Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-30 / 24. szám
1993. január 30. ________________________Kultúra szabad ÚJSÁG 5 PÚBA GYULA Európa határán bölcsen toporogva Régebben nem készültünk Európába, azt hittük, ott vagyunk. Mégpedig vén földrészünk közepén! Mondhatnánk: a középső fertályán. A jámbor zendülés azonban felnyitotta szemünk, elhomályosult tekintetünk kifényesítette s megláttuk: Európa máshol van, nem itt! Amerre a nap lenyugszik, ahol egykoron honfoglaló őseink kalandoztak. Amerre a skinheadek élnek, és a dollár az úr. De történelmi tény lett, hogy felhúzták a vasfüggönyt, és miszlikbe vagdosták a drótakadályokat, kezdődjön az átalakulás. Kezdődhet a menetelés! Napkeleti bölcsek útja Napnyugatra, mi következik ebből? Móricz Zsigmond mondta: gyalogolni jó! Andalogni, nézelődni, tanulni! De hát mi menetelő nép vagyunk, megszoktuk, hogy ritmusra lépjünk, aki nem lép egyszerre, nem kap csuszát estére!, azért Európába is menetelünk. (Emlékezzünk az ötvenes évek „nagy menetelésére“, amikor is hajdanán félmillió kínai önkéntes menetelt Korea felé, s a háborúnak azonnal vége lett!) Menetelésünket azonban átvitt értelemben, szimbolikusan értjük, semmiképpen nem szó szerint. Hiszen ha fizikailag menetelnénk, netán erőltetett menetről lenne szó, akkor, ha elindulunk, egyből Bergben vagyunk... Na ugye!? Dehát európai utunk nem távgyaloglási teljesítmény, amolyan turistatúra, hanem erkölcsi nemesedés és minőségi emelkedés. Azóta megtett utunkra is Így tekintünk, melyről hittel valljuk, az elveszített óhazába vezet. Az utcakép gyors és gyökeres változásával kezdődött. A „Miso hűje!“ vagy Janó Ica szeretője!“ típusú feliratokat ilyenek váltották fel: „Miso vörös böllér!“ vagy „Janó a titkosok embere!" Fellendült a falfestés ősi (nép)müvészete, a vörös csillagok megfeketedtek. Minden utcasarkon tüntettek, a szobrok talapzatán aláírásokat gyűjtöttek. Új fogalom született: a szóvivő! Ő az, aki a mozgalom érdekében nyilatkozik, benne van a nevében: viszi a szót! Mert közben számos mozgalom támadt, kisarjadtak, mint a tavaszi vetés, a jámbor zendülés magvai a járdákon is jó „földbe“ hullottak. Az elnökök, szóvivők, titkárok és húzóemberek száma derekasan megnövekedett. A politikai élet a fazékban forró víz molekuláinak ütközése és őrült tánca. Az újságírás is sziporkázott. Villámlott és csattogott, mint a mennybéli tüzes menykó! Érthetően! Hiszen minden szóvivő mást mondott, minden elnök mást akart, minden húzóember másfelé húzott, és minden képviselő mást képviselt! A sajtótájékoztatókon az újságírók a fejüket kapkodták és buzgón jegyeztek Egy felhevült mozgalmi szóvivő nyíltan kijelentette, hogy a minisztériumot megrokkant, bakafántos gatyástyúkok vezetik, az államszövetség pedig rozoga kóceráj! A szerkesztők tudomásul vették, hogy a kézírásban új korszak kezdődik, a sajtótörvény nyúlós tészta, melyből ízletes képviselöfánkot, pozsgás parlamenti bélest lehet sütni, szükség esetén pedig kilúgozható és kiakasztható a napra száradni, mint egy moly-ette téli báránybörbekecs. A sajtó jelszava lett: mindent szabad, amit nem lehet! Ami lehetetlen, az lehetséges, és ami nem lehetséges, az nem lehetetlen! És így tovább! Egy újonnan alakult lap, a Császármetszés című, podagrás hisztérikáknak nevezte a szabadon választott képviselőket s a parlamentet arénának, amelyben ordas kakasok viaskodnak. Nagy hévvel bizonygatta, hogy az Irgalmas Szamaritánusok Független Kezdeményezése mögött volt totalisták állnak, akik mételycsempészéssel és nemzetközi fegyverkereskedelemmel foglalkoznak. A felbőszült tárcaíró sem maradt el a kortól! A múlt bűnei után nyomozva, olyan feltételezésre jutott, hogy a jelek szerint néhány Hernád-menti párttitkár robbantotta ki a második világháborút! A politikai balkanizáció tehát beindult. Valószínűleg akkor tetőzött, amikor az elnököt elgáncsolták a nyílt utcán, titkárságának tagjait pedig kecsketúróval és a fejükre nyomott barackkal vendégelték meg a járókelők. Abban az időben az éjszakai utcák is közveszélyessé váltak. Gyanús átjárókban és sötét kapualjakban torzonborz éhségsztrájkolók toporogtak, hazafelé lopakodtak, hogy az éj leple alatt jóllakjanak, a napi koplalástól azonban bosszúsak és vadak voltak, ijesztgették és veszélyeztették a gyanútlan járókelőket. Ebben az időben bizony a közerkölcsök annyira elfajultak, hogy a Jámbor Ministránsok Nyilvánossága követelte, hogy az eltörölt halálbüntetés helyett vezessék be legalább az ököljogot! Még inkább új korszak hajnalhasadását jelezte, amikor néhány független politikus - civilben szobafestők vagy mázolósegédek lehettek -, Kladno felett hupikékre festették a vörös fényeket! Akkor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a legjobb úton haladunk Európa felé. A hupikék fények villózása némiképp az absztrakt művészek úttörő munkáira emlékeztetett. A fejlődés következtében az európai ízek és közéleti kezdeményezések a kultúrában is felütötték fejüket. S ez természetes, hiszen a kultúra az életérzés párlata és mákonya! A könyvkiadás új utakra terelődött, új medret hasított, mint a C variánsban a Duna vize. Dühöngeni kezdett a legvégletesebb szabadság és szabadosság. Itt robbant a nagy igazság. az kell, amit tiltott a múlt! Az eltaposott tegnap szüli a holnapot! A könyvpiacon megjelentek a szórakoztató műfajok vérfagyasztó zászlóaljai és kéjgyilkos rohamosztagai, vad borítókkal és harsányan üvöltő címükkel kiverték a nyeregből az áporodott szakállú, tutyimutyi klasszikusokat. Conan Doyle baskerwillei kutyája és Drakula minden útjába kerülő toliforgatót szétmarcangolt James Bond és Hasfelmetszö Jack pedig kutyakorbáccsal verte ki a kortárs írókat a könyvpiacról, mint hajdanán Krisztus a pénzváltókat és kufárokat a jeruzsálemi nagytemplomból. A kiadók megmaradt romjait Golem taposta el és egyenlővé tette a földdel. De a maffia sem maradt tétlen, micisapkás emberei betonkockákba öntötték a lírai költőket, állítólag ezekből a tömbökből épült a csúnyi gát! Nem csoda, hogy a megrettent irodalmárok szétmenekültek! Némelyek mozgalmi szóvivők és választási húzóemberek vagy ügyvivők lettek, mások felcsaptak képviselőknek, miniszternek, nemzetőrnek vagy szövetségi tűzszerésznek. De olyanok is bőven akadtak, jobbára kevésbé élelmesek, akik rokkanttá nyilvánították vagy nyugdíjaztatták magukat, elfelejtettek írni és olvasni, és olyan alanyi költő is akadt, aki a maffia tisztogatásait megúszva vállalkozásra adta a fejét, és lírai énjét feladva zsíros üzleteket kötött. Az önmagából kivetkezett poéta olyannyira megtollasodott, hogy egy jóllakott fülesbagoly formáját vette fel, szeme a sötétben aranyszínben világított és huhogását a kormányüléseken is meghallották: az államtitkárok ilyenkor állítólag zavartan pislogni kezdtek és visszahuhogtak. Egyéb művészek is más pályákra álltak át, mint a földünk körül vezérelt műholdak. A színészek leggyakrabban miniszternek vagy nyelwédőnek mentek, a festők reklámkészítést és kirakatrendezést vállaltak, legnagyobb nehézségekkel a szobrászoknak kellett megküzdeniük Kopácsoláshoz, barkácsoláshoz és fizikai munkához lévén szokva, ők favágásra, kőtörésre és szalmacséplésre adták a fejüket. A gazdasági szempontok a tudományos kutatómunkát is eluralták. Az Akadémia egyik tudós teamje megalakította a BIOPIA Kft-t, hatalmas lombikokban és üzembiztos kémcsövekben vegytiszta, infrabakterizált és szupergenetizált papramorgót állítottak elő, mellyel nagy nemzetközi tudományos sikert arattak. Az élelmes tudósok a saját büféjükben - a Másnapos Laboránshoz címezve - biokémiailag steril korhelylevest árusítottak. Példáink meggyőzően sejtetik, hogy a racionalizmus látszata és a régi rend tökéletességgel megbukott életünkben. Uralkodni kezdtek a tömény irracionalizmusok és emberfeletti transzcendenciák elemei. Ezotermikus vírusok és parapszichológiái mikrobák furakodtak lelkűnkbe. Kivirágzott az UFO-irodalom, bugyután pistyogó, nagy fejű, zöld emberkék mászkáltak úgy álmainkban és nappali révületeinkben, mint a hivatalukba törvényesen beiktatott kísérletek A tv mondta, hogy valami UFO-lányt már teherbe is ejtett egy merész és jóképű földi legény! A könyvpiac e téren újabb tanulságokkal szolgált. Soron kívül kiadták a fekete mágia, a tenyérjóslás, a lélekvándorlás, a bibliai csodák és ókori fagyosszentek, valamint a piócarakás és köpölyözés teljes szakirodaimát. Kaphatók Nostradamus és Pythia világvégét jövendölő jóslatai; a Vestaszüzek és a böjti boszorkányok kézikönyve kiváló ofszetnyomásban tündököl. Ókínai, óind, ógörög és ómagyar, valamint mezopotámiai, óegyiptomi, azték és zulukaffer horoszkópokban válogathat a nyájas olvasó! Az utcai könyvárusok asztaláról szuggesztíven néznek ránk a szuggesztióról, szemmelverésröl, bűbájoskodásról, vajákosságról és boszorkányleves-kotyvasztásról szóló szakkönyvek. (Itt figyelmeztetem kiadóinkat, hogy az inkvizíció kínzóeszközeiröl és vallatási módszereiről szóló, középkori szakkönyvek mind ez idáig nincsenek kiadva!) Csábító könyvcímek ötlenek fel a kirakatokból: Ólomöntés lavórban, köpőcsészében és biliben. A mindentudó csodamüzli. Fogyaszszon vegytiszta encsembencsemet! Bioszféránkon kopogtat az Antikrisztus. Pokolbugyor a világűrben - a fekete lyukak titka. Amíg ön alszik, az ózonlyuk dolgozik! Badarság lenne csodálkozni, hogy új foglalkozási ágak (is) keletkeztek. Feltűntek az okleveles sámánok, egyre több a diplomás csontkovács! Tőrölmetszett bűbájosok és gyorstalpaló ceremóniamesterek tűntek fel minduntalan, továbbá minősített szavazatszámlálók, mozgalmi hoppmesterek és sírkődöntögetök bőven. Bevett professzióvá vált az emlékműgyalázás, a magán pornóbűvészet, a hivatásos kukkolás és a kétbalkezes választási becsüs feladatkörének ellátása. A gazdag választék illusztrálására álljon itt egy apróhirdetés a Szolid Alvilág című üzleti közlönyből: „Rendelésre betörök önhöz, és megbízhatóan kirámolom kéglijét. A biztosítótól való kárpótlást intézem Per esetén kiváló ügyvédem rendelkezésére áll, szolvens vagyok! Jelige: „A szajrén megosztozunk!“ Már ma nagy tömegek képviselik az új szakmák legnépszerűbbikét, azok, akik az abszolút szabadság és szakmai függetlenség nevében immáron lerázták láncaikat - ók a munkanélküliek! A döntő haladás jelei leginkább a tv-ben lelhetők fel, bizony. Ó, csodálatos, mindentudó doboz, melyből a világ képe tekint ránk! Áldásos, ezüstös fényeit fáradhatatlanul sugározza, eredeti színes, játékos hullámai félhomályos szobánkat tompa derűvel hinti be. Tekintetünk ámulbámul messzi tájak csodái láttán! Láthatnánk egyébként paleocén ősgyíkok késői utódait, hallhatnánk miocén dzsungelek zsivaját? Kibámul a világűrbe és lehatol a tengerek mélyére, hol olyan szörnyek élnek, amilyeneket a mesék világából sem ismerünk. Elkábít hihetetlen részletek és elképzelhetetlen tények tömkelegével, megrendít és megrémít, hogy boldogan szűkölünk, mint egy vén fogatlan eb égiháború és villámlás idején. Tegyél próbát, olvasó! Nézd meg éjjel tizenegy tájt a várost! Az ablakok szürke fényben hunyorognak, csupa sejtelmes, túlvilági fény! Ha hallgatva odafigyelsz, visszafojtott női sikolyokat és rémült hördüléseket hallhatsz, lövések dörrennek, lecsapó kés szisszen, ódon várkapuk dörrennek és bagoly huhog. A rémfilmek, horrorok, thrillerek és kemény krimik ideje ez, szadista gyilkosok, vámpírok és tetszhalottak sora A rémes jelenetek által leigázott polgárok görcsös idegfeszültségben remegnek, és nyögve meregetik szemük. Itt-ott időnként felordítanak, a szorongás kitör a lélekböl és felvisít, kirobban a rettenet és kegyelemért eseng. A film után nyugovóra térnek a szerencsétlenek, dobálják ágyukban magukat, mint a partra vetett potyka, tovább látják a vérfolyókat, álmukban gyilkolnak és izgatottan várják másnap a következő előadást. Más vívmányok is vannak, Európa felé mutatók! Családfenntartó férfiak és erényes családanyák néznek kidomborított szexuális jeleneteket és díjazott erotikus filmeket. A tv bőkezűsége nem ismer határt. A pornográfia bizarr szelleme kószál a tisztes családi hajlékok felett. A bűvös ernyőn hosszú, karcsú combok vonaglanak, impozáns méretű keblek hullámzanak, világszép nők arcán forrón piheg a kéj és buján ráng a gyönyör. A látvány néha oly lenyűgöző, hogy félnek egymásra nézni az emberek! Nagyvilági hangulatok! A videokészülékekről szólnunk felesleges. Minden surmó gyermek s életrevaló kamasz tudja, hogy ezen drága, ám felettéb kívánatos szerkentyűk révén az emberfia akkor láthat orgazmust, amikor akar! Kétségtelenül Európa közelében járunk, szinte a határán tanyázunk. Karnyújtásnyira a cél! Azóta sejtjük, amióta a tévéből értesültünk róla, hogy Donnervetter Magdaléna bölcsészhallgató megismerte a szárnyasbetétet. Bizony, Magdaléna már tudja és használja, s azt mondja: csodálatos! Vacsora közben ért a hír, torkunkon akadt tőle a falat. Bölcsebbek lettünk. Magdaléna is bölcsész, érik bennünk a jó várakozás. Korunk filozófiájának nagy igazságát kórusban fújjuk s emlékezetből: mert nincs szárazabb és boldogabb baba, mint a Pampers baba! A szlovákiai magyar ir#lc £»rnoka Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a kortárs szlovákiai magyar M. Nagy László postafordultával közli az árakat, s ha véglegessé válik írók portréit még megrendelhetik. Az lenne a legjobb, ha maga a megren- a rendelés, postázza a képeket. Kérjük, az alábbi címre írjanak neki: delő sorolná fel, kiknek a fotójára tart igényt. A felvételek készítője, Fotoagentúra M. N. L. 821 07 Bratislava, Bodrocká 14. Simkó Tibor Monoszlóy Dezső Moyzes Ilona Csontos Vilmos 1