Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

Pavol Hagy ári néhány kérdése KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. június 10. III. évfolyam 133. szám Ára 3 korona Nincs balos megoldás Tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Pavol Magyart, a Konzervatív Demok­rata Párt elnöke örömmel állapította meg, hogy végre egy kérdésben egyet­értésre jutottak a kormányon kívüli parlamenti pártok. Kétli ugyan, hogy a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnöki posztjára szerencsés volt éppen a De­mokratikus Baloldal Pártjának képvi­selőjét jelölni, mivel szerinte a DBP a Szlovák Nemzeti Párttal együtt csen­des koalíciós partnere volt a kormány­zó DSZM-nek, s nem biztos, hogy a jövőben nem válik újra azzá. A KDP szeretné, ha ez a hármas szövetség lát­hatóvá válna, mert a nyílt koalíció azt eredményezné, hogy a „csendestársak­nak” is viselnie kellene a felősséget az ország és választóik színe előtt Szlová­kia helyzetéért. Hagyari szerint a bal­oldali elkötelezettségű politikai erőknek eddig egyet sikerült bizonyítaniuk: Szlo­vákia súlyos gazdasági problémáira nincs balos megoldás. Kételyeitől függetlenül Hagyari adott egy tippet az ellenzőrzési hivatal leendő elnökének: vizsgálja felül, mi­lyen pénzekből finanszírozták a DSZM kormánytagjainak múlt heti szlovákiai választási körútját, mely a „találkozás két év után” jelszó alatt zajlott. (Két éve alakult meg a DSZM.) Hagyari kitért a kormány által a parla­ment elé terjesztett a védelmi tanács­ról szóló törvényjavaslatra is. Szerinte ennek egyetlen célja, hogy a kormány­főnek saját hadserege lehessen. Remé­li, hogy a parlament elveti a javaslatot, mely alkotmánysértő is.-gyurkovits-A G-24 plenáris ülése Pozsonyban Koordinálni a segítséget A világ 24 fejlett országa, amelyet leginkább G-24 néven ismernek, s amely országok csoportja — többek között — arra hivatott, hogy Kelet—Közép-Euró­­pa országaiban segítsék a reformokat, mindenekelőtt a gazdasági átalakulást, tegnap Pozsonyban tartotta soros plenáris ülését. Még egyszer a kormány üléséről Július l-jétől: megvásárolható lakások? Annyiban volt rendkívüli ez a tanács­kozás, hogy első alkalommal volt Szlo­vákiában, s arra volt hivatott, hogy az önálló országgal egyenes kapcsolatot vegyenek fel a huszonnégyek, minthogy eleddig az országot Csehszlovákia ré­szeként segítették. Ezt Leopoldo Guin­­ti, az Európai Közösség nagykövete, aki a plenáris ülésen a közösség delegáció­vezetője volt, mondta el az újságíróknak a sajtótájékoztatón. Azt is bejelentette, hogy a G—24-ek és Szlovákia a tegnapi megállapodások értelmében évente egy­szer hasonló formában találkozik majd, s kiértékeli az együttműködést. A sajtótájékoztatón részt vett Herman de Lange is, aki a G—24-ek brüsszeli köz­pontjában a közép-európai csoport veze­tője, és aki arra hívta fel a figyelmet, na­gyon fontos volt a tanácskozás, mert ugyan Brüsszelben van Szlovákiáról is adatbázis, ám az együttműködés szem­pontjából fontos, hogy a konkrét ország konkrét igényeit ismerjék a segítség fon-Gazdasági fellendülés? tosságának megítélése kapcsán. Kifejez­te meggyőződését, hogy a tanácskozás sikeres volt, minthogy megismerkedhet­tek a szlovák kormány elképzeléseivel, s megtudhatták, Szlovákiának mely terü­leteken van szüksége segítségre. Hogy melyek ezek a területek, azt Jó­zef Moravéík külügyminiszter ismertet­te az újságírókkal. Elmondása szerint el­őadásában mindenekelőtt a korona sta­bilitásának megtartását, a transzformá­ció negatív hatásainak csökkentését, a kis- és középvállalkozások megsegítését és a szociális béke megtartását jelölte meg. A G—24-ek részéről elhangzott az ígéret, hogy segítségüket ezekre a kér­déskörökre összpontosítják. Újságírói kérdésre válaszolva azonban azt is el­mondta leopoldo Guinti úr, hogy a Szlo­vákia gazdaságát vizsgáló Nemzetközi Valutaalap missziójának véleményére is várnak akkor, amikor konkréttá válik a szlovák igények kielégítésének kérdése. N. S. Pozsonyban és környékén virágba borultak a fűfélék is. A szennyezett fővárosi levegőben sűrűn kavaroga virágpor, tg/ most már min­den második-harmadik gyermeken kiütköz­nek az allergia jelei A legsúlyosabb állapot­ban a légzőszeni allergiában szenvedők vannak, akik a mostani száraz, fonó, szeles időben erős sokkoknak vannak kitéve. Az egyetlen lehetőségük- becsukni minden ab­lakot s a szabad természet helyett a szigorú szobafogságot választani, mert hiába ka­szálják a város parkjaiban a füvet, ha a bo­zótosokban kedvére burjánzik minden és rá­adásul még az ipar „áldásaitól” is terhes a levegő. Fotó: TA SR Lapunk tegnapi számában beszámol­tunk a szlovák kormány keddi üléséről. Korai napzártánkból kifolyólag nem tudtunk minden részletről tájékoztatni, ezért most ismét visszatérünk a tanács­kozáshoz. A széles közvéleményt minden bi­zonnyal hatványozottan érdeklik a la­kásvásárlások feltételei, vagy ha úgy tet­szik: játékszabályai. A keddi ülésen a kormány elfogadta az SZK Nemzeti Ta­nácsának lakástörvény-tervezetét. Július Tóth pénzügyminiszter az ülés után többek között elmondotta, hogy a kormány javasolta, pontosan határozzák meg a lakások árát. Példaként felhozta, hogy ha Pozsonyban 1990-ben építették fel a lakást, annak négyzetméteréért 300—1700 koronát fizessen a jövőbeni tulajdonos, természetesen a lakás kate­góriájától függően. A lakás árát úgy számítják ki, hogy a beszerzési árból minden évre leszámíta­nak két százelékot (amortizációs ár), maximum azonban mindez 80 százalék lehet. Továbbá leszámítják az állami tá­mogatást, mégpedig olyan összegben, amilyet a szövetkezeti lakásokra szolgál­tattak. A lakástulajdonos a vásárlónak köteles lehetővé tenni azt, hogy a lakás 15 százalékát készpénzben fizesse ki, a maradék 85 százalékot pedig kamat­mentes tételekben legkésőbb tíz éven belül. Ha a lakást megvásárolni szándé­kozó készpénzben egyszerre ki tudja fi­zetni a lakás árának 70 százalékát, a la­kást árusító 10 százalék kedvezményt biztosít neki a megállapodott összegből. A kormányjavaslat alapján a törvény csak azok számára tenné lehetővé a la­kás megvásárlását, akik bérlők. Kivételt ez alól azon bérlők képeznek, kik több mint 6 lakbérrel tartoznak, s a tartozást a törvény hatályba lépését követő há­rom hónap során sem törlesztik. Ennyit tehát a kormány keddi tárgya­lásaihoz a lakástörvényt illetően. A par­lamentnek mindenesetre még e hónap folyamán jóvá kell hagyni a törvényt, s ha mindez megtörténik, július elsejétől az önkormányzatok (talán) elkezdhetik a lakások árusítását. (sb) Elvégre minden relatív... A pénzintézetek is meggondolják Rudolf Kré, az SZK Statisztikai Hiva­talának elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján bizony eléggé érdekes (mindamellett természetesen elgondolkodtató és ellen­tétes) adatokat vázolt fel Szlovákia gazda­sági helyzetéről. Az áprilisi hónapot ele­mezte (remélhetőleg nem áprilisi tréfá­nak szánva) viszonylag részletesen. Hang­súlyozta, hogy a szóban forgó hónapban élénkült a termelés, amely egyébként in­gadozik, hullámzik. Ennek ellenére Kré úr pozitív jelenségként könyvelte el... Igen, a hullámzást, az ingadozást. Kifej­tette azt is, hogy a hozzáadottérték-adó bevezetésének következményei nem jár­tak akkora negatívumokkal, mint amilye­nekre az év elején sokan számítottak. A statisztikai hivatal elnökének követ­kező megállapítása igencsak érdekes. Ugyanis azon véleményének adott han­got, miszerint igaz ugyan, hogy az áruter­melés április folyamán nem növekedett, sőt, valamelyest lassult, mégis növekedett a napi termelés! Ugye,eléggé világos? Vagy ha nem, íme néhány konkrét adat. Az ipari termelés márciushoz viszonyít­va áprilisban 6,5 százalékkal csökkent, de napi vonatkozásban 2,5 százalékkal emelkedett... A nyersanyagkitermelésben 0,8 százalékos növekedést könyvelhettek el, ami mintegy 10 millió korona plusznak felel meg. Csaknem 13 százelékos volt a növekedés a villanyáram-, a gáz-, vala­mint a víztermelésben. A feldolgozóipar azonban továbbra is csökkenést tarthat számon. Az év negyedik hónapjában ke­vesebb élelmiszert termeltek a tervezett­nél, s a textil-, valamint a ruházati ipar sem dicsekedhet termelésnövekedéssel. Fellendülés volt tapasztalható az épí­tőiparban, ott is főképpen a magánszférá­ra vonatkoztatva (21,8 százalék). Márciushoz viszonyítva a mezőgazda­ságban is termeléscsökkenésről számol­hatott be Rudolf Kré. A helyzetet a kö­vetkezőképpen jellemezte: fellendülés bi­zonyos különbségekkel. Ez is érdekes! De hát elvégre minden relatív... A ter­melés élénkülését is ki így látja ^magya­rázza), ki meg másképpen. (susla) Elferdített információk A jóslatok valóra válnak Amikor (még az egykori Csehszlováki­ában) kezdetét vette a gazdasági reform, s mindenki a gyorsan beáramló nyugati tőkétől várta a megváltást, egyes kétke­dők — vagy inkább realisták? — arra fi­gyelmeztettek: sok baj lehet még az elha­nyagolt környezetvédelmi feltételek mi­att. Vegyi üzemeinknek eleve rosszabb indulóhelyzetet, értékcsökkenést jelen­tett, hogy széles környékük veszélyes hul­ladékoktól volt szennyes, a hatalmas ké­ményekről hiányoztak a szűrőberendezé­sek, sőt a legtöbb esetben maguk sem tudták, milyen károkat okoztak a szű­­kebb-tágabb vidéknek. Mivel most szegény az eklézsia, a leg­több kömyze tszennyező nagyvállalat képtelen megoldani, amit fél évszázadig elmulasztott. Úgy tűnt, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) haj­landó lesz hiteteket folyósítani rászorulj \ vállalatainknak, most mégis fennakadá­sok támadtak. A bank is meggondolja, mire adja ki a pénzét. Most tanul­mányok készülnek a szlovákiai vegyi üze­mek kömyzetvédelmi helyzetéről. Na­gyító alá került a pozsonyi Istrochem, a novákyi vegyiüzem, a dubovái Petro­­chem és a vágsellyei Duslo. Az EBRD arra is kíváncsi, a szlovák kormány ho­gyan akarja rendezni ökológiai tartozá­sait velük szemben. S majd ennek függ­vényében ad, illetve nem ad támogatást az illetékes vállalatok ökológiai beruhá­zásaira. A környezetvédelmi minisztéri­um a hónap végéig kívánja kidolgozni a megoldás alapelveit, melyek lényege az lenne, hogy minden vállalat köteles saját forrásokat fordítani tisztítóberendezé­sekre, kömyzetvédelmi beruházásokra. Igaz, eddig kömyzetszennyezési bírság és adó formájában az államkasszába fi­> Wir zettek be összegeket, s onnan várták az újraelosztást. Az államkasszára azonban, úgy látszik, nem nagyon számíthatunk a jövőben. A közeljövőben semmiképpen. Elkészült ugyanis a szlovák kormány Nemzetközi Valutaalapnak szánt szándéknyilatkozata (jóvá ugyan még nem hagyták), melyben legfelsőbb végrehajtó szervünk ígéretet tesz a költségvetési politika felülbí­­rálatára, a deficit csökkentésére és a költ­ségvetési szféra stabilizálására. Józan íté­lőképességű emberek számára ez további restrikciókat jelent a szociális kiadások, a kulturális és oktatásügyi támogatások te­rén, mert más tételekből nemigen lehet már lefaragni Ha burkoltan is, ez összecseng a kömyzetvédelmi beruházások finanszíro­zási elveként megjelölt „segíts magadon, az isten is megsegít’’-tel. \ \ -te­•A é - %r. do/ \ Megszokhattuk már, hogy a rádióban, televízióban ill. a saj­tóban enyhén szólva pontatlan információkat hallhatunk, olvas­hatunk a szlovákiai magyarságra vonatkozóan. Határozottan ér­vényes ez akkor, ha a magyar ok­tatásügyről van szó. Amit azom­­ban Garaiová asszony produkált a Szlovák Televízió „Lépések" című vitaműsorában, az már íz­léstelen. Nem szándékozom vele vitá­ba szállni, csak egyetlen mondtá­­ra reagálok. Kedves „kolléga­nőm" szerint több mint száz szlovák iskola hiányzik déli járá­sainkban. Érdekelne, milyen adatok alapján állít ilyesmit. A hivatalos statisztika szerint ugyanis a múlt (1991/92-es) ta­név 223 (0,16%) szlovák anya­nyelvű tanuló járt magyar okta­tási nyelvű alapiskolába, miköz­ben 14 506 (22,99%) magyar nemzetiségű gyermek látogatta a szlovák oktatási nyelvű alapiskolá­kat. A középiskolák­ban sem jobb a helyzet, hiszen ugyanabban a ta­névben például csak 21 szlovák nemzetiségű diák tanult magyar gimnáziumban, s ezzel egyidő­­ben 1122 magyar tanulója volt a szlovák gimnáziumoknak. Ezek a számok nem sokban különböz­hetnek az 1992/93-as tanév ada­taitól. Sorolhatnám tovább az orszá­gos statisztikai adatokat, ezt azonban megtették már előttem mások. Inkább arra lennék kí­váncsi, milyen kritériumok sze­rint állapítják meg,hogy hol hi­egy konkrét példát. Alapul véve a Szlovák Statisztikai Hivatal Lé­vai Járási Kirendeltségének az 1991-es népszámlálás vonatkozó adatait, a következő derül ki: A járás 49 településén halad-Ki van itt veszélyben? ányzik a szlovák iskola. Ha ugyanis egy-egy járásban a lakos­ság nemzetiségi összetételét, az iskolaköteles gyermekek számát, s azt, hogy milyen oktatási nyel­vű iskola van (vagy nincs) a köz­ségekben, egészen más ered­ményt kapunk. Üres szavak helyett lássunk ja meg a 20%-ot a magyar lako­sok száma, ebből 35 településen az 50%-ot. Ha azt mondom, hogy 22 községben van magyar alapiskola, első látásra ez nem is olyan rossz arány, hiszen ha pél­dául az 50%-os határt tekintem alapnak, akkor „csak” 13 faluból hiányzik a magyar iskola, ha pe­dig a 20%-ot (a nyelvtörvény szerint), akkor 27-ből. De! A 35 magyar többségű község közül csupán 17-ben van magyar alapiskola (egyben szlovák, egy­ben pedig közös igaz­gatású), ebből 11 csak ún. kisiskola (1.-4. évf.). Öt községben 40-50% közötti a ma­gyarok részaránya, kettőben van magyar iskola, négyben szlovák. Abból a hat községből, ahol 30- 40% közötti a magyarok részará­nya, kettőben van magyar iskola, viszont ötben szlovákul oktatnak. Végül három faluban élnek 20- 30% között magyarok, ezek közül is kettőben szlovák iskola van, magyar egy sem. Járási székhe­lyünkön csak 15-20% magyar él, itt az egy magyar mellett további hét szlovák iskola (összehason­líthatatlanul magasabb tanuló­létszámmal) működik. Figyelemre méltó továbbá, hogy a hét magyar többségű köz­ségben, melyben teljes szerve­zettségű magyar iskola (1.-8. évf.) működik, ötben van ugyan­ilyen szlovák iskola is, a maradék kettőben pedig szlovák kisiskola (1.-4. évf.). További három teljes szervezettségű magyar iskola mellett (ahol a magyar lakosok részaránya 38,7%, 45,97%, 44,28%) is erős szlovák tanítási nyelvű iskolák találhatók. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom