Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-13 / 36. szám

1993. február 13. Kultúra Szabad ÍJJSÁG 5 Volt bolt, van bolt Magyar könyvek Füleken A füleki könyvesbolt ellátottságára nem panaszkodtak sem a szlovák, sem a magyar könyvbarátok. Hosszú időn át híres volt ez a bolt egész Nógrádban - beleértve Salgótarjánt és vidékét is. Bizony, Magyarországról is jártak át Budaihoz (így nevezték az üzletvezetőt), és váltak állandó vagy alkalmi vásárlóivá a könyvesboltnak. Múltak az évek, megváltozott a kor. Az üzletvezető nyugdíjba vonult, a régi rendszert pedig új váltotta fel, amelyen - hivatalos kifejezéssel élve - privati­­zálódtak az üzemegységek. A füleki könyvesbolt, pontosabban üzemegy­ség a zsolnai vállalathoz tartozott. Sorsát nem kerülhette el, az épület tavaly kalapács alá került. Nem akarok az új tulajdonosnak ingyenreklámot csinálni, de már puszta kíváncsiságból is megéri hozzá betérni, mert szinte mindent árul a volt könyvesboltban... könyveken kívül. Ez azt jelentette, hogy Füleken megszűnt a könyvárusítás. Alkalmi helyeken, a Vigadó előtt, a postán vagy egyszerűen a járdák mentén megjelentek ugyan a könyvárusok napjaink „slágerkönyveivel“, a Romá­néval, a Júliával és más effélékkel, de a klasszikusokon nevelkedett könyv­barátoknak nem volt hol válogatniuk, nézelődniük. Két fiatalembernek egyidőben jutott az eszébe, hogy könyvesboltot létesít­sen. így nyílt aztán tavaly kettő is a városban. Az egyik egy főút menti kioszkban, a másik pedig egy tömb­ház földszintjén. Ide nyitottam be né­zelődni. A szekrénysor a megszokottnál jó­val alacsonyabb, a legfelső polc is könnyedén elérhető. A mennyezettől a szekrényig a falat gyönyörű festmé­nyek díszítik. A polcokon választékos „szellemi étlap" sorakozik, a helyiség legvilágosabb részében pedig do­hányzóasztalt és két fotelt helyezett el a tulajdonos, Farkas László.- „Tudod, az úgy volt - idézi fel a régi históriát László -, hogy amikor a CSEMART füleki lapterjesztője meg­betegedett, rám maradtak az újságok, mert én vagyok a Csemadok városi szervezetének az elnöke. Rokkant­­nyugdíjas vagyok, árultam napközben is, szombatonként pedig kijártam az újságokkal a piacra. Még ezerhatszáz korona forgalmat is bonyolítottam. Farkas László, a tulajdonos Amikor megszűnt a könyvesbolt, ép­pen összejött egy kis tőkénk, mert megkaptam az eladott újságok után a honoráriumot, Magyarországon pe­dig nyertem 600 forintot a Bongón. Ezen a pénzen vettük meg a felesé­gemmel az első könyveket az üzletbe. A hangulatos könyvesbolt egy része Az itt látható képeket pedig egy füleki festő, Jacsmenyik József festette. Szépen díszítik a boltot, mellesleg megvásárolhatók. Aztán szerződést kötöttem hazai és magyarországi könyvkiadókkal. Az el­látással nincs semmi baj, a gond az, hogy kevesen várásolnak manapság Füleken könyvet. Ha kimegyek a piac­ra, jó, ha két-háromszáz korona ösz­­szegyűlik. Valamikor ennek a hatszo­rosát megkaptam csak az újságokból. Az okot viszont ismerjük, a füleki mun­kanélküliség magas aránya ország­szerte ismert. Szerintem ez itt a mélypont, innét már csak emelkedni lehet. És nagyon bízom benne, hogy nemsokára olyan keletje lesz itt a könyveknek, mint valamikor volt. Talán hiú ábrándnak tűnik, de nekem terveim is vannak. Antikváriumot akarok nyitni, a kiol­vasott könyveket felvásárolni, aztán másnak újra eladni. De ennek az ötlet­nek a megvalósításához jelentős anyagi háttérre volna szükségem, amivel egyelőre, sajnos, nem rendel­kezem." Az üzlet két helyiségből áll. Az első­ben hazai és magyarországi magazi­nok, folyóiratok találhatók, a másikban könyvek, festmények és még valami: vállalkozók számára hivatalos nyom­tatványok, hogy azért se kelljen Lo­soncra utazni. (A szerzó felvételei) Két nemzet történetírója Matunák Mihályról, két nemzet tör­ténetírójáról megfeledkezett a zajló, új utakat kereső világ. Csak kevesen tudják, hogy halálakor mintegy het­­venkötetnyi történelmi munka maradt utána, mely értékes forrása ma is történetíróinknak. Nagysurányban született 1866. jú­lius 17-én. Középiskolai tanulmányait Érsekújvárott, Selmecbányán és Egerben végezte. Teológiát a beszter­cebányai papneveldében tanult, majd 1887-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karára, ahol történelmi és egyházzenei szakon képezte magát. 1891-92-ben Szalatnyán, Túróc­­szucsányban és Nagysurányban káp­­lánkodott, majd Ruttkán hitoktató lett. 1893-94-ben nevelői állást vállalt Véglesen és Gödön. A sok vándorlás után'mint segédlelkész került Körmöc­bányára, ahol 1898-ig működött. Körmöc jelentős változást hozott életében. Itt ismerkedett meg Krizko Pál történésszel, a város levéltárosá­val, akivel szoros barátságra lép. 1898-ban elvállalja a városi felső nép­iskola igazgatói állását Korporán. De itt is csak átmenetileg marad 1902-ig. 1902-ben elfogadja Besztercebá­nya meghívását a megürült plébánosi székbe. Ide vonul vissza szüntelen munkára, és itt tölti el történelmi kuta­tásai szempontjából jelentős húsz évét. A Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után végleg szakít papi hi­vatásával, a Matica slovenskának és a Szlovák Történelmi Társulatnak dol­gozik, majd 1922-ben ismét visszatér Körmöcbányára, ahol még tíz évet tölt fáradhatatlan munkával mint városi le­véltáros. Itt fejezi be 1932. december 5-én munkában gazdag életét. Irodalmi tevékenységének első állo­mása a budapesti szemináriumhoz fű­ződik. Ekkor írta meg ,,A magyarbéli Bosnyák-csatád történetét", s tanul­mányával elnyerte Fraknói Vilmos 100 forintos jutalomdíját. Még mint teoló­gus megírja ,,Nágysurány hajdani vá­ra történetének vázlata" című munká­ját. Érdeklődése ebben az időben szü­lőföldjének ismert helyei felé fordul. Számtalan cikke jelenik meg az Érsek­újvári Lapok, az Érsekújvár és Vidéke, a Nyitramegyei Szemle és a Nyitrame­­gyei Közlöny - című lapokban. Ezen előkészületei után jelenik meg a,, Szá­zadokban“ - ,,Érsekújvár alapítási éve 1545“ című nagy fontosságú munkája. Zenei felkészültsége lehetővé teszi, hogy népdalgyűjtéssel is foglalkozhas­son. Különösen a kuruckor zenéje és énekei kötik le figyelmét. Ezenkívül számos, jobbára ismeretlen, régi ma­gyar zenedarabokat is felfedezett. Munkatársa volt a Magyarország vár­megyéi és városai című monográfia­sorozatnak. Első szlovák nyelvű munkája ,,Tu­­recko-uherské bője v severozápad­­nom Uhorsku" címen 1897-ben jelent meg. A következő évben ,,Nové Zám­­ky pod tu reekym panstvom 1663- 1685“ címen írt munkája Thúry J. fordításában ,, Érsekújvár a török ura­lom alatt“ címen Nyitrán került ki­adásra. A körmöd levéltár, mely a mai Szlo­vákiának leggazdagabb ilyen gyűjte­ménye, bő alkalmat nyújtott Matunák­­nak történelmi kutatásai folytatásához. 1928-ban, Körmöcbánya alapításának 600. évfordulója alkalmából jelent meg a ,,Z dejín slobodného a hlavného banského mesta Kremnice" (Körmöc­bánya szabad és fő bányaváros törté­netéből.) Ezután több munkát dolgozott fel a szlovák nemzet eredetéről és nem­zeti jellegéről, Cirillről és Metódról, a szlávok apostolairól. Sok munkája haláláig kiadatlanul maradt. Művei nyomtatásban ma már sajnos nem hozzáférhetőek. Legnagyobb részüket a Matica slovenská és a budapesti Széchenyi Könyvtár őrzi. SZÁRAZ PÁL Balony község képviselő-testülete tisztelettel tudatja minden kultú­rát szeretö emberrel,_hogy alapítványt hozott létre az 1992-ben meg­kezdett KÖZSÉGI MŰVELŐDÉSI HÁZ mielőbbi felépítésének céljára A számlaszám: VÚB Dun. Streda Expozltúra VeMcy Meder 30134-122/0200. Adományaikat ezúton is köszönjük, s hisszük, ha ÖNÖK is segí­tenek, egy újabb kulturális létesítménnyel gazdagodik a szlovákiai magyarság. Minden adományt visszaigazolunk. Az alapítvány nevében Matus Frigyes szűm—52! polgármester Bálint-napi vallomások Az elmúlt napokban kétszer is közöltük a „Küldjön egy szívet Bálint napján“ című felhívásunkat. A vallomások közlését feltételhez kötöttük. Mai számunkban csak azoknak az üzeneteit tesszük közzé, akik elmondták véleményüket a lapunkról is. Buksi! Gyönyörű nap lesz! A napocska erőt vesz magán, átvilá­gítja a homályt, és kezdődhet a bál. Mit ünnepelünk? Talán a szerelmet vagy a boldogságot, az emlékeket vagy bármit, csak akkor ne légy szomorú. Jó volna, ha foghatnám a kezed és emlékeztethetnélek rá, hátha neked nem is tűnt fel az a vibráló érzés, mikor szikrázott közöttünk a levegő. Mikor csak néztük egymást, és szót­lanul is megértettük gondolatainkat. Egyeztek a mozdulataink, szinte kiolvastuk egymás szeméből a kö­zös vágyat, akaratot, hogy egyszer­re érezzünk hideget és meleget. Ilyet csak akkor éreztem először és utoljára. De így is köszönöm neked, álmaim lovagja. Köszönöm azt a bi­zonyos időt, azt, ami életemnek leg­szebb szakasza volt. Azt a pár na­pot, mikor nem kellett törődni sem az idővel, sem a gondokkal, csak veled és ez nagyon jólesett. Ez volt a leg­szebb vigasz hosszú betegségemre. Hogy olyan percekkel ajándékoztál meg, amit nem gondoltam volna, hogy valaha is még egyszer átélhe­tek. Ez a pár nap volt főszerep az életemben. Sütött a nap, és hullott a hó, boldog voltam, pedig lett volna min kesereg­nem. Nem számított a jövő, nem számított, hogy mire felébredek, el­mész, hogy „végre" és utána marad­nak a beteges hétköznapok. Hogy jön a köd, a homály, hogy véget ér a varázs. Akkor is köszönöm, ha már nem érzed, milyen hosszú az út, ami közöttünk van, és hogy mennyire lehetetlen közelebb kerülnünk egymáshoz. Ha nem is lesz több közös Bálint-nap, ha nem is lesz közös szerelem, bár életem ha rövid is lesz, míg élek, el nem felejtem. Nem fog esni az eső, és nem lesz homály,,.gyönyörű nap lesz!" Vízöntő Mit is írhatnék én neked ezen a szép napon? Csak egy kis jót a sok rossz helyett. Pár szót versbe foglalok, s így talán szebben hangzanak a gondolatok! Kívánom, hogy a bajokat mindig oldd meg, a szerencse kezét fogd meg. Hogy dönts mindig elsőnek s egyedül, így a helyzet mindig a javadra kerül. V -------------------------------------------­Mucuskámnak Martos Cityre: ,, Tudom, hogy nem mindig szeretsz, mikor elkezdek találgatni. De annyit mondok, hogy ezen a világon csak Te létezel számomra. Te vagy az egyedüli ember, akit őszintén szere­tek. Úgyhogy, remélem, akkor is fogsz szeretni, mikor találgatok." Egy lány, aki a ,,barátnőd“ szónál többet jelent Neked. Vagyis a: „Te kis nyuszikád“ „M. Sz.“ m v B. Gyurinak CS-re: Mióta befejeztük az iskolát, egyre többet gondolok Rád! Ennek most már hét hónapja. Nagyon hiányzol. Koszi azt a három évet, amit tőled kaptam. Még mindig várom, hogy jelentkezz, mert nagyon szeretlek. Szilvia a Gorkij u. suliból a* ▼ Kicsi szívem! Bálint napján kérlek! ,, Szeress úgyis, ha rossz vagyok!!!“ S ha szeretsz, a távolság, mi közöttünk van, neked nem jelent akadályt. Vár s imád a vörös rózsás! Póczos Istvánné Dobfenékről álint napja és a közelgő ötödik ízassági évfordulónk alkalmából zenem férjemnek, Istvánnak, hogy agyon, de nagyon SZERETEM, és lég sok ilyen boldog öt évet kívá­­ok mindkettőnknek. «• -~ Ágnesnek Nagymegyerre Szeretünk nagyon. Nagyiék ”Üzenet egy barna fiúnak, akivel 1992. dec. 11-én találkoztam Nagymegyeren a fogászati rendelő­ben: Szeretnék veled újra találkozni, mert szívem addig nem tud nyu­godni. Ui.: Címemet az újság szerkesztő­ségében hagyom. Egy barna lány v Oroszlán Mártának Gyerkre. Drága anyucinak és szerető feleség­nek kívánunk sok erőt. egészséget és sok kitartást a családi életben. Szerető férje Laci és leánya Alexandra. Hogy ne félj soha senkinek igazat mondani, bárhogy is fog az annak fájni. Hogy érezd magad jól bárhol, még az otthontól is távol. Hogy titkaid ki ne derüljenek, s hogy ten/eid sikerüljenek. Mit is kívánhatnék még neked? Gondtalan boldog életet! És most még ennyit írhatok: Légy boldog, ha veled vagyok! Sok szeretettel: Imitől ,,Kékszeműnek, Dunaszerda­­helytől nem messzire! Szép volt Ve­led a nyár! Bár Te elhagytál, és még mindig nem tudom az okot, hogy miért. Kívánom, hogy légy nagyon boldog, tovább, mint velem. Viszont azt akarom, hogy tudd, még mindig szeretlek, és szeretnémfha újra hoz­zám tartoznál!!!“ Judit ▼ Drága szerelmem! Csodálatosan szép napokat, órákat és perceket köszönhetek Neked. Te vagy az éltető erő! Teérted süt a nap, s bearanyozza kettőnk sze­relmét, ezt a gyönyörű érzést, mely most is forró lánggal izzik fittyel hányva a zord, szürke hétközna­pokra. Édesem, ugye tudod, hogy égek a vágytól, hogy újra simogathassa­lak, becézhesselek és forrón csókol­hassalak. Nagyon szeretlek! Bár közel vagy hozzám, de mégis roppant nagy közied és köztem a tá­volság. .. Ennek ellenére mégis úgy gondolom és érzem, hogy megéri várni Rád. Mert a várakozási idő gyönyörű és a találkozás izgalma­san szép. Millió puszi Neked Tőlem! „I.Z.Y!“ „ifj. D.L.-nek“ Kéméndre üze­nem és köszönöm, hogy vár rám, és szeret így betegen. Én is tiszta szív­ből szeretlek egyetlenem. Szüleid sokszor csókolom és persze téged is. „Mártus“ Sz. M.-nek“ Kürtre üzenem, hogy ő egy fantasztikus barátnőm és segítőtársam. Szükségem van rád a jövőben is. Sok szeretettel puszil. „Mártus“ x ^ „DEMETER ATTILÁNAK“ - RIMASZOMBATBA. Remélem, örökké jó barátok mara­dunk. És tudnod kell, hogy mindig szeretni fogtak. ,,Amit teszek, érted teszem. “ Sok szeretettel gondol rád a messzi távolból Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom