Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-25 / 119. szám
ípeci^. , ®**eSNEJ KWZwcc Jf'*“N*'*« A.«., OKRESNÁ KNll^lCA • ._ , i K KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP KEDD 1993. május 25. Ili. évfolyam 119. szám Ára 3 korona A Csallóközi Városok és Falvak Egyesülésének közgyűlése Célratörő tanácskozás Tegnap Dióspatonyban került sor a Csallóközi Városok és Falvak Egyesülésének közgyűlésére, amelyen a régió polgármesterein kívül részt vettek Koncsol László, Szigeti László és gróf Szécsenyi Miklós BécsbóL A gazdag napirendi programból ki kell emelni az áprilisban megtartott Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának kongreszusáról tartott beszámolókat. Gyulai Lajos például a csökkenő dotációt és a lakásépítések körül kialakult problémákat említette, Harsányi Imre pedig az ország területi átrendezésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, nincs egyetértés a szlovákiai régiók között, ennek következtében Kassán a kormány egyik területátrendezési javaslatát sem fogadták el. Kiemelte, hogy olyan régiók kialakítására van szükség, amelyekben nem kerül hátrányos helyzetbe az itt élő magyarság. Szkukálik László a kisközségek problémáit említette, véleménye szerint a falvak gazdátlan földterületeit nem az állam tulajdonába, hanem a falu kezelésébe kellene adni. Pásztor István, az egyesülés elnöke fontosnak tartotta elmondani, hogy Kassán elhangzott egy kijelentés, mely szerint az ország felosztása nem közigazgatási és közgazdasági, hanem politikai kérdés. A küldöttek megegyeztek abban, hogy Dunaszerdahelyt és Komáromot nem lehet egymástól különválasztani közigazgatási szempontból. A közgyűlés határozati javaslatában a küldöttek a Komáromi, Dunaszerdahelyi, Galántai, Érsekújvári, Lévai járások által kialakítandó közigazgatási egység mellett foglaltak állást. (vida) Tervezetek vannak-pénz nincs R. Zelenay megdicsérte az MKDM-et Kollektív jogokról hallani sem akar Noha már nincs olyan meleg, mint az előző héten, mégis izzasztó napok kezdődtek hétfőn az érettségizők számára. Drukkol a diák, a tanár és a szülő, s mivel az érvényes előírás szerint osztályonként egy nap csak nyolc gyerek vizsgázhat, van, ahol csütörtökig feszült lesz a hangulat Ilyenkor nem tanácsos zavarni, mégis felhívtunk négy magyar gimnáziumot, hogy megtudjuk, milyen a hangulat. Tegnap Pozsonyban az MKDM székhelyén kétoldalú megbeszélést tartott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttsége. A mintegy három és fél órás megbeszélést követően Roman Zelenay, a DSZM alelnöke, Romon Kováé, a DSZM Tanácsának elnöke,valamint BugárBéla, az MKDM elnöke, Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozás eredményeiről. Roman Zelenay úgy fogalmazott: a legfontosabb tanulság, hogy muszáj tárgyalni, párbeszédet folytatni egymással. Pozitívnak tartotta, hogy a két mozgalom gazdasági elképzelései nagyon hasonlóak; hogy egyik mozgalom sem híve az idő előtti választásoknak, mivel azok csak feleslegesen rabolnák el az időt a legfontosabb problémák megoldásától; hogy abban is egyetértettek, nem lehet koalíciós kormányt létrehozni minden parlamenti párt bevonásával, mivel programjaikban vannak egymással összeegyeztethetetlen elemek. A DSZM ajánlotta kölcsönös és rendszeres infor-Szögesdrót helyett radar Németország műszaki segítséget nyújt a Cseh Köztársaságnak, hogy ellenőrizhetővé tegye határait a várható menekülthullámmal kapcsolatban. Arra számítanak, hogy a német menekültügyi törvény idei nyári szigorítása után megszaporodnak az illegális határátlépési kísérletek. Németország radarokkal, rádióadókkal és egyéb elektronikus műszerrel szereli fel Csehországot, hogy az a be-_ rendezéseket mind a cseh—német’ mind a cseh—szlovák határon alkalmazza. Klaus Kinkel német külügyminiszter szerint a tavaly Németországba érkezett 200 ezer menekült többsége a volt Csehszlovákián ke^resztül jött az országba.___________ mációcserét az MKDM üdvözölte és elfogadta a mozgalmak struktúráinak minden szintjén. Megegyeztek abban is, hogy még a parlamenti nyári szünet előtt újra találkoznak a DSZM székhelyén. Roman Zelenay kifejtette, a két mozgalom képviselői abban is egyetértettek, hogy Szlovákiában a balratolódás vészé-A múlt héten Budapesten tartotta a nemzeti kisebbségekkel és az emberi jogokkal kapcsolatos tanácskozását az Interparlamentáris Unió, amelynek Szlovákia az idén, alig egy hónapja lett tagja. A szlovák parlament küldöttségében jelen volt a tanácskozáson Róbert Fico is, a Demokratikus Baloldal Pártjának nemzeti tanácsi képviselője is. A tanácskozásról hazatérve Fico képviselő úr kénytelen volt beismerni, hogy Szlovákiának az említett kérdésekben még igen sok tennivalója van ahhoz, hogy „megfeleljen a civilizált, demokratikus standardnak”. Egyrészt: a szlovák parlamentben nem működnek önállóan olyan bizottságok, amelyek kimondottan az emberi jogokkal foglalkoznának, másrészt a parlamentben igen könnyen megkérdőjelezhető a képviselők mandátumának jogossága, ami egyenesen sérti a képviselők szabad, lelkiismeretük szelye fenyeget, s újságírói kérdésre — hogy a DSZM melyik oldalon állónak tekinti magát — azt válaszolta: még az MKDM szerint is „gyenge jobb közép” politikai erő az övé. Bugár Béla elmondta: az MKDM kifejtette a DSZM-nek, nekik nem céljuk a szlovák politikai élet destabilizálása, ezért tartják fontosnak a kétoldalú megbeszéléseket. A kormány javaslatait is hajlandók mindaddig támogatni a parlamentben, amíg azok Szlovákia hasznát szolgálják s nem a destabilizáriót idézik elő. A stabilitás részének tartják a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendezését, mivel törvényes keretek nélkül ez mindig konfliktusforrás lesz az országban. (Folytatás a 2. oldalon) rinti cselekvést, de áttételesen még emberi jogaikat is. Róbert Fico azt is kénytelen volt elmondani, hogy Szlovákia a kisebbségi politikája miatt sincs a legjobb helyzetben. Ahogy elmondta, a tanácskozásokon ugyan nem merült fel kifogás e kérdés kapcsán Szlovákiával szemben, ellenben Halonen asszony, a Finn Szociáldemokrata Párt európa tanácsi állandó tagja elmondta a szlovák küldötteknek, egyáltalán nem vehető biztosra Szlovákia felvétele az Európa Tanácsba, amennyiben nem teljesítik a kisebbségekkel kapcsolatos tanácsi javaslatokat. Fico úr megjegyzése, mely szerint „június végéig nem sok időnk maradt” akár a szlovák parlament képviselőinek is szólhat, amely éppen pénteken alkalmazott obstrukciót az ügyet rendezni kívánó magyar képviselői javaslatok ellen. n-s-Az Interparlamentáris Unió figyelmeztet Nem biztos az ET-tagság Megkezdődtek az érettségi vizsgák Izzasztó napok Szenei gimnázium, Szabó László igazgató: „Ha a sok gonddal küszködő pedagógusok hangulatára gondol, elmondhatom, hogy az olyan, mint érettségik idején általában lenni szokott, minden halad a maga rendjén, az előírások szerint, mert a diákokkal nem szabad éreztetni a mi problémáinkat. Harminc érettségizőnk van, a vizsgák csütörtökön fejeződnek be. Hogy mit ér most egy érettségi? Szerintem mindig lesz értéke, mert a gimnázium olyan általános műveltséget ad, amelyre lehet tovább építeni.” Somorjai gimnázium: „Ahogy a telefonban is hallható üdvrivalgás bizonyítja, jó a hangulat, most épp a sikeresen levizsgázott gyerekek örülnek, hogy túlestek a nehezén. Ötvenöt érettségizőnk van, közülük 33 jelentkezett főiskolára. Mivel az új előírások értelmében több helyre is jelentkezhettek, öszszesen 72 főiskolára küldték be felvételi kérelmüket. Tizenhárom diákunk jelentkezett a Nyitrai Pedagógiai Főiskolára, 11a Komensky Egyetem bölcsészkarára, de akad, aki orvosira, elektrotechnikára, építészetire, mezőgazdasági főiskolára jelentkezett, néhányan pedig Magyarországon szeretnék folytatni tanulmányaikat?’ (Folytatás a 2. oldalon) A sajtóiroda felvételén még mosolyognak a poszonyi egészségügyi szakközépiskola diáklányai Feltehetőleg az érettségiztető bizottság előtt komolyabbak lesznek. De sikeresek is, ahogy több tízezer áettségiző társuk is Szlovákiában A Demokratikus Baloldal zVí’ártjának II. kongresszusa viszonylag egyértelművé tette a párt gazdasági, szociális és külpolitikai irányultságát, amelyet egészen röviden úgy lehetne jellemezni, hogy egyértelműen azt a szociáldemokrata irányzatot vette fel, amelyre a nyugat-európai országok eserében „a jóléti társadalom megteremtésének programja” megnevezéssel szoktak emlékezni. A DBP vezetőinek reális helyzetértékelését dicséri, hogy ők a közismert programot úgy pontosították, „a szociálisan igazságos társadalom” kiépítése. Külpolitikai programjuk viszont teljesen egyértelműen a Szocialista Intemacionáléra összpontosít, ami semmilyen vitát nem váltott ki, de hogy a párton belül sokáig fog tartani az elmúlt negyven év „levetkőzése", mi sem bizonyítja jobban, mint a váratlanul erős ellenállás Szlovákia NATO-tagságával kapcsolatban. Vé— Kibújt a szög a gül kompromisszumot kötöttek az „új” és a „régi” módon gondolkodók: a Demokratikus Baloldal Pártja népszavazást javasol Szlozsákból -------------------------------------telezi magát az emberi és kisebbségi jogok európai konvekciók szerinti intézésére. Még azt is elmondta, ők most is hajlandók számomra, hogy éppen a kisebbségek jogait ne vizsgálta volna soha senki ebből a pártból. Abból, amelyik a „reális szocializmus” gyakorlat jobb képet mutat, mint amilyet a jogi keretek biztosítanak, s — szerintem — ezt is tökéletesen tudják a DBP vezetői. Észrevesszük az átverést? vákia felvételéről e nyugati katonai tömbbe. A Demokratikus Baloldal Pártja egyébként büszkén mondta magáról a kongresszus után, hogy Szlovákia egyetlen „polgári alapokon szerveződő pártja”, amit a nemzetiségi összetételével támasztottak alá. Vagyis azzal, ebben a pártban Szlovákia minden nemzetiségű, fajú és vallású polgára megtalálható. Ezzel párhuzamosan azt is büszkén emlegette fel az újra választott elnök, Peter Weiss, hogy a pártnak közel egy éve él a kisebbségi deklarációja, amelyben a párt köminden olyan javaslatról tárgyalni, amely nem haladja meg a szlovák alkotmány kereteit, illetve a már említett nemzetközi dokumentumokat. A Demokratikus Baloldal Pártja egyébként még azzal is büszkélkedik, hogy soraiban számos kiváló szakember található, nemzetközi tapasztalatokkal, kapcsolatokkal stb. S lehet, hogy ez is igaz, de egyúttal — az elmúlt évek politikai légköre miatt — adott és érthető is. Az én bajom viszont éppen ebből a két utóbb említett témakörből fakad. Mert elképzelhetetlen idején leginkább az emberi szabadság- és kisebbségi jogok miatt volt sarokbaszorítható. Azt sem hiszem el, ne tudnák, az említett deklarációjuk következtében mennyi magyar, ruszin, ukrán, roma és még nem tudom milyen náció fiai vetették beléjük bizalmukat — talán éppen a polgári elvek alapján. Abban is biztos vagyok, hogy a párt vezetői tökéletesen tudják, hogy Szlovákiában a kisebbségek helyzete — főleg jogilag — távolról sem olyan rendezett, amire akár csak azt is rá lehetne fogni, hogy európai középszint. Sőt, ez esetben a Szerintem tehát: mindazt tudják ésszel, amit mi, ismerik az Európa Tanács állásfoglalását is, az EBEÉ-dokumentumokat is, a kiegészítő — például koppenhágai — ajánlásokat is, csak az érzelmeik elnyomják az ész szavát! Ezért van Szlovákiának olyan alkotmánya, amilyen van — s amelyre most hivatkoznak, pedig szavazataik nélkül nem lett volna alkotmány —, ezért nem helyezték hatályon kívül a nyelvtörvényt, de még csak nem is bírálják, ezért morajlott fel a kongresszus Horn Gyula javaslatán, mely szerint európai szintű — perszonális, kulturális és önkormányzati — autonómia támogatását várja el a demokratikus baloldaltól. A kongresszus nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem foglalt állást. A párt vezérei nyilatkoztak csak, kissé kínosan elismerve, hogy Horn Gyula higgadt és tapasztalt politikus, valószínűleg tudja, mit mondott. Csakhogy... \ kifogások sora, remélem, zisok szlovákiai magyart észhez térített. Azokat, akik szentül hittek a választások előtti „kisebbségi” ígérgetésekben, azokat is, akik végig bíztak abban, a DBP valóban hajlandó tárgyalni még ezekről a kérdésekről is a magyarokkal. Kibújt a szög a zsákból. Nem hajlandó. Ha hajlandó lenne, nem hazudná azt, hogy ők nem ismerik a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumokat, s azt sem, a magyar mozgalmak elképzeléseire nincs nemzetközi precedens! NESZMÉRI SÁNDOR
