Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-16 / 258. szám

I 1992. november 16. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 * Uj katekizmus II. János Pál pápa tegnap bejelentette, hogy a római katolikus egyház új katekizmust ad ki. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítette. A vatiká­ni Szent Péter téren összegyűlt zarándokok előtt elmondta, hogy az új katekiz­must hivatalosan december 7-én Rómában teszik közzé. A pápa szerint ez az egész egyház tevékenysége számára alapvető jelentőségű lesz. Szavai szerint a katekizmus a harmadik évezred küszöbén a hit megújhodását és a hívők misszi­onárius szellemét szolgálja. A szöveget egy bizottság hét évig készítette elő. A szerkesztés során 24 ezer kiegészítő javaslatot dolgoztak fel. A javaslatokat 3 ezer püspök nyújtotta be. Megítélésre a szöveget két évvel ezelőtt küldték el a püspö­köknek. Az egyház tanítását az új katekizmusban 630 oldalon foglalták össze. Tanácskoztak a magyar liberálisok MDF- és SZDSZ- értekezlet A Magyar Demokrata Fórum liberá­lis alapjának értekezletén felszólalt An­tall József kormányfő és Szabad György, a parlament elnöke is. A ma­gyar kormánykoalíció legerősebb párt­jának egysége mellett szálltak síkra. An­tall József beszédében hangsúlyozta, hogy az MDF-ben helye van mind a li­berális, mind a nemzeti és a keresz­ténydemokrata eszméknek. Ha ezek egységét nem sikerül fenntartani, akkor az Magyarország stabilitását fenyegeti, mondotta Antall József. Több felszólaló bírálta, hogy a párt vezetése nem hatá­rolódik el elég határozottan a radikális szélsőségektől az MDF-ben. Országos konferenciát tartott az el­lenzéki Szabad Demokraták Szövetsége is. A konferencia úgy döntött, hogy Pető Ivánt választja meg a párt elnökének. A főbeszámolóban Tölgyessy Péter, a párt eddigi elnöke hangoztatta, hogy a szél­sőjobboldal előretörése Magyarorszá­gon veszélyezteti a fiatal magyar demok­ráciát. A szabaddemokraták szövetsége­seket keresnek a demokratikus ellenzé­ki erők között, főleg a FIDESZ és az Két csehszlovák autóbusz balesete Három halott és nyolc sebesült ál­dozata volt annak a közúti balesetnek, amely során két csehszlovák autóbusz és egy csehszlovák kamion összeütkö­zött a bulgáriai Plovdiv közelében. A hírt szófiai csehszlovák diplomaták kö­zölték hivatkozással a bulgáriai belügy­minisztériumra. A baleset során életét vesztette a kamion vezetője és az autó­busz két utasa. A sebesülteket kórház­ba szállították. A helyszínre érkeztek a csehszlovák nagykövetség képviselői. A jelentés szerint a balesetet a kamion sofőrje okozta, aki ismeretlen okból ne­kiütközött a két autóbusznak, amelyek Isztambul felé igyekeztek. Az egyik au­tóbusz teljesen összeroncsolódotL Vág­­sellyéről kél pótautóbuszt küldtek a helyszínre. A balesetről a csehszlovák egészségügyi minisztérium később részletes jelei/ st ad kL Nagyszabású tüntetés Bonnban Hozzávetőlegesen 100 ezer ember vett részt azon a fajgyűlölet elleni tünte­tésen, amelyet szombaton Bonnban rendeztek meg. A menet több helyről indult és az egyetem épülete előtt gyüle­kezett. A szélsőbaloldali csoportok né­hány száz tagja az óvárosban tartott kor­mányellenes tüntetést. Az idegengyűlölet és a szélsőségek ellen tartott nagyszabású megmozdulá­son hangoztatták, hogy meg kell védel­mezni az alapvető emberi jogokat, szembe kell szegülni a fajgyűlölettel és megvédeni a menekülteket. A tüntetést 30 béke és embeijogi szervezet hívta össze. A résztvevők tiltakoznak az ellen, hogy Németországban korlátozzák a menekültek befogadását. A tüntetés so­rán nem jelentettek összetűzéseket, mint egy héttel korábban Berlinben. A rendezvényen nem jelezték a kormány tagjainak részvételét. Maffia-per Kalábriában ítéletet hoztak egy sor maffia-tag ellen. Tizenhét vádlottat életfogytiglani szabadságvesztésre, to­vábbi tizennégyet 14 évi fogházra, össze­sen 321 évre ítéltek. A maffiózókat nyolc gyilkosság elkövetésében találták bűnösnek. A bűncselekményeket 1989- ben és 1990-ben a két maffia-ág közötti „háború” idején követték el. Összesen 41 személyt állítottak bíróság elé, közü­lük 10-et felmentettek. Hét embert tá­vollétükben ítéltek el. Több vádlottat a kereskedők és a vállalkozók zsarolásá­ért állítottak bíróság elé. MSZP soraiban. Ugyanakkor azonban a távozó elnök azt mondta, hogy az 1994- es választásokon az SZDSZ ellenfele nem az MDF lesz, hanem főleg az MSZP szocialistái. Bili Clinton megválasztott amerikai elnök újságíróknak megígérte, hogy végére jár a Vietnamban eltűnt, illetve fogságba esett amerikai katonák ügyének. Közölte, rövidesen közzé teszi az eltűnt katonák teljes és végleges névsorát (Telefotó: ÖSTK/AP) A tűzszünet a korábbiak sorsára jut? Szarajevóban újból harcolnak Szarajevóban tegnapra virradóra ismét lövöldözés volt A harcokba később bevetették a harckocsikat és az aknavetőket is. Erről a szaraje­vói rádió adott hírt A rádió szerint a szerbek a tizennyol­cadik tűzszünetet sem tartják be. A tűz­szünetet a katonai parancsnokok írták alá, és érvénye egész Boszniára kiteljed. Morillon tábornok, a boszniai ENSZ- csapatok parancsnoka kijelentette, hogy több helyütt megszegték ugyan a fegy­verszüneti megállapodást, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy elveszett. Szarajevóban is közeleg a tél, az éjszakai hőmérséklet mínusz 5 fok alá süllyed. A városban nincs gáz, és a villanyszolgálta­tás sem folyamatos. Az áramszolgálta­tástól függ a város vízellátása is. Tegnapra tervezték annak a konvoj­nak az elindulását Szarajevóból, amely 20 autóbusszal öregembereket, és ter­hes asszonyokat szállít biztonságba. Már a múlt héten el kellett volna indul­niuk, de az egyik autóbuszvezetőjét Sza­rajevó közelében orvlövészek megsebe­sítették, és ezért visszafordultak. Harcokat jelentettek több boszniai frontról is. Szerb jelentés szerint Mosz­­tar vidékén és további három városban a horvát-muzulmán csapatok provokál­ták ki az összetűzést. Harci cselekmé­nyeket jelentettek az ország északi ré-Zsidó asszony búcsúzik a szarajevói zsinagóga előtt két unokájától, akiket kimenekíte­nek az ostromlott városból Az 500 zsidót szállító konvoj a horvátországi Splitbe menekíti az embereket (Telefotó: ÖSTK/EPA) Peres Kairóban Izrael kivonul Dél-Libanonból Izrael megkezdte nehéz hadfelszere­lésének kivonását a dél-libanoni ütköző­zónából, ahol a múlt héten nagy erőket vont össze. Az erődemonstrációval vá­laszolt a siíta Hizballah szélsőséges szervezet rakétatámadásaira. A Hiz­ballah vezetői kijelentették, hogy nem folytatják az izraeli terület elleni tüzér­ségi támadásokat. Szerintük az utóbbi napokban lezajlott rakétatámadások­kal csupán válaszoltak az izraeli kato­nai akciókra. Korábban Rabin izraeli kormányfő békéltetőén nyilatkozott a problémáról és véleménye szerint a fun-1 500 halott Luandában damentalisták nem lőttek indokolatla­nul. Az izraeli hadsereg tisztjei jelentet­ték, hogy a harckocsioszlopok és a gya­logság megkezdte az áthaladást a liba­noni-izraeli határon. Még nem ismere­tes, hogy Izrael milyen erőket hagy a dél-libanoni üzközőzónában. Simon Peres izraeli külügyminiszter Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel tárgyal. A tárgyalásoktól azt várják, hogy előmozdítják a közel-keleti béketárgyalásokat, amelyek a jelek sze­rint zátonyra futottak. Feszültség Angolában Az angolai ellenzéki UNITA szerve­zet fokozta harci aktivitását a tartomá­nyokban. A felkelőik hajtóvadászatot rendeztek a választásokon győztes MPLA szervezet hívei ellen. A rádió szerint az UNITA harcosai 15 km-re megközelítették Malania városát. Bie tartományt gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják és házkutatásokat, razziákat rendeznek. Marrack Gouiding, az ENSZ különmegbizottja befejezte egy­hetes angolai misszióját. Arra szólította fel a szembenálló feleket, hogy kezdje­nek tárgyalásokat az ez év májusában megkötött békeszerződés betartásáról, különben az országban ismét fellángol a polgárháború, amely a békekötés előtt 16 évig tartott. November végéig Ango­lából több száz kéksisakos távozik. Ah­hoz, hogy ott maradhassanak, a szem­ben álló feleknek sürgősen meg kellene kezdeniük a tárgyalásokat. A legújabb jelentések szerint az UNITA vezérkari főnöke, akinek a fővárosi harcok során halálhírét keltették, mégis él. Tény, hogy Luandában a harcok során 1500 ember vesztette életét, a táboronok azonban Bengo tartományba menekült, amelyet most az UNITA tart ellenőr­zése alatt. széről is. Maglaj városánál szerb csapa­tok intéztek támadást harckocsik támo­gatásával. A szarajevói zsidó közösség 500 tag­ját menekítették ki az ostromlott város­ból. Hosszadalmas tárgyalások után mind a bosnyák hatóságok, mind a szerb katonák elismerték, hogy a zsidók sem­legesek a konfliktusban. . A The New York Times című ameri­kai lap arról tudósít, hogy a bosnyák kormány oldalán 200—500, iszlám or­szágokból érkezett önkéntes is harcol. A muzulmán katonák Szaúd-Arábiából, Afganisztánból, Iránból, Pakisztánból és további 20 iszlám országból érkeztek. Tömegmészárlás Libériában A libériái Hazafias Nemzeti Front felkelői a főváros keleti negyedeiben vérfürdőt rendeztek és több száz polgári személyt mészároltak le. Ezt szombaton az ország ideiglenes kormánya jelentet­te be. A hír szerint a felkelők házról­­házra jártak és 600—700 polgári sze­mélyt öltek meg, elsősorban az ideigle­nes kormány tisztségviselőit. Az ideigle­nes elnöknek ezt az információját nem sikerült más forrásokból ellenőrizni, mert az említett negyedekbe október 15-e óta nem engedik be az újságírókat. A nyugat-afrikai békehadtest, amely a fővárost védi a felkelők ellen, nem adott ki hírt az esetről. A felkelők a békefenn­tartó alakulatokat azzal vádolják, hogy repülőgépeik egy kórházat bombáztak. Már 800 halott Abháziában Legkevesebb nyolcszázan vesztették életüket, és több mint 3 ezeren sebesül­tek meg a több mint három hónapja tar­tó abháziai harcokban. A grúzok és az abházok között kitört konfliktus au­gusztusban kezdődött, amikor Abházia függetlenségének kikiáltása után Grúzia csapatokat küldött ebbe az autonóm köztársaságba. Az utóbbi napokban a frontvonalak nem mozdultak el, Szuhu­­mit a gi úz csapatok, a Gumiszta folyótól északra fekvő területeket az abház csa­patok tartják ellenőrzésük alatt. A grúz televízió szerint a katonák körében lazul a fegyelem és több dezertálást jegyeztek fel. A tengerparti blokádot áttörte egy orosz katonai hajó, és Poti kikötőjében vetett horgonyt. A grúz kormány tilta­kozott az akció ellen és hangoztatta, hogy lehetővé teszi az orosz állampolgá­rok kimenekítését Potiból, de ellenzi, hogy az orosz hadihajók erőszakkal ha­toljanak az ország felségvizeibe. Harcok Dusanbe közelében A tadzsik főváros, Dusanbe közelé­ben heves harcok dúlnak a jelenlegi ve­zetés hívei és az ellenzéki népi front har­cosai között. A tadzsik parlament jelen­tése szerint a harcok ellenére ma meg­tartják a parlament ülését, de nem a fő­városban, hanem az ország északi részén fekvő Hodzsent városában. A Dusanbe­­ba vezető utakat a Tádzsikisztánban ál­lomásozó 201. orosz gépesített lövész­hadosztály ellenőrzi. Az ország déli ré­szén a hírek szerint elcsitultak a harcok és a szembenálló felek tűzszünetet kö­töttek. A déli vidékeket az ellenzék tart­ja ellenőrzése alatt. PAPA szombaton két beszédet is tartott, amelyekben az antiszemitizmus és a fajgyűlölet egyéb formái ellen szólította fel a hívőket. A pápa fajgyűlölet elleni beszédét a német püspökök előtt mondta el. A nagykövetek fogadásán a pápa elítél­te a nacionalizmus és fajgyűlölet miatt dúló háborúkat mind Afrikában, mind a Balkánon. KiNKEL német külügyminiszter he­lyettese, Ursula Seiler-Albring asszony Budapestre érkezett, ahol Magyarország és az EK együttműködéséről, valamint a bősi problémáról konzultál magyar part­nereivel. Találkozik Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel és más politikusokkal is. CaRTER volt amerikai elnök befe­jezte ötnapos látogatását Oroszországban és Kazahsztánban. Útjáról írásban tájé­koztatja Clinton új amerikai elnököt. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a leendő amerikai kormány és Oroszország között. Törökország, Irán és Szíria szombaton megállapodtak abban, hogy Irak területi egysége mellett állnak ki. A török fővárosban rendezett találkozón a kurd problémáról tárgyaltak. Mint isme­retes, Észak-Irakban október elején szö­vetségi kurd államot kiáltottak ki, amely támogatja az iraki ellenzéket és Húszéin megdöntésére törekszik. OROSZORSZÁG nem tervezi csen­des-óceáni flottájának megerősítését, el­lenkezőleg, csökkenteni akarja a flotta lét­számát. Kokosin orosz védelmi miniszter­­helyettes egy japán lapnak adott interjújá­ban közölte, tart attól, hogy az egyoldalú leszerelés a csendes-óceáni térségben megbonthatja a katonai egyensúlyt és a helyzet destabilizációjához vezethet. Németországban Northeim közelében egy tehervonat frontálisan üt­között egy Innsbruckból érkező gyorsvo­nattal. A szerencsétlenség során nyolcán életüket vesztették és közel negyvenen sú­lyosan megsebesültek. A mentési munká­latokban több mint száz tűzoltó vett részt, és a közlekedés a pályán legalább 48 órán át szünetel. Lengyelországban a vasúti és az autóbuszközlekedés díjszabásai harmic százalékkal növekednek. Hasonló áreme­lés idén már márciusban is volt PERUBAN Fujimori elnök megerősí­tette, hogy péntekre virradóra államcsínyt kísérelt meg ellene a katonatisztek egy csoportja. Az államcsíny-kísérletet a hír­szerzés leplezte le. Az elnök szerint a no­vember 22-ére kitűzött parlamenti válasz­tások előkészületei zavartalanul folytatód­nak. BuLGÁRIA vízumkötelezettséget vezet be a török állampolgárok számára. Az intézkedés 1993 februárjában lép ér­vényben. A vízumkötelezettség kb. 3 mil­lió törököt érint, akik évente bolgár terü­leten keresztül utaznak munkájuk után Nyugat-Európába. Al.BÁNIÁBAN Enver Hodzsa volt kommunista vezető özvegye ellen bírósági eljárást indítanak. Az egyik vádpont sze­rint az elnök felesége reszt vett annak a törvénynek az elfogadtatásában, amelynek értelmében a határőrök használhatták fegyverüket az országból menekülők ellen. Magyarországon nyilvános gyűlést tartottak Magyar Út címen. Réti Miklós parlamenti képviselő a gyűlésen a többi közt kijelentette, hogy a török meg­szállás óta az ország legnagyobb tragédiá­jának az tekinthető, hogy 1867-ben 800 ezer zsidó telepedett le az országban, akik megkaparintották az ipari és banktőkét. A gyűlésen felszólalt Csutka István is, aki élesen támadta a sajtót és az ellenzéket. A Kossuth-téren, az 1956-os forradalom év­fordulóján történt rendzavarást az ellen­zék provokációjának minősítette. Jugoszlávia 73 százalékkal leér­tékelte a dinárt. Egy dollár most 750 di­nárba kerül. Az ENSZ-szankciók beveze­tése óta a gazdasági helyzet romlása miatt már többször le kellett értékelni Kis-Jugo­szlávia pénznemét. Kuba majdnem egyhetes késéssel bejelentette, hogy cukorszállító teherhajó­­jával szemben az USA parti őrsége és helikopeterei provokációkat hajtottak végre. A hajó körül füstbombákat dobtak a tengerbe, egy parti naszád pedig kitartó­an kkérte a hajót. Kuba a november har­­madiki egyezmény szerint felújította ke­reskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, amit az USA nyugtalansággal fogadott. PAKISZTANBAN tegnap 8 szemé­lyen, köztük egy 17 éves fiún hajtották végre a halálos ítéletet, és felakasztották őket. Az országban már 6 éve nem volt kivégzés. 1988-ban az országban Benazir Bhutto megszűntette a halálbüntetést. A jelenlegi konzervatív iszlám kormány azonban ezt tartja a leghatásosabb elrent­­tentő eszköznek. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom