Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

199?ilis 16. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A Hetek tokiói miniszteri értekezletén részt vettek Oroszország képviselői is. Felvételűnk a külügyminiszterek és pénzügyminiszterek közös tanácskozásán készült Tokióban (Telefotó: TA SR/AP) Csurkin felfüggesztette a közvetítést 43,4 milliárd dollár az orosz reformok megsegítésére (Folytatás az 1. oldalról) Oroszország külföldi adósságait, a Nemzetközi Valutaalap 13,1 milliárd és a Világbank 4,5 milliárd dollár segélyt helyezett kilátásba. Ez sokkal több, mint amennyit a Nyugat tavaly ígért Oroszor­szágnak. Akkor csak 24 milliárdos prog­ramról volt szó. A mostani segélyt az orosz reformok előrehaladásának üte­mében folyósítják. A segély egy része, 6 milliárd dollár, arra szolgál, hogy meg­akadályozza az orosz valuta összeomlá­sát. A korábbi hasonló tervekkel ellen­tétben a jelenlegi segély egyes részei igen gyorsan lehívhatók. A szakértők, akik figyelemmel kísér­ték a tokiói tanácskozást, úgy vélik, je­lentős fordulat, hogy Japán egyetértett a segélyezés leválasztásával a Kurill-szige­­tek kérdésétől. Erre a távol-keleti or­szág az USA és a 0-1 többi tagállamá­nak nyomása alapján kényszerűit. Amint ez a nyomás mérséklődik, Japán visszatér eredeti irányvonalához és is­mét a szigeteket követeli majd a segély fejében —jelentette ki Kimura Hirosi, a nemzetközi kutatóközpont Oroszor­­szág-szakértője. Japán igazi magatartá­sa akkor tűnik majd ki, amikor Jelcin Tokióba látogat. Erre valószínűleg má­jus második felében kerül sor. Kozirev orosz külügyminiszter tokiói jelenlétét kihasználva találkozott Vata­­nabe Micsfjo volt külügyminiszterrel, aki súlyos beteg. Kozirev találkozott Va­­tanabe utódjával is. A szerbek bekebelezik Boszniát? Béremelés A boszniai szerbek csapatai tegnap harckocsik és tüzérség támogatásá­val fokozták támadásaikat Turbe és Olovo városok ellen, amelyek Szarajevótól északra terülnek el és a muzulmánok ellenőrzése alatt állnak. Amennyiben a szerbeknek sikerül elfoglalniuk ezt a két straté­giai fontosságú várost, megszakad az összeköttetés az ország északi és déli részén harcoló horvát—muzulmán csapatok között. A harcokban a bosnyák rádió szerint mindkét fél nagy veszteségeket szenve­dett. A szerbeket nem zavarja az sem, hogy az USA a fegyverszállítási tilalom felfüggesztésével fenyegetőzik a bosnyá­­kok javára, s az sem, hogy a NATO repülőgépei már negyedik napja őijára­­toznak a boszniai légtérben. A szerb vezetőknél nem talált visszhangra sem Reginaid Bertholomew, sem Vitaljj Csurkin közvetítők érvelése. A két kü­lönmegbízott tegnap Belgrádban telje­sen eredménytelenül fejezte be misszió­ját. Vitalij Csurkin orosz különmegbí­zott fel is függesztette közvetítését a bal­káni konfliktusban. Az orosz külügymi-Veszélyes, de nem büntethető Rzeszow lengyel városban három urániumkereskedőt tartóztattak le, de később kénytelenek voltak szabadon en­gedni őket, mert a lengyel igazságszol­gáltatásban nem létezik olyan törvény, amely az ilyen tevékenységet büntetné. Korábban az urániumkereskedelmet a büntető törvénykönyv azon paragrafu­sai segítségével büntették, amely az „emberi egészség és élet veszélyezteté­sére” vonatkozik és tiltja a radioaktív ásványok helytelen tárolását. Lengyel­­országnak Niewielsld államügyész sze­rint olyan törvényre van szüksége, amely egyértelműen tiltja a radioaktív anya­gokkal való kereskedelmet. Ilyen tör­vényjavaslat létezik, de a parlament egy­re halogatja megtárgyalását. Lengyelor­szágban attól tartanak, hogy a Szovjet­unióból a Nyugatra irányuló uránium­­csempészet főútvonala lesz az ország. Török—azeri szövetség? Turgut Özal török államfő kijelen­tette, hogy országa katonai szövetségre lép Azerbajdzsánnal. Törökország mindeddig nem beszélt katonai segélye­zésről. A katonai szövetség azt jelente­né, hogy Irán kimaradna Azerbajdzsán segélyezéséből. Teherán ugyanis segít­ségét ahhoz köti, hogy az azeriek tanú­sítsanak Törökország iránt tartózkodó magatartást. A török—azeri közeledés miatt további elhidegülés tapasztalható Oroszország részéről, amelynek Török­ország történelmi ellenfele. Elnapolták Az 1991. évi augusztusi puccskísérlet vádlottainak perét Moszkvában tegnap elnapolták. A következő tárgyalás április 16-án lesz. A bíróság elutasította a védők­nek azt a javaslatát, miszerint új állam­ügyészeket nevezzenek ki a perbe, mert a jelenlegiek elfogultak. A per eddigi me­nete alapján nyilvánvaló, hogy a védők összehangolták eljárásukat, és abban bíz­nak, hogy az április 25-i népszavazás után politikai változásokra kerül sor, s akkor védenceik helyzete könnyebbé válik. niszter-helyettes a Karadzsiccsal folyta­tott kétnapos megbeszéléseket rendkí­vül nehéznek és előzetesen befejezett­nek minősítette. Németország a szerb tiltakozások el­lenére fokozza részvételét az ejtőernyős segélyezésben. Tegnapra virradóra két német Transall típusú repülőgép az amerikai Herculesekkel egy kötelékben Szrebrenicába 13 440 élelmiszercsoma­got juttatott el. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár élesen elítélte a szrebrenicai polgári lakosság elleni támadásokat, és felszólította a boszniai szerbeket, hogy az ilyen meg­bocsáthatatlan tevékenységgel hagyja­nak fel. Szrebrenicában minden tűzszü­­neti, katonai és politikai megállapodás ellenére folytatják a harcokat, és ez nyugtalanítja a világ közvéleményét. Az ENSZ-főtitkár mindkét harcoló felet arra szólította fel, hogy működjenek együtt az ENSZ békefenntartó erőkkel, amelyek a sokat szenvedett Szrebreni­cába segélyt igyekeznek eljuttatni. Magyarországon a bruttó havi bé­rek átlaga ez év első két hónapja alatt 22 450 forintra (260 dollárra) emelkedett. Ezt a Központi Statiszti­kai Hivatal közölte. A fizikai dolgo­zók átlagbére 17 660 forint, ami 15 százalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A szellemi dolgozók átlagos bére 33 450 forint, ami 22 százalékos növekedést jelent. A legjobb fizetésű alkalmazottak a banktisztviselők és a pénzügyi dolgozók, akiknek az átla­gos havi bérc elérte a 42 140 forintot (490 dollár). A legrosszabbul fizetett réteg a textilipari munkásság, amely havonta átlagosan csak 15 740 forin­tot keres. Béremelések várhatók a vendéglátóiparban és a szállodai szolgáltatásokban is. Súlyos vádak Andreotti ellen A politikus cáfol Az olasz parlament mentelmi bizott­sága tegnap délután tárgyalta Glulio Andreotti képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. Andreottit súlyos vá­dakkal iHetik: a palermói nyomozószer­vek és a maffia képviselőinek vallomásai alapján azt vetik a volt miniszterelnök szemére, hogy nemcsak együttműködött a maffiával, hanem 1978-tól 1992-ig a maffia legfőbb támogatója volt. Az olasz sajtó szerint a felmerülő bizonyítékok fényt deríthetnek a háború utáni olasz politika hátterére, a vörös brigádok ter­roristáinak tevékenységére, Aldo Moro meggyilkolására és számos más megol­datlan kérdésre. Egy maffiózó szerint a Chiesi tábornok és Pecorelli újságíró elleni merényleteket Andreotti rendelte el, aki a gyilkosságok előtt tanácskozott a maffia vezetőivel. 1970 és 1980 között a vallomások szerint Andreotti három­szor találkozott a maffia „kereszt­apáival”. Andreotti a vádakat cáfolja, mert szerinte az elítélt bűnözők vallomásai nem mérvadóak. Aszenátus tegnapi tár­gyalásán 24 órás gondolkodási időt ad­tak Andreottinak arra, hogy tisztázza magát a vádak alól. Andreotti a maffia körökből származó vallomásokat mani­puláltaknak minősítette. A Theodor Roosevelt amerikai repülőgép-anyahajó fedélzete. Innen szállnak fel a Bosznia légterében Orjáratozó amerikai vadászgépek. A felvételen a vadászgépek fegy­verzetét képező rakétákat láthatjuk (Telefotó: TA SR/AP) Orosz kezdeményezés Jurfj Voroncov, Oroszország állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban arról tájékoztatta az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína, tehát a többi állandó BT-tag képviselőit, hogy javasolni fogja a Biztonsági Tanács tagállamai külügymi­nisztereinek értekezletét a bosznia-hercegovinai problémáról. A javaslat szerint a külügyminiszteri értekezlet foglalkozna az etnikai és vallási konfliktusokkal a világ­ban, továbbá azzal, hogyan lehetne érvényt szerezni a békelörekvéseknek, akár katonai erővel is. A legutóbbi ilyen miniszteri értekezlet 1992 januárjában volt, amikor arról tárgyaltak, milyen módon érvényesítsék az ENSZ békefenntartó szerepét. Az orosz javaslat szerint az idei értekezletet május 19—21 napokban kellene megrendezni. A szlovák sajtóiroda interjúja Habsburg Ottóval Töröljük el a kisebbség fogalmát Európa jövőjének lényeges problémái intézményes jelle­gűek. Az európai intézménye­ket korszerűsíteni kell, mert az, ami jelenleg működik, a Római Szerződés eredménye, az pedig már negyed évszáza­dos és nem való a mai időkbe —jelentette ki a szlovák sajtói­roda tudósítójának Habsburg Ottó, az Európa Parlament Páneurópai Uniójának elnöke. Habsburg Ottó meggyőző­dése, hogy Európának mi­előbb szüksége van a nemzeti csoportokról szóló törvényre. Olyan törvényre, amely egyenjogúsítaná az összes nemzetet. A kisebbség fogal­mát el kellene törölni, a helyes megjelölés a nemzetiség. Ez is csökkentené a nemzetiségi fe­szültségeket. Habsburg Ottó híve a keresztény értékek fel­elevenítésének, amelyek ke­resztülvitelét nem lehet tör­vénnyel kikényszeríteni, ahol a példaadás tölti be a legna­gyobb szerepet. Az Európai Közösség kül­politikájának rendszertelen­ségéről Habsburg Ottónak az a véleménye, hogy a koncepci­ónélküliség ellen mozgósítani kell a lakosságot, mert ez ve­szélyes Európa számára. Rá­mutatott Bosznia-Hercegovi­na példájára, amely alapján az európaiak a kegyetlen valóság nyomán már kezdik megérte­ni a nemkívánatos állapot ve­szélyét. Olyan koncepciót kell kialakítani, amely a decentrali­zálásra helyezi a hangsúlyt, bő­víti a kisebb egységek jogköreit — mondta Habsburg Ottó. Közép- és Kelet-Európa vonatkozásában a legsürgő­sebb feladatnak az újjáalakuló államok integrációját jelölte meg. Véleménye szerint bőví­teni kell az Európai Közössé­get, és át kell hidalni az úgyne­vezett európai fundamentalis­ták ellenállását. A demokrati­kus rendszer, az emberi jogok biztosítása, a nemzetiségi jo­gok és a piacgazdaság létre­jötte a feltétele annak, hogy az európai közösség kibővül­hessen. „Meggyőződésem, hogy a piacgazdaság önmagá­ban nem elég, annak szociális piacgazdaságnak kellene len­nie, mert csak az hozhat igazi sikert az önálló államok be­kapcsolódásában az Európai Közösség kereteibe” — mond­ta Habsburg Ottó. A duna­­menti államoknak véleménye szerint társulási szerződéseket kellene kötniük és együtt kér­niük felvételüket az EK-ba. E téren nem vesztegethetjük az időt — mondta az Európa Parlament politikusa. április 24—28 napokban hivatalos láto­gatásra Németországba utazik. Havelt Weizsäcker német államfő hívta meg. A látogatásról részleteket nem közöltek. Prágában Václav Havel elnök jelenlétében megkezdődtek a Nemzeti Múzeum megalapítása 175. évfordulójá­nak ünnepségei. Nemzetközi viszonylat­ban is jelentős a múzeum ásványtani gyűjteménye, amelyet 1967 óta restau­ráltak, és csak tegnap, az évforduló al­kalmából nyitottak meg újra. JVLAUS cseh kormányfő nyilatko­zott a hús- és élelmiszeripari termékek kiviteli tilalmáról az EK tagállamaiba. Klaus szerint ez Nyugat-Európa koráb­bi politikájának folytatása, mert közis­mert, hogy a nyugati piacok a keleti termékek elől igyekeznek elzárkózni, és most kapóra jött a száj- és körömfájás. Feltehető, hogy a kialakult helyzet a francia választások eredményének is a következménye, mert a francia jobboldal sok mezőgazdaságra vonatkozó ígéretet tett a földműveseknek. A vasfüggöny he­lyén ismét határ alakul ki, és ez koránt­sem örömteljes jelenség, mondta Klaus. Az OROSZ parlament tegnap rati­fikálta a Független Államok Közösségé­nek alapokmányát. Oroszország a volt Szovjetunió második köztársasága, amely az alapokmányt elfogadta, az első Kazahsztán volt. Moldávia, Ukrajna és Türkménia elutasították a dokumentu­mot. Ma a kirgiz parlament tárgyal a kérdésről. A MAGYAR parlament jóváhagyta azt a törvényt, amely megtiltja a totalitá­rius rendszerek szimbólumainak nyilvá­nos használatát. A törvény megszegésé­ért pénzbüntetést rónak ki. A törvény szövege felsorolja, mely jelvényekről van szó: horogkereszt, SS-jelvény, Nyilas­kereszt, sarló és kalapács, vörös csillag. A NÉMET kormány a jövő héten dönt arról, hogy kiküldi-e katonáit az ENSZ-csapatok keretében Szomáliába. A szabaddemokraták és a szociálde­mokraták ellenzik a lépést. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerint az 1500 német kéksisakost csak olyan helyen vetik be, ahol nem folynak harcok. DéL-AFRIKÁBAN a kommunista párt főtitkárának, Chris Haninak a te­metésén 11 ember vesztette életét. Na­tal tartományban további hét embert gyilkoltak meg. Az ANC szóvivője sze­rint a gyilkosságokat egy bűnszervezet hajtotta végre. Oroszország tavaly 66,2 mil­lió tonna kőolajat exportált, a legtöbbet Németországba. A kőolajexport értéke 8,5 milliárd dollár volt. Az ország most növelni akarja a keményvalutával fizető országokba a kőolajkivitelt, gyakran a FÁK tagállamaiba irányuló szállítások rovására. A PÁPA felszólította a lengyel apá­cákat, hogy hagyják el az auschwitzi ha­láltáborban berendezett kolostorukat. A karmelita rend apácáinak jelenléte ellen tiltakoztak a zsidó szervezetek. II. János Pál levelét a karmelita rendnek Tadeusz Rakoczy püspök adta át. NaGY-BRITANNIA fokozza kő­olajkitermelését az Északi-tengerben. Új lelőhelyekre bukkantak, amelyek le­hetővé teszik, hogy 1995-ben az 5 évvel korábbival szemben 41 százalékkal nö­veljék az olajkitermelést. Nagy-Britan­nia így naponta 5,5 millió hordó olajat hozhat a felszínre. Egyiptomban véget értek Mu­barak egyiptomi elnök és Rabin izraeli kormányfő tárgyalásai. A két politikus reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti békekonferencia a tervek szerint április 20-án Washingtonban folytatódhat. Ra­bin azzal a tudattal távozott Egyiptom­ból, hogy a palesztinok megváltoztatják álláspontjukat, és részt vesznek a béke­tárgyalásokon. Az AMERIKA HANGJA rádióadó napi négy órára meghosszabbította szerb nyelvű adásait. Ez kétszerese a korábbinak. Az intézkedésre azért ke­rült sor, mert a rádió igazgatója szerint a szerbeket nem tájékoztatják eléggé a boszniai helyzet lényegéről. A szerb nyelvű adásokat Bulgária területén lévő adókról sugározzák. AlGÉRIA és Spanyolország között 1250 kilométer hosszú gázvezetéket épí­tenek 1,3 milliárd dolláros költséggel. A vezeték Algériából Marokkón keresztül a Gibraltári-szoroson át vezet Spanyol­­országba, és az építkezést június végén kezdik meg. Kétezerig a távvezetéket Franciaországig hosszabbítják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom