Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-09 / 252. szám

Változatok a szlovákiai munkanélküliség csökkentésére 4 Szabad ÍIJSÁG_______________________Gazdaság 1992. november 9. HANGZATOSAK, DE... A Gömörhorkai Papírgyár utolsó átváltozása Tudás és fegyelem A Gömörhorkai Cellulózgyár már a múlté. A község lakosainak nagy-nagy bánatára: lebontották. Likvidálása ugyan eltart egy ideig, de a falu emblémájának számító „klórtorony“ már porba hullt. Új időszámítás kezdődött ezzel a település életében. Ezt az üzemet évtizedeken keresztül a Sajó és a környék levegőjének, növény- és állatvilágának első számú ellenségének, szennyező-mérgezőforrá­sának tartották. A falu lakói mégis megsiratták az omló falakat. Ez részükről érthető, hiszen az itt élő embereknek a gyár jelentette a megélhetést, a biztos jövőt. A potenciális természetromboló ipari létesítmények közül éppen a horkai volt az első gyár, amelyben leállították a termelést. A Sajó vize mentén megtisztult a levegő is, üdébb és szebb lett errefelé az élet, csak éppen az emberek nem akartak-tudtak jobb kedvre derülni, mert a tisztább környezetért mintegy 300-350 munkás létbizonytalanságával fizettek. A cellulózgyártás beszüntetésével azonban még nem zárták be teljesen a gyárkapukat. A kötszövött textílián kívül intim betétek előállításával foglalkoz­tak. A fölöslegessé váló karbantartóműhely hatvan munkása a Kelet-szlovákiai Vasmű részére gyártott különféle pótalkatrészeket. Az asztalosmühely pedig faablakok készítésére szakosodott. Már-már úgy nézett ki, hogy a környezetba­rát technológiára való szakosodással, ha kisebb létszámmal is de megmarad­nak az állami vállalaton belül. Ez már csak azért is elkerülhetetlennek látszott, mivel az 1990-es évre kirótt 38 millió koronát kitevő „folyóvíz-szennyezési-díj“ kifizetését - mivel a gyárnak úgysem volt pénze, csupán 8 milliós adóssága - az állam vállalta magára. Ekkor még arra számítottak a „túlélők“, hogy központi támogatással újítják majd fel a gyártó csarnokokat; korszerű gépsorokat vásárolnak és saját erejükből újítják fel a termelési programot. Ebben az időben már új igazgatója volt a gyárnak, Bodnár András mérnök személyében, aki a fejlesztési program kidolgozását megelőzően svéd szakma­beli ismerőseihez fordult tanácsért, ötletekért. A tanácsadásból végül is, a köl­csönös tájékozódás és érdekegyeztetés után házasság, azaz részvénytársaság lett. A MÖLNLYCKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szóval a „svéd" leutazott, körülnézett, és döntött. Az egészségügyi terméke­ket gyártó részleget hajlandó átvenni, továbbfejleszteni és korszerűsíteni, amennyiben a cellulózgyártásra szolgáló berendezéseket és épületeket záros határidőn belül lebontják, s helyére virágzó rétet „varázsolnak“. A kérésének az illetékes minisztérium eleget tett, vagyis szavatolta, hogy a megszabott határidőre minden úgy lesz, ahogy a világhírű cég kívánja. Így hát semmi akadálya nem volt annak, hogy április 12-én (ők nem babonásak) megtartsák a két vállalat egybekelését. A svédek több mint 370 millió koronával társultak a hazaiak alig 80 milliót számláló alaptőkéjéhez. Az arány 73:17, a svédek javára. A közös vállalat termelési igazgatója továbbra is Bodnár András maradt, aki érdeklődésünkre részletes tájékoztatást adott a termelés menetét és jövőbeni elképzeléseiket illetően.-Újjászületésünk idején mintegy 170-180 fős gárdával serénykedtünk a gyárban. Most 250-en vagyunk, s remény van rá, hogy idővel további munkahelyeket tudunk teremteni. A létszámcsökkentést igyekeztünk a méltá­nyosság elve alapján, a svéd partner elvárásaival összhangban lebonyolítani. Mégpedig az alábbi kritériumok alapján: munkaerkölcs, technológiai tudás + fegyelem és fejlödöképesség. Egyelőre a régi gépekkel dolgoznak az emberek, de hamarosan új, korszerű gépsorokon kell majd folytatniuk a terme­lést. Ehhez vállalniuk kell az eddig nálunk szokatlan át-, illetve továbbképzés próbatételeit. Beleértve a külföldi tanfolyamokat és az alapvető idegennyelvi ismeretek megszerzését is. Áprilistól itt teljes fordulatot vett minden. Rend és fegyelem uralkodik. A teljesítmény ugrásszerűen megnőtt. A gépek kihasználtsága maximális. Természetesen ennek arányában javul(t) a munkások fizetése. A termelés irányításával és az összehangolt munkaszervezéssel megbízott „műszakiak“ munkaideje megkétszereződött. A fontosabb beosztásban lévőknek bizonyos időn belül el kell sajátítaniuk az angol nyelvet. Ezért intenzív nyelvtanfolyamokat indítunk. Közben e néhány hónap alatt rohamos termékszerkezet-fejlesztést hajtottunk végre. Ami az intim betéteket és a különféle gyermekpelenkákat illeti, lényegesen javult a termékek (anyag)minősége, s ennek köszönhetően az eladhatósága.- A svédek az első két esztendőben nem viszik el a nyereség reájuk eső részét. Ebből a pénzből szeretnénk többek között beindítani a szennyvíztisztító berendezést, és megoldani a gyár zavartalan vízellátását. Szlovákiában egye­lőre nincsenek konkurenseink, ezért termékeinket itt és a cseh országrészekben értékesítjük. Hogy mit hoz a jövő? Reméljük, a legjobbakat. Amennyiben politikai és társadalmi nyugalom lesz ebben a régióban, akkor az üzem, illetve a terme­lési szféra bővítésével számolhatunk. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Autóbuszgyártás Csehországban? A németországi ulmi Karl Kássbohrer GmbH vezetősége két hónapon belül dönt a csehországi Pilsen mellett fekvő - egykoron a Liaz konszern­hez tartozó - gyár részleges megvásárlásáról. Az első fázisban a részvé­nyek 30 százalékára tartanak igényt, majd a tulajdonhányad 51 százalékos megszerzésére törekszenek - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A TERVEK Ha Csehszlovákia munkanél­küliségét vizsgáljuk, máris úgy tű­nik, mintha már most két, gyöke­resen különböző országról lenne szó. Csehországban csupán 2,6 százalékos a foglalkozásnélküliek aránya, ami európai viszonylat­ban az egyik legkedvezőbb muta­tónak számít. Ezzel szemben Szlovákiában 10,6 százalék, sőt, egyes járásokban (Rimaszombati, Csacai, Tőketerebesi) a 16 szá­zalékot is meghaladja (szeptem­ber 30-ai adatok). S már ez is jelentős előrelépésnek számít, hi­szen az év elején még 12,7 szá­zalék volt a mutató; jelenleg több mint 30 ezerrel kevesebb állásta­lant regisztrálnak a munkaügyi hi­vatalokban. DÖCÖGŐ ÁTKÉPZÉS Sajnos, nem bizonyul tartósnak az idei fokozatos csökkenés. Ja­nuárban, a kettéválást követően megfordul az irányzat. A pesszi­mista előrejelzések szerint 16-17, míg a hivatalos becslések Olga Keltosová szlovák munkaügyi és szociális miniszterre hivatkozva, 350 ezer főre, azaz 14 százalé­kosra prognosztizálják a munka­­nélküliek hadát. Hazánk kettévá­lása - legalábbis rövid távon - te­hát negatívan hat majd a foglal­koztatottságra, ami az elkerülhe­tetlen áremelkedések mellett - elég csak a tömegközlekedési eszközök viteldíjának növelésére és az általános forgalmi adóra gondolnunk - jelentősen fokozza a szociális feszültségeket. Keltosová a munkanélküliség növekedését elsősorban a folyta­tódó gazdasági szerkezetváltás­ban és a racionalizálási folyama­tokban látja. Minisztériuma a jövő évre 4,4 milliárd koronát kért csak az állástalanok támogatására, s akkor még hol vannak az átkép­zési programok költségei? Apropó, rekvalifikáció! Bár so­kat vártak tőle, eddig bizony csa­lódást okozott. 1992. szeptembe­rének végéig 15,5 ezren vettek részt ilyen programokon, ami a 266 ezer állástalanhoz képest nem sok. Ráadásul mint kiderült, a hatékonysága is alacsony, csu­pán 30 százalékosra becsülhető. Ebben részben a gyengén kiépí­tett adatrendszer a ludas, azaz a regionális munkaügyi hivatalok­ban hiányosak az ismeretek, a munkaerőmozgások részletes és összegző kidolgozása, vala­mint a prognózisok. Persze, dőre­ség volna elvárni, hogy máris a svéd színvonalon működjenek e hivatalok... KÖZMUNKAPROGRAMOK A szlovák kormány gazdaság­­politikájának egyik meghatározó eleme a munkanélküliség kezelé­se, pontosabban csökkentése. Ezért a privatizáció során azokat a terveket részesítik előnyben, amelyek a legtöbb munkahely biz­tosításával számolnak, függetle­nül az árkínálattól. Sokat várnak az ún. közmunkaprogramtól, amelynek lényege: ésszerűbb az állami forrásokat különböző köz­munkákra fordítani, amelyek ré­vén munkahelyek teremtődnek, mint csak segélyekként kifizetni. E jól hangzó elmélet egyetlen bökkenője a megvalósítás - leg­alábbis nagy méretekben - nehézsége. Elsősorban két módszerre gon­dolnak: az egyik, hogy e program révén befejezik a félbemaradt in­frastrukturális építkezéseket (mintegy 200 milliárd korona összegű holt tőke fekszik ilyen beruházásokban), a másik, straté­giai fontosságú beruházásokat fi­nanszíroznának, főleg a telekom­munikációs és közúti hálózat javí­tása kapna prioritást. Az elvárások szerint az elkövetkező két évben a munkanélküliek 15-20 százalé­kát foglalkoztatnák a közmunka­programok keretében. A bökkenő csak az, hogy a nagyszabású el­képzelések nem szólnak arról, mi­ből fedezik a költségeket, milyen konkrét beruházások kapnak el­sőbbséget és hogyan valósítják meg a több minisztériumot érintő program koordinálását. Minden­esetre a terv beindulása már most késésben van... Nagy reményeket fűznek az aktív foglalkoztatáspolitikához, amely a munkaügyi hivatalok munkájának támogatása mellett az egyes régiók anyagi megsegí­tésével számol. Hozzá kell tenni, az elképzelések többnyire még csak a tervezés fázisában van­nak. E hangzatos programoknál persze többet érne, ha a gazda­ság egészébe sikerülne életet le­helni. CSEH MUNKALEHETŐSÉGEK A szlovákiai munkaerőpiac egyik érdekes területe a cseh­országi foglalkoztatottság. Cseh­országban mintegy 30 ezer szlo­vákiai vállal munkát, s főleg a Csacai, Alsókubini és Szenicai járásokból keresnek itt a legtöb­ben munkalehetőséget. Szeren­csére a politikai csatározások egyelőre nincsenek hatással erre a területre, ahogy a Trineci Vas­mű (1200 szlovákiai alkalmazot­tal) személyzeti osztályának ve­zetője, Zbynék Láska nyilatkozta: ,,Az elbocsátások terén a dolgo­zók nemzetisége nem játszik semmilyen szerepet. Ésszerűen nem is lehetne megmagyarázni, miért válnánk meg a szlovákiai alkalmazottaktól; a vállalat min­den területén dolgoznak, s né­hány részleg egyszerűen megbé­nulna nélkülük.“ A két nemzeti kormány tárgya­lásain az állampolgárságról zajló viták során természetesen a köl­csönös foglalkoztatottságot is fi­gyelembe kell venni, igaz, e kér­dés főleg a szlovák felet érinti, mivel ötször annyi szlovákiai dol­gozik Csehországban, mint fordít­va. Különösen érzékeny terület ez a Meciar-kormányzat számára, hiszen főleg színtiszta szlovák te­rületeket érintene a sorompók esetleges durva lezárása. Nem vitás: az átképzés, a közmunka­program, az aktív foglalkoztatás­politika csökkenti a munkanélküli­ek hadát, s ezzel enyhíti a társa­dalmi feszültségeket, ám nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez csak akkor hatásos, ha a tervek meg is valósulnak, nem csupán kampányjellegük lesz, s egységes egésszé, egymást ki­egészítő részekké állnak össze.- barnabás-Az Unilever KEVESLI A CSEHSZLOVÁKIAI KÉPVISELETET Az angol-holland Unilever több mint 10 millió dollárt kínál a Povltavs­­ké Tukové Závody (PTZ) csehszlová­kiai margarin- és szappangyártó álla­mi vállalatért. Az élelmiszer-ipari és háztartási termékeket gyártó csoport- mint közleményéből kiderül - kedve­ző keresletre számít az említett termé­kek csehszlovákiai piacán. Az Unilever szerint a PTZ étolaj- és zsírtermelését feltétlenül és rövid időn belül növelni kell, hogy ki lehessen használni a termékei iránti kereslet erősödését. A tapasztalatok szerint a kétféle termékcsoport közös piacán az arányok az étkezési zsírok rovásá­ra, tehát a margarin javára tolódnak el. Az utóbbi áruféleségből Csehszlová­kiában évente 40 ezer tonna, vajból 135 ezer tonna, állati zsírból 100 ezer tonna fogy. Az ország teljes pipere­szappan-szükségletét évi 15 ezer ton­nára becsülik. A 400 fős vállalat tavalyi forgalma meghaladta a 20 millió dollárt, jelentő­sebb termékei az étolajok, a zsírok, a pipereszappanok és a bőrápoló kré­mek. Első két üzletágának korszerűsí­tésére és bővítésére két év alatt 15 millió dollárt fordított. Az Unilevert je­lenleg 80 alkalmazottat foglalkoztató érdekeltsége képviseli Csehszlovákiá­ban, amely a márkás termékek- szappanok, margarinok, illetve jég­krémek - széles választékának forgal­mazásával foglalkozik. A német cég elnöke, Heinz Ahrens elmondta, hogy a tárgyalások már két éve folynak a cseh partnerekkel, de mindmáig tisztázatlan a vételár mellett a korábbi tevékenységből származó ökológiai kár, illetőleg a pilseni cég pénzügyi terheinek mértéke. Pedig a kapcsolatok nem újak, hiszen az 1000 embert foglalkoztató cég beszál­lítóként már kooperált a kässbohrerrel, sőt az egyik gyártócsarnokát számuk­ra bérbe is adta. Az ulmiak Pilsenben autóbuszt kí­vánnak gyártani, az új „Setra 300“ elődjét. A termelést fokozatosan fut­tatják fel és a részegységgyártás után 1993 második felére tervezik a komp­lett buszgyártás indítását. Az üzletmenetről szólva Ahrens be­jelentette, hogy az év első öt hónapjá­ban a nyereség 10,6 százalékkal emelkedett és a teljes évre vonatkoz­tatva reális elképzelésnek tűnik a 7 százalékos forgalomnövekedés. A kiadásokról szólva megemlítette, hogy a Neu-Ulmban épülő új autó­­buszgyár - lízingkonstrukcióban -175 millió német márkáért valósul meg. Az autóbuszok rendelésállománya a vál­lalati összforgalom 65 százalékát teszi ki és a rendelések az év első öt hónapjában 28 százalékkal növe­kedtek. 1991-ben a teljes vállalatcsoport 12,5 százalékkal, 2 milliárd márkára szaporította forgalmát. A nyereség 26 százalékos gyarapodással 22,3 millió márkára növekedett, annak ellenére, hogy ezt az évet terhelte a „Setra 300“ modellváltás és egy tartalékal­­katrész-raktár kialakításának költsé­ge. Beruházásaik tavalyi értéke 140 millió márka volt, és három év alatt további 140 milliót áldoznak a lízinggel finanszírozott tartalékalkatrész-raktár, illetve az autóbuszgyárterv megvaló­sításának elősegítésére. (-9) A statisztika szerint-----------------------­CSÖKKEN AZ IPARI TERMELÉS Idén az első hét hónapban Csehországban az ipari termelés a tavalyi év hasonló időszakához képest 16,8 százalékkal csökkent, ezen belül a 25 vagy annál több dolgozót foglalkoztató vállalatok 20,2 százalékkal - idézi a Hospodárske noviny a Cseh Statisztikai Hivatal legújabb adatait. Az idén januártól júniusig a részvénytársaságok részesedése az egész áruterme­lésben 38,4 százalékról 58,3 százalékra emelkedett, míg az állami vállalatoké 59,8 százalékról 38 százalékra esett vissza. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a termelés gyakorlatilag minden kategóriában csökkent, kivéve a koksz, az olaj és a nukleáris üzemanyagok feldolgozását (+0,2 százalék). A faiparban, a gép- és műszeriparban, a villamos és az optikai iparban a termelés a tavalyi 70 százalékát sem érte el. Több mint 50 százalékkal azonban csak a közlekedési eszközök gyártása csökkent. A cseh iparban foglalkoztatott dolgozók száma a tavalyi időszakhoz képest 14 százalékkal, 256 ezerre fogyott; a legna­gyobb mértékben a villamos iparban és az optikai iparban (-24 százalék), valamint a villamos gépek, műszerek gyártásá­ban, az érc- és kőbányászatban (-20,3 százalék). A munkatermelékenység az idei első hét hónapban a tavalyi­hoz viszonyítva 7,2 százalékkal csökkent, ami nem volt arányban az átlagbér 20,4 százalékos emelésével. A cseh ipari értékesítés a vizsgált időszakban 18,3 százalékkal mérséklődött, de fokozatosan lassuló ütemben. Viszonylag jól fejlődött az export olyan iparágakban, mint az energia és az ipari nyersanyagok kitermelése, a kokszosító ipar, az olajfeldolgozás, a nukleárisüzemanyag-feldolgozás, a papírgyártás, a nyomda­ipar, a fém és fémtermékek gyártása, a kerámiaipar stb. (VG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom