Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-12 / 59. szám

6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. március 12. v. Az olvasó kérdez — a jogász válaszol Szerkesztőségünkbe számos levél érkezett, amelyekben olvasó­ink a kereskedelmi társaságokkal és a vállalkozások egyéb társas formáival kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. Tekintettel arra, hogy a kérdések részben-egészben fedik egymást, azokat nem külön­­külön válaszoljuk meg, hanem áttekintést adunk a kereskedelmi társaságok, a csendestársaságok és az egyesülések legfontosabb jellemzőiről. szerződés elkészítésével szakem­bert megbízni. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság megalapítá­sához alaptőkére van szükség, egyéb társaságoknál ez nem köte­lező. Az alaptőke a tagok betéteiből tevődik össze. A betétek lehetnek pénzbeli és nem pénzbeli betétek. A nem pénzbeli betétek tárgya lehet minden pénzben felbecsülhető érték (pl. ingók és ingatlanok, vállalat, bér­leti jog, követelés, kereskedelmi név, szerzői jog tárgya). A kereskedelmi társaság a cég­jegyzékbe történt bejegyzéssel jön létre. I. A kereskedelmi társaságokról általában A kereskedelmi társaságok vállal­kozás céljából létesített jogi szemé­lyek. Korlátolt felelősségű társasá­got és részvénytársaságot más cél­ra is lehet alapítani. A kereskedelmi Törvénykönyv a következő kereskedelmi társasá­gokat ismeri:- nyilvános kereskedelmi tár­saság- betéti társaság- korlátolt felelősségű társaság- részvénytársaság. A kereskedelmi társaságok önálló jogi személyek. Ez azt jelenti, hogy kifelé nem mint a tagok összessége (közössége) lépnek fel, hanem a sa­ját nevükben szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket. Kereskedelmi társaságot termé­szetes és jogi személyek egyaránt alapíthatnak. Ez alól csak egyetlen kivétel van: részvénytársaságot egyszemélyes társaság formájában csak jogi személy alapíthat. Kereskedelmi társaság tagjai le­hetnek külföldi (jogi és természetes) személyek. Külföldiek azok a sze­mélyek, akiknek a lakóhelye, illetve a székhelye külföldön van. Az állam a Polgári Törvénykönyv értelmében jogi személynek mi­nősül. Természetes vagy jogi személy egyidejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. Egy személy csak egy nyilvános keres­kedelmi társaságnak lehet a tagja, vagy csak egy betéti társaságnak lehet beltagja egyébként a tagsági jogviszonyok száma nincs korlá­tozva. A kereskedelmi társaságok min­den olyan tevékenységet folytathat­nak, amelyek nincsenek fenntartva meghatározott személyek (pl. vas­utak, posta számára). Ha a kereskedelmi társaság olyan tevékenységet kíván folytatni, ame­lyet a jogszabályok szerint csak ter­mészetes személy gyakorolhat (pl. ügyvéd, kereskedelmi jogtanácsos, szabadalmi ügyvivő), akkor azt csak az arra jogosult természetes sze­mély közreműködésével teheti. Kereskedelmi társaságot egy vagy több személy alapíthat. Egy alapító esetében az alapítás alapító okirattal, több alapító esetén társa­sági szerződéssel történik. Alapító okiratot csak közjegyző készíthet, társasági szerződést bárki (csupán a rajta lévő aláírásokat kell hitelesít­tetni). Szeretném Olvasóink figyelmét felhívni a társasági szerződés fon­tosságára. Ez az okirat nagyban befolyásolja a megalapított társaság működését, mivel alapvetően meg­határozza a tagok egymáshoz való viszonyát. Célszerű a társasági Nyilvános kereskedelmi társaság A nyilvános kereskedelmi társa­ság olyan kereskedelmi társaság, amelynek keretében legalább két személy közös cégnév alatt vállalko­zói tevékenységet folytat és a társa­ság tartozásaiért az egész vagyo­nukkal egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a társaság hitelezője a saját választása szerint bármelyik tagtól igényelheti akár a teljes tarto­zás megfizetését. A társaság cégnevének, legalább rövidítés formájában utalni kell arra, hogy kereskedelmi társaságról van szó. A nyilvános kereskedelmi társa­ságot társasági szerződéssel alapít­ják. Elsősorban a szerződés hatá­rozza meg a tagok egymás közti jogait és kötelezettségeit. Ez a társaság nem köteles alap­tőkét kialakítani és a szervezeti fel­építése is a tagok megegyezésére van bízva. A nyilvános kereskedelmi társa­ság tipikus kisvállalkozási forma. Nyilvános kereskedelmi társasá­got akkor érdemes alapítani, ha a ta­gok a társaság működésénél sze­mélyes munkavégzéssel akarnak közreműködni és nem áll rendelke­zésükre korlátolt felelősségű társa­ság vagy részvénytársaság alapítá­sához elegendő alaptőke. További előny, hogy a nyilvános kereskedelmi társaságok nem fizet­nek jövedelemadót. Az adóalapot a társaság a kettős könyvelés alap­ján állapítja meg, majd azt a társa­sági szerződésben meghatározott nyereségfelosztás szerint szétosztja a tagok között. A társaság tagja a neki jutó rész után mint természe­tes személy fizet nyereségadót. Ennek a társasági formának a hátránya az, hogy a tagok a társa­ság tartozásaiért a teljes vagyonuk­kal és egyetemlegesen felelnek. Dr. Lengyel László THÉMIS Kereskedelmi Jogtanácsosi Iroda Prievozská 6, 827 35 Bratislava telefon: 665-53 315-ös mellék (Folytatás az 1. oldalról) J 4. Az állam ugyanakkor a piac­­gazdaságra való áttérés nehéz kö­rülményei közepette sem vonhatja ki magát a kultúra anyagi támogatá­sának felelőssége alól. Szükséges­nek tartjuk, hogy az állam a nemzeti közösségek szellemi életének in­tézményei által igényelt összeggel járuljon hozzá e nemzeti közössé­gek kultúrája létfeltételeinek bizto­sításához. 5. Javaslatot kívánunk terjeszte­ni a kormány elé, hogy az 1994-es évtől kezdődően az állami költség­­vetésben önálló tételként szerepel­jen a nemzeti közösségek iskola­ügyének és kultúrájának megtartá­sához szükséges összeg. Szűnjön meg a nemzeti közösségek kultúrá­jának és iskolaügyének eddigi nagyarányú pénzügyi diszkriminá­ciója. 6. Javasolni kívánjuk, hogy a nemzeti közösségek iskolaügyé­nek és kultúrájának anyagi támoga­tásához szükséges összeget már a következő költségvetési évre, az önigazgatás elve alapján képvise­lőkből és az egyes területek szak­embereiből összeállított bizottság ossza el és ügyelje felhasználását. 7. A szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer megtartását és fejlesztését. 8. A szlovákiai magyar tudomá­nyos intézményrendszer megte­remtését és fejlesztését. 9. Felülvizsgálni és pontosítani a szlovákiai magyar kulturális intéz­ményrendszer fogalmát és területi intézményeit. 10. Nevesíteni a nemzetiségileg vegyes területek közös érdekű és felhasználású intézményeinek költ­ségvetését. Ezen intézmények anyagi fenntartását az állami költ­ségvetés fedezze. 11. Az Együttélés természetes­nek tartja, hogy: a) a szlovákiai magyarság, vala­mint a többi nemzetiségi közösség kultúrája egyre szervesebben kap­csolódjék e nemzetek egyetemes nemzeti kultúrájához. b) a szlovákiai magyarság kultú­rája integráló kapcsolatot alakítson ki a Kárpát-medencében kisebbsé­gi sorsra jutott magyar nemzeti kö­zösségek kultúrájával és minden rokonítható szellemi áramlattal. c) a nemzeti közösségek kultúrá­ja és a szlovák kultúra részesüljön egyenrangú bánásmódban, hogy termékenyítő kapcsolat alakuljon ki közöttük. SAJTÓ - HÍRKÖZLÉS Tudatosítanunk kell:- hogy az önálló politizálás termé­szetes feltétele a hiteles és ritmikusan, rendszerben működő információrend­szer;-hogy az információ, a hírközlés - hatalom. Az elmúlt évtizedek a sajtó, a hír­közlés vonatkozásában a negatív él­mények és tapasztalatok sokaságát halmozták elénk. A pártállam sajtója iszonyú bűnök hordozója, mindent megmagyarázott: mindent, s minden­nek az ellenkezőjét is. Szinte világmé­retekben bizonyította: a tények, az élet valósága, az igazság manipulálható. Az újság betűivel, a hírmondás sza­vaival lehet gyilkoni is - s gyilkoltak is. A torzítás, manipulálás, hazugság, elhallgatás és elhallgattatás tárgya legfőképpen a szlovákiai magyarság volt évtizedekig. Akinek politikai, szellemi program­ja, illetve érdemleges mondanivalója van - nyilvánosságot igényel. Nem véletlen, hogy a rendszervál­tás után szinte minden politikai formá­ció - amelynek erre módja volt - első lépésként lapot indított. Az Együttélés a Szabad Újság in­dulásáig információs albérletbe kény­szerülve élt. Mozgalmunk hírközlési elképzelé­sei és szándékai: 1. Szervezni és építeni a szlovákiai magyarok életéről szóló hiteles és ki­terjedt hírközlést: a) a Szabad Újságban, más rokon lapokban, az önkormányzatok által ki­adott helyi és regionális lapokban; b) a mozgalom belső híradójában. c) szükségesnek tartjuk a Szlovák Televízió magyar szerkesztőségének és adásának kiépítését. 2. Kapcsolatot alakítunk ki a közép­európai, illetve európai hírügynöksé­gekkel. 3. Kidolgoztuk egy Kárpát-meden­cei hírügynökség tanulmányterveze­tét, amely működése esetében térsé­günk integráló hírügynökségének sze­repét töltené be. 4. Megegyezést kötünk a Duna Te­levízió vezetőségével, hogy Szlová­kiában alapított és működtetett szer­kesztőség biztosítsa és szolgáltassa a mi világunkról szóló információkat. 5. Nem pártsajtót, nem kizárólagos hírközlést kívánunk teremteni és pár­tolni, hanem tárgyilagos, független, a szlovákiai magyarok közösségi létét hűen, igazmondóan tükröző híradás megteremtésén fáradozunk. Meghívó a losonci Kármán József Napokra Március 14-én délután három órakor Duray Miklós megnyitójával veszi kezdetét Losoncon a Kármán József Napok kulturális rendezvénysorozat, amelynek rendezői a Csemadok helyi szervezete, az Együttélés PM területi ügyvivő testületé, a Kármán József Színkör valamint a Losonci Regionális Kultúrközpont. A megnyitót követően a füleki férfi- és a salgótarjáni diákkórus lép fel, valamint Patakiné Kerner Edit meghívott vendég mond verseket. Kedden este héttől a füleki Zsák­­színház Swajda György A csoda című darabját mutatja be a Művelődési Központ színháztermében. Másnap, délelőtt kilenc órától a Területi Művelődési Központ „M" klubjában a versmondók járási fordulója zajlik. Este hattól pedig a Herz utcai székházban Csáky Károllyal beszélget leg­újabb könyvéről Böszörményi István. Csütörtökön délelőtt a prózamondók járási fordulója kerül megrendezésre, este pedig a helyi Pedagógiai Középiskola diákjai adnak egész estét betöltő műsort Zene és irodalom címmel. Március 19 -én délután öt órakor egy érdekesnek ígér­kező előadást tart Andor Csaba budapesti Madách-kutató arról, hogy miért nem ment el Madách Imre Fráter Erzsé­bettel a losonci bálba. A március 23-án kedden este hat órakor kezdődő Közös úton a Lámpással című beszélge­tésre vállalkozókat is várnak a rendezők. A lámpás salgó­tarjáni hetilapról tudni kell, hogy a magyarországi vállalko­zók alapították és a lap szerkesztőit a losonci beszélgetés­re elkísérik a vállalkozók is. Abban a reményben utaznak Losoncra, hogy sikerül kapcsolatokat teremteni és kiépíte­ni a hazai vállalkozókkal. A rendezvénysorozat március 25-én Tóth Istvánnak, a Kármán József Színkör tagjának az önálló estjével zárul. A beléptidíjak a Zsákszínház előadására 25 korona, nyugdíjasoknak, diákoknak és katonáknak kedvezmény jár. A többi rendezvényre a rendezők nem szabtak meg beléptidíjat, viszont mód lesz arra, hogy mindenki saját belátása szerint kisebb-nagyobb összeggel támogathassa a magyar kultúrát. Közlemény A pozsonyi építészhallga­tók Ybl Miklós Klubja 1993 március 17-én 20.00 órai kezdettel koncertet szervez a Csemadok pozsonyi székhá­zában Fellép a JUTOTT NEKI SKANZENEKAR. A koncert után alternatív diszkó a D. J. Leilával. Minden zenerajongót vá­runk! A kopaszság és a szívinfarktus A kopasz férfiakat inkább fenyegeti a szívinfarktus veszélye, mint „torzon­­borz“ társaikat. Erre a következtetés­re jutottak a bostoni egyetem kutatói. A vizsgálat 21 és 54 év közötti férfiak­ra terjedt ki. Közülük 665-en már átes­tek az első infarktuson, és 772-en voltak azok, akiket eddig elkerült ez a betegség. A felmérés kimutatta, hogy a tonzú­­rás férfiak 1,4-3,4-szer nagyobb arányban vannak kitéve ennek a be­tegségnek, mind dús hajú, fejük búb­ján nem kopaszodó társaik. A veszély nagysága egyenes arányban áll a tar fejfelület nagyságával. A „magasodó" homlok és a halántékon gyérülö haj azonban nem jelez vészt. A kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg a teszt­­oszteron hormon metabolizmusa játssza a legnagyobb szerepet mind a kopaszság, mind a szívinfarktus ki­alakulásában. (a-ivi) Czuczor-napok új köntösben A Csemadok Érsekújvári Alapszer­vezete a XXIV. Czuczor Gergely Iro­dalmi és Kulturális Napok nyitánya előtt áll. A január 18-ai évzáró közgyű­lésen megválasztott új vezetőségének a szervezésre kevés idő állt a ren­delkezésére, ennek ellenére megpró­báltunk olyan rendezvénysorozatot szervezni, amely felkeltheti minden korosztály érdeklődését. A kulturális napok hagyományos rendezvényeit nemzemzetközi társastáncverseny (március 13-14.), kézimunka-kiállítás stb idén újakkal igyekeztük gazdagí­tani. Hasonlóan az elmúlt évekhez, kissé más formában, idén is március 15-én emlékezünk meg az 1848—49- es magyar szabadságharcról Czuczor Gergely szobrának megkoszorúzásá­val és ünnepi estünkkel. Az esti műsor előtt 16 órai kezdettel a székház klub­­helyiségében a Győri Levéltár a Sza­badságharc képekben című kiállításá­nak megnyitójára kerül sor. Esti, 19 órakor kezdődő ünnepi műsorunkat pedig Sinkovits Imre színművész előadóestje gazdagítja. Március 20-án dunaszerdahelyi bábozók mutatják be Rosszcsont Peti című műsorukat a kicsiknek. Reméljük sikerrel, mert szeretnénk felkelteni a tanulók és ta­náraik érdeklődését e városunkban eddig mostohán kezelt műfaj iránt. Március 22-ét a város középiskolás magyar diákságának szánjuk: 13 órá­tól helytörténeti vetélkedőre kerül sor. A vetélkedő témája a közelmúltban ünnepelt két jelentős helyi évforduló­hoz kapcsolódik: a várossáválás 300. és a gimnázium megalakulásának 150. évfordulójához. Délután 17 óra­kor Dörnyei László a Magyarok Vi­lágszövetségének képviseletében kezdi meg ötrészes művészettörténeti előadássorozatát. Az első rész címe: A honfoglalás és az államalapítás korá­nak művészete Március 23-án a városi művelődési központban a vers- és prózamondók kerületi versenyére kerül sor. Ébert Tibor: ESTERHÁZY című drámáját a komáromi Jókai Színház 13 órai (gimnázium magyar tagozatá­nak) és 18 órai kezdettel mutatja be, a Csemadok székház nagytermében. A székház előcsarnokában a kulturális napok ideje alatt a helyi magyar taní­tási nyelvű alapiskola tanulóinak leg­jobb rajzai lesznek kiállítva. Az idei Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok zárórendezvénye­ként a helyi református templomban március 28-én, vasárnap 9.30 órai kezdettel a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara tart hangversenyt. A szervezők nagyon szeretnék, ha rendezvényeink zöme telt házat von­­zana székházunkba városunkból és környékéről, ezért mindenkit szeretet­tel várunk. Kérjük önöket, ne várjanak külön meghívóra, jöjjenek el, és hívják el barátaikat, ismerőseiket is. SZÁRAZ DÉNES Az aluminium okozza az Alzheimer-kórt? Japán kutatók úgy vélik, hogy sikerült összefüggést találniuk az agyban lerakodott alumínium mennyisége és az Alzheimer­­kór (teljes szenilitás) között. Száz kísérleti patkánynál, melyek­be mindennap alumíniumot fecskendeztek, 10 nap múltán az alumínium már megjelent az agysejtekben, s 16 nap után beindult a sejtek pusztulása. Az alumínium az élelmiszereken és a vízen keresztül jut az emberi szervezetbe. Néró — a jóságos Néró, a császár, úgy tudjuk, egy amolyan gőgös zsarnok volt, aki léhán múlatta az időt, miközben Ró­ma porig égett, és irgalmatlanul bánt a keresztényekkel. Mindezeket az állításokat igyekszik kétségbe vonni az az új történelmi könyv, amelyet az elmúlt hetekben adtak ki Olaszországban. Néró korántsem az a kegyetlen gyújtogató volt, akiről a legenda me­sél. Valójában a Római Birodalom egyik leghaladóbb szellemű és legrá­termettebb vezére volt - írja Massimo Fini, a Mondadori kiadásában megje­lent Nero=2000 év hazugság című könyv szerzője. ,, Egyetlen vezérről nem Írtak annyi rosszat, mint Néróról - kivéve persze Adolf Hitlert. Ez az ember valójában egy nagy politikus volt" - mondta Fini a Reuter hírügynökség munkatársával folytatott beszélgetésében. (zs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom