Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)

1993-08-25 / 8. szám

14 SZABAD ÚJSÁG 1993. augusztus 25• sz. Csak nőknek Lepjük meg a családot! Amikor a sport is vesztes STUTTGARTI ÁRNYOLDALAK „Uborkaszezon” Uborkabólé: Egy nagy zöld uborkát meghámozunk (vigyázunk, hogy ke­serű ne legyen!). Vékony szeletekre vágjuk. Mély üvegtálba tesszük, rá­szórunk 100 g porcukrot, egy citrom reszelt héját, 1/2 órát állni hagyjuk. Ezután leöntjük egy üveg fehérborral és fogyasztásig hidegre állítjuk. Fo­gyasztás előtt leszűrjük, és hozzáadunk 1-2 üveg hideg szódavizet. Enyhén fa­nyar ízű, és igen frissítő ital (a másna­pos gyomor kitűnő gyógyszere is). Kovászos uborka télire: Az egészséges, közepes nagyságú, egy­forma uborkákat megmossuk, két vé­gük levágása után villával megszur­­káljuk, majd üvegekbe rakjuk. Az üveg aljára és tetejére bőven tegyünk kaprot. Literenként 3 dkg sóval vizet forralunk és óvatosan az uborkára öntjük, nehogy az üveg megrepedjen. Nem teszünk rá kenyérszeletet, csak ízesítőül egy csipetnyi ánizst. Az ubor­kát langyos helyre tesszük (de nem napra vagy tűzhelyre), és ügyelünk arra, hogy éjjelre se hűljön le (célszerű az uborkásüveget éjszakára meleg, de nem forró vízbe állítani). Kb. tíz nap alatt érik meg. Ekkor szorosan leköt­jük, és hűvös helyre tesszük. Az uborka keseredése megelőzhető Az uborka hajlamos a keseredésre. Ennek számos oka lehet, most csak a leggyakoribbakat említjük: — az uborkát túl melegen, azaz napsütésben szedtük; szedjük tehát inkább korán reggel, mielőtt a keserű anyagok a melegben kifejlődnek; — Az uborkát meleg időben, a nyári forróságban hideg vízzel öntöz­tük; ezt kerülni kell, „hideg zuhany” egyébként sem tesz jót semelyik nö­vénynek; — az uborkát hosszab szárazság után nagy vízadaggal öntöztük, vagy egy nagyobb eső érte; ebben az eset­ben azzal is számolnunk kell, hogy a keserű íz egyáltalán nem múlik el; — az uborkát a szedés vagy az el­készítés során durván, helytelenül kezeltük; az uborkát mindig óvatosan szedjük, nehogy megütődjön, törőd­jön, csak a száránál szabad megfogni, nehogy megnyomódjon, (ha pedig az értékes vitaminokról lemondunk, és az uborkát meghámozzuk, akkor mindig a virág felőli végétől a szár felé haladva kell hámozni). Tükröm, tükröm, mondd meg... Nézzünk a körmünkre! Az otthoni és a kerti munkák alapo­san tönkretehetik körmeinket. Ezért gondolnunk kell ápolásukra. Kör­münk egyben egészségünk baromé­tere is! Apró jelzésekkel előre tudatja velünk, hogy valami nincs rendben szervezetünkben. A jelzésekre min­dig érdemes figyelni. □ A törékeny, repedezett, elszíne­­ződött köröm arra utal, hogy a szer­vezetben betegség lappang; □ a töredezett köröm jelezheti a pajzsmirigy megbetegedését, az ásvá­nyi anyagok (főleg vas, magnézium) hiányát; □ a sárga köröm oka pikkelysö­mör is lehet; □ a hosszirányú hasadékok, ba­rázdák arra engednek következtetni, hogy a hasnyálmirigyben, az ízüle­tekben vagy a vékonybélben gyulla­dás van kialakulóban; □ keresztirányú repedések kiala­kulhatnak tartós lelki gondoktól, de gyomorfertőzéstöl is; □ a lapos köröm szívgyengeségre figyelmeztethet; □ a köröm elváltozásának oka vit­aminhiány is lehet, ellenszere a B- vitaminokban gazdag élesztő (vagy élesztőtabletta), illetve a sárgarépá­ban fellelhető nagy mennyiségű A- vitamin; □ a töredező, puha körmöt zsela­tin (gyümölcs vagy más zselék, ko­csonyák) fogyasztásával hozhatjuk rendbe; □ a körmöt és az ujjakat legha­tásosabban citromlével tisztíthat­juk; □ a rendszeres olaj fürdő jó ered­ménnyel jár, ha eléggé türelmesek és kitartóak vagyunk (egy kis tálkában keverjünk össze egy kevés étolajat, mézet, csipetnyi sót és egy tojás sár­gáját, s abban körmeinket naponta, de legalább hetente kétszer 13—20 percig áztassuk); □ a fehér vagy átlátszó lakk most divatos, és nagyon jól védi, erősíti a körmöt; □ hetente manikűrözzünk, majd a körömágyat, ujjakat és kézfejet táplá­ló zsíros krémmel kenjük be és masz­­szírozzuk. Ha színes körömlakkot haszná­lunk, a lakkozással előnyösen alakít­hatjuk körmünk formáját. A mandula formájú köröm a legszebb. A köröm egész felületét lakkozhatjuk, a szög­letes és a gömbölyű körmöknél a két szélen keskeny, lakkozatlan részt ha­gyunk, így ezek az előnytelenebb kö­römformák is keskenyebbeknek láts­zanak. Kézimunka Színes mellény maradék fonalból Akik sokat kötnek, bizonyára bosszú­san rakosgatják a sok színes maradék fonalgombolyagot. Útban van ugyan, de kidobni mégis sajnáljuk. Gyere­keknek vidám, meleg kis mellényt „varázsolhatunk” a sok maradékból, ha kb. 10 x 10 centiméteres négyze­teket kötünk belőle. (Alkalmazhatjuk a sima- vagy harisnyakötést, a lusta­kötést, esetleg rizskötést). A négyze­teket a mellékelt séma szerint össze­dolgozzuk (pl. sűrű pelenkaöltéssel, esetleg horgolással). A mellényke nagyságát a négyzetek nagyobbítá­­sával vagy kisebbítésével szükség szerint szabályozhatjuk. A kar- és a nyakkivágást a színkavalkád domi­náns színével szegjük be keskeny, kötött csíkkal. A maradék vastagabb fonalból hasonló eljárással készíthe­tünk meleg takarót, esetleg díszpár­nákat is. Az elmúlt napokban mindenekelőtt Stuttgartra figyelt a sportvilág. Az ott megrendezett, sorrendben immár a 4. atlétikai világbajnokságon újfent be­bizonyosodott: ez a sportág valóban a „királynő”. Ezúttal is voltak sokáig emlékezetünkben maradó küzdel­mek, fantasztikus teljesítmények, már-már az emberi teljesítőképesség határát súroló, kiváló eredmények. Voltak győztesek és vesztesek, mint ahogyan a sportban lenni szokott... Mindehhez azonban — sajnos — rögvest hozzá kell fűzni (s végképp nem az ünneprontás szándékával), most is el kell könyvelni olyasmit, aminek a sporthoz nincs semmi köze. Egyáltalán! Vagyis pontosabban: nem szabadna, hogy ahhoz némi köze is legyen. 1993. augusztus tizenötödikét minden bizonnyal jó néhány év múl­tán is felidézik majd sportberkekben. Igen, ama botrányos kimenetelű — s végkifejletü — 20 km-es gyaloglásra gondolok. Köztudott, hogy a szóban forgó szám versenybírái már a stutt­garti világbajnokságot megelőzően is nem kevés borsot törtek a versenyzők (az edzők, a szurkolók...) orra alá. S azt is tudjuk, több esetben teljesen igazságtalanul bántották a gyalogló­kat. A „csúcs” mind ez ideig — leg­alábbis jelentősebb nemzetközi via­dalra, eseményre vonatkozólag — kétségkívül az említett vasárnapra datálódik. A rajttól egészen a 19,7 ki­lométerig ugyanis három versenyzőt diszkvalifikáltak, majd az utolsó há­romszáz méteren négyet (!) tiltottak el a további küzdelmektől. Ez talán eddig (úgy-ahogy) rendjén is lenne. Az egészben főképpen az a bökkenő, hogy a mindenre „alaposan felügye­lő” bírók kiknek mutattak pirosat. Például annak az orosz Scsennyikov­­nak, aki már szinte a stadion bejára­tában a második helyen gyalogolt, te­hát biztos dobogósnak érezhette ma­gát. Ezt követően a mexikói Garcia vétett a szabályok ellen — mármint a bírák szerint. Az a Garcia, aki az előbb említett orosz versenyző kitil­tása után ugyancsak második helyen „kullogott” a cél felé. S következett az ugyancsak mexikói Segura... Ő sem volt szimpatikus a „főnökök” számára.... A valóban botrányos kimenetelű versenyt követően több szakember is felsóhajtott: ismét működött a sport­maffia! Amikor ezt hallva alaposab­ban belegondoltam a realitásokba, szomorúan csupán ennyit szö­­gez(het)tem le: hát ebben aztán tény­leg van valami. Hogy mire alapozták ők kijelentésüket? Nézzük csak a té­nyeket! A szóban forgó versenyszám bírái spanyolok meg olaszok voltak. Győztesei pedig — úgyszintén. íme az élmezőny: 1. Massana (spanyol), 2. De Benedectis (olasz), 3. Plaza, 4. Baroso (mindketten spanyolok). Stuttgartnak is voltak nagy győzte­sei és vesztesei. Nagy kár, hogy maga a SPORT is kénytelen volt fel­sorakozni a legyőzöttek listájára. SUSLA BÉLA A jövő héten ismét ünnepel a teniszvilág. Immáron száztizenkettedik alkalom­mal rendezik meg az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi nyílt tenisz­­bajnokságát, az US Opent. Néhány napra tehát újfent a híres Flushing Mea­dow lesz a középpontban. S ott minden bizonnyal a svéd Stefan Edberg ezút­tal is beleszól a végső sorrend kialakulásába... (Fotó: archív) Hajrá magyarok Magyar labdarúgó-bajnokságok 1941/42: Az NB II. Rákóczi cso­portjában nagy volt az izgalom. Itt küzdött a Vasas is, a legmagasabb osztályba kerülés reményében. Szur­kolóinak száma jelentős mértékben megnövekedett. A baloldali érzelmű sportbarátok ezrei látogattak el a mérkőzéseikre, s tüntettek a rendszer ellen — sportszurkolás ürügyén. A Vasas végül is feljutott az NB I-be! Gólkirály: Kalmár György (Sze­ged) 35. Az év játékosa: Bodola Gyula (NAC). Szövetségi kapitány: Fábián József. Az 1942/42-es bajnoki idény bajnokságát a Csepel nyerte WMFC név alatt (Weisz Manfréd FC). 1. WMFC 30 21 6 3 92:49 48 2. Újpest 30 18 8 4 95:42 44 3. Szolnok 30 18 5 7 89:49 41 4. NAC 30 15 10 5 95:51 40 5. FTC 30 15 5 10 124:69 35 6. Gamma 30 15 2 13 72:67 32 8. DIMAVAG 30 15 2 13 72:68 29 9. SBTC 30 10 9 11 67:77 29 10. Elektromos 30 10 7 13 63:60 27 11. Kispest 30 12 3 15 67:89 27 12. Újvidék 30 10 5 15 47:86 25 13. Kolozsvár 30 8 6 16 51:78 22 14. Lampart 30 8 3 19 48:93 19 15. SZVSE 30 5 3 22 42:113 13 16. MÁVAG 30 4 5 21 35:97 13 1942/43: A Csepel ismét meg­nyerte a bajnokságot. De már nyo­mában volt a Nagyváradi AC, amely szinte erdélyi válogatottnak is volt tekinthető. Gólkirály: Jenőfí Jenő (Vasas) 26 Az év játékosa: Szalay István (Csepel) Szövetségi kapitány: Fábián József 1943/44: Első esetben nyert ma­gyar bajnokságot vidéki csapat — mégpedig a Nagyváradi AC. Óriási fölénnyel végzett az első helyen, bár érte több vereség is. Viszont 5:l-re verték a Fradit, amely csak jobb gó­laránnya révén szerezte meg a 2. he­lyet a Kolozsvári AC előtt. Gólkirály: Zsengellér Gyula (Újpest) 33 Az év játékosa: Sárvári Ferenc (NAC) Szövetségi kapitány: Vághy Kál­mán A NAC bajnokcsapata: Vécsey — Mészáros, Onódy, Perényi, Juhász, Diményi, Barna, Lóránt (a későbbi híres „aranycsapat” középhátvédje), Sárvári, Bodola és Tóth III. 1. NAC 30 24 1 5 78:36 49 2. FTC 30 16 4 10 71:46 36 3. Kolozsvár 30 15 6 9 54:45 36 4. Gamma 30 14 7 9 53:40 35 5. Újpest 30 13 7 10 92:59 33 6. Újvidék 30 12 7 11 68:58 31 7. SBTC 30 13 4 13 71:60 30 8. Szolnok 30 13 4 13 59:58 30 9. Csepel 30 12 5 13 63:66 29 10. Kispest 30 11 6 13 66:64 28 11. DIMAVAG 30 11 6 13 49:59 28 12. DVSC 30 10 8 12 48:70 28 13. Kin.-Vasas 30 8 11 11 54:61 27 14. Szeged 30 9 6 15 53:68 24 15. Elektromos 30 9 2 19 60:97 20 16. BSZKRT 30 4 8 18 50:10216 BABIÁK LÁSZLÓ Természetgyógyászat Gyógyító italok GYÓGYBOROK A gyógybornak több készítési módja ismert. Rendszerint azonban úgy já­runk el. hogy a kellő mennyiségű gyógynövényt apróra daráljuk, s le­öntjük fehérborral. Hermetikusan zá­ródó üvegbe tesszük, s hűvös helyen 1—2 héten vagy 10—20 napon ke­resztül áztatjuk, s naponta felrázzuk. Ezután leszűrjük, palackozzuk, és hű­vös, hideg helyen (lehetőleg a hűtő­­szekrényben) tároljuk. Naponta 1—2 alkalommal kb. féldecinyit fogyasz­tunk belőle. A fehér fagyöngyből készített gyógybor az epilepszia, az izsóp-, a zsálya- és a rozmaringbor pedig az alacsony vérnyomás hatékony ellen­szere. GYÓGYPÁLINKA A gyógypálinka a borhoz hasonlóan készül, fehérbor helyett azonban 40- 60 százalékos rozspálinkát vagy ol­dott tiszta szeszt használunk. A diókopácsból (zöld dióhéjból) készült pálinka, amely vértisztító hatású és egyes bőrbetegségek ke­zelésénél is hatékony. 150 gramm dióhéj és 1 liter szesz elegyítésével készül. A dióhéjat 15 napig áztat­juk. aztán leszűrjük, s naponta 1-2 alkalommal kortyolunk belőle. Hasmenéskor is használ: ilyenkor négyóránként kb. fél decit iszunk belőle. Dr. NAGY GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom