolidálni Szlovákia belső gazdasági, társadalmi és nemzetiségi problémáit, hogy a hatalom külföldi szalonképességének megteremtéséről ne is beszéljek. Nekünk magyaroknak számítanunk kell a „mély” szlovák nemzeti vonal fokozottabb érvényesülésével, be kell tehát rendezkednünk egy szorosabb összetartásra, és minden rendelkezésünkre álló módon keresnünk kell az együttműködés lehetőségét a szlovákság józanabbul gondolkodó, irányunkban nagyobb toleranciát tanúsító rétegeivel. Leszavazás nem lesz (Folytatás az 1. oldalról) Már az első ülésen több fontos ajánlás született. A testület indítványozta, dolgozzák ki a Szlovákiában számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállásának koncepcióját. 1989 óta egyetlen kormánynak sem volt átfogó és konkrét kisebbségi politikája. A nemzetiségi kérdéssel legfeljebb a kormányprogramok foglalkoztak érintőlegesen, több-kevesebb hézagossággal. A testület azt javasolja a köztársasági elnöknek, kezdeményezze a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogi helyzetét meghatározó alkotmánytörvény, illetve törvény vagy törvények kidolgozását, mégpedig az Európa Tanács emberi jogi és nemzetiségvédelmi dokumentumai alapján. A kormány nemzetiségi tanácsa helyett, amely nem tölti be szerepét, Dobos László a nemzetiségek tanácsának létrehozását javasolta, amelyben (az 1968—69-ben működött testülethez hasonlóan) minden kisebbség képviselői helyet kapnának, és vezetője — kellőképpen rangosítva az intézményt — miniszter vagy államtitkár lenne. Ez az elképzelés megfelel azoknak a törekvéseknek, amelyek Tizenhárom szabadnap A szlovák parlament a múlt héten döntést hozott az államünnepekről, valamint a munkaszüneti napokról. E szerint évente négy államünnep lesz; január 1 -je, a Szlovák Köztársaság megalakulásának ünnepe: július 5-e, Cirill és Metód ünnepe; augusztus 29-e, a szlovák nemzeti felkelés ünnepe; valamint szeptember 1 -je, a szlovák alkotmány napja. Munkaszüneti napokká nyilvánították január 6-át, Háromkirályok ünnepét, nagypénteket és húsvéthétfőt, valamint május 1-jét Ezentúl szeptember 15-e, a Hétfájdalmú Szüzanya ünnepe és november 1 -je, mindenszentek napja is szabadnap lesz. Természetesen karácsonykor, azaz december 24, 25 és 26-án sem dolgozunk majd. A felsorolt munkaszüneti napokon kívül több emléknap is lesz az esztendőben, amelyek zömmel a szlovák történelmi eseményekre emlékeztetnek. Ilyen napok lesznek: március 25. (az emberi jogok napja), április 13. (az üldözöttek napja), május 8. (a győzelem napja), június 7. (a szlovák nemzet memoranduma), július 17. (a szuverenitási nyilatkozat), augusztus 4. (Stefánik halála), július 5. (a határon túli szlovákok napja), október 6. (duklai harcok), október 27. (a őernovai tragédia), október 31. (a reformáció napja), november 17. (a totalitarizmus elleni harc napja). (vj) szerint egy kormány melletti sóhivatal helyett nemzetiségi minisztériumra vagy olyan intézményre van szükség, amely felöleli a nemzetiségek ügyeit, gondjait, és intézkedni tud megoldásukért. Ajánlás született a beneái dekrétumokkal kapcsolatban is: történészekből és jogászokból alakuljon bizottság, amely a köztársasági elnök kezdeményezésére ezt a témát a szlovákiai politikai élet nagyasztalára teszi. A választási törvényt Dobos László úgy javasolta módosítani, hogy a parlamentbe jutás küszöbének számító 5 száza-A Szlovákiai Földművesek Pártja hagyományos havi sajtótájékoztatóját az elmúlt héten is közösen tartotta a Földművesek Mozgalmával. Jelezve ezzel, hogy a földművesek és a falu érdekében kifejtett tevékenységüket folyamatosan egyeztetik, s a jövőben közösen lépnek fel. A párt és a mozgalom elnöke egyaránt fontosnak tartja, hogy a parlamentben zöldet kapott „zöld jelentésben" lefektetett határozatokat a kormány feladatként kezelje. Ezek az igények azt a minimumot jelentik, ami a mezőgazdaság számára lehetővé teszi válságának túlélését A párt és a mozgalom is támogatja az állami gazdaságok és más mezőgazdasági vállalatok, valamint szolgáltatás következetes privatizációját. Fontos és szükséges, hogy a privatizálandó mezőgazdasági élelmiszeripari üzemekben, elsősorban a húskombinátokban és a tejüzemekben a mezőgazdasági alaptevékenységet folytató üzemek részesedést szerezzenek, részvényesekké váljanak. Ameddig a mezőgazdasági üzemek nem lesznek részvényesek, addig a termelők és a feldolgozók érdekel(Folytatás az 1. oldalról) meggyőződésünk, hogy a Romániában és a Szlovákiában élő magyarságnak ellenségként való beállítása az egész térség számára veszélyes és elfogadhatatlan. Elutasítunk minden vádat, amellyel a magyar nemzeti közösséget államellenességgel rágalmazzák, azon törekvései miatt, hogy közösségi és önkormányzati jogait kívánja kivívni. Fontosnak tartjuk, hogy mind Románia, mind Szlovákia teljes értékű tagja legyen az európai államok együttműködési szervezeteinek és az európai nemzetek közösségének, aminek első lépése a két ország Európa tanácsbeli tagsága. Nyugtalanító jelnek tekintjük viszont, hogy mindkét országlékot a kisebbségek vonatkozásában 3 százalékra csökkentsék. Ugyancsak a köztársasági elnök figyelmébe ajánlotta, hogy nem lehet minden kisebbséget azonos szinten minősíteni, illetve kezelni. A létszámbeli eltérések ugyanis igényt és bánásmódot meghatározó tényezők. A tulajdonképpen programozónak szánt első ülés után a testület november 8-án tartja következő összejövetelét, amelyen már a kisebbségi autonómia nagy tétele is napirendre kerül, igazán próbára téve szándékot, hajlandóságot és erényt, amellyel a nemzetiségi tanácsadók munkához láttak. A laktanyaudvari fegyvergyakorlatok után így hamar jön az éleslövészet. (Szó) lentétei áthidalhatatlanok. Ezt a tej felvásárlása is bizonyítja. A tejüzemek igyekeznek a tej lehető legnagyobb hányadát a második, sőt a harmadik minőségi osztályba sorolni, hogy a termelőknek minél kevesebbet fizethessenek, tejtermékeiket viszont kivétel nélkül kiváló minőségi osztályban, ugyanazon a magas áron adják el. Pavel Delinga és Jozef Klein elnök is bírálta az állam dotációs politikáját. A pénzkeret beszükítése után a hétmilliárd korona a mezőgazdaságot nem menti meg, s félő, hogy a jövőben — drágán — már nemcsak a gabonát kell majd külföldön vásárolni. A behozatal kapcsán merült fel a piacvédelem, amely szintén megoldatlan kérdés. A kereskedők — mert tehetik — olyan mezőgazdasági termékeket is behoznak az országba, amelyekből idehaza elég termett, s ezzel a hazai termesztőket teszik tönkre Ezt még az Európai Közösséghez való csatlakozás árán sem szabad megengedni, s ha nehezíti a hazai termelők, földművesek helyzetét, akkor még a vámuniót is mérlegre kell tenni. A földművesek érdeke ugyanis mindenek felett áll. -efban az Európa Tanácsba való felvételkor megszabott feltételek teljesítése kapcsán felelős politikusok kétségbe vonják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének dokumentumaiban lefektetett elvek, ajánlások és kötelezettségek érvényességét, ezt az előzőleg kinyilvánított törekvésekkel ellentétes magatartásnak tartjuk. Az európai integráció előmozdítása és térségünkre való kiterjesztése érdekében sürgetjük, hogy a Kárpát-medence nemzetei teremtsék meg az új politikai kapcsolatok feltételeit. A romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ és a szlovákiai magyar nemzeti közösség többségét képviselő Együttélés ennek a politikának az elkötelezettje. Ahogy a földművesek pártja és mozgalma látja A Kárpát-medence nemzetei...
