Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
6 Szabad ÍTJSÁG Gazda szerviz 1993. április 24. Gyümölcsöskertünk mostohái Néhány kisebb fontosságú, a család ellátásában sem nagy szerepet játszó, de feltétlenül a házikertbe való gyümölcsfajról kívánok szólni. Mostohái ezek a kertnek, mert nem sokat törődnek velük — pedig érdemes volna. Naspolya Ezt a gyümölcsöt már a kereskedelemben is alig lehet kapni, pedig szép bokra bőven ontja a termést. A téli gyümölcstálak díszítésére, választékának bővítésére szolgál. Fanyar termését éretlenül szedjük le az első fagyok bekövetkezte előtt, és tároljuk mindaddig, amíg a kocsány felől a gyümölcshús puhulni nem kezd. Eretten kellemesen fanyar, jellegzetes ízű gyümölcse karácsony táján kellemes csemege. A naspolya nem válogat sem a talajban, sem az éghajlatban. Száraz és nedves talajokon egyaránt megél. Fehér virágait későn, a májusi fagyok után hozza, ezért a tavaszi fagyoktól nem szenved. A naspolyabokrot nem szabad metszeni, mert virágai a vesszők végén helyezkednek el, ezért minden vessző lemetszése egyben a termést csökkenti. Fólvad növény; a kártevők és a betegségek nemigen bántják; szinte egyáltalán nem szorul permetezésre. Berkenye Ennek a fajtának számos fajtája él erdeinkben; ezek közül a fojtós vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) minősül gyümölcsnek. Gömbös, körte alakú, diónyi, sárga színű, pontozott termései megérve éppúgy szotyósodnak, mint az egyes körtefajták és a naspolya. A berkenye a pihenőkertbe való, mert 12—15 m magas, szabályos, szép alakú fává fejlődik, s fehér virágai májusban sátorozó fürtökben díszítik a kertet. Újdonság a fekete gyümölcsű berkenye (Aronia melanocarpa), amelynek a nemesítését a húszas években még a szép emlékezetű Micsurin kezdte meg. Ez a növény 2—3 méter magas bokorrá fejlődik. Virága illatos, termése gömbölyű, hamvas viaszbevonattal fedett, 7—15 mm átmérőjű bogyó. Igen sok fekete színanyagot tartalmaz, de vitamin-, mikroelem-, cukor- és savtartalma is értékes. Nem hőigőnyes: sem a téli, sem a tavaszi fagyok nem károsítják. Leginkább a közömbös vagy enyhén savanyú talajokat kedveli. Som Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, tél végi sárga virágdísze miatt. Pedig a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből — különösen vadas húsok mellé való — kiváló lekvár készíthető. Piros héjú, hosszúkás csonthéjas maggal bélelt gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő. Aki talál egy kiemelkedően nagy gyümölcsű sombokrot, az tősarjról szaporíthatja. Magról is fölnevelhető, de magját egy évig rétegezni kell, mert igen nehezen csírázik. A sombokor alig igényel gondozást, legfeljebb idősebb korában ritkítást. Mogyoró Hazai erdőink őshonos növénye; különösen a napos erdőszóleken tenyészik szívesen. Kertekben is gyakran ültetik gyors fejlődése és szép, betegségeknek ellenálló lombja miatt. Megfelelő helyen és kevés gondozással kielégítő mennyiségű termést hoz. A 4—5 éves bokrok barkái már ősszel megjelennek; apró, pirosrojtos bibével díszített termős virágai viszont csak kikeletkor láthatók. Héjas termését rojtos burok védi. A mogyoró mindenütt megél; legjobban a párás, nyirkos, de napos termőhelyet kedveli. Ha fák alá, mély árnyékba ültetjük, akkor erőteljesen fejlődik ugyan, de kevés termést érlel. Idegenmegporzásra szorul; terméketlenségének az oka többnyire az, hogy egy fajtát ültetnek, és nincs megtermékenyítő, idegen virágpor. A másik ok a mogyoróormányos szokott lenni. Sugaras vagy feltöltéses bujtással szaporíthatjuk. Amikor a bujtványok meggyökeresedtek, ősszel eliskolázzzuk, hogy megerősödjenek. A következő évben a fiatal növényeket már állandó helyükre ültethetjük ki. Még egyszerűbb, ha az idős bokrok tősarjait gyökerestül kiszedjük, és azokat telepítjük el. A mogyoróbokrokat nem kell metszeni, csak az idősebb egyedek elöregedett, túl sűrűn álló ágait kell megritkítani. Minthogy a sűrű bokor keveset terem, ezért törekedjünk laza, a napfény által jól besugározható bokrok nevelésére. Sokféle fajtája ismeretes, ezeket azonban nehéz egymástól elkülöníteni. Legjobb, ha megfigyeljük a bőtermő és szép gyümölcsöt érlelő bokrokat, és azoktól saját kezűleg szedünk gyökeres sarjakat. A fokozott díszítőórtókű vórmogyoró (Corylus maxima var. atropurea) levelei pirosak: éppen úgy, mint a közönséges mogyoró, és olyan gyümölcsöt is terem. Vannak szomorú és „dugóhúzó” változatai is. A törökmogyoró (Corylus colurna) hatalmas, szép formájú fává nő, sok ehető termést hoz, de nem kiskertbe, hanem parkokba, fagyűjteményekbe való. Eper így hívjuk a fán termő fehér, sötétpiros fekete gyümölcsöt, amelyet köznyelven szedernek is neveznek. Valamikor nagy becsülete volt ennek a gyümölcsfajnak. A századforduló idején szinte minden út mellé eperfákat telepítettek; a fák hajtását és lombját a selyemhernyók táplálására gyűjtögették; de sok vándor is tisztelte a nyári melegben üdülést nyújtó, savanykás gyümölcsét. A falusi házak udvarán is sok eperfát telepítettek a gyerekek örömére, de a háziasszonyok hasznára is, akik az érett gyümölcsöket naponta lerázták a fáról a baromfiak számára. Nem utolsó haszna az eperfának az sem, hogy a kierjesztett gyümölcsből kellemes ízű pálinkát is főztek. Egy-egy szép nagy gyümölcsű fa — megfelelő helyen — most is helyet kaphat a kertben. Gyökérsarjról vagy eperfa magoncába szemezve oltványról szaporítható. Nagy előnye, hogy gyümölcse folyamatosan, hosszú ideig érve 2—3 hétig is fogyasztható. Hátránya viszont, hogy termése meglehetősen szennyező, és lombját az amerikai szövőlepke nagyon kedveli. Ezért aki eperfát ültet, számítson arra, hogy az amerikai fehér szövőlepke ellen fokozottan védekeznie kell. Dr. Bálint György A tej döntő fontosságú táplálékunk. Rendkívül sok tápanyagot tartalmaz. A tehéntej átlagos vegyi összetétele a következő: tejzsír 3,5, tejfehérje 3,6, tejcukor 4,8, tejsók, hamu 0,7, összes szárazanyag 12,6, víztartalom 87,4 százalék. Ez az összetétel azért általános, mert a tejelési időszak alatt sokat változik a tej zsírtartalma, igen kis mértékben a tejcukor- és az ásványisö-tartalma is. A tehéntej télen fehérebb, nyáron sárgább, aszerint, mekkora a karotintartalma A karotin — az A-vitamin elővitaminja — a zöldtakarmánnyal kerül a tehén szervezetébe és tejébe. A tejcukor adja a tej édes ízét. A tejsavbaktériumok ezt alakítják át tejsavvá. A tejcukor rendkívül fontos a csecsemők és a kisgyerekek táplálkozásában, mert kedvezően hat a szervezet ásványianyag- és fehórjecseréjére. A tejfehérjék közül a legnagyobb mennyiségű a kazein. Ez az oltó hatására megolvad, a sav hatására pedig kicsapódik. A kazein, a legújabb kutatások szerint védelmet nyújt a sejtek rákosodásával szemben. A tejfehérjéket (kazein, albumin, globulin, stb.) az izmok, a bőr, a belső szervek — szív, máj, vese — sejtállományának felépítésében, megújításában hasznosítja a szervezet. Az albumin és a globulin az oltó hatására nem alvad meg, de a hő és a sav kicsapja. A forralt tej tetején képződött hártya albumint tartalmaz. A tejben minden, a szervezet számára fontos vitamin megtalálható, így a zsírban oldódó A, D, E, K vitamin átmegy a tejtermékekbe, a vajba és a sajtba is. A vízben oldódó B 1 vitamin a savóban, de a fölözött tejben is megtalálható. A B 2 vitamin is vízben oldódik, ez a tejsavbaktériumok működését segíti elő. A tej aránylag kevés C-vitamint tartalmaz. Mivel az elmúlt néhány esztendőben több mint három-négyszeresére emelkedett a tehéntej és a tejtermékek ára, szinte vészesen csökkent a lakosság néhány rétegének tejfogyasztása. Mivel ez a helyzet hosszabb idő után jelentős egészségkárosodást idézne elő, olyan megoldásokat, lehetőségeket kellett keresni, amelyekkel pótolható a tehéntej és a belőle készült különböző tejtermékek. Nálunk és a környező, volt szocialista országkban is felhívták a lakosság figyelmét a kecske- és juhtartás hús- és tejpótló jelentőségére, előnyeire. Számtalan érv szól a házi kecsketartás mellett. Elsősorban az, hogy szinte mindenevő, takarmányozása a kerti hulladékokból megoldható az év háromnegyed részében. A családi, kertes házakban élő emberek tehát elhelyezését és takarmányozását is olcsón és könnyen megoldhatják, s ezáltal rendkívül egészséges tejhez (és húshoz is) jutnak. A szakemberek 20 gyógyító hatást tulajdonítanak a kecsketejnek. Mivel a kecske egy laktációs időszakban több mint 800 liter tejet is adhat, bőven elláthat egy átlagos nagyságú családot tejjel és tejtermékekkel. A kecsketej minden tekintetben egyenlő értékű a tehéntejjel. Tejzsír-, tejfehérje-, tejcukor-, tejsótartalma hasonló, mint a tehéntejé. Csupán a vastartalma kisebb, feleannyi, mint a tehéntejben lévő vas. Ez azonban a mai táplálkozási lehetőségek mellett elhanyagolható szempont, mivel a gyermekek a többi táplálékben megkapják a szervezetük fejlődéséhez szükséges vasat, ezért nem kell attól félni, hogy a kecsketej fogyasztása vérszegénységet okoz. Mellette szól az is, hogy zsír- és fehérjetartalma könnyebben emészthető, ezért kiválóan alkalmas a gyermekek és a bélbetegségekben szenvedők, valamint az idős emberek számára is. Mivel a mai környezeti ártalmak, szennyezett levegő, víz stb. miatt nagyon sok gyermek allergiás a tehéntejre, számukra úgyszólván életmentő a kecsketej. Ugyanis több olyan alkotóeleme van, amely csökkenti a túlérzékenységet, viszont azokat az anyagokat nem tartalmazza, amelyek allergiát váltanak ki. Sok — környezetszennyezettsége miatt veszélyeztetett — városban indult mozgalom, hogy az óvodákban, a napközikben tehéntej helyett kecsketejet kapjanak a gyerekek. Ezek az egészségvédelmi szempontok a kutatók, a szakemberek figyelmét a kecsketenyésztés támogatására irányítják, a takarékoskodni kényszerülő fogyasztók figyelmét pedig az, hogy a kecskehús és a tej egyaránt olcsóbb, mint a tehéntej, a nagyüzemileg készült tejtermékek vagy a marhahús. A továbbiakban a tejtermékek (tehén-, kecske- és juhsajtok, joghurtok stb.) házi készítési módjait ismertetjük. -h-Allergia ellen kecsketejet! Tejben az egészség Hogyan szaporítsuk, gondozzuk a datolyapálmát? Egyre népszerűbbé, divatosabbá válik a datolyapálma szaporítása. Sokan azonban nem ismerik a módját, ezért okkal büszkélkedik szép pálmájával, aki megtanulta a titkát, s irigylik azok, akik hiába próbálkoznak a datolyamagvak csíráztatásával Bevezetőben néhány szót a pálmákról: Napos és északi fekvésű szobákban egyaránt sikerrel nevelhetünk néhány pálmafajtát. Talán valamennyi szobanövóny között ezek a legmutatósabbak és legszebbek. A pálmák részben a trópusokról, részben a szubtrópusokról származnak Hazájukban mint haszonnövényeket termelik. Leveleik rostjából kötelet, zsákot, kalapot, kosarat készítenek, csapolt nedvéből cukrot gyártanak, termésük gyümölcsöt ad. A datolyapálmákat, ezeket a sokszor 8-10 méterre megnövő növényeket kizárólag magról szaporíthatjuk, ez elég egyszerű és könnyű. A datolyán kívül más maghoz nagyon nehezen juthatunk. A kemény burkú magvakat 1-2 napig langyos vízben áztatjuk, vagy a héj külső részét kicsit lereszeljük, hogy a csíra hamarabb keresztül törhesse a maghéjat. Ilyen előkészítés után vessük el csak a magvakat könnyű kerti földdel teli külön cserepekbe. Helytelen, ha más növény mellé vetjük a magokat, mert a kiszedésnél a gyökér megsérül. Bő öntözés esetén meleg helyen is sokszor hónapokba telik, amíg kicsíráziK. Minden pálma szik- és első levelei lándzsa alakúak és csak a későbbiek folyamán különböztetjük meg a legyező és szárnyalt levelű fajokat. A mag hosszú ideig a kicsírázott, sőt leveles növény tövében marad. Ne távolítsuk el, mert a kis növény elpusztulhat, ugyanis érdekes tulajdonságuk, hogy sokáig a magban levő tartaléktápanyagból táplálkoznak. Ha több mag kelt ki a cserépben, azokat tanácsos még szikleveles korban külön-külön cserépbe ültetni. Abból a cserépből, amelybe vetettük, a földet óvatosan kiütjük, a kis pálmákat óvatosan szétválasztjuk, lehetőleg úgy, hogy a föld egy része a gyökéren maradjon, és a gyökereket ne sértsük meg. A hosszú karógyökeret ne vágjuk vissza, kissé oldalt vagy kör alakba hajlítva ültessük mély, ún. pálmacserópbe, de úgy, hogy a gyökér ne álljon felfelé és a növény ne kerüljön mélyre. Ha a mag még a növényen van, ne szedjük le! Ültetéshez gyepszínföld és lombföld keverékét használjuk. A cserepes növónykéket zárt helyen tartsuk. A legjobban megfelel erre a célra a két ablak közti hely, vagy ha ide nem helyezhetők el pálmáink, csukott ablak mellett tartsuk őket. Természetesen, ha naposak az ablakok, gondoskodunk a növénykék árnyékolásáról, és permetezéssel biztosítsuk a levegő párateltségét. A gyökérképződés megindultáig, kb. 1 hétig, kell csak így babusgatni a pálma magoncokat. A későbbiek folyamán csak a rendszeres öntözésre kell nagy gondot fordítanunk. A fiatal növényeket — tekintet nélkül, hogy „felnőtt" korban milyen a hőigény ük — meleg, 18 C-fok körüli hőmérsékleten tartsuk. A kis pálmamagoncok lassan nőnek a szobában, sok türelem kell hozzájuk. Még kertészetekben is 3-4 évig nevelik, amíg eladhatókká válnak. Az idősebb pálmák tartása és nevelése egyszerű: 2-3 évenként ültetjük csak át a kora tavaszi hónapokba. Az ültetéshez lehetőleg mély pálmacserepet használjunk, a nagy növényeket faedényben tartsuk. Télen mérsékelten, nyáron erősebben öntözzük.
