Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-30 / 24. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1993. január 30. Izraeli segítséggel Új munkahelyek a Csallóközben? • Polgármester úr, egyáltalán hogy tettek szert az izraeli kapcsolatra?- Izrael prágai nagykövetével a dunaszerdahelyi zsidó emlékmű tavalyi felavatásán ismerkedtem meg, ő ajánlotta figyelmembe Nir urat. • Nir úr, megkérem, hogy röviden mutassa be cégét, és beszéljen annak európai érdekeltségeiről.- Én egy üzleti tanácsadó cég társtulajdonosa vagyok. Felméréseket, piackutatást végzünk. Partnereink főképp a Kelet-Európában vállalkozni óhajtó üzletemberek, így nagyon jól ismerjük Kelet-Európát. Csehszlovákiába 8 évvel ezelőtt érkeztünk, s bár Szlovákiában A közeljövő Európájában a regionális együttműködés az országok közti kapcsolattartás meghatározó formájává válik. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező tájegységek esetleg más-más országban fekvő területeinek fejlődése alapvetően eltérjen egymástól. Az egy régióban élő emberek érdekei azt követelik, hogy együttműködve, lakóhelyük lehetőségeit mindinkább kihasználva a megtermelt javak értékét tájegységük felvirágoztatására fordítsák. A régiókba való gondolkodást példázta az a Csallóköz számára talán nagy jelentőséggel bíró esemény is, miszerint január 26-án Jacob Nir és Amikam Berman személyében izraeli üzletemberek látogattak Dunaszerdahelyre. Vendéglátójukat, Öllös Árpád polgármestert, valamint a két üzletembert arról kérdeztem, vajon mit várhatnak az itt élő emberek ettől az éppen most kibontakozó együttműködéstől. „Elsősorban zöldség- és virágtermesztésbe szeretnénk bekapcsolódni“ (Zo|czer Lász|ó jH fe|véte|e) még nem nagyon ismernek bennünket, Csehországban már mintegy 72 vállalkozással van kapcsolatunk. • Mivel érkezett Dunaszerdahelyre Amikam Bermann a Netafim cég nemzetközi marketingosztályának igazgatója?- A Netafim a csöpögtető öntözőberendezések gyártására szakosodott. Dunaszerdahellyel Jacob Nir úr közvetítésével kerültem kapcsolatba, aki egyben cégünk tanácsadója is. Mi hajlandóak lennénk belépni vegyes vállalatokba, amelybe saját technikánkat vinnénk be. Mezőgazdasági területről lévén szó elsősorban a zöldség- és. a virágtermesztésbe szeretnénk bekapcsolódni. • Ha jól értem, akkor az izraeliek az egész régióval szeretnének együttműködni...-Öllős Árpád: - Természetesen, sőt, mint a tárgyalások során kiderült, Nir úr innen szeretne terjeszkedni, behálózni egész Szlovákiát, de Berman úr is csallóközi viszonylatokban gondolkodik. • Konkrétan miről tárgyaltak?-Amivel én felkerestem a Netafim képviselőjét, s ami teljesen megragadta a képzeletemet, az a termálvíz hasznosítása. Köztudott, hogy hatalmas mennyiségű geotermikus energia rejtőzik itt kihasználatlanul. Ha termálvízzel fűthetnénk az üvegházakat, a termékek előállítási költségei nagyon lecsökkennének, mivel a fűtőanyaghoz úgyszólván ingyen jutnánk hozzá. Ha megkezdődne a nagybani zöldség- és virágtermesztés, munkahelyek tucatjait hozhatnánk létre, de az állásukat vesztett mezőgazdasági dolgozóknak mindenképpen munkát tudnánk biztosítani. • Vendégei tudnak a mezőgazdasági termékek itteni értékesítési gondjairól?- Igen, tárgyaltunk erről, és az a véleményük, hogy ezek a termékek az olcsó önköltség miatt annyira piacképessé válnának, hogy jó minőségű áru esetében elméletileg akár a holland termékekkel is versenyre kelhetnének. • Milyen garanciákat nyújtanak önöknek izraeli partnereik?-Számunkra elég garancia, hogy a tanácsadó iroda olyan cégek számára is dolgozik, mint például az IBM és a Johnson & Johnson. A Netafim pedig Amerikában is az elsők között található. Kazahsztánban pedig a gyapottermesztésben alkalmazzák technológiájukat, talán nem véletlen, Riport Új polgármester Tardoslcedden A falut fogom szolgálni Kele Lajos hogy a kormány a sok jelentkező közül éppen őket választotta ki. Ott 30 000 hektáron kétszázmillió dollár értékű beruházást végeztek, s mindmáig sikeresen megbirkóznak ezzel a hatalmas feladattal. • Nir úr, külföldi szakemberként hogyan látja: mennyi ideig tart nálunk a mezőgazdaság privatizációja és reprivatizációja?-Megítélésem szerint gyorsabban végbe megy majd, mint önök gondolnák. A véleményemet arra alapozom, hogy eddig minden folyamattal így volt ez az önök országában. • A Netafimnek miért éppen Csallóközre esett a választása?-Cégünk elsősorban azért döntött e terület mellett, mivel itt a mezőgazdaságnak több évszázados hagyományai vannak, azonkívül a piac is eléggé nyitott számunkra. A másik érv a terület fekvése. Európa szívében, Magyarország és Ausztria szomszédságában fekszik. Nos, azt hiszem, ha az ottani piacokat sikerül akárcsak részben meghódítanunk, akkor rendkívül olcsó lesz a szállítás is. Egyébként eddigi tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy jók az esélyeik. Úgy látjuk, szorgalmas emberek élnek itt, akik akarnak és tudnak is dolgozni! • Születtek konkrét megállapodások? Öllős Árpád: - Nem, még nem írtunk alá semmilyen szerződést. Mindkét üzletember egyelőre csak helyzetelemzésre, terepszemlére érkezett hozzánk. Ami biztató, hogy kérdőíveket hagytak itt számunkra, amelyekben az összes számításba jöhető tényezőt, például az éghajlatot is részletekbe menően elemzik, az adatokat hónapokra lebontva kérik. • Ön szerint milyen benyomásokat szereztek látogatói?- Ezt most még nem lehet felmérni, ugyanis mindketten rendkívül udvariasan, mondhatni diplomatikusan nyilatkoztak. • Végezetül hadd kérdezzem meg, lesznek-e további megbeszélések?- Februárban a Netafim kéttagú küldöttségét várjuk Dunaszerdahelyre, velük talán majd a konkrétumról is tárgyalhatunk. Jacob Nir úrral pedig ez év február 14-én Prágában találkozunk ismét. PINTÉR ATTILA Tardoskeddnek, Szlovákia egyik legnagyobb falujának, új polgármestere van. A múlt heti választások győztese az Együttélés színeiben induló Kele Lajos lett. Nagy fölénnyel nyert, közel kétezren szavaztak rá. Bizonyára nem véletlenül, hiszen Kele Lajos már alpolgármesterként is sokat tett a falujáért. Ennek kapcsán kerestem fel őt, hogy elbeszélgessek vele terveiről, további elképzeléseiről. • Bizonyára már többen feltették önnek a kérdést: Miért fogadta el a jelölést a polgármesteri posztra?- A jelölés utolsó napjáig visszakoztam, mert már helyettesként azt tapasztaltam, hogy ez nagyon időigényes és megerőltető munka. Végül azonban beadtam a derekam, jólesett az emberek bizalma. • Felsorolná, mi mindent tett már eddig is annak érdekében, hogy a falu szebb legyen?-Az elmúlt időszakban igazán sokat szépítettünk a falun. Elsőnek talán az öreg temetők rendbehozatalát említhetem, melyek már nagyon rossz állapotban voltak. Az új temetőbe is bevezettük a vízvezetéket és hangosbemondót állítottunk fel, meg a ravatalozót is átépítettük. A kultúrházon még a nyár folyamán elvégeztük a legszükségesebb külső és belső kőművesmunkákat. Továbbá tataroztuk a két régi iskolát is. Ezenkívül két utcát aszfaltoztunk, a többi közutat pedig helyrehoztuk. Bekerítettük a szemétlerakatot és a környékét rendbehoztuk. • Mit tart legfontosabb feladatának a közeljövőben?- A munkaügyi hivatal legújabb jelentése alapján a faluban 346 munkanélküli van. Sajnos, 84 frissen végzett középiskolás és 4 főiskolás munkanélküli is van. A legnagyobb gondom az, hogy számukra új munkahelyeket teremtsek. A napokban tárgyalásaink lesznek a Brantner osztrák vállalattal, akikkel közösen szeretnénk felépíteni az új szeméttelepet. A község úrbéri földjén szeretnénk egy 3-5 medencés fürdőt is kiépíteni. A volt Integra épületében Domaniza mérnök segítségével varrodát akarunk nyitni, ahol 40-50 ember találna új munkahelyre. Nagy szükségünk lenne vezetékes vízre is, reméljük, ez a tervünk is megvalósul. A régi apácazárdában szociális és nyugdíjasotthont kívánunk létesíteni. Azzal is szeretnénk lakosaink igényeinek minél jobban megfelelni, hogy a községben megnyitjuk az Általános Hitelbank egy fiókját. Ami aggaszt, az a magánvállalkozók helyzete. Félő, hogy 468 vállalkozónk nagy részét az új biztosítási törvény arra kényszeríti, hogy viszszaadják vállalkozói engedélyüket. A gondok ellenére optimista vagyok. Bízom a falu lakosaiban, talpraesettségükben. VIDA JÚLIA Francia telefonközpont Tornaiján Sok az igénylő, kevés a telefonvonal Január elsejétől a hozzáadottértékadó következtében Szlovákiában öt százalékkal drágultak a telefonbeszélgetések. Az új telefonigénylők száma ennek ellenére nem csökken, sőt inkább növekszik. A rimaszombati távközlési igazgatóságon 2318 kérvényt tartanak nyilván, a legtöbb telefon-Kérvényekés telefonok... igénylő - pontosan 712 - a járási székhelyről van, azután Tornaijáról 308, Feledről 117, Rimaszécsről 111 stb. Novemberben és decemberben átadták ugyan a feledi és a tiszolci új telefonközpontokat, ezzel azonban csak enyhült, ám nem oldódott meg a kérelmezők helyzete. Az év végéig (A szerző felvétele) a járásban csak 900 új vonalat tudnak kiépíteni, így 1418 igénylő sajnos továbbra is készülék nélkül marad. Az új telefonközpont átadásával Feleden valamicskét javult a helyzet, ott csupán 17 telefonigényíőnek kell tovább várnia. December végén kezdték Rimaszombatban az új telefonközpont szerelését. Erre kötik rá az eddigi mobil, illetve ideiglenes telefonközpontba vezető vonalakat is. Mivel azonban január közepén a háromezer állomás kapacitású telefonközpontnak egyharmadát az állítólag még rosszabb helyzetben lévő Povazská Bystricának kellett átengedni, így Rimaszombatban, a városban csupán 100 új telefonvonallal bővíthetik a központot. Januárban kezdték meg a Ratkó völgye telefonhálózatának korszerűsítését. A rádiórelés telefonközpontok megépítésén francia szakemberek dolgoznak, és valószínűleg júliusra elkészülnek a munkálatokkal. A Tornaiján elhelyezett telefonközpontba antennák segítségével jut el a hang a falvakból, mert a harkácsi, a ratkói és a ratkósebesi régi vezetékes telefonközpontokat leszerelik. A korszerű hálózatnak azonban nem örülhet mindenki Tornaiján, az átadás után sem lesz az igényekhez mérten elegendő szabad telefonvonal. (farkas)
