Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-09 / 252. szám

1992. november 9. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 A magyarországi szlovákok csalódtak Pozsonyban elriasztották őket lludové novíny A Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, Mária Jaka­­bová nyilatkozott a Matica slovenská pozsonyi, külföldi szlovákok ügyeivel foglalkozó intézetének konferenciájáról.- Sajnálattal kell megállapítanom, hogy benyomásaim korántsem kedvezőek. Nem állíthatom, hogy a konferencia semmit sem nyújtott, mert néhány beszámoló, amely itt elhangzott, gyakorlatilag a hitemet vette el. Azt a hitemet, hogy a Matica slovenská mai vezetésének szívügye: a magyarországi szlovákok kötődjenek nemzetiségükhöz és anyanyelvükhöz. Szövetségünk küldöttsége, amely az el­nökség néhány tagjából áll, értetlenül tette fel magának a kérdést: Mit is keresünk itt egyáltalán, ahol bennünket temetnek? A rendezvény légkörében azonban nem volt érezhető szomorúság, inkább mintha örül­tek volna annak, hogy újból találtak egy ellenséget - gyakran ugyanis egy olyan nemzet elleni nyilatkozatok hangzottak el, amellyel mi magyarországi szlovákok már közel háromszáz éve együtt élünk. A „nem­zet ellen" kifejezés igen veszélyes. Több előadó lelkiismeretfurdalás nélkül hangoz­tatott olyanokat, hogy „ezt a magyarok tették", „ez a déli szomszéd hatása"- értsd minden magyaré -, „ez Budapestről jött". Ezért kételkedni kezdtem abban, hogy az, ami a konferencián elhangzott, ösztön­zést adna számunkra a további munkához. Azt vártuk, és arról akartunk beszélni, ami a jelenben okoz problémát, s ezt el is mondtuk. • A konferencián nyilatkozatot fo­gadtak el, amelyet az önök szövetsége nem irt alá. Mi vezette önöket ehhez a döntéshez?- Bobák úr, a külföldi szlovákok intézete igazgatójának felszólalásában olyan kitétel hangzott el, miszerint figyelmeztetni kell a nemzetközi fórumokat a Magyarországon élő szlovákok katasztrofális helyzetére és követelni kell a beavatkozást. Erre szövet­ségünk elnöksége nevében válaszoltam, és kijelentettem, hogy ilyen javaslatot nem fo­gadok el. Mi már otthon elhatároztuk, hogy ha nemzetközi fórum segítségét igényeljük, akkor ezt saját döntésünk, tagságunk dön­tése alapján tesszük. Ezt ne tegye senki helyettünk és nélkülünk. Ezért nem irtuk alá a nyilatkozatot. Megdöbbentett, amikor a honfitársi osz­tály vezetője, Repka úr, aki állítólag problé­máink „legremekebb ismerője", azt mond­ta, hogy szervezetünk, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, - amely megjegy­zem 56 helyi szervezetből és több mint 5000 regisztrált tagból áll - „a magyar kormány ügynöke". Ezért azután a konfe­rencia sajtóértekezletén sem vettünk részt. A tömegtájékoztatás számára azonban le­hetővé tettük, hogy mind a konferencián, mind azután, hogy elhagytuk a rendez­vényt, meghallgathassa nézetünket. • Hogyan tekint a konferenciára hosszabb idő távlatából?- Amikor a konferencia ünnepélyes megnyitójára érkeztünk, büszkeséget érez­tünk, hiszen akkor nyílt meg a magyaror­szági szlovákokról szóló kiállítás, amelyet 6 évig készítettünk elő. Büszkék voltunk arra, hogy a számunkra korántsem kedvező múlt ellenére még mindig létezünk. Megin­dító volt a pozsonyi várban tett látogatá­sunk, ahol a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke fogadott bennünket. Úgy éreztük, van itt keresnivalónk. Néhá­­nyan közülünk először lépték át a Szlovák Köztársaság legfelsőbb szerveinek kü­szöbét. Jómagam gyakran nyilvánosan mind a parlament talaján, mind a hivatalos levél­váltásokban bíráltam és ma is bírálom a magyar kormány egyes lépéseit, követe­lem, hogy amíg erről nem rendelkezik tör­vény, hozzanak intézkedéseket, amelyek védenék a nemzeti kisebbségek érdekeit. Hogy megértsék: egyáltalán nem dicsőítem a magyar nemzetiségi politikát. Egyet azon­ban hozzá kell tennem: a Matica slovenská példát vehetne abból a megközelítésből, amelynek különböző magyar intézmények, sőt, talán a magyar kormány részéről is tanúi vagyunk, amikor a honfitársakról, te­hát a külföldön élő magyarokról van szó. Senki sem venné magának a bátorságot, hogy bármelyiküket is megsértse, nehogy szellemileg elforduljanak az anyanemzettől. Eddig azt hittem, hogy ennek így kellene lennie a mi kapcsolatainkban is - Szlovákia és a külföldi szlovákok kapcsolatában. Múmia-DNS-ek La Recherche A svédországi uppsalai egyetemen sikerült egyiptomi múmiák DNS-ét kiemelni és elszaporítani. A tudósok biztosak benne, hogy a DNS-vizsgálat a régészeti kutatás egyik általánosan alkalmazott eljárása lesz. Ami pedig az egyiptomi múmiákat illeti, remélik, hogy a DNS-vizsgálatok révén megismerhetik a fáraódinasztiák és az egyes dinasztiák közötti rokoni kapcsolatokat, de talán azt is, hogy a Nílus völgyének népessége milyen genetikai változáson ment át a fáraók kora óta. Szlovákok és a hotelszoba Nemrég a komáromi Európa Szállóban jelentkezett a Mladá fronta Dnes két riporte­re. Minden probléma nélkül kaptak szobát, rendben kifizették és reggel távoztak. A bot­rány csak azután tört ki, amikor a prágai lapban megjelentették komáromi élményei­ket, s ezt több szlovák lap is átvette. A cikk­ből kitűnt, hogy a recepcióban a hölgy csak magyarul volt hajlandó beszélni velük, s amikor azt mondták, hogy ezt a nyelvet nem beszélik, megtagadta tőlük a szobát abban a tudatban, hogy szlovákok. Amikor azonban megállapította, hogy nem szlová­kok, hanem csehek, a szobakulcsot kiadta, sőt, barátságos lett. A szerzők ebből az' a következtetést vonták le, hogy a magya­rok annyira haragszanak a szlovákokra, hogy még pénzért sem szolgálják ki őket. PRAVDA Magyarázatot Ing. Pavol Borostól, a ko­máromi Európa Szálló rt. igazgatójától kér­tünk. El kell mondani az igazgatóról, hogy szlovák, Martinból származik és mindmáig nem tanult meg magyarul. Az esetet így összegezte:- A szerzők állítása esztelenség. Ha van szabad szobánk, - és ez holtidényben rendszerint így van - bárkinek adunk szobát akárhonnan jött is. Ez logikus, hiszen min­den koronára szükségünk van. Az említett estén a 110 ágyas szállónak csupán a fele volt foglalt, úgyhogy bárkinek adhattunk szállást. Ezen felül a recepcióban aznap szolgálatot teljesítő hölgy szlovák nemzeti­ségű és minden bizonnyal nem haragszik a szlovákokra. Mint a szálló többi alkalma­zottja, ö is aszerint részesül jutalomban, mennyi a bevétel, s érdeke, hogy a lehető legtöbb szobát kiadja. Megjegyzem, a szál­ló egész vezetése szlovák, a személyzet körében szlovákok és magyarok egyaránt dolgoznak, de nemzetiségi konfliktus ná­lunk sohasem volt... Még valami: már vagy ötször telefonáltam a Mladá fronta Dnes szerkesztőségébe, de mindig azt válaszol­ták, hogy a cikk szerzői nincsenek munka­helyükön. Úgy tűnik, nem akarnak erről beszélni és helyreigazítani hibájukat. Csak azt remélhetjük, hogy az értelmes cseh olvasó nem veszi be ezt a kacsát. Vagy legalábbis nem nyeli le egészében. FRANTISEK BUDA Zilk polgármester „bomba-bejelentése‘ Bécs és Pozsony között A Meéiar-látogatás idején Helmut Zilk bécsi polgármester bom­bahírt jelentett be: Végre kiépül a keleti vasút, végre összeköttetés jön létre Pozsony és Bécs között. Ráadásul a beruházáshoz a pénz is megvan. j Még a Meciar-látogatás előtt Zilk polgármester levelet kapott Heinrich Übleistől, az Osztrák Szövetségi Vasút vezérigazgató­jától, amelyben ez áll: A pozsonyi vasút megvalósítható. Viktor Kii­ma közlekedési miniszter a tervet jóváhagyta. A terv megvalósításá­hoz való pénz -- kereken egymil­­liárd shilling - a költségvetésben biztosítva van. Gyakorlatilag három tervről van szó. • 1993-tól 1995-ig hozzávető­legesen 230 millió shillinget ru­háznak be a keleti vasút mar­­cheggi ágának korszerűsítésére. Ez az ág, mint ismeretes, Po­zsonyba vezet. A vasútvonal gyorsvasút jelleget kap. Ez Bécs számára is igen fontos, mivel így a vasúti közlekedésbe bekapcso­lódhatnak az osztrák főváros újonnan épült negyedei is. • A másik vonal a Bruck an der Leitha városon keresztül Buda­pestre vezető vonal korszerűsíté­se lesz. Ezt a vonalat úgy építik át, hogy Pozsonyon keresztül ha­ladjon. Korszerűsítik a Parndorf-Kittsee-Pozsony-Ligetfalu sza­kaszt, amely alapos átépítésre szorul. Ennek költségei 750 millió shillinget tesznek ki. • A régi jó pozsonyi vasút, amely Bécs központjából Ham­burgon és Wolfsstahlon keresztül vezetett annakidején Pozsonyba, ugyancsak újjáépül. Jelenleg en­nek a vasútvonalnak Wolfsstahl­­ban van a végállomása, először Kittsee felé hosszabbítják meg, és felépítik a pozsonyi Ligetfalu felé vezető ágat. Ez is felette jelentős Bécs számára, mert ezzel egyide­jűleg a repülőtérre vezető gyors­vasút, amely most egyvágányú, kétvágányúvá válik és a szerelvé­nyek rövid időszakokban követhe­tik egymást. Ez a tervezet ma még az előkészítés szakaszában van. A pozsonyi vasút fő feladata, hogy kielégítse az egyre növekvő utazásokat Bécs és Pozsony kö­zött. Ezenkívül a gyorsvasút hoz­zájárul ahhoz, hogy Szlovákia be­kapcsolódhasson a nemzetközi vasúti hálózatba. A. B. s<L Raasdorf | | Marchegg] WIEN I I Hainburg | ^ Groß -Enzersdorf | % PRESS­BURG // y><! Himberg I^^Fischamendl lKlttsee] | Bruck a.d. Leitha l££,r^orfl Ranners-tX^ f ■ ~ ■■■ . dorf I m ^ A Bécs és Pozsony közötti vasúti összeköttetés három ága (Pressburg =Pozsony) Európa legnagyobb vízöbiitője NEUE KRONEN ZEITUNG rajza Merre tart a Matica? Nagyobb felbolydulás nélkül hagyta jóvá a Matica slovenská Bizottsága Stefan Hanakovic ügyvezető igazgató leváltását, aki a Közgyűlés egyes de­legátusai szerint „nemzeti szempont­ból langyos“, és helyette a huszonki­lenc éves JUDr. Pavol Boronát nevez­te ki. A leváltás indoklásában hivat­koznak a Matica gazdaságpolitikájá­ban az új megközelítése szükséges­ségére. Ez ellen semmi kifogás nem lehet, hiszen kinek nincs manapság szüksége pénzre, hacsak... Hacsak nem olyan intézményről van szó, mint a Matica slovenská. A pártokon felül álló Matica - ahogy maga deklarálja - tehát úgy döntött, hogy fiatal ambiciózus jogászt választ, aki szorosan kötődik egy konkrét poli­tikai párthoz, a Keresztény Szociális Unióhoz. A kultúra egyéniségei a ke­mény piaci viszonyokban már a Mati­ca slovenskában sem törnek az élre. Az élen jelenleg közgazdász áll és most jogász kerül melléje, nyilván me­nedzser-típus. A Matica történetének fényes időszakait olyan emberek fém­jelezték, mint Skultéty, Kuzmány, Krcméry, vagy Hronsky. A Matica kul­turális hagyományán túlléptek, s egy új hagyomány születik. A Maticának JTnEtm államelnök-jelöltje van, olyan ügyek­ben nyilvánít véleményt, mint a dunai vízlépcső és nem akar többé a Szlo­vák Köztársaság Kulturális Miniszté­riumának költségvetési szervezete lenni. A pénzügyminisztérium költség­­vetési politikájához akar tartozni, ha­sonlóan, mint más pártok és mozgal­mak. Miben különbözik már tőlük? Csak a mártoni Matica slovenská 130 munkatársa nyilvánította ki elége­detlenségét az új igazgató személyére tett javaslattal. Azt állítják, hogy az új igazgatónak nincs megfelelő szakmai képesítése, gyakorlata egy kulturális intézmény vezetésében, nem ismeri a Matica problémáit, s azt kérik, hogy a művelődési miniszter erre a posztra hirdessen pályázatot. Naiv kérés ez. Hiszen a pártok titkárait sem jelölik ki pályázatok alapján, ott egészen más kritériumok érvényesülnek... ÉVA ŐOBEJOVÁ Hogyan élnek az amerikai orvosok? Heti 80-90 óra munka International Herald Tribune Az amerikai orvosoknak legutóbb 1990-ben emelték jelentősebb mér­tékben a fizetésüket. Egészen ponto­san 5,5 százalékkal - s így az egész év folyamán átlagosan 164 300 dollárt keres egy-egy orvos. Amint azt az Amerikai Orvosok Asszociációjának képviselői megjegyzik, ez a fizetés­­emelés nincs egyenes arányban az infláció mértékével, amely akkoriban 6,1 százalékos volt. Az orvosok véle­ménye az, hogy jövedelmük meghatá­rozásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. Például a tanulásba fekte­tett energiát, a szülök kiadásait, vala­mint a jelenlegi viszonylag hosszúra nyúló munkaidőt. „Minden reggel már fél hétkor el­megyek otthonról s örülök, ha este 7 órára hazaérkezem. Sajnos, min­dennap ez nem is sikerül“ - vallja Thomas Reardon portlandi orvos. „Néhány kollégám heti átlagban 80-90 órát is dolgozik, gyakran éjjeli műszakban, s előfordul, hogy egy éj­szaka folyamán 5-6 alkalommal is kihívnak a betegekhez. Nem értem tehát, hogy sokan miért irigylik tőlünk ezt a keresetet?“ Az Amerikai Orvosok Asszociációjá­nak kimutatásai szerint az amerikai orvosok heti átlagban 58,8 órát dolgoz­nak az 1984-es 57,5 órával szemben. Szabadságuk időtartama 5 hét. A fenti­ekben már felvázolt összkeresetük tu­lajdonképpen a tiszta haszon. Az orvo­sok jövedelme természetesen jelentős mértékben függ szakmai képzettsé­güktől, valamint szakosodásuktól is. A legjobban a belgyógyászok keres­nek, évi átlagban 236 400 dollárt, őket a nőgyógyászok követik a sorban, 207 300 dolláros évi jövedelemmel. A gyakorlati és a háziorvosok 102 700 dollárt, míg a gyermekorvosok 106 500 dollárt keesnek évente. Valóban elgondolkodtató adatok, amelyekből a havi átlagkeresetet vég­képp nem nehéz kiszámítani. És vi­szonyításképpen meg is éri. Mikrobák búvóhelye - a jegygyűrű British Medical Journal Londoni mikrobiológusok megállapították, hogy a jegygyűrű alatt különféle mikroorganizmusok változatos életközössége létezik. A kutatók ötven ápolónőn azt találták, hogy az állandóan viselt gyűrűk alatt a baktériumvilág gazdagabb és változatosabb, mint a kéz többi részén. A gyűrűk alatti bőrből származó keneteken felületegységenként átlagosan 1600 mikroorganizmust, míg az ujjak egyéb felületéről származókban csak 180 mikrobát mutattak ki. Ez az eredmény még nem riasztó, hiszen többnyire ártalmatlan baktériumtörzseket találtak. Nyugtalanító azonban, hogy húsz nőnek a gyűrűje alól átlagosan 730 úgyneve­zett Gram-negatív baktérium került elő. Egyebek között kimutattak a Klebsiella és a Pseudomonas nemzetségbe tartozó fajokat, márpedig ezek a mikroorganiz­musok nem mindig „ártalmatlanok“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom