Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-31 / 245. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. október 31. K assán november 2-án a Thália Színházban Illyés Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából ünnepi mű­sort rendez Csíkos Sándor, a nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Színház igazgatója. A műsorban fellépnek: Kövesdi Szabó Mária, Dudás Péter, Pólós Árpád és Kováts Marcell. Az előadás kezdete 19 óra. N yITRÁN tegnap megnyitották az Agromarket elnevezésű nemzetközi vá­sárt, amelyen több mint száz hazai és külföldi kiállító mutatja be termékeit. POZSONYBAN amerikai vendége­ket fogadott Roman Hofbauer közleke­dési miniszter. A Maryland államból ér­kezett szakemberek beruházni szeretné­nek Szlovákiában, többek között a po­zsonyi repülőtér és a kikötő korszerűsí­tése terén várnak segítséget tőlük. TRENCSÉNBE látogatott Peter Weis, a Szlovák Nemzeti Tanács első al­­elnöke. A keleti katonai körzet parancs­nokságán a szlovák hadsereg felállításá­nak a legfontosabb feladatai iránt ér­deklődött. Besztercebányán abban re­ménykednek, hogy a bajmóci múzeum­ba vissza kerülnek azok az értékes ké­pek, amelyek jelenleg Prágában a Stem­­bersky palotában találhatók, ahová 70 évvel ezelőtt kerültek. A képek redetileg gróf Pálffy János tulajdonát képezték, aki a bajmóci vár egykori ura volt. PRÁGÁBAN bejelentették, hogy a pilzeni Skoda Művek részvényeit a NE­­RO-cég, valamint egy bankkonzorcium vásárolta meg. A nagyvállalat gondjai­nak megoldásában a bánok pénzzel, az említett cég pedig elsősorban szakmai téren vesznek részt. H radec KRÁLOVÉBAN tizen­egy évi szabadságvesztésre ítélték az 56 éves Emil Jarábeket — rablás bűntette miatt. Igaz, közben a sértett életét ve­szette, viszont a haláleset körülményeit nem sikerült mind ez ideig kideríteni. Feltehetőena bíróság ezt is mérlegelte, amikor döntését meghozta. PRÁGÁBAN Pavel Bratinka, a Pol­gári Demokratikus Szövetség alelnöke olyan kijelentést tett, hogy hiába volt a szövetségi kormány cseh tagjainak az az igyekezete, hogy mindenkinek értésére adják, a csehek nem támogatják a Duna elterelését, ezzel szemben nyugtalansá­gát fejezte ki a magyar politika jobbra­­tolódása miatt. Hradec KRÁLOVÉBAN felte­hetően kialakítják a májátültetés hazai központját. A város egyetemi klinikáján ezekben a napokban több mint 200 or­vos részvételével szakmai tanácskozást rendeztek, amelyen e kérdésről folytat­tak eszmecserét a résztvevők. O tÁTRAFÜREDEN a rendőrség tegnap kiderítette annak a névtelen te­lefonálónak a kilétét, aki október 5-én azzal fenyegetőzött, hogy az egyik sza­natóriumban bombamerényletre fog sorkerülni. A 25 éves férfi tettének okát azzal próbálta magyarázni, hogy össze­veszett bárónőjével, s ezért akart ilyen módon bosszút állni. Persze a szanatóri­um 280 lakójának 20 perc alatti kiköl­töztetését végrehajtani sokkal nehezebb volt mint ahogy azt a meggondolatlan telefonáló gondolta volna. K arlovy VARYBAN a rendőr­ség őrizetbe vette Petr Lankót, aki szá­mos esetben gyanúsítható csalással. A nevezett hamis pecséttel számos válla­lattól és magánkereskedőtől több mint 4 millió korona értékben vásárolt külön­böző árut, amit olcsóbban eladott. Fel­tehetően a valós kár ennél jóval na­gyobb és az ország egész területén akad­hatnak károsultak. A gyanúsított több nyelven — magyarul is beszél. PRÁGÁBAN, két nappal 87. szüle­tésnapja előtt elhunyt Vladimír Hlavaty színész. Temetése november 4-én lesz a prágai Straänicei temetőben. Knaiko reménykedik Csak ez a megoldás... Tegnap újságírók részvételével hajókirándulást rendeztek Pozsony­ból Bősre, amelyen a szlovák kor­mány néhány tagja is részt vett, köz­tük Milan Kűa2ko külügyminiszter is. „A politikusok közötti legjobb színész” ezúttal szakértői minőség­ben tetszelgett, amikor kijelentette, hogy reméli a háromoldalú szakér­tői bizottság elfogadható álláspont­ra helyezkedik majd Bős ügyében. A kérdésnek a hágai Nemzetközi Bí­róságon történő megmérettetésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy remélhetőleg a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszert teljes egészében vizsgálja majd a testület, s így Cseh­szlovákia (pontosabban Szlovákia) számára kedvező eredmény születik. Az exszínész azt is elmondta, hogy Magyarországnak ama dönté­se, miszerint nem építi meg a nagy­marosi vízlépcsőt, eddig 7 milliárd korona kárt okozott Szlovákiának. Fontosnak tartja, hogy a szakmai szempontok kerüljenek előtérbe, ami — szerinte — Szlovákia malmá­ra hajtja a vizet. Persze, azt elfelej­tette valószínűleg, hogy a zöldek és a környezetvédők merőben más­ként vélekednek. Kíiaáko a magyar kifogásokról úgy nyilatkozott, hogy azokat semmilyen szakértői véle­mény nem támasztja alá. Ellenben meggyőződéssel vallja, hogy a bősi vízlépcső léte és működtetése az egyetlen megoldás az árvízvédelem szempontjából. Halálos kimenetelű közúti balesetek Az ok: gyorshajtás Annak ellenére, hogy a közúti baleseti statisztikák óvatosságra intik a gépko­csivezetőket, mindig akadnak olyanok, akik abból nem okulnak. A legtöbb esetben a gyorshajtás okoz halálos kimenetelű közúti baleseteket, mint például tegnap az észak—csehországi Lovosicében. Egy német rendszámú Audi sze­mélygépkocsi „pilótája” a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel hajtott, s nem adott előnyt az ugyancsak német rendszámú autóbusznak, és a baleset következtében életét veszette. Utasa is súlyosan megsérült, s az anyagi kár több mint 1 millió korona. A Jiííni járásban egy vasúti átjáró előtt egy holland kamionos hajtott a megengedettnél nagyobb sebességgel, és egy zsolnai Zsigulival ütközött, amely­ben négyen ültek. A személygépkocsi négy utasa közül csak egy úszta meg sérülés nélkül, egy pedig a helyszínen meghalt, v._____________________________________________________________________­Nehéz helyzetben a gyetvai gépgyár Lesz-e még elbocsátás? November elsejével további 450 fő­vel csökkentik a gyetvai gépgyár alkal­mazottainak számát. Az eredeti 6200 dolgozóból így már csak 3500 marad. Tekintettel Szlovákia és egyáltalán a gépgyártás anyagi helyzetére, a dolgo­zók további elbocsátásoktól tartanak. Ez viszont súlyosan érintené a régiót — állapították meg a vállalat csütörtö­ki szakszervezeti konferenciáján. A további tervekről Július Mokoá, a gépgyár igazgatója beszélt. A vállalat decentralizációja folyamatban van, 1993. január elsejétől 12 önálló gazda­sági egység működik majd. Az öt elő-Holnaptól — havonta? Drágul a benzin November elsejétől megdrá­gulnak az üzemenyagok (benzin, nafta) a Slovnaft benzinkútjainál. Az áremelés mértéke még nincs megszabva, de a literenkénti eme­lés alacsonyabb lesz a szövetségi pénzügyminiszter, Jan Klak által előzetesen bejelentett 1,50—2 koronánál. A lépést az ez év szep­temberétől megnövekedett for­galmi adó tette szükségessé. Az üzemanyagárak a jövőben feltehetően havonta változnak majd, az olaj áringadozásainak megfelelően. f.zs. terjesztett átalakítási programból né­gyet hagytak jóvá. A tervezetek megva­lósításához állami dotációt is kapnak. Az év végéig 88 milliót a szövetségi költségvetésből, jövőre pedig, az SZK Gazdasági Minisztériuma az átalakuló szlovák vállalatok megsegítésére 1 milli­árd koronás segély javaslatát tervezi. A szakszervezeti tagok felhívták a vezetőség figyelmét arra, hogy az elbo­csátottak között egészségkárosultak is vannak, és olyanok is, akiknek már csak néhány hónap hiányzik a nyugdíj­hoz. f.zs. Néxoponá A kettéválás „anyagi” oldala A korona sorsa... A cseh és szlovák kormány október eleji kolodéjei tárgyalásán döntött a csehszlovák korona további sorsáról. Az eló'zetes meg­egyezés szerint a pénznem kettéválasztására három szakaszban kerül sor. Az első' szakaszban 1993. június 30-ig még közös lenne a két ország fizetőeszköze. A másidik szakaszban kerülne sor a cseh, illetve szlovák bankjegyek bevezetésére, vagyis a jelenlegi­ek kicserélésére, 1:1 arányban. Az utolsó szakaszban történik a „pénzszakadás”. Mivel már csak néhány hét választ el bennünket 1993. január elsejétől, a két önállósuló állam létrejöttétől, érdemes megvizsgálni a csehszlovák korona sorsát érintő valamennyi lehe­tőséget. Abban az esetben, ha megvalósulna az életképes gazdasági és pénzügyi unió, sikkor elméletileg a két szuverén országban egy közös központi bank is működhetne, amely ellátná alapfunkcióit: a pénzkibocsátást, az arany- és va­lutatartalékok felügyeletét, a pénzügyi mérleg regulációját, a követendő pénz­­politika eldöntétéststb. Ám ez nem minden. Mindkét köztársaságnak egységes árliberalizációs (regulációs) politikát, azonos adózási rendszert, megközelítőleg egyforma kamatlábakat kellene alkalmaznia, ami erős koordinációs központot feltételez. Ez, mivel fékezi az egyes köztársaságok mozgásterét, mindkét olda­lon ellenállásba ütközne, s elsősorban szlovák részről ragaszkodnak egy újabb — tehát a szövetségin kívüli — központi bank létesítéséhez. Egy másik lehetőség: a közös gazdasági térségben két egyenrangú, inga­dozó árfolyamú pénzem van forgalomban. Vagyis a két központi bank (Prága és Pozsony) által kibocsátott valuta mindkét országban elfogadott fizetőeszköz volna. Ez azonban komoly veszélyt rejt magában, ha az egyik ország gazda­sági fejlődése jelentősen lemarad a má­sik mögött Ebben az esetben a dinami­kus állam pénze fokozatosan kiszorítja a fejlettlenebb, nagyobb inflációval sújtott ország valutáját. Éppen fordított helyzet alakulna ki abban az esetben, amikor a közös gazdasági térségben a két egyenrangú fizetőeszköz között kötött ár­folyam lenne. Az egyenlőtlen fejlődés következtében — mivel ez az árfolyamon nem mutatkozna meg — a „rossz" pénznem kiszorítaná a ,jót”. Ez nyilvánva­lóan tarthatatlan állapothoz vezetne. A fenntebb említett példáknál reálisabbnak látszik a kövekező változat: a két önálló gazdaságban két, kölcsönösen átváltható valuta lenne forgalomban. Ezen belül három különböző megoldás létezhet—a két pénznem között kötött árfolyam lenne, a piaci viszonyok, tehát a kínálat-kereslet szabályozná az árfo­lyamot vagy az Európai Valuta Rendszer gyakorlatát alkalmaznák. Ez „hibrid­módszer", az előre meghatározott keretek közt szabadon lebeghet a két pénz­nem árfolyama E három módozatból az első és az utolsó szoros együttműkö­dést igényel, a két állam gazdaságpolitikája nem különbözhet közös csúcsz­­szerv létrehozásától, mindkét fél ódzkodik valamilyen közös csúcsszerv létre­hozásától, ezért a legvalószínűbb, hogy a apiacra bízzák a valutakurzusok kialakulását Ha a két fél nem tud megegyezni, egyik sem hajlandó a kompromisszumra, az is előfordulhat, hogy a két önálló ország két fizetőeszköze kölcsönösen nem lesz átváltható. Természetesen ilyen esetben is módot kell találni, hogyan egyenlítsék ki a másik féllel fennálló követeléseiket, a kölcsönös kereskedelmet milyen alapokra helyezzék. Ilyen lehetséges megoldás, hogy egy harmadik, konvertibilis valuta segítségével hidalják ót a problémát, elsősorban az ameri­kai dollár és a német márka jöhet számításba. Ha valamelyik félnek, vagy mindkettőnek kevés volna a kemény valuta tartaléka, akkor klíring vagy barte­­rügylet jöhet számításba. Az előbbi olyan folyószámla rendszerű elszámolás két vagy több fél között, amely valamilyen bank bekapcsolásával a kölcsönös áruforgalom kiegyenlítését szolgálja. A klíring célja a készpénz kikapcsolása vagy minimalizálása Annak idején a KGST keretén belül alkalmazták a mód­szert A barterúgylet pedig olyan külkereskedelmi forma, amikor az árut köz­vetlenül egy másik árura cserélik el a pénz közvetítése nélkül. Remélhetőleg a két nemzeti kormányban van annyi realitásérzék, hogy a szétválás „bársonyos” lesz, a hazai fizetőeszköz nem rendül bele, s olyan megoldást választanak, amely a kölcsönös kereskedelemben nem okoz na­gyobb fennakadásokat. —barna bás— , Jobb, ha többet tudnak rólunk” (Folytatás az 1. oldalról) nyezetre és a helyi lakosság bizton­ságára vonatkozó negatív hatását. A toleráns politikai megoldásokról nevezetes svéd politika szakemberei nagy elismeréssel nyilatkoztak az Együttélés programjáról, hogy felvál­lalta az összes nemzeti kisebbség ügyét és bejutott a parlamentbe a ma­gyarok mellett más kisebbségek képvi­selőit is. A Külpolitikai Intézetben október 28-án tartott előadást Duray Miklós. A zsúfolásig megtelt teremben követségi diplomaták, svéd külpolitikai szakem­berek, történészek foglaltak helyet. Az előadást, mely főleg az 1989 után kiala­kult helyzettel, a nemzeti kisebbségek nyelvi és gazdasági hátrányos megkü­lönböztetésével, a magyar kisebbség kollektív bűnösségének felnyitásával va­lamint a szlovák alkotmány diszkrimi­natív rendelkezéseivel foglalkozott élénk vita, sok kérdés követte. A jelen­lévő szakembereket főleg szerkezeti kérdések érdekelték: milylen a nemzeti kisebbségek viszonya a csehszlovák szö­vetségi államhoz; milyenek a többségiek elvárásai a kisebbségekkel szemben és a kisebbségek hogyan határozzák meg vi­szonyukat az államhoz és a többséghez stb. Kimerítően foglalkoztak Szlovákia különválása után várható belviszályok forrásaival, főleg biztonsági és katona­­politikai, valamint gazdasági, stratégiai szempontból. Részletesen foglalkoztak „A sokkterápia híve vagyok” (Folytatás az 1. oldalról) pszichikai nyomás alatt ír­ták alá a tiltakozó levelet a kórház gyermekosztályá­nak alkalmazottai. Olga Zubaíová, a gyer­mekosztály főnővére: — Sajnálom — kezdi magyarázni —, én csak ma léptem munkába, hetekig szabadságon voltam, nem írtam a álá semmit. Talán a szolgálatot teljesítők töb­bet tudnak mondani. Véle­ményem szerint — folytat­ja —, ezen az osztályon nem volt szükség a személycseré­re. A főorvos úr ideje alatt mind szakmailag, mind szer­vezésileg sokat fejlődött a gyermekosztály. Hana Sedláőková orvos: — Senkit sem kény­szerítettek arra, hogy aláír­ja a levelet. Azért írtuk alá, mert nem láttuk okát a fő­orvos úr leváltásának. Hasonlóan vélekedett a gyermekosztály további két dolgozója, Máté Viola or­vos és Hana cfureková nő­vér is. A kórház nőgyógyászati osztályának főorvosától, Stanislav Polievkáról úgy hallottam, hogy az igazgató úr jó barátja. A főorvos mo­solyog, nem erősíti meg, de nem is tagadja állításomat. — Nem vagyunk rossz viszonyban —• mondja és ezzel be is fejezi ezt a té­mát. Szerintem nem kellett volna hat főorvost leválta­ni. Mindek az alapján vál­totta le őket? Azt állítja, hogy elemzést végzett az osztályon. Tudja, milyen volt az elemzés? Elmon­dom, hogy a mi osztály­unkon hogyan folyt le: ter­mészetesen a hátam mö­gött, a főnővérrel és egy fiatal orvossal tárgyalt. Sze­rintem egy elemzést úgy kell elkészíteni, hogy beszélek az osztályon dolgozó orvosok­kal, nővérekkel, páciensek­kel; részt veszek néhány vizi­ten — szerintem ez az alap. És meggyőződésem, hogy miden osztályon ugynígy gyűjtötte össze az informá­cióit. A riportom során egyet­len dolog vigasztalt csak: Ha betegről, betegségről vagy mentésről esett szó, mindenkiből pillanatokon belül „igazi” orvos, illetve nővér lett. Farkas Ottó a bősi vízierőművel, főleg a parlamen­tek felelősségének szempontjából. A svéd politikai közvéleményben ki­alakulóban van az a szemlélet, miszerint a vősi vízierőmű körül keletkezett konf­liktusban a szlovák kormány felelős­ségét tartják a legsúlyosabbnak. A svéd külügyminisztérium helyettes államtitkára, Jan Nyberg, Közép- és Ke­let—Európa—szakértő október 29-én fogadta Duray Miklóst. Több kérdés­kört tárgyaltak meg: a nemzeti kisebbsé­gek jogsérelmét, a kisebbségek igényét a jogvédelemre, a kisebbségek autonómiá­ját, biztonságpolitikai kérdéseket Szlová­kia önállósulását követő időszakban, va­lamint a bősi vízierőművel kapcsolatos kormányzati felelősség kérdését. A legnagyobb svéd napilap, a Svens­­ka Dagbladet október 28-án készített exkluzív interjút Duray Miklóssal, mely­ben érintettek minden fent említett kér­dést. —pogány— Közlemény Vasárnap ismét jelentkezik a Szlovák Televízió magyar adása 13 óra 20 perckor. A tartalomból: □ Élet a szigeten — Bősről □ A MISZ 4. viharos közgyűléséről □ Zselízen német nyelv az 1. osz­tályban □ Szentpéteri szoboravatás □ Bartók emléknű Nagymegyeren □ Szenei Molnár Albert napok □ A 3. táncház Dunaszerdahelyen □ Kabos és Flórián Muzslán □ Eredmények a sportban □ Gyertyagyújtás halottaknapján Műsorvezető: Héger Rudolf Jelzés nélküli híranyag: fSTk. TK SÍI

Next

/
Oldalképek
Tartalom