Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-20 / 42. szám
6 Szabad újság Gazda szerviz 1993. február 20. Hogyan fertőz a tifula? ATyfula inkamata fejlődési ciklusa (Jackson ÉS Fenstermachen után, 1969) Spóratartók Szklerociumok a kihajtott spóratartókkal Ivaros fejlődés Csírázó bazidióspórák A nyarat átvészelő szklerociumok ^te.. Szklerociumok a beteg növény tövén és az elpusztult leveleken Egy hó által befedett növény megfertőzése A tifula (Typhula incarnata) 1960-as évek elejétől tapasztalják. Az eddig őszi és tél eleji enyhe, viszonylag csapadékos időjárásból arra lehet következtetni, hogy az ősziárpa- és rozsvetósekben a veszélyeztetett területeken várható a tifulás károsítás. A megbetegedést a Typhula incarnata bazidiumos gomba okozza. A kórokozó ősszel fertőzi meg a gabonafélék földalatti részeit, a talajra érő leveleket. Enyhe tél esetén még a hó alatt is tovább terjed. Németországban rendszeresen nagy károkat okoz, így részletesen tanulmányozták a kórokozó biológiáját. Vizsgálataik szerint a gomba hőoptimuma 10-15 °C, még a 2-5 °C-on is jól fejlődik, de 20 Celsius-fok felett már megáll a micólium fejlődése. Ezzel magyarázható, hogy tavaszszal a hőmérséklet emelkedésével a károsítás leáll és a gyengén fertőzött növények nem pusztulnak el, új gyökereket fejlesztve kisebb termést is érlelnek. A gomba hőoptimumával kapcsolatos az a megfigyelés is, hogy a korábban vetett növények erősebben fertőződhetnek. Ezt mutatják a Németországban végzett vetésidő vizsgálatok. (1. táblázat.) Kora tavasszal hóolvadás után elsősorban homoktalajokon, ősziárpa- és rozstáblákon sokszor lehet látni, hogy az egész tábla sárgul, sőt foltokban, sorokban pusztul a növény. A foltos kipusztulást általában kifagyásnak tulajdonítják, a növények sárgulását pedig tápanyagzavarokkal magyarázzák. Ezek is tényezők lehetnek, de ha közelebbről megvizsgáljuk a pusztuló növónykéket, és megtaláljuk az elhalt leveleken, gyökereken vagy a levélhüvely alatt a retekmagra emlékeztető eleinte világos, majd később sötétbarna 2-3 milliméteres átmérőjű szklereciumokat, akkor egyértelművé válik, hogy a tifula károsításáról van szó. A talajban maradó szklerociumoknak nagy jelentőségük van, ugyanis ezekből indul el a fertőzés. Különösen akkor komoly a veszélye, ha gabona gabonát követ a vetésforgóban vagy ha csak egy-két év marad ki. A tifula fertőzheti az őszi búzát, őszi árpát, rozsot. A kórokozó fertőzheti a különböző egyszikű gyomnövényeket is, ezzel magyarázható, hogyha nem is követ őszi gabona őszi gabonát a vetésforgóban, akkor is kialakulhat a fertőzés kedvező körülmények között. Fogékonyság tekintetében is nagy különbségek vannak egyes ősziárpafajták között. Magyarországon 1990-ben egy 4 éves monokultúrás fajtakísérletet vizsgáltak, ahol értékelték a kipusztulás mértékét, a hajtásszámot, és mérték a termelést. Legellenállóbbnak a Kompolti korai és a Rachel fajta bizonyult (2. táblázat). Ugyanakkor az MMI fajtakísérlete szerint nem fertőzött körülmények között a Rodnyik és a Plaisant fajták adtak jobb termésátlagokat. Hol várható a tifula károsítása? Elsősorban a több éve monokultúrás táblákon, illetve ahol fogékony ősziárpafajtát termesztenek homoktalajon (például Rodnyik), a talaj szempontjából a gyenge minőségű, a korábban vetett táblákon. Az előbbi szempontok szerint tél végétől figyelemmel kell kísérni a rozs- és az ősziárpa-vetéseket, valamint fertőzés esetén a károk enyhítésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Mivel mérsékelhető a kártétel? A gyengén fertőzött talajokon a csávázás csökkenti a tifula kártételét. Amennyiben tavasszal azt tapasztaljuk, hogy tifula miatt pusztul, sárgul a vetés csak a tápanyag helyes adagolásával segíthetünk. Már említettük, hogy a gyengén fertőzött növények átvészelik a fertőzést, és új gyökereket fejlesztve kisebb mértékű termést hozhatnak. Éppen ezért nitrogén- fejtrágyázással segíteni kell a növény fejlődését. Ebben az esetben nagy jelentősége van annak, ha több alkalommal adjuk ki a műtrágyát. A rovar- és gombaölőszeres kezelésekkel egy menetben lombtrágya kijuttatásával is fokozni lehet a növények kondícióját. Dr. Szakái Mihály 1. táblázat. A vetésidő hatása a Typhula incarnata fertőzésére őszi árpában Fajta Vetési idő Fért. % Vetési idő Fért. % Vetési idő Fért. % Sonja 1977. IX. I4. 3,9 1977. IX. 23. 2,3 1977. X. 4. 1,4 Ago 1978. IX. I3. 59,0 1978. IX. 25. 10,0 1978. X. 9. 6,0 Dura 1979. IX. 19. 66,0 1979. X. 5. 5,0 Dura 1979. IX. 17. 4,0 1979. X. 3. 0 2. táblázat. Az ősziárpafajták pusztulási százaléka, négyzetméterenkénti növényszám és a termésátlag alakulása tifulafertőzés esetén Fajta Pusztulás % Kalász db/m2 Főhajtás % Sarjhajtás % Termésátl. Kompolti korai 2,5 849,0 80,24 19,76 2,7 Plaisant 16,3 649,6 84,64 15,36 1,9 Rachek 0,3 673,4 86,25 13,75 2,0 Rodnyik 49,0 553,2 71,73 28,27 1,7 Sladarán 34,4 673,4 60,95 39,05 1,7 Lapokkal a kártevők ellen Nagy hatékonyságú, méreg illetve vegyszermentes új termék került a forgalomba Megfog-lap (Catch-it) elnevezéssel. A kiváló minőségű ragasztóanyaggal készült lapok jó hatásfokkal fogják be a különböző növénykultúrák repülő rovarkártevőit A Bábolnai Környezetbiológiai Központ által forgalomba hozott lapok üvegházakban, fóliasátorban, illetve szabadföldön egyaránt alkalmazhatók. A színekhez vonzódó, kártékony rovarok (például a levóltetvek, a tripszek, az üvegházi molytetvek, az árnyéklegyek) keresik fel előszeretettel a „Megfog-lap”-okat. Az alkalmazandó lapok száma a kártékony rovarfajtától, a rovarnépesség mennyiségétől és az irtás módszerétől függ. A lapokat a következőképpen használhatjuk: vegyünk ki a csomagból megfelelő számú lapot. Hajlítsuk ketté középen a lapot oly módon, hogy a ragasztós felületek kívülről kerüljenek az 1. rajz szerint. 1 i Jb^l lg 3 2 f" ti 3 i-®" A lapok szélén található lyukak segítségével rögzítsük azokat az üvegház, illetve a fóliasátor teteje alatt körülbelül 20 centiméternyire. A lapok rögzítésére különböző lehetőségek kínálkoznak. (2. és 3. rajz.) Húzzuk le a védőpapírt, így a lap használatra kész. A lapok mindaddig kint maradhatnak a védendő területen, amíg azok felülete meg nem telik rovarokkal. A ragasztófelület ellenáll a nedvességnek. SZ. M. F. Egy köbméter hány kg? Gabonamag 680-840 Kukorica, csöves 450-550 Kukorica, morzsolt 780-870 Gabonaszalma 45-55 Szalma, préselt 250 Pillangós széna 75-80 Réti széna 65-95 Répa 580-630 Répalevél 360-400 Répaszelet, nedves 600-700 Répaszelet, száraz 250-300 Szilázs 650-800 Zőldtakarmány 350-400 Dara 600 Korpa 270-320 Melasz 1400-1500 Marhasó, sajtolt 1800 Trágya 840 Rákra emlékeztető daganatok az almafa ágain Télen figyeljük meg az almafákat, főleg a fiatalabb fák ágát, törzsét, illetve a metszési sebek környékét — ugyanis a nyár folyamán általában itt telepedek meg a vértetvek. A beteg ágakat vágjuk le, a sebeket simítsuk el, és kenjük be valamelyik fasebbalzsammal (Stromovy balzam, Sadársky balzam, Santar SM. Funaben 3. Valsa wax). A gondos termelő talán visszaemlékezik az elmúlt nyárra, hogy látott-e jellegzetes tüneteket a gyógyuló fasebek környékén, a seben, illetve az ágakon, vesszőkön, zöld hajtáson: fehér vattaszerű csomókat, olyan bevonatot, amely a vértetvek kolóniáját védi. A vértetű (Eriosoma lanigerum) elnevezését onnan kapta, hogy szétmorzsolva vöröses, véres színű. A vértetvek lárvái ilyenkor a fa gyökerein húzódnak meg, itt telelnek át mintegy 1/4 m mélységben. Egyes szakemberek szerint a mínusz 25 °C-os fagyok elpusztítják őket. E kártevők téli nyugalmi állapota akkor ér véget, amikor az átlagos hőmérséklet eléri a plusz 5 °C-ot, azaz amikor megindul a nedvkeringós. A lárvák tavasszal eléggé mozgékonyak, egy nap alatt 5-30 m-es távolságot is megtesznek. Amikor felmelegszik az idő, plusz 18 °C-nál táplálék nélkül már nem bírnak ki több mint 2-3 napot. A lárvák a törzsön felmásznak a fa koronájába, ahol megtelepednek az ágakon, sebhelyeken, és elkezdik károsító, szívogató táplálkozásukat. A téli permetezés nem irtja e kártékony vértetveket, hiszen télire behúzódnak a talajba Kora tavasszal, mielőtt a nedvkeringés megindul, úgy irthatjuk őket, hogy a fa gyökérnyakáról és vastagabb gyökereiről eltávolítjuk a felső talajréteget, és mésszel megszórjuk. Ha tavasszal észlelnénk a károsításukat, a vértetves telepeket közönséges terpentinnel ecsetelhetjük. Egyébként a többi levéltetvet gyórfti, pl. a Metation-50 vagy a Primőr DG, Primőr DP-vel való permetezés. A vértetveket a múlt század végén facsemetékkel hozták be Amerikából, nálunk nincs hímje, szűznemzéssel szaporodik. Évente több nemzedéke van. A meleg klímát, de a nedvességet is kedveli. A száraz vidékeken inkább a patakok, és folyó menti almásokban fordul elő. Vanek Gáspárné mérnök Fajta A ló munkába állítása Munkába állítás kezdete Teljesítőképesség csúcsa Angol telivór 18 hónapos 3—4 éves Ügető 18 hónapos 4—6 éves Hideg vérű 2—3 éves 6—12 éves Magyar fólvér 3—4 éves 7—14 éves Lipicai 3—4 éves 8—15 éves Arab fajta 3—4 éves 8—15 éves
