Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993-07-07 / 1. szám
1993. július 7.la SZ. SZABAD ÚJSÁG 9 Hosszabbítsák meg a bérleti szerződéseket! Sok a megválaszolhatatlan kérdés KÉNYSZERBŐL ERÉNY? Szlovákiában a leginkább átalakult gazdasági ágazat a kereskedelem. A tulajdonviszonyok szempontjából a belkereskedelem számít legnagyobb hányadban magánszektornak. Azon vállalkozók esetében azonban, akik még az 1900-es év folyamán árverésen szerezték meg boltjuk vagy szolgáltatóműhelyük bérleti jogát, most e jog elvesztése fenyeget, mivel az akkor hatályos törvények szerint csak két évre nyerték el a bérleti jogot. Helyzetüket bonyolítja, hogy a bérleti díj kifizetéséhez szükséges összeget a legtöbben banki hitelből fedezték, amelynek törlesztése a legtöbb esetben még most is folyik. Az elmúlt két évben a vállalkozók számára teremtett feltételrendszer olyan — számukra kedvezőtlen — változásokon ment keresztül, amely a kisvállalkozókat csőddel fenyegeti. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége a helyzet javítása érdekében felvette a kapcsolatot a privatizációs minisztériummal, és javaslatot terjesztett be a Tt. 427/1990. sz. privatizációs törvényének, valamint az ezzel összefüggő 541/1990., 429/1991. és az 561/1991. sz. törvények módosítására. Ennek értelmében a törvény kimondaná, hogy azon bérlők, akik használati jogot szereztek a korábban állami vagyont képező gazdasági egységekre és ezzel a joggal a későbbiekben is élni akarnak, használati jogot nyernek, mégpedig azzal a nappal kezdődően, amikor ez a vagyon a Nemzeti Vagyonalap kezelésébe került, legfeljebb azonban az árveréstől számított 10 éves időtartamra. A bérlő azonban, amennyiben az ingatlankezelő a bérelt ingatlan eladására készül, elővásárli joggal élhet. Az ingatlan kezelője jogosult arra, hogy magasabb bérleti díjban egyezzen meg a bérlővel, mint a korábbi tarifákban megszabott legmagasabb árak. A szövetség privatizációs elképzelései szerint az illetékes állami szervek utólagosan (de visszamenőleges hatállyal) egyenrangúsítanák a privatizáció elsőés második hullámát, kimondva, hogy a vételár és a hitelek kifizetése egységesen tíz év alatt hajtandó végre, s ez vonatkozik az első hullámban már privatizált gazdasági egységekre is; a vételár 10 százalékát a második hullámban csak a sikeres versenytárgyalás vagy árverés végeztével kell befizetni. Ez utóbbi lépés szilárdítaná a Nemzeti Vagyonalap szerepét, kiküszöböli a hitelmegszerzések körüli korrupciókat, a kereskedelmi bankoknak pedig lehetőséget nyújt új privatizációs hitelforrások beszerzésére a Vagyonalap és a Szlovák Nemzeti Bank egyezménye alapján. <u) Két évvel ezelőtt zajlottak le országunkban az első árverések, amelyeken a licitálók elnyerhették egy-egy üzlethelyiség, műhely, fodrászszalon, egyéb bérleti jogát. A bérleti szerződés leggyakrabban két évre szólt, s ez az idő most jár le. Mi lesz velük ezután? Újabb versenytárgyalást, árverést ír ki a város (a település) vagy az ingatlankezelő az épületek, helyiségek bérleti jogának elnyerésére, vagy egyszerűen csak meghosszabbítja a bérlőkkel kötött szerződést? Erről kértem felvilágosítást Komáromban a városi hivatal vagyonkezelési részlegén. Kérdéseimre Olláry Viktor mérnök a vagyonjogi részleg szakelőadója válaszolt. — Igen, vannak olyan kétéves szerződések, amelyek most járnak le, de nem mi kötöttük ezeket, hanem a lakásgazdálkodási vállalat. Mivel a lakásgazdálkodási vállalat átalakulóban van, még nem tudjuk, kinek a kezében lesz a szerződések meghosszabbításának joga. Addig is, ha vannak sürgős esetek — például egyes vállalkozóknak vannak diákjai, tanoncai —, a városi képviselőtestület elé visszük az ügyet és — ha megszavazzák — meghosszabbítjuk a szerződést. — A szerződés meghosszabbítása nem jelent többletköltséget a bérlőnek? Emelik-e a bérleti díjat? — Eddig a szerződésekben az éves bérleti díj volt meghatározva. Azokat nem emeltük. Az idei szerződésekben azonban már svájci frankban szabjuk meg az összeget, mivel ez tűnik számunkra a legállandóbb valutának. így kiküszöbölhetők az infláció hatásai, mivel a svájci frank és a szlovák korona árfolyama szerint alakul a bérleti díj. — Mekkora a valószínűsége annak, hogy a bérlőnek nem hosszabbítják meg a szerződését és újabb árverést tűznek ki az ingatlan bérleti jogáért? — Ha olyan tevékenységet folytat a bérlő, amely a városnak hasznos — tehát nem nyilvánosházat, vagy kocsmát tart fenn, amire csak panaszok vannak a lakosság részéről —, általában meghoszszabbítjuk a bérleti szerződését. — Vannak olyan épületek a városban, amelyek nem a város tulajdonából kerültek árverésen bérbeadásra, úgy látszik azonban, a megszerzésükkel kimerült a vállalkozók anyagi tartaléka, így az épületek üresek, az átalakításukat sem fejezték be. Mit tehet a város ilyen esetekben? — Mindössze felszólíthatjuk a tulajdonost, hogy ne rontsa a városképet, tegye rendbe az épületet. Egyéb beleszólásunk nincs. Ilyen felszólítást küldtünk a Jókai utca egyik fodrászüzletének, a Nádor utcai volt villamosbolt épülete tulajdonosának. — A Centrál szálló és vendéglő is hasonló. Az árverésen megszerezték, máig semmit sem tudtak kezdeni vele, az épület egyre rosszabb állapotban van és egyáltalán nincs kihasználva. — Csak felszólítani tudjuk a tulajdonost, a bérbeadásba nincs beleszólásunk. — Melyik nagyobb épület van a város tulajdonában? — A Duna-híd mellett a terményfelvásárló épülete az egyetlen nagyobb épület, valamint a Tiszti Pavilon. A nagyáruházak közül egyik sem volt a város tulajdonában. Ha a város nagyobb beruházásba szeretne kezdeni, vissza kellene vásárolnia egykori területeit. Most vesszük számba a város tulajdonát képező területeket, amelyek hosszú éveken át mások használatában voltak, a város nem is tudott róluk. — Most milyen bérleti szerződéseket köt a város? — Általában 5-10 éves szerződéseket kötünk. Ha a bérlő nagyobb rekonstrukciót hajt végre az ingatlanon, a befektetés összegét levonjuk a bérleti díjból. Jelenleg a bástyák hasznosítására hirdettünk versenytárgyalást. Szállodát, szolgáltatási és rekreációs vállalkozásokat terveztünk ide. A kettes bástya bérleti joga kerül tehát kalapács alá. Hogy mi lesz tovább, meglátjuk A bérbeadó után egy bérlőt is megkérdeztem, vajon milyennek látja helyzetüket? A Nádor utcai háztartási boltba látogattam el, amelyet a PROFIT Kft. bérel csaknem 2 éve. Kérdéseimre Ribarics Ilona, a kft. tagja, az üzlet alkalmazottja válaszolt. — Mikor és hogyan zajlott az az árverés, melyen elnyerték a bolt bérleti jogát? —Az árverés 1991 októberében volt. Nagyon izgultunk, hogy saját magunk tudjuk kibérelni az üzletünket, máskülönben elveszítettük volna az állásunkat. Csak ezért vágtunk bele. A Domáce potreby alkalmazottjai voltunk, azelőtt én vezettem ezt az üzletet. Kft.-t alakítottunk hárman — Rakoncás Reginával és Olegra Kálmán mérnökkel, akit felkértünk a licitálásra. Úgy mondtuk neki, ameddig csak lehet, addig menjen a licitálásban, mert borzasztóan el voltunk keseredve. Mi lesz velünk, ha munka nélkül maradunk?! A kikiáltási ár 66 ezer korona volt, 800 ezerért kaptuk meg végül a boltot. Amikor sikerült, nagyon örültünk, utána borzasztó nehezen, de elintéztük a kölcsönök, majdnem 2,5 millió korona felvételét. A boltot 5 évre kaptuk bérbe, csaknem két év már letelt... Hogy mi lesz tovább, meglátjuk. — Mennyit változtattak a bolton ez idő alatt? — A bolt hátsó részében kis üvegáru részleget alakítottunk ki. Valamikor ott raktár volt. Tovább nem terjeszkedhetünk, igyekszünk hát kihasználni a meglévő lehetőségeket. Kicsit rendbe hoztuk az üzletet, halogénlámpákat szereltünk fel. Sajnos, máson nem tudunk változtatni, mert nincs rá hely. Szerencsére mindig van elég árunk, s a legnagyobb problémánk, hogy hová rakjuk ki az új szállítmányt. — Mekkora raktárkészlettel vették át az üzletet és most mekkora a raktárkészletük? — Akkora a raktárkészletünk 1 600 000-1 700 000 korona körül mozgott, jelenleg 2 milliós raktárkészletünk van. Nem túl nagy; a tavalyi évben gyakran volt ennél több, de idén némileg csökkent a kereslet. — Hogyan alakult az üzlet forgalma e két év alatt? — Természetesen, mint a kereskedelemben általában az év vége a jobb. Az 1991-es év vége nagyon jól sikerült üzleti szempontból. Tavaly, 1992-ben csaknem a dupláját árultuk, mint tavalyelőtt. Idén már csökkent a forgalmunk, de még mindig jobb, mint két éve. — Hogyan befolyásolja a turizmus az üzlet alakulását? — Nagyon. Mi tulajdonképpen a turizmusból élünk, így nálunk most már „szezon van”. Júniusban kezdődik és szeptember végéig tart, de utána már a karácsonyi bevásárlások kezdődnek s egészen december végéig tartanak. Tehát az év jobbik fele üzleti szempontból júniustól decemberig tart. A német, osztrák turisták cseh kristályt keresnek elsősorban, de mi csak üvegáruval foglalkozunk. Gondolkodtunk rajta, végül úgy döntöttünk, hogy mégsem. Pedig most, hogy Komáromban megszűnt a Bohémia üzlete, bizonyára megérné. A németek nem csinálnak komoly forgalmat nekünk, sokkal inkább a magyarországiak, ők mindent visznek, ami nálunk kapható. — Mennyit változtatott helyzetükön a Nemzeti Biztosítóval kapcsolatos törvény, az új adóelőírások? — Jobb lenne, ha a társadalombiztosítási díj alacsonyabb volna, dehát ilyen törvényeink vannak. Reméljük, idővel jobb irányba változik majd. Sok nehézséget okozott az általános forgalmi adó bevezetése is, nem tudtuk, hogyan kell feltüntetni, elkönyvelni. Azelőtt bizonyos összeget elkülöníthettünk reprezentációs alapra vagy szponzorálási célokra. Ezek után nem kellett adót fizetni. Most, ha szeretnénk sem tudunk szponzorálással foglalkozni, mert a sport, a kultúra támogatására fordított pénz után is adózunk az államnak. Persze tudjuk, kevés pénz jut a költségvetésből sportra, kultúrára vagy az iskoláknak, de aki ad, a saját zsebéből támogat, mert még az után is adózni köteles, amit közcélokra szolgáltatott. A jelenlegi gazdasági helyzetben a kisvállalkozók ezt nem engedhetik meg maguknak. SIPOSS ILDIKÓ Hat-hét személygépkocsi talál gazdára havonta A MERCEDES-BENZ POZSONYBAN Günther Wiesenthal ezerkilencszázhuszonhatban Prágában Motor-Car Import Export néven gépkocsiforgalmazó társaságot alapított, amely a Mercedes- Benz képviselete volt az azóta már megszűnt Csehszlovákiában és Brünnben, valamint Pozsonyban is működött fiókképviselete... A Wiesenthal and Co., hosszú évekig tartó (kényszer-) hallgatás után ezerkilencszázkilencvenegy október huszonnegyedikén az egykori Csehszlovákia területén éppen Pozsonyban nyitotta meg első Mercedes-Benz árumintaboltját. Tavaly június tizenkettedikén a cég képviselői fővárosunk egyik peremkerületében, a forgalmas, Prága felé kígyózó autósztráda szomszédságában üzletközpontot avattak. Az épületegyüttesben nem csupán árusítják, hanem javítják is a Mercedes-Benz kocsikat. A márkaszerviz nem éppen olcsó mulatság, de a rossz nyelvek szerint, akinek van több milliója MB-autóra, futja a szervizelés költségeinek a fedezésére is. Nézzünk néhány tételt a gazdag árukínálatból! A legolcsóbb C 180-as típus ára 35 500 német márka vagy 905 437 szlovák korona. A kategória árjegyzékében szereplő legdrágább kocsija a C 280-as, 50 300 márka vagy 1 282 916 korona. Az E 500-as 126 000 márka vagy 3 228 968 korona. A kínálatban a legdrágább az S 600-as Coupe, amely már igazi luxuskocsi, az ára — tessék megkapaszkodni —193 000 márka, azaz 4 922 519 (szlovák) korona. A kínálólistán egyébként hat kategóriában 50 személygépkocsitípus szerepel. A legtöbb ára egy és két millió korona között mozog. Az, aki azt hiszi, ennyi pénzt aligha tud valaki nálunk személyautóért kiadni, téved. A cég képviselői havonta 6-7 autót adnak el. A legtöbbjük személykocsi, s az úgynevezett középkategóriába tartozik. A legnagyobb kereslet, illetve igény a 200 D-től az 500 E-ig terjedő típusok iránt mutatkozik. De kapható itt minden típus, amelyet gyártanmak, még a legigényesebbek ízlését kielégítő S osztály legelegánsabb példánya is. A legtöbbünk számára méregdrága, vagyont érő autóköltemények kényelmet, komfortot és biztonságot nyújtanak. A Mercedes kocsi tulajdonosának egyfajta életstílust is jelent. Az MB-autók sokba kerülnek ugyan, ám — legalábbis a közvetítők, az eladók szerint — az áruk hosszú távon megtérül, mert többek között hosszú az élettartamuk, és az üzemeltetési költségeik is minimálisak. Nem véletlen hát, hogy a világon a taxisok 50-60 százaléka épp ezeket a — gazdaságos — autómárkákat választja. A személykocsikon kívül a pozsonyi kirendeltség négy kategóriában terepjárókat is kínál az érdeklődőknek. Itt is Almaink csodaautója, a Mercedes-Benz érdemes elidőzni az áraknál egy röpke mondat erejéig. A terepjárók többnyire másfél és két millió koronába kerülnek. A személykocsinál és a terepjáróknál említett összegek úgynevezett alapárak, ehhez hozzá kell még a 15-20 százalék vámot és a 23 százalék hozzáadottértékadót is számítani. De hát ez már üzlet, amolyan „becsalogató” fogás. A kínálatban szereplő autók azonnal, (A szerző ill. felvétele) vagy rövid időn belül megvásárolhatók. Az ínyenceknek, a külön „extrákat” is igénylő ügyfeleknek sem kell sokáig várniuk az áhított járműre, az ár 15 százalékának lefizetése után 8-16 héten belül átvehetik „szemük fényét”. A társaság forgalmazásában hazánkba kerülő autók mind megfelelnek a mi közúti közlekedési előírásainknak, minden kocsira garanciális és garancián túli javítást is végeznek. A pozsonyi kirendeltségen 28 személy dolgozik. A gárda, melybe a forgalmazók és a szerelők is beletartoznak, fiatalokból áll. Tavaly 90 Mercedes kocsira találtak vevőt, az idén már harmincötre. A középkategóriába sorolt kocsik szervizelése 650 korona óránként. Jelenleg már azok a Mercedes-tulajdonosok is a pozsonyi márkaszervzibc viszik javításra meghibásodott járművüket, akik másutt vették az autót. A javításra két hét előjegyzés után lehet jelentkezni, a karosszériajavításra pedig általában négy hónap várakozás után kerül(het) sor. A legtöbb alkatrészt öt napon belül szerzik be, expresszigény esetén két nap alatt. A szállítást nehezíti, hogy a készletraktár Prágában van és a vámolás döcögve halad. A szerviz havi forgalma mintegy 800 ezer korona, a szalon forgalma pedig megközelítőleg 2 600 000 korona. Újdonság, hogy a telepen Goodyear gumiabroncsok is vásárolhatók. Zé-ell
