Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)

1993-08-25 / 8. szám

SZABAD ÚJSÁG 1993. augusztus 25. ö. sz. ...............................................................*......... Itthon 2____________________ Már csütörtökön aláírják? Az elmúlt hét első számú hazai politikai témája továbbra is a szlovák-orosz ál­lamközi szerződés minél korábbi aláírásának a kérdése volt. Vagyis egészen pontosan az, hogy ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan hívják-e össze a parla­ment rendkívüli ülését. Szó, ami szó, igencsak érdekesen alakultak a dolgok. A hét elején az ellenzéki pártok közül a Kereszténydemokrata Mozgalom és az MKDM támogatta egyértelműen a nem tervezett ülés összehívását. Az EPM, valamint Milan KftaZko független csoportja úgy vélekedett, még ponto­sítja állásfoglalását. A Demokratikus Baloldal Pártja nem támogatja az ülés összehívását, de ha arra mégis sor kerülne, javasolni fogja, hogy azon vitassák meg a szlovák-orosz szerződés tervezetét. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői — mint már azt megszokhattuk tőlük — nem vettek részt az ellenzékiek tár­gyalásain. Vladimír Meőiar kormányfőnek akkor az volt a véleménye, hogy még van idő a szerződés megvitatására. Addig, amíg a szerződés a szakemberek aszta­lán van, nincsen szó a kormány, sem pedig a parlament állásfoglalásáról. Hoz­záfűzte, hogy a szerződés körüli reklám „kontraproduktiv, felesleges, s lehet, hogy a nagy melegek befolyásolják...” Mindez a hét első felében történt. Vasárnap azonban a kormányfő találko­zott a parlamenti pártok vezetőivel — s megegyezés született. A szerződés­­tervezet oly sokat vitatott 4. cikkelyét kiiktatták, s Borisz Jelcin csütörtöki (augusztus 26.) pozsonyi látogatása során minden bizonnyal aláírják a szlo­vák-orosz államközi szerződést. Hatszáz szervezet — 200 milliárdért Eperjesen kétnapos nemzetközi szemináriumot tartottak a szlovákiai privatizá­ció további folyamatának koncepciójáról. Azon Vladimír Meéiar minisz­terelnök tartott bevezető beszámolót. Hangsúlyozta, elsősorban az a cél, hogy a privatizáció tökéletesítése is hozzájáruljon Szlovákia 2005-ben történő társu­lásához az EK-hoz. A privatizáció alapelvének tartja, hogy az hozzáférhető le­gyen mindenki számára. Nézete szerint a vagyonjegyes privatizáció több kö­vetelménynek nem felelt meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a privatizáció továb­bi menete csakis akkor lehet sikeres, ha azt mentesítik mindennemű bűnözés­től és politizálástól. Azokat a szubjektumokat, amelyek megsértik a szabad verseny módszereit, törvény alapján ki kellene zárni a privatizációban való to­vábbi részvételből. Azt is hozzáfűzte, hogy a Szlovák Nemzeti Bank jelentős összegeket szabadít fel a privatizációs akciókra. A Szlovák Köztársaságban befejeződik a vagyonjegyes privatizáció. A pri­vatizáció második hullámában éppen ezért ez a forma csupán mintegy kiegé­szítő lesz, alapformává pedig a nyilvános versenyek válnak. Mintegy 600 szervezet privatizációjáról lesz szó, 200 milliárd korona értékben. A kormányfő mérföldkőnek nevezte az eperjesi tanácskozást. Hát majd meglátjuk... Hatvannyolcra emlékeztek Augusztus húszadikán, pénteken, a hatvannyolcas események 25. évfordulójá­nak előestéjén a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés téren megemlékezést tar­tottak. Akik azt remélték, hogy az összejövetelen több ezren vesznek majd részt, tévedtek. Délután négy órára hirdették meg a szervezők az emlékünnep­ség kezdetét, s akkor mindössze vagy kétszázan voltak jelen a téren. Igaz u­­gyan, hogy a későbbiek során valamelyest gyarapodott a jelenévők száma, de elsősorban is azért, mert kíváncsiak voltak a fejleményekre... Ugyanis több politikus felszólalásakor nagyon határozottan léptek fel az egybegyűltek, gyakran nem éppen válogatott jelszavakat és jelzőket kiabálva. S, hogy kik voltak a szónokok? Jaroslav Volf, a szlovák szociáldemokraták képviseleté­ben. Anton Hrnko. az SZNP alelnöke, Jozef MikloSko. a KDM részéről, AI2- beta Borzová, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke, valamint Roman Kováé miniszeterelnök-helyettes, aki a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat képviselte. A megjelent „hallgatóság” mindenekelőtt a napról napra rosszabbra forduló szociális helyzettel kapcsolatosan nyilvánított véleményt. A megemlékezés keretén belül a Csalogányvölgyben sokan koszorút és vi­rágokat helyeztek el Alexander Dubéek sírján. Szlovákia és a NATO Szlovákia lakossága jelentős mértékben megváltoztatta nézeteit az Észak-at­lanti Szövetséggel kapcsolatosan. Ugyanakkor annak a véleményének is han­got ad, miszerint a szóban forgó katonai tömbnek is alkalmazkodnia kell az új állapotokhoz. Ezt a következtetést egy nemrégiben készített közvélemény-ku­tatásból vonták le az SZK Külügyminisztériumának illetékesei. A megkérde­zettek 44,7 százaléka vélekedett úgy, hogy Szlovákia lépjen be a NATO-ba. miközben 47,5 százalékuk szerint a tömbnek alkalmazkodnia kell az új hely­zethez. annak érdekében, hogy garantálhassa az európai biztonságot. Ugya­nakkor a megkérdezettek 44,4 százaléka azt is kifejtette, hogy Szlovákia jelen­leg még nem teljesíti a NATO-tagsági feltételeket... A kormány ignorálja partnereit A Szakszervezetek Konföderációjának képviselői Kassán találkoztak a sajtó képviselőivel. Mindenekelőtt azt taglalták, vajon a szlovák kormány milyen konkrét lépéseket tesz a közeljövőben a csökkenő életszínvonal, az emelkedő munkanélküliség, valamint a vállalatok fizetőképtelensége orvoslása érdeké­ben. Alojz EngliS, a Szakszervezetek Konföderációjának az elnöke egyebeken kívül kifejtette, hogy egyáltalán nem értenek egyet a kormány által jóváha­gyott szociálistörvény-módosításokkal. „A kormány, amelyben egyetlen köz­gazdász sincs, nem volt képes megteremteni azon feltételeket, amelyek által elkerülhetők lettek volna a szociális területen való újabb megfontolatlan lépé­sek. S ezek a változások természetszerűleg a lakosság leggyengébb rétegeit érintik majd." hangoztatta Alojz EngliS. Hozzáfűzte azt is, hogy a szakszerve­zeteknek nem érdeke a támadó, kormány- és szlovákellenes politika, bár ezt gyakran a szemükre vetik. A konföderáció mint szociális partner úgy érzi. a kormány becsapja öt, szó szerint: ignorálja. Csökkenő hús- és tejtermelés A szlovákiai mezőgazdasági őstermelés recessziója teljes mértékben megmu­tatkozik az állattenyésztésben is. A gyérülő állatállomány következménye: csökken a hús-, valamint a tejtermelés is. Mindezt Emil Dufala mérnök, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara dolgozója hangoztatta. Hozzáfűzte továbbá, hogy az idei év első felében — a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva — a szarvasmarha-állomány 221 ezerrel csökkent, s ebből csaknem 50 ezer a tehén. Ugyancsak kevesebb a sertés, mégpedig 271 ezer da­rabbal, amiből természetszerűleg adódik, hogy csökkent a sertéshústermelés — mégpedig 20 ezer 960 tonnával. (sb) Rossz körülmények jó eredmények (Folytatás az E oldalról) szakemberek is segíteni fogják. A speciális osztály újdonságnak számít iskolánkban, megnyitásának köszön­hetően a gyengébb elömenetelü gyer­mekeket nem kell kisegítő iskolába íratni, és arra is van remény, hogy később felzárkózhatnak osztálytár­saikhoz. Mint ahogyan az évek során kellőképpen odafigyeltünk a tehetsé­ges tanulókra, hasonlóképpen nem feledkeztünk meg azokról a gyerekek­ről sem, akiknek segítségre van szük­ségük — tudtuk meg az igazgatónő­től. Tornaterem nélkül Az alapiskola, melyet a legszín­vonalasabbak közé sorolnak a Galán­­tai járásban nemcsak ebédlőhelsyisé­­get nélkülözött az elmúlt években. Tornaterem sincsen. Az épület pince­­helyiségében több mint egy évtized­del ezelőtt létrehoztak ugyan egy ki­sebb tornatermet, de rossz időben itt Az év elejétől az Érsekújvári járás­ban 261 szalmonellás fertőzöttet ke­zeltek. A környező járásokban u­­gyancsak néhány százan vannak azok. akik a Salmonella typhimurium és a Salmonella anteritidis okozta gyomorpanaszokban szenvednek. Az elmúlt évekhez viszonyítva az idén az érintettek csaknem négyszerese kereste fel az orvosi rendelőket has­menésre, magas lázra, gyomor­görcsökre panaszkodva, közülük is a legtöbb volt a gyermekpáciens. Mi okozza a szalmonellás fertő­zést, és mivel magyarázható a bete­gek számának eddig nem tapasztalt emelkedése?,— kérdeztük dr. Jozef Pétitől, az Érsekújvári Járási Járvá­nyügyi Hivatal vezetőjétől. — A fertőzést elsősorban a tyúk­tojás. illetve a baromfihúsból készült ételek, de a házilag elkészített hurka, kolbász is okozhatja. A járásunkban bejegyzett fertőzöttek száma az 1993-as év első félévét tükrözi, és nem állíthatom, hogy a legtöbb meg­betegedésre a nyári hónapokban ke­rült volna sor. A fertőzéses megbete­gedést ugyanis elsősorban az élelmi­szer helytelen feldolgozása okozhat­ja. □ Azok, akik tojásból, illetve húsból készítenek ételeket, akár otthon, vagy vállalkozóként, bizo­nyára szívesen megfogadnák a jó tanácsokat. Melyek lennének a leg­fontosabbak? nem lehet hancúrozni, esetleg lab­dázni, mert a gyerekek felverik a port. a néhány ventilátor meg nem győzi a munkát. A tanulók Csiffáry Zoltán testnevelötanár vezetésével a városi ifjúsági házba jártak télidőben tornázni, ám a nemrég befejezett épületóriásba csak saját felelősségre lehet belépni, olyannyira takarékos­kodtak az építőanyaggal —- málik a vakolat, omolhatnak a falak is... A tanulók a gondok ellenére szá­mos versenyen sikeresen képviselték az iskolát. Az elmúlt iskolaévben MiSkovié Mónika az országos szlo­vák nyelvi vetélkedőn. Szász Vero­nika pedig az országos szavalóverse­nyen ért el kiemelkedő eredményt. A vágsellyeiek a kémiai, matematikai olimpiászon sem vallottak szégyent, és az iskola sakkcsapata II. kupahe­lyezett lett. A nyolcadikos tanulúk közül tavaly tízen gimnáziumba, 16- an szakközépiskolába, 19-en szak­munkásképzőbe felvételiztek sikere­sen. — Az Érsekújvár Körzeti Hivatal még tavaly augusztusban felszólította a vállalkozókat, akik a tojást nyersa­nyagként használják, hogy fordítsa­nak kellő figyelmet az áru vásárlásá­ra, illetve elkészítésére. Lehetőleg ne vásároljanak állatorvos által nem jó­váhagyott árut, vagy megrepedt héjú, olcsó tojásokat. Ugyancsak tilos a nyers tojás használata a gyü­mölcsfagylaltokban. A tojásokat minden esetben fel kell hevíteni, leg­alább 70 °C-ra, tehát míg csak a tojás fehérje és sárgája meg nem szilárdul. A rántottát az eddig megszokott fél­nyers állapottól eltérően ugyancsak szilárdan kell tálalni. □ A szalmonellás fertőzés az Érsekújvári járásban nem öltött tehát járványhoz hasonló mérete­ket, mint Szlovákia északi járá­saiban, ahol egy nap leforgása alatt közel 40 beteget vesznek ke­zelésbe? — Erről szerencsére szó sincs! Hiszen amint említettem, a betegek száma a nyári hónapok idején sem emelkedett számottevően. Ugyan­akkor bízunk abban, hogy a lakos­ság megfogadja jótanácsainkat. Az élelmiszeriparban vállalkozókat pe­dig a járványügyi hivatal dolgozói az eddig megszokottnál is komoly­abb ellenőrzésekkel figyelmeztetik a higiéniai előírások betartására. Csak ily módon sikerülhet elejét venni az újabb megbetegedéseknek. (SZ.I.) r „Uj épületet kapnánk?!” A város központjában álló épületre ma már nemegy vállalkozónak fáj a foga. Egy új iskola építésére viszont az oktatásügyi tárca szemszögéből ondolni sem lehet! — Nem hiszem, ogy most olyan gyorsan felépülhet az új magyar iskola, ha egyszer hos­szú évtizedek alatt nem sikerült me­gépíteni. Helyiséggondjainkat úgy ol­dottuk meg, hogy alsó tagozatos osztályainkat a közeli óvoda illetve bölcsőde épületébe költöztettük át. Most viszont ennél is jobban ag­gasztanak bennünket a tanévkezdés­sel kapcsolatos problémák — árulta el Szatyinszky Veronika. Ottjártunkkor a pedagógusok még nem kapták kézhez az új tanterveket, és azt sem tudták még, mit mondanak a szülőknek, mennyibe fog kerülni gyermekük tankönyvekkel, tansze­rekkel való ellátása. Sajnálatos mó­don ezeknél a kérdéseknél sokkal in­kább foglalkoztatta az illetékes fel­jebbvalókat az alternatív oktatás kér­dése, s ez bizonytalanságot szül mind a pedagógusok mind a szülők, mind pedig a gyerekek körében. -száz-Texasko? Az a tény, hogy Szlovákia lakossága egyre gyakrabban szembesül különfé­le bűncselekményekkel, már nemcsak keserű tapasztalat számára, hanem ezt bizonyítják a hivatalos statisztikai adatok is. Ha a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által közölt adatokat összehasonlítjuk a tavalyi­akkal, a bűnözési hullám statisztikai görbélyének meredek növekedését látjuk. Kivételt csak a nemi erőszak bűncselekménye képezi, ahol az ada­tok csökkenő mértéket mutatnak. Szlovákia területén naponta átla­gosa 363 bűncselekményt követnek el, ami azt jelenti, hogy 4 pecenként egyet. Az 1993-as év első felének sta­tisztikai adatai szerint egy napra 123 betöréses lopás esik, 23 gépkocsit tu­lajdonítanak el, és 4 rablás történik. A gyilkosságok száma 81 volt, ami 42 százalékkal több a tavalyihoz képest. A magánvállalkozókat 222 esetben próbálták ilyen-olyan módon zsarol­ni. A legelterjedtebb zsarolási forma az ún. védelmi pénz kikényszerítése, és ha a vállalkozó nem hajlandó fi­zetni, gyújtogatással, sőt emberrab­lással fenyegetik meg. Hivatalos, száraz statisztika. A sanda gyanúm viszont az, hogy Szlo­vákiában sokkal több bűncselekményt követnek el, mint amennyiről a ren­dőrség tudomást szerez. Tudjuk jól, hogy létezik a kábítószer-kereskede­lem, prostitúció, egyre inkább elha­rapózik a korrupció, az adócsalások, a különféle gazdasági visszaélések. Ezek talán nem bűncselekmények? Erről viszont valahogy elfelejtettek adatokat közölni, mert — úgymond „nehéz a bizonyítási eljárás". Ja igen, nagy pénz — nagy politika. Jobb erről inkább nem beszélni, mert egy-két embernek ott fent igencsak meginogna a széke az üllepe alatt. Vajon egy képzeletbeli texaszkói vál­lalkozói bálban mennyi fegyvert kéne eladniuk a résztvevőknek a ruhatár­nál? Félreértés ne essék: nem a be­csületesen dolgozókat akarom bánta­ni, csakhogy éppen a fizetésképtelen­séget mostanában sokszor fegyverrel szokták megoldani. Az átutalási fize­tési módok nem bizonyultak megbíz­hatónak, így a vállalkozó számára nem marad más hátra, mint a „leg­biztosabb" módszer bevezetése, a „kúpé"-ban való elflejszámolás. A szenvedő polgár a kormánytól azt haltja, hogy mindent megtesz a bűnözés megfékezésére. A rendőrség­től ugyanazt, azzal kiegészítve, hogy ehhez hiányoznak a kellő anyagi és technikai felételek, s a megfelelő tör­vények, amelyek szerint eljárhatná­nak. Tény marad viszont az, hogy a bű­nözési statisztika adatai egyre jobban duzzadnak — és ez az állampolgár számára is figyelmeztető jel. Szlová­kia lakossága nem a sablonos szöve­gek szajkózását, a kimagyarázkodá­sokat várja a kormánytól, hanem ha­tékony intézkedéseket és gyors tette­ket. (hajdú) Magyarországi küldöttek Szlovákiában Szlovákiában járt Bába Iván Magyarország külügyi államtitkár helyettese. Szlovák partnerével, Mária Kras'nohorskával tárgyalásaik során megvi­tattak minden olyan kérdést, amely érzékeny és vitatott a két ország kapcsolatában. A kisebbségekkel kapcsolatban, különös tekintette a személy- és hely­ségnevekre a magyar államtitkár elmondta, meggyőződése, hogy az ezzel kapcsolatban felvetődő problémákat a szlovák kormány és parlament meg­tudja oldani. Szóba kerültek a beneSi dekrétumok is. a szlovák fél jelezte, hogy a dekrétumokat általánosan nem lehet eltörölni, de egyes részeivel kapcsolatban hajlandók tárgyalni, ha erre kialakul a két állam közötti vi­szonyban a megfelelő politikai légkör. Megegyezés született abban, létre­hoznak egy közös parlamenti bizottságot, amely arról dönt majd, melyik dekrétumokat lehet kiiktatni. Az új határátkelőhelyekről szakértők tárgyal­nak, és valószínűleg még az ősszel három új átkelőhelyet nyitnak meg. Jó hír számunka az is, hogy a csonka párkányi híd újjáépítéséhez a két állam közösen teremti meg az anyagi forrásokat. A kultúra és oktatásügy terén Szlovákia egy kulturális központot kíván létrehozni Békéscsabán, ugyanak­kor Magyarország konzuli és kulturális központot szeretne nyitni Kassán. Továbbá egy tankönyvi bizottságot hoznak létre annak érdekében, hogy a történelmi és irodalmi tankönyvekben tisztázódjanak a két nemzet közötti vitás részek, hisz Bába Iván szerint: „A közeledésnek már az alapiskolában kell elkezdődnie.” A bizalmatlanságok tisztázására minél szélesebb körű katonai együ­ttműködést szorgalmazott mindkét fél, például nyitott égbolt létrehozását. A magyar államtitkár leszögezte: „A közös alapszerződés aláírásáig első­sorban praktikus lépéseket szükséges tenni, hogy a kellő bizalom megte­remtődjön.” Arra a kérdésre, hogy az alapszerződésben Magyarország naj­­landó-é garantálni a közös határ sérthetetlenségét, Bába Tibor leszögezte, hogy Magyarország már többször hangsúlyozta, nem kíván semmiféle ha­tárrevíziót és ezt hajlandó az alapszerződésben is rözgíteni. Bős ügyét a magyar fél elsősorban technikai kérdésnek tekinti, melyben minél hama­rabb megegyzésnek kell születnie, mert félő, hogy a vitát mindkét állam­ban politikai célokra próbálják majd felhasználni. A két tárgyalópartner kifejezte azon óhaját, hogy a visegrádi négyek együttműködését intenzívebben kívánják folytatni és ehhez megteremti^ a kellő feltételeket. HAJDÚ ISTVÁN Olcsó tojásnak drága (lehet) az ára!

Next

/
Oldalképek
Tartalom