Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)

1993-08-25 / 8. szám

1993. augusztus 25• sz. SZABAD ÚJSÁG „A Kodály-módszer él és igazolja önmagát” Beszélgetés Smuta Attilával, a kecskeméti Kodály-iskola énektanárával Smuta Attila a Samaria Régi Zenei Napok keretében rendezett nyári zenei tábor karének-előadójaként nem először jár Somorján. A mesterkurzusok egyikén a Kodály-módszer segítségével idén is énekre tanította a gyerekeket. A lelkes zenepedagógust itteni ta­pasztalatairól kérdeztük. — A Kodály-módszer nálunk sajnos nem tekinthető általánosan elterjedt módszernek, és a zeneoktatás szín­vonala is messze elmarad a magyar­­országi mögött. Smuta Attila mivel érkezett hozzánk és mit szeretne átad­ni a tábor résztvevőinek? — Elsősorban a gyerekeknek sze­retnék valamit nyújtani, hiszen a tá­bor a gyerekekért van. Ez a tíz nap egyszerre sok is meg kevés is. Ahhoz kevés, hogy az ember a gyerekek ze­nei világát teljesen átalakítsa, ahhoz azonban elég, hogy egy olyan utat mutasson nekik, amely legalábbis gondolkodóba ejtheti őket, és hogyha mindez élménnyel társul — ami a legfontosabb —, akkor döntően befo­lyásolhatja későbbi „zenei életüket". — Mit tapasztalt, nálunk mennyire ismerik a gyerekek a Kodály-mód­szer t? — A visszajelzések azt mutatják, hogy ha a Kodáíy-módszeren a szolmi­­zációt értjük — ami természetesen nem helyes —, akkor azt kell mondjam, a gyerekek tudnak róla, használni azon­ban nem tudják. A Kodály-módszerről azt feltétlenül el kell mondani, hogy „Allah — rajta kívül nincs más isten — az élő, a magában létező. Nem vesz rajta erőt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a föl­dön van. I ajon (az égi lények között) ki az, aki engedélye nélkül közbenjár­hatna nála (a Feltámadás Napján?). Tudja azt, ami előtte van, és azt, ami mögötte van. Ok azonban nem fog­nak föl semmit az ő tudásából, kivéve azt, amit ő akar. Trónusa átöleli az eget és a földet Az arab irodalom szent könyve a Korán, amelynek friss magyarításá­ból idéztünk, nem egy országnak az irodalma, különösen nem manapság, ám nem volt az a régebbi századok­ban sem. A klasszikus arab irodalom arabok és nem arabok arab nyelven írt irodalma, amely a VI. és a XIX. század között keletkezett. Egy-egy korszakban igen magas fejlődési fo­kot ért el. más korszakokban leha­nyatlott szinte a törzsi világ színvo­nalára. A legfényesebb kora az arab mű­velődésnek a IX-X-XI. század, az a korszak, amelyben az arab filozófia legnagyobbjai (Avicenna, Averroes) nem korlátozódik a szolmizációra. A Kodály-módszert én alapvetően egy filozófiaként fogom fel, amelynek az a lényege, hogy a gyereket a zenén keresztül és a zenével neveljük. Kodály ezt olyan megközelítésbe tette, ami azt hiszem, a legtermészetesebb: a gyerek zenei nevelését a korai gyermekkorban kell elkezdeni, abban a zenei közegben, amit ismer. Kodály a gyermekdalok vi­lágából és a népdalok világából indult el. Az a kettő a gyermek abszolút ter­mészetes közege, amelyen keresztül az út a műzene világába vezet. Ehhez tulajdonképpen eszköz és segítség — hangsúlyozom: csak eszköz — a szolmizáció. A táborban résztvevő gyerekek számára ezt a világot pró­bálom megnyitni, remélem, sikerrel. Azok közül, akik tavaly itt voltak, nagyon sokan idén is eljöttek, s ez számomra jelzésértékű. Függetlenül a Kodály-módszertöi, az. amit csiná­lunk. úgy tűnik, hogy jó — és ez szá­munkra a legfontosabb. — Hogyan folytatható mindez a táboron kívül, ha a zenével való ef­fajta ismerkedés intézményesen nem adatik meg? éltek, azok a filozófusok, akik évezredes csönd után újra fölfedezték a görög filozófiát, főként Arisztote­lészt, akinek gondolatai végül is arab közvetítéssel jutottak vissza Európá­ba, s váltak a modern gondolkodás alappilléreivé. Mindennek pedig, a fényes arab művelődésnek alapkönyve, az egész arab világ, mi több, az egész iszlám legjelentősebb alkotása a Korán. Ti hívőkI Ne fogadjátok apáito­kat és testvéreiteket testvérbarátok­nak, ha azok többre tartják a hitet­lenséget a hitnél! Akik közöttetek testvérbarátnak fogadják őket — azok a vétkesek. Mondó: Ha atyáitok és fivéreitek és testvéreitek és felesé­geitek és nemzetségetek és javaitok, melyekre szert tettetek, és a kalmár­kodásnak, amelynek félitek a pangá­sát. és hajlékaitok, amelyekben gyö­nyörűségeiteket őrzitek kedvesebbek nektek Allahnál és az ő küldötténél és az ő útján való hadakozásnál, akkor várakozzatok, amíg Allah nem jön a parancsával. Allah nem vezeti az igaz útra a bűnös népet ". Gondolom, aligha szorul bizo­— Tanácsot adni rendkívül nehéz. Mi egy kicsit felborítottuk a kurzus­nak a menetrendjét, mert túl azon, hogy kórusművket éneklünk. a gye­rekek részéről már az első napon ha­tározott igény mutatkozott a zenei írás-olvasás elsajátítására. Ezért mindjár beiktattunk egy foglalkozást a szolmizáció gyakorlására. Kodály nagy álma volt, hogy az egész ország elsajátítsa a zenei írást­­olvasát, ugyanúgy mint a betűvetést és az olvasást. Katarzis-élményt nyújtó segítséget jelentenek ehhez azok a gyermek-, női-, valamint ve­gyeskarra írt kórusmüvei, amelyeket széles körben ismer az egész világ, ugyanakkor a zenei írás-olvasás elsajá­tításához külön kis kompozíciókat ké­szített — nem merem őket gyakor­latoknak vagy szolfézsgyakorlatoknak nevezni, mert azokon messze túlmutat­nak, önálló kis remekek, s tulajdonkép­pen az lenne a jó, ha a gyerekek ezek­hez hozzájutnának. Magyarországon kiváló pedagógusoknak jelentek meg a Kodály-módszerről munkái: Szönyi Erzsébetnek. Legányné Hegyi Erzsé­betnek, Szabó Helgának — elvileg tehát van lehetőség, persze az is kell, hogy egy jó szakember irányítsa a gyerekeket, aki a Kodály-módszert ismeri. — Más országokban is volt már alkalma népszerűsíteni a Kodály­­módszert? — A kórusokkal — tudniillik a kecskeméti Kodály-iskolában és a Tanítóképző Főiskolán is tanítok —■, elég sűrűn járunk külföldre, s ilyen­kor gyakran felkérnek arra, hogy a Kodály-módszerről beszéljek, illetve hogy a kórus közreműködésével de­monstráljam, mit „tud” ez a módszer. Franciaországban és Németországban is — például Tübingenben — „szo­rult helyzetbe" került a kórus, amikor egy solcfös tanári gárda előtt szere­pelt: egy teljesen ismeretlen, ötszóla­mú Palestrina-motettét kapott kézhez ott helyben, aminek többek között az volt az érdekessége, hogy nem a szokványos mohban vagy dúrbán íródott, hanem egy régi egyházi hangnemben, ráadásul ütemvonalak nélkül, a régi lejegyzés szerint. A gyerekek gyakorlatilag első látásra hibátlanul leénekelték a dallamot, s a szakemberek pontosan tudták, hogy nyitásra, mennyire fontos az iszlám, következésképpen az iszlám szent könyvének, a Koránnak az ismerete, különösképpen napjainkban, az öböl­háborúk. Líbia és Libanon, Irak és Irán, a palesztin-zsidó viszály, legú­jabban pedig a volt Szovjetunió kö­zép-ázsiai. mohamedán hitű államai, s mindenekelőtt a boszniai és herce­govinál vérfürdő korában. Ez vezet­hette, túl a Korán művelődéstörténeti értékén a Helikon kiadót s a fordító Simon Róbertét is, amikor eldöntöt­ték. hogy végre magyarul is hozzá­férhetővé teszik Mohamed kinyilat­koztatását. Ráadásul egy vaskos kie­gészítő kötettel megtoldva. Ennek szerzője ugyancsak az arab nyelvek fáradhatatlan kutatója, Simon Róbert. Ennek a műnek a címe pedig: A Ko­rán világa. „Az iszlám kialakulása a legszo­rosabban összefügg a késő antik, és a kora középkori világtörténelem szinte minden lényeges mozzanatával, ugyanakkor a kívülről kapott hatáso­kat, anyagi, intézményes és kulturális elemeket a lehető legönállóbban használja föl, s hoz létre valami o­­lyan, fejlődésre nyitott és folytonos megújulásra képes társadalmi inte­grációs sémát, amelynek a vitalitása ma is bámulatba ejti a szemlélőt. Nézzük meg ennek az okát, tehát a keletkezés körülményeit — írja Si­mon ”A Korán világa" utószavában, s nekivág a Korán elemzésének. Sorról sorra, szúráról szúrára ma­gyarázza végig a szó szoros értel­mében az egész Koránt, hisz e ma­gyarázatok tomusza (kötete) jó száz oldallal vastagabb, mint az eredeti ez mit jelent... Tehát ez a módszer él, és igazolja önmagát. A somorjai ze­nei táborban mindezt elmondtam a gyerekeknek, s arról is meséltem ne­kik, hogy az énekközpontúság —­­amely a Kodály-módszer egyik lé­nyege —, mennyire fontos egy ze­nész számára. Példaként említettem Toscaninit, aki „csúnya” hangja elle­nére általában mindent énekelve mu­tatott be a zenekarának. Megemlítet­tem Isaac Sternt vagy Menuhint, a világhírű hegedűművészeket is, akik szintén az énekes gyakorlásnak a hí­vei, s ez nem véletlen. Tehát nemcsak a kórustagoknak „érdekes” a Kodály-módszer, hanem zongo­ristáknak, hegedűsöknek egyaránt. — Mit kell tudnunk a Kodály-isko­­láról? — A kecskeméti Kodály-iskola egy fantasztikus kísérlet volt Ma­gyarországon. Egy olyan ének-zenei általános iskola megalapítását jelen­tette, amelyben a gyerekek nagyon gyakran, naponta részesülnek éne­koktatásban. így kezdődött, s mára az iskola csodálatos intézménnyé nőtte ki magát: „ráépült” egy zenei gimná­zium, illetve egy zeneművészeti szakközépiskola, amely aztán kiegés­zült egy zeneiskolával, s ez a négy tí­pusú oktatási intézmény ma egy fan­tasztikus harmonikus egységet képez. A zeneművészeti szakközépiskolába szöveg magyar változatáé. Bevallom őszintén, nemigen volt türelmem végigolvasni e magyarázat­tengert, hisz maga a Korán sem kön­nyű, szórakoztató olvasmány, külö­nösen fárasztóak a szövegmagyaráza­tok. De kénytelen vagyok elhinni, mert szakember, a sumerológus Ko­­moróczy Géza professzor szájából hallottam, hogy a szakma szerint e pompás Korán világa című kötet iz­galmasabb olvasmány, mint a Biblia. így igaz-e ez az állítás aligha tu­dom eldönteni. Még csak arra sem merek vállalkozni, hogy minősítsem a magyar verziót, hiszen ki tudja ösz­­sz.ehasonlítani az eredeti arab szö­veggel? Jelen sorok írója, a francia és cseh fordítás ismeretében legföljebb annyit mer megkockáztatni, hogy amazokkal egyenrangúnak megkísér­li minősíteni Simon Róbert magyar fordítását. Lássunk néhány bizonyítékot! „ 1. Allah, a könyörületes és irgal­mas nevében. / 2. Dicsősség A Halt­nak, a teremtmények Urának. /3.a könyörületesnek és irgalmasnak, / 4. aki az ítélet Napját uralja! / 5. Néked szolgálunk és hozzád fordulunk segít­ségért. / 6. l'ezess minket az egyenes úton, / 7. azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévely­gőkén ”, A Korán első szúrája. a Megnyitó hangzik így magyarul. Példának hoztuk föl. bizonyítandó iménti állí­tásunkat. milyen jól hangzik a Korán szövege magyarul. Simon Róbert for­dításában. Louis Aragon, a nagy francia költő a világirodalom egyik járók életét döntően a zene határozza meg, és leginkább zenei pályát vá­lasztanak. A zenei gimnazisták nagy része az érettségi után nem foglalko­zik olyan mértékben a zenével, mint a zenei szakközépiskolások, viszont sokan énektanárok lesznek közülük, és a zeneművészeti főiskolára is ugyanúgy bekerülhetnek: de akár or­vosok lesznek vagy jogászok, életü­ket színesebbé teszi, mindennapjaikat áthatja a zene. Iskolánk növendékei közül sokan vannak, akik maradandó nyomot hagytak a zenei közéletben: például Kardos Pál, Rozgonyi Éva. de beszélhetnék a fiatal generációról is, akik itt kezdték a pályafutásukat és mára neves művészek: G. Szabó Mária hegedűművész, Kemenes András zongoraművész. Hargitay Imre zongoraművész, a legfiatalabb művészek közül pedig megemlíthet­ném Racsai Ákost és feleségét, akik jelenleg is művésztanárok. Tehát a zeneművészeti szakközépiskolában olyan művésztanárok oktatnak, aki­knek az életét a zenepódium és a mindennapos zeneoktatás tölti ki. — Bízhatunk abban, hogy jövőre ismét viszontlátjuk önt a zenei tábor­ban? — Ha meghívást kapok, akkor ter­mészetesen eljövök, és ezt nagy­­nagy örömmel teszem. HARASZTI ILDIKÓ legnagyobb költeményének nevezte a Koránt. Prózaköltemény persze, de költemény, kétségtelenül, ahogyan a Biblia is az. E rövid, bevezető szúra után e­­gyébként hosszú fejezet következik, „A tehén" című, mert, mint köztu­dott, a Korán fejezetei-szúrái hosszú­ság szerint követik egymást: a leg­­hosszabbak kerülnek az elejére („A tehén” című rész például harminc ol­dalnyi), míg a végére az alig néhány soros kinyilatkoztatások kerülnek. S hogy mi végül is a Korán? Ki­nyilatkoztatás? Önéletrajzi vallomás? Krónika? Valamennyi, valószínűleg. Ahogyan nagy mintaképe, a Biblia, vagy legalábbis annak első része, az Ószövetség. De mindenekelőtt útmu­tató. a helyes (legalábbis a moszlim hit szempontjából helyes) életre ve­zérlő kalauz. Lássunk ez utóbbi állításunkra is néhány példát! „ Ne vezessen félre téged az, hogy a hitetlenek zavartalanul járhatják keresztül-kasul a vidékeit — olvas­suk a harmadik-szúrában, és "Ti hí­vők! Legyetek állhatatosak, verseng­ve buzgólkodjatok a türelemben és a kitartásban! Féljétek Alláhot! Talán boldogulni fogtok ", „Az iszlámot a Korán buzdító, le­bilincselő, révületbe ejtő sorai vitték diadalra. Nincs olyan könyv, amely vetekedhetne vele dicsősségben. si­kerben. Minden hit. minden tudás eb­ből a könyvből fakadt a hívők számá­ra. akik utolérhetetlen költői remek­művek. az arab nyelv legnagyszerűbb alkotásának tartják" — írta a legna­gyobb arab nyelvkutató Germanus Gyula. A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata 13. Mohamed és a Korán Prikler László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom