Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
4 Szabad ÚJSÁG Tükör 1993. június 7. Óvoda és kisegítő iskola egy fedél alatt Takarékoskodni minden áron! Néhány nappal ezelőtt még azon törtük a fejünket, mivel lephetnénk meg gyermekeinket ünnepükön, most mégis egy olyan példáról kell beszámolnunk, amely szemlélteti, milyen módon lehet „takarékoskodni“ gyermekeink nevelésén, neveltetésén. Az oktatásügyi tárca anyagi helyzetét tekintve megértéssel fogadjuk azokat az intézkedéseket, amelyek a kihasználatlan intézmények felszámolására, osztályok összevonására irányulnak. Az ilyen lépések helytállóak - gondolhatjuk ám amikor meghallgatjuk a magukat károsítva érző pedagógusokat, kissé másképpen vélekedünk ... Három igazgatóság - egy utcában Egy újonnan épülő lakótelep elengedhetetlen tartozéka az óvoda. Vágsellyén a Duslo vegyi üzem munkalehetőséget és lakást kínálva óriási tömegeket vonzott vidékről a városba. Sorra épültek fel a lakónegyedek, köztük a Vágfarkasdi úti lakótelep panelházai, amelyek között egy utcán három tágas, mutatós óvodát emeltek. Közülük az egyik, amelyről a történetünkben szó lesz, bölcsődével együtt kezdte meg működését, majd hamarosan megszűnt. Az egyszintes óvodaépületben végül 1989-ben létesült újra óvodai intézmény, 9 új pedagógussal. Adriana Emberová, az óvoda igazgatónője így emlékezik vissza a kezdetekre: - Szorgalmunk nem ismert határokat. Abban az időben sorra, egymás után szűntek meg a vállalati óvodák. Mi ezt kihasználva jutányos áron játékokhoz, berendezésekhez jutottunk, az 50 ezer korona értékű segédeszközökért potom 8 ezer koronát kellett fizetnünk. Gyermekruhabörzéket rendeztünk, és a bennünket megillető tízszázalékos nyereségből hőpalackokat vásároltunk, hogy a gyerekek a szabadban is ihassanak meleg teát. A teához való csipkebogyót is magunk gyűjtöttük, szárítottuk - emlékezik az igazgatónő, aztán hamarosan visszazökken a gondokkal terhes jelenbe. Kié lesz majd a szauna? A város szennyezett levegője a gyermekeknél gyakran légúti megbetegedéseket, panaszokat okoz. Az óvoda vezetői a gyermekek érdekében egyrészt saját költségvetésből, másrészt a szponzorok és a szülők támogatásával saját - óvodai - szaunát létesítettek. A szauna csak nemrég készült el, de már most, néhány hónap elteltével is észrevehetően csökkent a hiányzók száma, azaz nőtt a gyerekek szervezetének ellenálló képessége. De vajon kié lesz később a szauna, ha majd csupán az épület egy része marad meg óvodának?- Itt látható a négyéves munkánk eredménye - vezet bennünket végig a folyosókon Adriana Emberová, s csatlakozik hozzánk Iveta Őoltysová, a pedagógustanács vezetője is, aki a következőképpen folytatja a történetet. - A járási tanügyi igazgatóság csakúgy, mint másutt, kénytelen volt különféle takarékossági intézkedéseket foganatosítani. A lakótelepen három óvodai intézmény közül egyet fel kellett áldozni... Bennünket szemeltek ki. Az épületben hat helyiség van, közülük kettőbe 1992 szeptemberében a kisegítő iskola két osztályát költöztették át - eredetileg 2-3 hónapra. Mivel azonban abban az időben a tanügyi igazgatóságnak nem volt vezetője, a speciális iskola helyiséggondjai később sem oldódtak meg, így továbbra is az óvoda két termét használják. Az egy fedél alá szorult két „szomszéd" nehezen tud egymáshoz alkalmazkodni. A falak vékonyak: a kisegítő iskola délelőtti tanítási óráit zavarja a kis gézengúzok hangos játéka. Az óvodások délutáni pihenőjét ugyanakkor az iskola tanulói zavarják - a tanítás végeztével senki sem kívánhatja tőlünk, hogy egy pisszenés nélkül vonuljanak el. A szülök aggódnak Az óvoda igazgatónőjét villámcsapásként érte a hír: miszerint szeptembertől újabb két osztályt helyeznek át a kisegítő iskolából az óvoda épületébe. Látván az egykor szépen berendezett termek jelenlegi állapotát, aggódni kezdett a létesítmény további sorsáért. - Nemrégiben a higiénikus is nemtetszését fejezte ki a szociális helyiségek láttán, amelyeket nem iskolások, hanem óvodás korú gyermekek számára terveztek. Kifogásai voltak a falak szigetelését illetően is. Az óvodába szeptembertől közel hetven gyerek jelentkezett, nemcsak a környékről, hanem a város távolabbi lakótelepeiről is. Azokat a gyerekeket, akiket nem tudunk elhelyezni a számunkra meghagyott két osztályban, a szomszédos óvodába íratják majd át. Az óvodában konyha és mosoda is van, amelyet később az önáló gazdálkodás során a lakosok rendelkezésére is tudnánk bocsátani - mondotta az igazgatónő.- Nyugtalanít bennünket a mentálisan sérült gyerekek, de főleg az elhanyagolt családi környezetből érkezők viselkedése és egyáltalán a jelenléte az óvodában! A tanulékony, mindenre fogékony apróságok sok rosszat elleshetnek majd tőlük. Sajnálom, hogy az óvoda ilyen helyzetbe került... Az unokám minden nap kimondhatatlan örömmel fut be a kapun - tudtuk meg Miskovicová nagymamától, aki azon szülők és nagyszülők táborát gyarapítja, akik hajlandók harcba szállni a pedagógusok oldalán a létesítmény fennmaradásáért. „örültünk az ajánlatnak“ Utunk a vágsellyei kisegítő iskolába vezetett, hogy megtudjuk Güll Gusztávnak, az iskola igazgatójának a véleményét helyiséggondjaik „operatív“ orvoslásáról. - Iskolánknak jelenleg 109 tanulója van. A speciális iskolák esetében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az alsó tagozatokban maximálisan tíz, felsőkben tizenkét tanulót helyezhetünk el egy osztályban. Sajnos az iskola földszintes épületében nem tudjuk biztosítani gyerekeink számára a megfelelő oktatást. Az pedig, hogy a gyerekek egy része a délutáni órákban tanuljon, elképzelhetetlen egy speciális iskolában, ráadásul tanulóink egy része a környező falvakból jár be. Helyzetünk tehát rákényszerített az óvoda „társbérlésére“ - tudtuk meg az iskola igazgatójától. Ez nem integrálás! A Mentálisan Sérültek Szlovákiai Szövetségének ülésén az oktatásügyi tárca képviselője az alapiskolákban létesítendő speciális osztályokról szólt. Ez a megoldás annak az integrációs programnak a részét képezi majd, amelynek feladata többek között a gyermek erkölcsi nevelése. A vágsellyei példa ezzel szemben nem tekinthető ilyesfajta integrálásnak. Sokkal inkább szükségmegoldás, amely egyik fél teljes megelégedését sem szolgálja. Az óvoda pedagógusai és a szülők a város főpolgármesteréhez kívánnak fordulni azzal a kéréssel, hogy a két meglévőnél több speciális osztály ne nyíljon az óvoda épületében. Sem a tanügyi igazgatóság, sem a kisegítő iskola nem ítélhető el: az elsőt takarékosságra szólították fel, az utóbbit pedig a helyiséggondok kényszeritették társbérletre. Eközben pedig dobozaiban szárad a sok szivárványszínű festék, amelyet a közlekedési pálya kiszínezésére, kifestésére vásároltak az óvónők. Ma még nem tudni, fognak-e rajta óvodások játszani. SZÁZ ILDIKÓ Szögletes nyulak, kövér varjak Egy kiállítás képei Nem várt sikerrel végződött az a rajzpályázat, amelyet a nagykaposi Ungi Táj-alapítvány hirdetett meg óvodások, illetve iskolások számára. így tűnik, hogy a mai gyerekek, bár sokat tévéznek és talán kevesebb mesét hallanak este, elalvás előtt, mégis fontosnak tartják a rajzolást. A pályázatot követő kiállítást a felnőttek is szívesen látogatták. Néha hitetlenkedve állnak meg egy-egy kép elolt: ezt valóban egy gyerek festette volna? A gyerekrajzokon általában előforduló motívumokon kívül ugyanis néhol furcsa, Vasarelyt idéző geometrikus alakzatok is előfordulnak. Természetesen nem hiányoznak az ismert rajzfilmfigurák és mesealakok sem, de hogy egy hetedikes kislánynak honnan vannak szerelmei és csalódásai? Ráadásul trópusiak? Az ifjú művész ugyanis ezt a címet adta alkotásának. Más művek meg azt bizonyítják, hogy a piacgazdálkodás szelleme az iskolapadok közé is behatolt. Az egyik rajzon az Ewing-Barns Űrtársaság hajói manővereznek, a következő felirattal: „Mi még az ufókkal is üzletet kötünk." Egy másik mű a „ Déligyümölcsök" címét kapta, s a narancsok és banánok között ilyesféle feliratok olvashatók: „Az év szenzációja! Ha nálunk vásárol, utazást nyerhet a Bahama-szigetekre!“ S hogy a rajz még hitelesebb legyen, nem hiányzik róla a cég telefonszáma sem... Egyébként csaknem minden rajzon találhatók növények és állatok. Kibicsaklott lábú, szögletes nyulak, esetlen, barna medvék, kitárt szárnyú, kövér varjak és néhány olyan élőlény, amelyekről csak alkotójuk tudná megmondani, hogy tulajdonképpen micsoda. A kiállítás legkedvesebb színfoltját az óvodások rajzai jelentették. Némelyik olyan szép és egyszerű volt, hogy mi, felnőttek már meg sem értettük. Hogy ezeken a képeken az autók a madarakkal együtt repülnek? Vagy hogy az emberek nyugodtan sétafikáinak a kerítés tetején? Ugyan már kérem. Ne akadékoskodjunk! Inkább örüljünk, hogy a kicsik ábráin a színek vidámak, a házak tarkabarkák, az emberek pedig mind-mind mosolyognak. S még valami. A képeken nyoma sincs a világunkban dúló erőszaknak. Nincsenek fegyverek, tankok, sem pedig katonák, robbanó bombák. Ezekből a képekből mi, felnőttek is meríthetnénk néha némi optimizmust. TÓTH FERENC Köszönet jn a nyolcszáz jévért Kassától keletre, a Bódva völgyében, festői hegyek között fekszik Jászó község, melynek lakossága jelentős részben magyar. A királyi alapítású jászóvári prépostságot, mely hiteleshelyként is működött, még a tatárjárás előtt, az 1120- ban alapított premontrei kanonokrend vette birtokába. A mai monostor és templom 1770 és 1790 között épült rokokó stílusban a régi épületek helyén. A kor neves művészeinek, pl. Anton Pilgram tervezőnek és Johann Lucas Kräcker festőművésznek a keze nyoma látható a harmonikus épületegyüttesen. A második világháború után a rendet a kommunista államhatalom felszámolta. Először szerzetesi koncentrációs táborként használta, majd szociális otthont hozott létre a patináns falak között. Az 1989-es változások után a megújult rend élére Bartal Károly Tamás került, akivel a jelenlegi helyzetről beszélgettünk. A kanonokrend nem rendelkezik anyagi háttérrel és a helyreállítási költségek, valamint a munka újraindítása hatalmas összegeket emészt föl.- Apát úr, a rend augusztusban ünnepli fennálásának 800. évfordulóját. Milyen ünnepségeket terveznek?- Először is a templomot szeretnénk megszabadítani az álványzattól. A restaurátorok befejezték a freskók helyreállítását, így ez sikerülni fog. Gyorsan vissza kell helyezni a stallumokat is. Az ünnepséget elsősorban köszönetre, hálaadásra használjuk föl. Meg akarjuk köszönni a jóistennek, hogy megtűrt itt bennünket nyolcszáz éven keresztül. Egyházi méltóságok látogatását is várjuk. Paskai bíboros úr és Korec bíboros úr is ígérte jövetelét. Lesz szlovák és magyar szentmise, további egyházi méltóságok részvételével. A novíciusok fogadalmat tesznek. Misék keretében fellép a Condoria magyar énekkar zenekar kíséretében, majd a nagyszombati szlovák kórus. Délutánonként előadásokat szervezünk. A gödöllői perjel Jászóvár történelmi múltjáról tart előadást, de a rend kassai működéséről is hallhatunk. •- A premontrei rend tanítórendként volt közismert. Milyen tevékenységet tudnak ezen a területen kifejteni?- 1802-ben lettünk tanítórend, mivel I. Ferenc császár azzal a feltétellel engedélyezte 15 év után a rend létezését, ha átveszünk négy gimnáziumot, Rozsnyón, Lőcsén, Nagyváradon és Ungvárott. Ungvár helyett Kassát választottuk. 1787 előtt is, tehát mielőtt II. József eltörölte a rendeket, a mieink tanítottak a közeli Rozsnyón. Nem ez tehát az eredeti küldetésük, de nem idegenkedünk a tanítástól. Eredeti küldetésünk a pasztoráció volt. Tehát ha plébániára helyeznek bennünket, még mindig küldetésünket végezzük, és nem leszünk világi papokká. Míg egy szerzetes-tanár felkészül, az tíz év. Most elkezdeni tanítani egy 83 éves tanárral, az képtelenség. Jelenleg nincs emberünk, így nem tudunk egy iskolát sem átvenni. Ha majd az ifjak, akik tanulmányaikaf végzik; felkészülnek, esetleg a képesítést is megszerzik, lesz erőnk és anyagi hátterünk, akkor igen. Ez tehát hosszú távú felkészülést igényel. Ezzel az is összefügg, hogy mindössze huszonegyen vagyunk. Ebből 11 pap, hat teológus, három novícius és egy jelölt. A jászóvári kanóniában három szlovák papunk van, akik plébániákon működnek. Kitűnő kollégák, semmilyen feszültség nincs a renden belül a két nemzet között. Olyan kevesen vagyunk, hogy luxus lenne még marakodni is. A nyomorúság összehoz bennünket. Három szlovák teológusunk Szepeskáptalanban tanul, a másik három Győrben készül hivatására. A novíciusok közül kettő Rómában fog tanulni. Kassán tanulják az olasz nyelvet és szépen haladnak. A harmadik Magyarországra készül. Jelöltünk egy ipolynyéki fiatalember, reméljük, beválik.- Apát úr, köszönöm a beszélgetést. BALASSA ZOLTÁN A különdijat Kostiková Szilvia nyerte el Díjakra várva (A szerző felvételei)
