Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

4 Szabad Í J S Í Ci Gazda szerviz 1993. április 13. Fialtatás, malac nevel és Tanácsok kezdő gazdálkodóknak Háziállatok vemhességi ideje Állatfaj Hónapok Hetek Napok Ló 11 48 335 Szamár 12 52 360 Szarvasmarha 9 és 1/2 40 285 Juh 5 21 150 Kecske 5 21 150 Sertés 4 16 115 Kutya 2 9 63 Macska 2 8 59 Házinyúl 1 4 30 Tengerimalac 2 8 56 Aranyhörcsög — 2 és 1/2 17 Már most gondolunk a téli tárolásra! Ha az idei télen felmértük, mennyi volt a zöldség- és főzelékfogyasztá­sunk, hozzávetőleges képet alkotha­tunk arról is, mennyivel kifizetődőbb saját termésből bekészitenünk a télire valót, mint a piacon, az üzletben vásá­rolni. Paraj - ha a kora tavaszi szeszélyes időjárás miatt elkéstünk a vetésével, még pótolhatjuk. Ha elegendő vizet kap, akkor gyorsan, egyenletesen, zsengén megnő. A tavaszi vetés mélyhütésre jobb, mint az őszi, mivel sokkal zamatosabb, frissebb, zsen­gébb. A korán jött nagy melegben azonban hirtelen felmagzik. Ezért nem mindegy, mikor takarítjuk be, s tá­roljuk. Karfiol - termesztésére az vállalkoz­zék, aki könnyebb talajt, s elegendő öntözést tud növekedéséhez biztosí­tani. Aki nem otthon neveli a palántát, annyit vásároljon és ültessen belőle, amennyi az őszi termésig a mélyhütő-Április közepén gyakrabban nézzük át a szamócaültetvényt. Ilyenkor­­a szamócatövek között megjelennek az élénk mozgású 3-4 mm nagy, sö­tétkék fémfényű ormányos bogarak. A bogarak fő rajzásának ideje április vége, május eleje. Ugyanis a rajzás egybeesik a korai szamócafajták vi­rágzásának kezdetével, illetve fő vi­­rágzási idejével és a kései fajták virág­zásának kezdetével (általában április 25-től június 10-ig). Az erdei epret- és a kerti-, illetve erdei málnát is károsít­hatja. A megtermékenyített nőstények to­jásaikat egyesével helyezik el a sza­móca virágkocsányaiba. A kár úgy keletkezik, hogy a bogár a tojásrakás helye alatt megrágja a virág kocsá­be téve vagy frissen fogyasztva el­fogy. Kitűnő húspótló étel, jó, ha az őszi termesztésre időben gondolnak a kertészkedők, hiszen decembertől áprilisig 20-25 korona a piaci ára. Cukorborsó, zöldborsó - ma már számtalan fajtája kapható, kitűnőek a magyarországi vetőmagok. A korai fajtáktól kezdve a késő tavaszi, nyári, állandóan termő, őszi fajtákig számta­lan kapható. A korai, apróbb szemű, ún. cukorborsó a legalkalmasabb mélyhűtésre, mivel teljesen megőrzi édes, zsenge, jellegzetes ízét. Ves­sünk lehetőleg mindegyikből, mivel konzerválva, üzletben árusítva na­gyon drága. Vajbab, zöldbab - zsegén és éretten, száraz babként is rendkívül fontos főzelékfélénk. Termesztése kevés he­lyet foglal el, kerítésre, fűzfavesszőre futtatható, de intenzívebb módon sorba vagy bokorba vetve is termeszthetjük. Kapor - ha ilyenkor a burgonya, a ku­korica vagy a hagyma közé szórjuk, egész évre ellátjuk magunkat zama­tos, pikáns ízű és vitamindús fűszer­­növényünkkel. Semmilyen külön gon­dozást nem igényel, csupán sok öntö­zést. -h­nyát. Ennek következtében az egész fölötte lévő rész elfonnyad, tehát nem is egy bimbó vagy virág károsodik, hanem hosszabb termő hajtásrész szárad el. Egy nőstény 30-50 tojást tojik a 2 hétig tartó tojásrakás folya­mán. így csak a később kifejlődő ter­mőhajtások maradnak meg, vagyis csak a késői virágzásból származó, kevésbé értékes termés. A kikelő lárva a tojáslerakás helye fölött lévő, pusztuló részben kifejlődik. Június közepétől a talajba húzódik vissza. Itt bábozódik, s telel át a bogár. Védekezés: Virágzás előtt perme­tezni kell. A következő növényvédő szerekből választhatunk: Actellic 50 Ec 0,15 %, Decis 2,5 0,04 % vagy Karate 5 EC 0,01 %. Mint a táblázatból is kiderül, a sertés vemhességének ideje átlagosan 115 nap, de a néhány napos ingadozást, vagyis a 112 és 119 nap közötti ellést normálisnak lehet tekinteni. Meg kell azonban jegyezni, hogy kevés koca hordja 3-4 nappal hosszabb vagy rövi­­debb ideig a vemhet. A szabályos vemhességi idő eltelté­vel a koca érett és életképes magzato­kat hoz a világra. Az életképesség alsó határát a malac testének szőrrel borítottsága jelzi. Az ellést megelőző napokban már sokat fekszik a koca. Horpasza és fara a keresztcsont két oldalán besüpped, hasa leereszkedik. A péra feltűnően duzzadt, a péraajkak csak lazán illesz­kednek egymáshoz, közükből esetleg nyákos anyag tűnik elő. A szülés előtt egy-két nappal a megduzzadt cse­csekből több-kevesebb sárgás, nyúlós föcstej fejhető ki. Kivételesen néme­lyik kocánál csak az ellést követő 24 órában jelenik meg a kolosztrum. Az ellés közeledtének jele az is, ha a koca nyugtalan, szalmát kotor és gyűjt össze egy bizonyos helyre, a hosszabb szalmát lábával, fogával apróbb darabokra tépi. Mikor e „fész­­kelési munkát“ látjuk, akkor már 12-14 órán belül megindul az ellés. A sertésnél különösen gyakran for­dul elő, hogy a vemhesség a fentebb jelzett időnél korábban megszakad. M. I Ha a magzat éretlen, de életké­pes, koraellésről beszélünk. A korael­­lés megállapításának kritériuma tehát a felnevelhetőség. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ilyen koraszülött malacok felnevelése sem a gazdaságosság, sem a te­nyésztési szempontokat figyelembe véve nem kifizetődő. A malacok egy része elhullik, más része a fejlődésben visszamarad, és többnyire csak a legéletrevalóbbak nevelhetők fel, de azok is csak akkor, ha a csecsekben már van tejvá­lasztás. |_2j Az elvetélés a magzatok károso­dásának az a formája, amikor azok a vemhességi idő letelte vagy a mag­zati fejlődés befejeződése előtt elhal­tak vagy életképtelenül jönnek a vi­lágra. A vetélésnek (koraellésnek) szá­mos oka lehet, amelyeket két nagy csoportra osztunk: fertőzőekre és nem fertőzőekre. A fertőző eredetű vetéléseket külön­féle kórokozók: vírusok, baktériumok, protozoák, gombák vagy ezek toxinjai idézik elő. A fertőző eredetű okok kikutatása mindenképpen az állatorvos feladata, aki az esetek nagy részében a kóroko­zók kimutatásához kénytelen igénybe venni a laboratóriumok segítségét is. Előre kell bocsátani, hogy a koca nagyon hajlamos az elvetélésre (ko­­raellésre). Ennek számos oka lehet, és ezek közül egyesek hatása igen komplex módon érvényesül. I 1,1 Traumás hatások: a koca hasát érő ütés, döfés, rúgás, elcsúszik, az ajtóba szorul, stb. Ezek a hatások magzat-, majd méh­­mozgást indítanak meg, amelyek kö­vetkeztében a méhnyak megnyílik. [~2TI Mindazok a hatások, amelyek a vemhes állat vérében a szénsav hirtelen felhalmozódásával járnak, a magzat asphyxiáját (fulladását), majd halálát okozzák. Például a koca megkergetése, hosszabb távú lábon hajtása, a szállítás, falkásítás, vakci­­názás stb. [~3H A test hirtelen lehűlése. Hideg, szeles idő vagy havas eső, sok hideg víz, fagyos takarmány fogyasztása so­rán a vemhes állatban a vér elosztó­­dása egyenetlenné válik, a vérnyomás hirtelen megváltozik és bekövetkezhet a vetélés. RT! Oka lehet a hiányos takarmá­nyozás, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok vagy nyomelemek hiánya is. I 5. I A takarmányártalmak közül a dohos, penészes, rothadt takarmá­nyok, a sós vagy fűszeres moslék és a mérgező növények (anyarozs pl.) okoznak gyakran vetélést. [in Jelentős szerepet játszhatnak a klimatikus tényezők is, így például a magas, tartósan 30 °C feletti hőmér­séklet. m A mérgezések, így többek között a szerves foszforvegyületek, például a rühösség elleni gyógyszer, vagy a növényvédő szerekkel kezelt takar­mány, olykor egyes gyógyszerek, mint például a penicillin, az erős hatású hashajtók.stb. I 8.1 Az emésztési zavarok (felfúvó­dás), gyomor- és bélhurut, bélsárpan­­gás,stb. | 9.1 A beltenyésztés során a letális faktorok (az érintett egyed halálát oko­zó örökletes tényezők). I 10.1 A méh öröklött működési kép­telensége miatt következhet be az úgynevezett konstitucionális vetélés, ritkábban pedig a méh hiányos fejlett­sége (hypoplasiája) a vetélés oka. A nem fertőző eredetű elvetélés és koraellés a vemhesség előrehaladot­tabb szakában gyakoribb, mert ilyen­kor a méh és a magzat is jóval érzéke­nyebb a káros hatásokkal szemben, mint korábban. A vemhesség első har­madában az elvetélés legtöbbször észrevétlen marad, mivel előtünetek nélkül, nagyon könnyen zajlik le. A burkostól kikerült kis magzatok az alomban elkeveredve könnyen elvesz­hetnek. A vemhesség második harmadától kezdve azonban a vetélés vagy ko­raellés már feltűnőbb. Megindulását többnyire enyhe kóli­­kás tünetek előzik meg. A péra meg­duzzad és ellazul, a tőgy ugyancsak megduzzad. Gyakran kelti a késői elvetélés gya­núját, amikor a magzatok fialás köz­ben hullanak el. Ez többnyire akkor következik be, amikor a kocák ellése, valószínűleg a természetellenes tartási viszonyok (elhízás, mozgáshiány, hormonális zavarok) miatt nagyon elhúzódik. Mi­nél idősebbek a kocák, annál több a halva született magzatok száma. A gyenge méhösszehúzódások kö­vetkeztében a köldökzsinór elszaka­dása után a magzat csak lassan jön a világra, és a szülőútban megfullad. Tudni kell ugyanis, hogy a köldök­­zsinór elszakadása vagy elzáródása után öt percen belül a magzatnak a külvilágra kell jutnia. A koca általában könnyen ellik, hi­szen az újszülött malacok súlya nem éri el az anyaállatok súlyának 1 száza­lékát. A koca a tolófájdalmak szaka­szában 10-20 percenként hozza vi­lágra malacait. Szabályos körülmé­nyek között az ellés nem tart tovább két-három óránál. Ha megnézzük azt a statisztikát, amely a születéstől az elválasztásig terjedő időszakban bekövetkezett ma­lacelhullások okait vizsgálja, kiderül, hogy az agyonnyomásból-letaposás­­ból eredő elhullás az összes malac­veszteség 18,2 százalékát teszi ki, ami bizony igen jelentős. I 1,1 Alapvető szabály, hogy csak a nyugodt vérmérsékletű, malacait gyakran szoptató, figyelmesen mozgó anyakoca alatt tudnak a malacok za­vartalanul fejlődni. Ugyanakkor az elnehezedett, ügyetlen, lomha, túltáplált kocát nem zavarja, ha lefekvés vagy egyéb moz­gás közben a malacára rálép vagy ráfekszik, annak ellenére, hogy azok visítozásukkal jelzik helyzetüket. m A beteg, lázas koca ugyancsak közömbös,és kevéssé figyel a mala­caira. I 3.1 Amikor a malacok hegyes met­szőfogait nem csípik el, és azok meg­sértették a tőgyet vagy a csecsbimbó­kat, a koca hirtelen felugrik és eltapos egy-két malacot. IT! Az agresszív, „ideges“ kocák ugyancsak kevéssé vigyáznak a mala­caikra. I 5.1 Sokszor erre a sorsra jut a gyen­ge, fejletlen, beteges malac is, mert ügyetlen, s nem tud kellő időben ki­szaladni a feküdni készülő koca alól. Az agyonnyomás megakadályozá­sára igen jól bevált a kutrica sarkába helyezett, oldalára fordított láda, aho­vá a malacok behúzódhatnak és biz­tos védelmet találnak. Nagyon munkaigényes, de célrave­zető lehet, ha a gyenge malacokat kivesszük a kutricából és néhány na­pig egy bélelt kosárban tartjuk. Természetesen ezeket pár napig - felügyelet mellett - óránként a koca alá kell helyezni, hogy szopni tud­janak. Az elnehezedett, agresszív, netán ügyetlen kocákat, melyek ismételten ellés után is agyonnyomnak vagy leta­posnak néhány malacot, ajánlatos a tenyésztésből kizárni. Dr. RADNAI ISTVÁN Szamócaszelény (Anthonomus rubi) - a bogár 3-4 mm hosszú, a lárva kissé hajlott testű, fehér, a feje barna. Tojásrakáskor károsít, a tojásrakás helye alatt összefurkálja a virágkocsányt, a rágás feletti növényrész elfonnyad, elszárad, legtöbbször le is törik. Mitől száradnak el a szamóca virágai? Szamóca — a lakótelepen Az úgynevezett oszlopos (vagy zsákos) termesztési mód alkalmas arra is, hogy ha nem is lakásban, de lakások erkélyén magunk termelhessünk néhány tő szamócát. Ehhez 80 vagy 100 cm magas, mintegy 40-50 cm átmérőjű fekete fóliazsákot vásároljunk vagy készítsünk. (A méreteknek megfelelő palástból hengert hajtunk és az oldalakat összetűzzük, pl. tűzőgéppel. A teteje és az alja maradhat fedetlen is.) A zsákot vagy palástot állítsuk az alapterületénél nagyobb, széles és magas edénybe. Ez majd a ned­vességet fogja fel. A fóliapalást közepébe 5 cm átmé­rőjű műanyagcsövet állítsunk, amelyet sűrűn lyuggas­­sunk át. Ezt úgy végezhetjük el, hogy fölizzítjuk egy szög hegyét és úgy szúrjuk át vele a csövet. Ez a talaj, illetve a termőoszlop belső szellőzését szolgálja majd. A fóliaedényt (konténert) tápdús kerti földdel töltsük meg. Erre a legjobb az egyéves trágyázott talaj. Ennek híján a szakboltokban kapható virágföld is megfelel, noha jóval drágább. Arra ügyeljünk, hogy a talaj közöm­bös vagy inkább egy kissé savas (5-6 pH értékű) legyen. A megtöltött fóliazsákot zárjuk és fölül vágjunk né­hány nyílást az öntözővízre. A palást oldalán, egymástól 25-30 cm távolságra vágjunk 5-6 cm átmé­rőjű kerek lyukakat pengével vagy éles késsel. így három sorban, soronként 3-4 szamócapalántának adhatunk helyet. A növényekkel beültetett termőoszlop talaját 2-3 naponkénti öntözéssel tartsuk nedvesen. A növekedés időszakában például műtrágya híg. vizes oldatával is locsolhatjuk. A szamóca ugyanis káliumigényes. A klórra pedig érzékeny, ezért a káliumklorid műtrágyát kerüljük. Öntözésre legcélszerűbb hosszú csőrű, kis öntözőkannát használnunk, ami a szobai dísznövé­nyeknél is bevált. A fajták közül a rövid tenyészidejű és nagy gyümöl­csöt termő, valamint az igen bőven termő fajtákat válasszuk. A déli erkély védettségében és a fekete fóliapalást­ban a szamóca 2-3 héttel is előbb hozhat termést, mint a szabadföldön. Gyümölcs a földdel nem érintkezik, a lombozat nem nedvesedik, ami növényvédelmi szem­pontból jelentős előny. Teljes termést azonban csak a második évben várhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom