Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

/ itQQPEM^NE form. pOl'NOH^ -,«r STr: :\S\<0 92» 01 Dl m m KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZERDA 1993. április 7. lil. évfolyam 81. szám Ára 3 korona iMAI>(íSZÁMUNKBAN: NYOLCOLDALAS műTsormelléklet JÖVfiT HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOR Parlamenti küldöttség Magyarországon Vastaps az Országházban Tegnaptól Magyarországon tartózkodik a szlovák parlament küldöttsége Ivan Gaíparovií házelnök vezetésével A három napos hivatalos látogatás Szabad Györgynek, a mafyar országgyűlés elnökének meghívására kerül sorra. A küldöttséget előbb Szabad György törvényhozók tanácskozásán az Ország­­. fogadta. A magyar parlament elnöke rö- házban, ahol a képviselők szívélyes tapssal vid üdvözlő beszédében hangsúlyozta: köszöntötték. Ezután Békéscsabára utaz­­„Ezer évig éltünk együtt és ezer évig fo- tak a szlovák honatyák, akik este tértek gunk még egymás mellett élni”. Ezután a vissza Budapestre. Ma találkoznak Antall küldöttség rövid ideig részt vett a magyar Józseffel és Göncz Árpáddal. Valliuk a kettős kötődést Bősről is döntöttek Heten tartottak Kúaíkoval A hétfői rendkívüli ülés után tegnap 42. alkalommal ült össze az eredeti tervek szerint a Szlovák Köztársaság kormánya, élén a miniszterelnökkel, Vladimír Mellárral Az ülés megkezdése előtt Jozef Moravcík külügyminiszter javaslatot tett arra, hogy a kormány a hivatalos programján kívül tárgyasa meg azokat a kérdéseket is, amelyeket a szlovák fél javasol m^jd a magyarokkal közösen a hágai bíróság elé terjeszteni A javaslatot elfogadták, és hosszadalmas, nagyon aprólékos elemzés után el is fogadták a külügyminiszter beterjesztését Ahogy Roman Kováé, a kormány néhány szó miatt nem fogadták akkor alelnöke a rádiónak nyilatkozva el- el. Az alelnök véleménye szerint a mai mondta, a kérdésről a szlovák kormány ülés legfontosabb pontja a véglegesített egyszer már tárgyalt és valóban csak és pontosított kormányprogram meg­„Felesleges azon igyekez­nünk, hogy egészségesen éljünk, ha ké­sőbb gondat­lanságunkért az életünkkel fizetünk. Védd hát az életet! Utasítsd el az erőszakot és ne légy könnyelmű” — ezekkel a sza­vakkal szól valamennyi emberhez dr. Hiroshi Nakajimu, az Egész­ségügyi Világszervezet elnöke az Egészségügyi Világnap alkalmából. Az Egészségügyi Nevelés Intézete Pozsonyban e világnap alkalmából hívta meg dr. Jiff Látalt, a Dérer ut­cai Baleseti Sebészeti Klinikáról, dr. Ivan Éuchát az Ideggyógyászati Klini­káról és dr. Ján Kovalcíkot a Közle­kedési Mentőszolgálattól. — A sta­tisztikai adatok alapján az emberek nagy száma szív- és daganatos megbe­­tegésekben szenved és halálozik el. Ezzel szemben a világon évente 700 ezer ember hal meg különféle balese­tek következményeképpen. Az áldo­zatok többnyire fiatal, produktív kor­ban lévő emberek — tudtuk meg dr. Látaltól, aki elmondta még azt is, hogy az ijesztő számú adatokért vala­mennyien felelősnek érezhetjük ma­gunkat. Dr. 2ucha a balesetek pszi­chikai okaként a depressziót, illetve a felelőtlen életvitelt jelölte meg. — A balesetet szenvedők egyharmada, esetenként fele feleslegesen hal meg. Nem elég hibáztatnunk a gyorsmen­tőszolgálat rossz felszereléssel dolgo­zó orvosait, illetve a kórházak befoga­dóképességét. Abban az esetben, ha az eszméletét vesztett páciens megse­gítésére egy elsősegélyt nyújtani tudó laikus siet, a beteg életét mentheti meg ezzel — mondotta dr. Kovalöík. Nem bűnbakot kell tehát szünte­lenül keresnünk. A világméretet öl­tő, országunkban is tükröződő, szin­te valamiféle járványként „terjedő” közlekedési, öngyilkosság-kísérleti, munkahelyi és egyéb balesetekért az egész társadalmat vonhatjuk fele­lősségre. Száz Ildikó tárgyalása volt, amelyet a hétfői rend­kívüli ülésen dolgoztak ki. Ezt a doku­mentumot a kormány már el is juttatta a szlovák parlament bizottságaihoz, gyorsítandó a megtárgyalás folyama­tát. Roman Kováé szerint ez a gyorsí­tott ütem nem okoz gondot, mivel teg­nap a parlamentnek elküldött anyagon már csak stilisztikai módosításokat hajtottak végre. A rendes napirendi pontok között szereplő összes kérdést megvitatta egyébként a szlovák kormány. A sajtói­roda által közzétett komunikéből kide­rül, hogy a kormány számára a legfonto­sabb kérdés a bűnözés elleni harc haté­konyságának növelése volt. Ennek érde­kében a kormány létrehozta a bűnözés megelőzését szolgáló tanácsát. (Folytatás a 2. oldalon) galom parlamenti frakcióját a nagy­­szombati közgyűlés után a legújabb hí­rek szerint végül is nyolcán hagyják el. Milan Kííaíko „kiutált” külügyminisz­tert tehát „hét bátor ember” követte, annak ellenére, hogy Vladimír Meéiar kormányfő még a hétvégi nyilatkozatai­ban is abban bízott, hogy vasfegyelem­mel meg ludja tartani frakcióját további vérveszteség nélkül. Kiíaiko elnökletével tehát új frakció alakult a parlamentben, amelybe a DSZM-ből még Éva Barto&ová, Viera Danielová, Igor Gazdik, Pavol Homola, Igor Korbela, Milada Ondrejoviéová és Igor Pribula ült át. Lépésüket indokolták is. A sajtóiroda által kiadott hírek szerint már régóta nem tetszik számukra az, hogy mind a parlamenti, mind pedig a kor­mányzati munkában a politikai fegyelem ség. Nem értettek továbbá egyet a DSZM vezetőinek gazdasági, szociális, egész­ségügyi, oktatási és kulturális politikájá­val, de az emberi szabadságjogok kezelése kapcsán is eltérőek véleményeik. „Nyug­talanít bennünket a visszatérés azokhoz a módszerekhez, amelyek az 1989 novem­bere előtti idők praktikáit idézik. Az álla­mi dirigizmus, a privatizációs folyamatok lassítása, a szolgalelkűség előnyben része­sítése a tehetséggel szemben.” — írják állásfoglalásukban az új frakció alapítói. Levelükben kitérnek arra is, hogy munka­­módszerként csak a tisztességet és az őszinteséget hajlandók elfogadni, majd le­szögezik; „Képviselői munkánk végzése közben egyedül a szakmai felkészültség és a felelősségérzet vezérel majd bennünket a Szlovák Köztársaság minden polgára érdekében.” Az MKDM nem tartja szerencsésnek a jogkorlátozást Koalíciós javaslat a közigazgatási felosztásra Tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén az MKDM alelnöke, Farkas Pál parla­menti frakcióvezetője, Csáky Pál és Bárdos Gyula szóvivő tájékoztatta az újságírókat a mozgalom számára leg­fontosabb eseményekről Csáky Pál beszámolt arról, hogy hét­fői elnökségi ülésén úgy döntött a moz­galom vezetése: az április 24-ei országos közgyűlés zárt körű és munkajellegű lesz. Összegezi majd a mozgalom eddigi tevékenységét és körvonalazza jövőjét, megválasztja az új elnökséget és az or­szágos elnököt, ezért nem is hívnak meg rá más pártokat és vendégeket. Az MKDM sajnálattal vette tudomá­sul, hogy az Európa Tanács elhalasztot­ta Szlovákia társulási kérelmének újra­tárgyalását és napirendre tűzését. Csáky Pál felemlítette, hogy az elmúlt napok­ban Magyarországon is jártak mozgal­muk képviselői — az Együttélés vezető­ivel együtt —, s ezt a hazai politikai élet némi kétkedéssel nyugtázta, holott mint bármelyik más szlovákiai parlamenti erőnek, nekik is természetes módon vannak külügyi kapcsolataik. Csáky rá­mutatott, reméli, az Ivan Gaáparovif házelnök vezetésével most Budapesten járó szlovák parlamenti küldöttség ilyen szempontból is jószolgálati missziót je­lent majd, és eloszlatja legalább a fenn­tartások egy részét. Budapesten a szlo­vák-magyar és a magyar-magyar vi­szonyról folytattak megbeszéléseket Antall József kormányfővel, megismer­kedtek a magyar nemzetiségi törvény­tervezettel, mely rövidesen akár elfoga­dásra is kerülhet. Ez a tervezet megold­ja a kisebbségek önkormányzati és fi­nanszírozási, valamint parlamenti kép­viseleti kérdéseit is. A szlovák újságírók kétkedve fogadták azt az adatot, hogy szemben a szlovákiai 130 millió koro­nás kisebbségi támogatással, a magyar kormány 3 milliárd forintot fordít kü­lönböző csatornákon keresztül a ma­gyarországi kisebbségek iskolaügyi és művelődési támogatására. Csáky Pál ezen összehasonlítás ürügyén kitért a dél-szlovákiai szlovákok surányi me­morandumára, s elmondta, szerencsét­lennek tartja, ha saját jogainak védel­mét egy népcsoport a többi vagy más népcsoport jogainak korlátozásával akarja elérni. (Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpád-interjú a szlovák sajtóirodának f Ili* G'lV'V / y __ (ytöncz Árpád magyar köz-Vjtársasági elnöktől a GaSparoviő-látogatás kapcsán in­­teíjút kért DuSan Kcrny, a szlo­vák sajtóiroda különtudósítója. Ennek teljes szövegét az alábbi­akban közöljük. • Elnök úr, Mkhal Kováé szlo­vák köztársasági elnök beiktatása­kor Ön Pozsonyban Jelezte, hogy elnöki szinten akarja javítani a két ország kapcsolatát A közvélemény szerint azonban változásokra nem került sor. Van Önnek valamilyen konkrét terve arra vonatkozóan, hogy e tekintetben mit tehetne Bu­dapest? — Véleményem szerint sem Po­zsonyban, sem Budapesten nem kell semmit tenni annak érdekében, hogy a kapcsolatok javuljanak. Vé­­gülis már látom a javulás jeleit. Szlovákia és Magyarország között két nyitott kérdés létezik, amelyek kia részéről bizonyos belpolitikai azonban a szlovák—magyar vi- tényezők játszanak közre, s értől szonyra nem jellemzőek. Áz egyik nincs jogom állást foglalni. Meg­­közülük a bőki vízlépcső, és ez a győződésem azonban, hogy ez a kisebbségi törvény. Nincs semmilyen konkrét ter­vem a kapcsolatok javítására, mert ez a jelen esetben inkább a-Ön, hogy ez a meggyőződés csak a magyar véleményt fejezi ki? — Szlovákia önállósulásával nem képződött új szomszédság Elérni, hogy a határok megszűnjenek kérdés részben műszaki, részben ökológiai. Éz nem egyszerű problé­ma, de nyilvánvaló, hogy meg kell oldani, és nyilvánvaló az is, hogy meg is oldódik majd a két ország közös erőfeszítései révén. Ez közös érdek, hiszen ugyanazt a levegői lélegezzük, s ugyanazt a vizet isz­­szuk. Közösen valljuk azt a nézetet, hogy e kérdést elő kell terjeszteni Hágában, és hogy ezt most vagy később nyújtjuk be, nem annyira lényeges. A jelek szerint itt Szlová­probléma is megoldódik. A nemzeti kisebbségek prob­lémáinak megoldása mindeneke­lőtt azt az országot érinti, amely­ben az adott kisebbség él. Ponto­sabban szólva: a probléma megol­dása az adott ország érdeke. Min­den állam arra törekszik, hogy la­kossága boldog és elégedett le­gyen. Ez Magyarországra éppúgy vonatkozik, mint Szlovákiára. En is nagyon szeretném már, ha Ma­gyarországon elkészülne végre a kormány hatáskörébe tartozik, és én nem tartozom a végrehajtó ha­talomhoz. A kisebbségek esetében pedig folyamatról lehet beszélni, amely mozgásban van, és előbb vagy utóbb e probléma megoldódik. • Szlovákia önállósulásával Magyarországnak új szomszédja lett, de az Ön kifejezésével élve a két nép kapcsolata, tekintettel a közös múltra. Ikrek kapcsolatá­nak is nevezhető. Nem gondolja számunkra, hiszen már elég régen szomszédok vagyunk. Képződött egy új szuverén állam, amely megalakulásának őszintén örü­lök. A mi érdekünk az, hogy ez az új szuverén Szlovákia legyen ré­sze az európai népek családjának, a mi közös érdekünk, hogy integ­rálódjék Európába. Amikor népeink kapcsolatáról úgy nyilatkoztam, mint az ikreké­ről, ami nyilvánvalóan bizonyos túlérzékenységet váltott ki, abból indultam ki, hogy a tények tények maradnak. Elismerem, hogy a szlávok már itt éltek a magyarok bejövetele előtt, csakhogy a múlt­ba nem lehet kivetíteni a jelenlegi szempontokat. Vitán felül áll azonban, hogy bensőmben, a sa­ját kultúrámban nem tudom elvá­lasztani egymástól azt, ami szláv eredetű és nem tudnám szétvá­lasztani a szlovákok kultúrájában sem azt, ami eredeti és amit a magyaroktól vettek át. Amikor úgy nyilatkozom rólunk, mint ik­rekről, csak annyit akarok mon­dani, hogy egykoron ugyanazt az anyatejet szívtuk magunkba, ugyanarra a vérkeringésre kap­csolódtunk az anya testében, s mindez akkor volt, amikor még nem gondoltunk arra, hogy a mi két államunk identitása milyen. (Folytatás a 3. oldalon) n A kormány elégedett önmagával Ma: Egészségügyi Világnap Legtöbb halált a balesetek okozzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom