Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
4 Szabad ÚJSÁG Családi kör Vallomások a családról Az alábbi történetet „kölcsönvettük“ a magyarországi Kiskegyed című lapból, hogy olvasóinknak egy kis bíztatást adjunk vallomásaik leírásához. Ismételten hangsúlyozzuk, nem ragaszkodunk a név és a cím közléséhez. Viszont ha szerkesztőségünkkel közük, akkor az írásért járó honoráriumot el tudjuk Önöknek küldeni. Tudjuk, sokan félnek családi titkaik, megrázó vagy megható történeteik leírásától. Pedig higgyék el, minden egyes vallomás olyan tanulságokat hordoz magában, amely segíthet másoknak is elviselni a nehéz időszakokat, megpróbáltatásokat, vagy a fiatalabbak akarva-akaratlan is tanulhatnak e példaértékű történetekből. Kérjük tehát, írjanak életükről, családjuk legnehezebb, legszebb vagy legmegrázóbb élményeiről. Arról, ami összekovácsolhatja, vagy szétverheti a családot. Várjuk leveleiket, vallomásaikat! Rózsi, az öreg kecske Ötvenöt és ötvenhat év között ballagok, az életben kissé elfáradva. 66 óta szinte el sem tehettem a gyászruhát. Szüleim, testvéreim, menyecske lányom. A közelmúltban pedig a férjem is itthagyott örökre. A bánatot még a változó kor is nehezítette. Szinte már úgy éreztem, nem bírom mindezt idegileg elviselni. A faluban, ahol lakom, senkim sincs, igaz, máshol sem, a Kátai család utolsó élő sarja vagyok. Ráadásul még az öreg hűséges kocsimat is el kellett adnom, nem bírtam üzemeltetni. Fájdalmamban az újságolvasásban kerestem menekvést. Szinte minden újságot átböngészek, ami egy falusi postán kapható. így olvastam az egyik újság lelki levelesládájából egy úr magányáról. S mivel nyugdíjas vagyok, az időm rengeteg, gondoltam, írok neki. írtam, válaszolt, én ismét válaszoltam. Levél jött, levél ment, s egy sokadik levél olvasásakor a vérem bizseregni kezdett. Mondtam is magamban, hogy Rózsi, Rózsi, de kár, hogy Zalaegerszeg több mint 200 kilométerre van. Mert az biztos, ha itt volna ez az öreg 60-as fiú, biztosan lefeküdnék vele... A levél ismét jött, találkozót kért. Számomra egy közeli város vasútállomását neveztem meg. Leültünk egy padra, hosszan beszélgettünk. De nem bántam volna, ha az a pad nem nyilvános helyen van. Mert megtettem volna, amit lánykoromban nem tettem meg. Mert szűzen mentem férjhez. Biztosan ő is úgy érzett, hogy az ereiben még nincs érszűkület, mert felajánlotta, hogy eljön hozzám. Jaj, mondom, ezt nem lehet, mert a faluban én elismert aszszony vagyok, s az is akarok maradni. így hívott, menjek el én hozzá. Elmentem. Szép volt, jó volt, igaz érzés volt. Engem ez az úriember visszahozott az élők sorába, élek, nevetek. S tervezzük, hogy ezt a kalandot házassággal pecsételjük meg. Mert a szerelem nincs korhoz kötve. Kislánykoromban hallottam az idősektől, hogy ,,az öreg kecske is megnyalja a sót!" HÁZIORVOS Kérem, írjanak még a reuma különböző formáiról. Én évek óta szenvedek minden időjárás-változástól. Sok ismerősömnek fáj a háta, másnak az ujjai duzzadnak meg. Miért van anynyi reumás beteg? Z. I. leveléből A reumás lázat - ha nem kezelték ki kellőképpen, követheti a másodlagos sokízületi gyulladás. A beteg nem gógyul meg teljesen, a betegség idültté válik. A beteg hosszabb ideig is panaszmentes lehet, de a sokízületi gyulladás ismételten kiújul, bár egyre kevésbé heveny formában. Később már nem jár olyan magas lázzal, de évekig is eltart. Hol az egyik, hol a másik ízület fájdalmas, kissé meg is duzzad, s elvesztheti eredeti formáját. Előfordul, hogy csak időjárásváltozás, hidegfront vagy nagyobb testi megerőltetés vált ki fájdalmakat. A beteg nem fekszik, ha enyhülnek a fájdalmai, dolgozik is, de a panaszmentes időszakokban is szükség van rendszeres orvosi ellenőrzésre. Az elsődlegesen idült sokízületi gyulladás a reuma súlyos formája, amelyet nem előz meg heveny, lázas időszak, éppen ezért nevezik elsődlegesnek. Lappangva, lassan fejlődik ki, hónapok vagy évek alatt, s évekig vagy évtizedekig súlyosbodik, váltakozva fellépő ízületi duzzanatokkal. Jóval gyakoribb a nőkön, mint férfiakon, és kezdete gyakran egybeesik a változás korával, a menstruáció elmaradásával. Jellegzetessége, hogy az első panaszokat a két kézen váltja ki. Reggel, ébredés után a beteg úgy érzi, mintha ujjai püffedtek, duzzadtak lennének. Szinte kívánják, hogy mozgassa őket. A mozgatás után, vagy a napi munka közben megszűnik a fájdalom. Néhány hét vagy hónap múlva azonban az állapot rosszabbodik, ismét jelentkezik a fájdalom. A csuklók és az ujjak ízületei megduzzadnak, orsó alakúvá válnak, egész nap fájdalmasak. Rosszabb esetben teljesen deformálódnak, eltorzulnak. Később az ujjak ferdén állnak, begörbülnek, a beteg nem képes ökölbe zárni a kezét, nem tud jól fogni, a kéz izmai sorvadnak, ■s a beteg egyre kevesebb és csak könnyebb munkát képes elvégezni. Átterjedhet a betegség a lábujjakra, a bokára, a térdre és más ízületekre is, és gyötrő fájdalmat okoz. Nem jár lázzal, legfeljebb néhány tized fok hőemelkedéssel. A beteg étvágytalan, lesoványodik, vérszegény lesz. Régebben az ilyen beteg ágyba feküdt, teljesen tehetetlenné vált, kezét-lábát nem mozgatta, hogy fájdalma kisebb legyen. Ma már éveken át tartó rendszeres és alapos kezelés a legtöbb idült sokízületi gyulladásban (orvosi nyelven p.c.p.) szenvedő beteget meggyógyítja, s szinte minden egyes beteg járóképes maradhat, könnyebb munkát is végezhet. Ehhez azonban a betegnek nagy türelemre és gondos orvosi kezelésre van szüksége. Ügyelnie kell arra, hogy ne csak a gyógyszereket szedje pontosan, előírás szerint, hanem minden nap végezze el az előírt mozgás-és tornagyakorlatokat is. A férfiakon a nők idült sokízületi gyulladásával ellentétben gyakrabban jelentkezik az ún. Bechterew-kór. Egyes családokban többb esettel is találkozhatunk, itt a hajlamosító tényezők könnyebb utat engednek a betegség kiala1993. március 17. FIGYELEM! Kérjük mindazokat, akik a Magyar Földművelésügyi Minisztérium 1992. decemberében közzétett pályázatára elküldték jelentkezésüket, valamint mindazokat, akik a most pontosított feltételek alapján úgy érzik, érdemes jelentkezniük, olvassák el figyelmesen az alábbi pályázati felhívást és a rövid határidőre való tekintettel a lehető legrövidebb időn belül juttassák el oklevelüket, rövid életrajzukat a Magyar Földművelésügyi Minisztérium címére. Pályázat A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdet a szakképesítést nyújtó felsőfokú mezőgazdasági szaktanácsadó képzésre agrármérnökök, közgazdászok, gépészmérnökök, állatorvosok és élelmiszer-ipari mérnökök számára. A pályázat feltételei:- egyetemi vagy főiskolai végzettség,- legalább 5-éves üzemi gyakorlat,- érdekvédelmi szervezet ajánlata,- maximum 45 életév. A képzés alapja a Phare program keretében kialakított európai szintű tanterv és követelményrendszer, szakképzett szaktanácsadó oktatók közreműködésével. A pályázathoz mellékelni kell a szakmai életrajzot és az oklevél másolatát. A képzés időtartama: 10 hét, osztott idejű I. ciklus: 1993. március 22 - április 9. II. ciklus: 1993. április 11 - május 1. (Egyéni felkészülés a szakdolgozat megírásához otthon, előre meghatározott szempontok alapján.) III. ciklus: 1993. május 3 - május 21. A képzés helye: KÉÉ Kecskeméti Főiskolai Kara 6001 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Telefon: 06-76^86186, Telex: 26 239 A pályázat benyújtásának határideje: azonnal. Kérjük azokat az érdeklődőket, akik pályázatukat már január elején eljuttatták szerkesztőségünkön keresztül Budapestre, hogy újabb kérvényükben hivatkozzanak akkori jelentkezésükre, a késedelem oka ugyanis nem bennünk, hanem Magyarországon, a menet közben megváltoztatott, (pontosított) feltételekben rejlik. Megjegyzés: Jónak látnánk, ha jelentkezésüket közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium címére is eljuttatnák, mivel személyesen ott kaptunk ígéretet, hogy a terminusok megváltozását az itteni újrajelentkezések esetében úgy veszik figyelembe, hogy az ne érintse hátrányosan pályázóinkat. Cím: Földművelésügyi Minisztérium 1054 Budapest, Kossuth tér 11. Dr. Bónis Lajos FM, főtanácsos. Telefon: 1533-000/10-67 kulásának. Rendszerint a 20-40. életév között kezdődhet és súlyos esetben munkaképtelenné teheti a beteget. Az első panasz gyakran a derékfájás, de kezdődhet a nyakban, csípőben, térdben vagy más ízületben is. Ezek a panaszok gyógykezelés után rendszerint megszűnnek, legalábbis jelentősen csökkennek. Később azonban a fájdalom ismét kiújul, egyre több ízületre terjed ki, de főleg a gerincre összpontosul. Fontos szövődmény a szivárványhártya-gyulladás (irítisz). Az irítisz olyan gyakran fordul elő a Bechterew-kórral együtt, hogy a szem „Bechterew-kórjának“ szokták nevezni. A beteg mozgása korlátozott. Nagyon súlyos állapotban a csigolyákat összekötő szalagok elmeszesednek, a gerinc merevvé válik. A beteg görnyedt tartású, fejét nem tudja felemelni, maga elé néz a földre. Alig mer köhögni, tüsszenteni, mert éles, nyilalló fájdalmat érez a derekában. Éjjel, fekvéskor sem szűnnek meg a fájdalmai, bordái nem mozognak jól, ezért aprókat lélegzik. Ha csípőit is megtámadta a betegség, kis léptekkel, óvatosan, csoszogva jár. Gondos kezeléssel a panaszokat jelentősen csökkenteni lehet, s a betegség előrehaladását le lehet lassítani. Minden attól függ, milyen korán kezdik el a kezelést. Döntő lehet, hogy a betegséget az orvos pontosan felismerje. Ezt egyebek között leginkább a gerincről és a medencéről készített röntgenfelvétel segíti. A pontos diagnózis alapján, megfelelő gyógyszerekkel, esetleg gyógyfürdőkkel, mozgásterápiával a Bechterew-kór ma már olyan szinten tartható, hogy a beteg az orvos utasításainak betartásával megtanul együtt élni betegségével, s nem szenved elviselhetetlen fájdalmaktól. A Bechterew-kór tehát főképpen a fiatalabb férfiakat, az idült sokízületi gyulladás a változás korában lévő nőket támadja meg. A lágyrészek reumája minden életkorban egyformán előfordul. Gyulladás jeleit nem látjuk, a bőr nem piros és nem meleg, a beteg testrész nem duzzadt. Kezdetben egyetlen tünete a fájdalom a harántcsíkolt vagy vázizmokban. Leggyakoribb, enyhe formája a jól ismert „Hexenschuss“, a derék izomzsábája, de ez nem minden esetben reumás eredetű. Dr. Cs. J.
