Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-31 / 245. szám

1992. október 31. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Meőiar ausztriai látogatása Az osztrák példa vonzó A lengyelországi Swinouscie kikötőjéből távozott az utolsó hajó, amely a volt szovjet hadiflotta része volt A torpedónaszád kifutását a kikötőből sokan üdvözölték. Ez volt az utolsó haditechnikai eszköz, amelyet Lengyelországból kivontak. Az országban még 5983 nehézfegyverek nélküli orosz katona marad, akik a Németországból kivonuló csapatok átutazását biztosítják (Telefoló: TK SR/CAF) Vladimír Mellár szlovák kormányfő ausztriai látogatásának második napján sajtóértekezletet tartott, amelyen hang­súlyozta: 1993 január 1-jétől, amikor önálló szlovák állam jön létre, a kapcso­latok Ausztriával új minőségi szintre emelkednek. Mefiar kiemelte, Szlováki­ának érdeke, hogy minél több elemet vegyen át a szomszéd állam politikai és gazdasági mechanizmusából. Elsőren­dűnek a gazdasági kapcsolatokat minő­sítette. A jövőt illetően említést tett több közös tervről, például a pozsonyi és a bécsi kőolajfinomítók közötti távve­zeték építéséről. Erről Meőiar szerint már a jövő év elején szerződést írnak alá Ausztria és a Szlovák Köztársaság kö­zött. Helmut Zilk bécsi polgármester újságírók előtt kijelentette, hogy Szlová­kia Bécs és egész Ausztria számára je­lentős partner lesz a jövőben. A két or­szág közti új kapcsolatokat mindkét fél számára nagy kihívásnak és jelentős A londoni találkozó és a bősi probléma visszhangja Elérték az elérhetőt A magyar kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta Magyarország, Cseh­szlovákia és az Európai Közösség által elfogadott jegyzőkönyvet a bősi probléma lehetséges megoldásával kapcsolatban. Ezt a magyar kor­mány szóvivője sajtóértekezleten jelentette be. A jegyzőkönyv szerint a Duna régi medrében biztosítani kell az átlagos víz­­mennyiség 95 százalékát, biztosítani kell a hajózást a Dunán, le kell állítani a munkálatokat és tiszteletben kell tartani a Nemzetközi Bíróság döntését. A szó­vivő a Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jának kérdésére kijelentette, hogy a ha­józás biztosításának követelménye egya­ránt vonatkozik a felvfzcsatomára és a régi Duna-mederre. A munkálatokat ma szombaton 12 órakor állítják le. A bősi probléma megoldását illetően a magyar kormányszóvivő „mérsékelt de­rűlátásról” beszélt. A londoni tanácskozással és Bős kér­désével bőven foglalkozik a magyar saj-Iliescu székfoglalója tó. A Magyar Hírlap azt írja, hogy Lon­donban a magyar küldöttség elfogadta azt a csehszlovák ajánlatot, amelyet Brüsszelben még műszaki képtelenség címén elvetett. A lap szerint Magyar­­ország a „visszafordíthatatlan lépések” ellen tiltakozott, de az, amit korábban ilyen lépéseknek tekintettünk, azóta valósággá vált — írja a Magyar Hírlap. A magyar diplomácia Bős kérdésében a maximumot érte el, ami ebben az ügyben elérhető volt. A Duna elre­­kesztését azonban nem sikerült meg­akadályoznia. Ez azért történhetett meg, mert nem voltunk képesek a kompromisszumokra — írja kommen­tárjában a Magyar Hírlap. Centralizált nemzetállam Románia a jövőben egységes nemzet­államként fejlődik, a piacgazdaságot építi úgy, hogy a gazdasági reform kö­vetkezményei elviselhetik legyenek a lakosság számára. Ezt jelentette ki székfoglaló beszédében Ion Iliescu új­raválasztott román elnök, aki tegnap tette le a hivatali esküt a parlament­ben. Az elnököt négyéves időszakra választották. Iliescu fő feladatnak a gazdaság fej­lesztését jelölte meg. Kijelentette, Ro­mániában folytatódik a privatizálás, a magánszektor támogatása és a külföldi tőke bevonása a román gazdaságba. Me­zőgazdasági vonatkozásban a szavatolt földműves hitelek mellett állt ki. Fontos feladatnak minősítette a korrupció és az infláció elleni küzdelmet. Iliescu beszélt a nemzetiségi és a val­lási összeférhetetlenség felszámolásá­nak szükségességéről is, de hivatkozott a román alkotmányra, amely ezt az ál­lampolgárok egyéni jogaira korlátozza, és nem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait. Hangsúlyozta a központ szerepe növelésének szükségességét, s ezt azzal indokolta, hogy biztosítani kell a rendet, az ország stabilitását és az állampolgá­rok biztonságát. Iliescu szerint szükségszerű, hogy az állam beavatkozzék a gazdaságba, mert enélkül szerinte nem lehet az átmenetet folyamatosan biztosítani. Ez a folyamat belső válságot idéz elő, a gazdaság ha­nyatlásával jár, amit még fokoz a világ­­gazdaság recessziója. Beszédében szólt a román-magyar kapcsolatokról is és elmondta, hogy e kapcsolatok normalizálásának feltétele az államszerződés megkötése, amelyet szerinte Budapest halogat. Azt mondta, kész találkozni a magyar államfővel, hogy tisztázza a kölcsönös gyanakodást, amely a két ország között felgyülemlett. A Nagyar Nemzet „londoni csalódás­ról” ír. A lap szerint Bős kérdését Lon­donban egyáltalán nem értették meg és az eredmény a visegrádi hármakat szo­morúsággal töltheti el. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a Nyugat, amely saját nehézségeivel küzd, nem rendelke­zik sem elég pénzzel, sem türelemmel ahhoz, hogy olyan kölöncöt vegyen a há­tára, mint amilyen a visegrádi hármak közötti összeférhetetlenség. Major kor­mányfő szívélyessége ellenére úgy tűnik, hogy Nyugat-Európa a visegrádi cso­portot egyetlen egésznek tekinti, de így is kifogásai vannak vele szemben. Bőssel foglalkozik a brit sajtó is. A The Idependent megdöbbentőnek tart­ja, hogy Bős kérdésében semmiféle ala­pos részletes értékelés nem készült ar­ról, hogy a műnek milyen hatása lesz a környezetre. Az osztrák sajtó a Meőiar­­látogatással kapcsolatban ír a bősi prob­lémáról. A Die Presse kiemeli, hogy Csehszlovákia és Magyarország megálla­podott, a problémát a hágai Nemzetközi Bíróság elé teijeszti. A Der Standard helyszíni tudósítást közöl a Bős környéki falvakból és rámutat a vélemények külön­bözőségére. Valamennyi osztrák lap közli a hírt, hogy a legfontosabb árvízvédelmi munkálatokat folytatják az építkezésen. A Világbank segít Tokióban a volt Szovjetunió tagálla­mait segítő országok megállapodtak ab­ban, hogy a hosszú távú műszaki segít­­ségnyújtás megvalósításával a Világban­kot bízzák meg. A tokiói értekezlet résztvevői a 12 volt szovjet tagköztársa­ság közül 9-et felszólítottak arra, hogy terjesszék be reformterveiket és a gaz­dasági segélynyújtás iránti igényeiket. Vance és Owen Koszovóról tárgyaltak Albániában A szerbek elfoglalták Jajcet Tegnap délutáni jelentés szerint a bosznia-hercegovina! háborúban fordulat állt be: a szerb csapatok elfoglalták Jqjce városát, amely a boszniai muzulmánok egyházi és kulturális központja. Jajce Szarajevótól 260 km-re északra fekszik és egész Jugoszlávia legfestőibb városai közé tartozott. A város körül ez év júniusában kezdődtek a harcok és tegnapig a védőknek sikerült visszaver­niük a sorozatos támadásokat. A körül­zárt város sorsa azonban a múlt heti szerb offenzíva idején megpecsételő­Megtalálják Nagy Sándor sírját? Görög régészek egyip­tomi kutatásaik alapján arra a következtetésre ju­tottak, hogy Nagy Sándor híres hadvezér sírja való­színűleg az egyiptomi Siva oázisban van. Az ásatáso­kat végző régészek úgy vé­lik, hogy a legendákkal övezett hadvezér sírjának közelébe jutottak Feltéte­lezésüket arra alapozzák, hogy Nagy Sándort egyip­tomi hódításai idején, L e. 333-ban Sivában a Jelené­sek Temploma annyira le­nyűgözte, hogy önmagát Amon, az istenek istene fiá­nak kiáltotta ki Akkor je­lentette ki a görög régészek szerint: azt óhajtja, hogy Si­vában „ apja ”, Amon mellé temessék Már Kleopátra idejében is kutattak Nag/ Sándor sírhelye után. Álta­lában úgy vélik, hogy a sír­boltot kirabolták és tönk­retették Érdekes, hogy ta­valy egyiptomi régészek is kutatni kezdtek Nagy Sán­dor végső nyugvóhelye után, de nem Sivában, amit ők téves nyomnak tartanak, hanem az ale­xandriai kikötő Dániel próféta negyedében. Ezt a feltételezést arra alapoz­zák, hogy a város Nagy Sándor nevét viseli dött. Október 29-én súlyos harcok után a szerbek elfoglalták a várost. Cyrus Vance és David Owen a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei Macedóniában tárgyaltak a köztársaság elnökével, azután Albánia fővárosába, Tiranába repültek. Sajtóértekezletükön kijelentették, remény van rá, hogy Ma­cedóniát az év végéig felveszik az ENSZ-be. Tiranában a két diplomata a koszovói problémáról tárgyalt az albán vezetőkkel. Berisha albán elnök véle­ménye szerint a koszovói konfliktus ki­terjedését csak azzal lehet megakadá­lyozni, hogy a térséget semleges demili­­tarizált övezetnek nyilvánítják és ezt nemzetközileg ellenőrzik. A tervek sze­rint a két diplomata Albániából Monte­negróba utazik, majd Zágrábban talál­kozik Turkman horvát elnökkel. Vance és Owen közbenjárásának tudják be, hogy a szerb-montenegrói Ju­goszlávia és Macedónia megállapodtak, miszerint a jövő héten elismerik egymás szuverenitását. esélynek nevezte, amelyet mielőbb ki kell használni. Meőiar megemlítette, hogy Szlováki­ában 700 vegyesvállalat működik, ame­lyekben jelentős az osztrák részesedés. A bécsi parlament épületében a szlo­vák kormányfő találkozott Heinz Fis­cher parlamenti elnökkel. Ezeken a megbeszéléseken is a kétoldalú együtt­működés elmélyítésének szükségességé­ről és a parlamenti bizottságok közti kapcsolatok kiépítéséről volt szó. Délután Vladimír Meéiar az osztrák diplomácia vezetőjével, Alois Mockkal tárgyalt. A kettéosztott ország esélyei Csehszlovákia kettéosztása után már 1994-ben megkezdődhet Csehország gazdasági növekedése, amely elérheti az 5 százalékot. Szlovákia esetében előbb stagnálásra kell számítani — közli az osztrák Wiener Zeitung, hivatkozással az Osztrák Gazdasági Kutatóintézet (WIFO) kelet-európai szakértőjére, Jan Stankovskyra. Az említett előrejel­zés abban az esetben érvényes, ha nem kerül sor politikai destabilizálásra. Egy esetleges válság esetén Csehországban a gyarapodás csak 1996-1997-ben követ­kezne be és Szlovákiában meghosszab­bodna a stagnálás ideje. Stankovsky szzerint Csehország a századfordulón az Európai Közösség tagja lehet, de korlá­tozva lesz a munkaerőáramlás. Cseh­szlovákia részaránya az osztrák külke­reskedelemben az idei 2,5 százalékról 3,5-5,5 százalékra növekedhet. A cseh és a szlovák vállalatok együttműködésé­vel növelhető lesz az osztrák ipar ver­senyképessége is. Nemzetőrség alakult Hétfőn, november 2-án kezdődik a nemrég alakult magyarországi nemzetőr dandár katonai gyakorlata. A hadgya­korlaton Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye tartalékosai vesznek részt. A megye Magyarország, Csehszlovákia, Ukrajna és Románia határainak érintkezésénél fekszik. A gyakorlatozás két hétig tart — jelentette a magyar honvédelmi mi­nisztérium. A hadgyakorlaton alkalmaz­zák két további kelet- és észak-magyar­országi megye polgári szektorának mű­szaki felszerelését is. Részt vesz a ceglé­di híradós zászlóalj is, amelybe 170 ka­tonát hívtak be. November 6-11. között a tartalékosok hadgyakorlatai kezdőd­nek és ehhez kapcsolódik a polgári vé­delem gyakorlata. A tartalékosok no­vember 16-án hazatérhetnek. A polgári védelem, illetve nemzetőrség dandárját nyugat-európai minta szerint szervezték és célja a hadsereggel való együttműkö­dés esetleges támadás esetén vagy a ha­tárok védelmében. A gnídai polgárháború egyre nagyobb ne­hézségeket okoz a közellátásban. Tbiliszi­ben hosszú sorok kígyóznak az élelmi­szerüzletek előtt. A képünkön látható idős asszony, akinek több cipót sikerült szerez­nie, hajnali négy óra óta állt sorban (Telefotó: ÓSTK/AP) Az OLASZ parlament ratifikálta a maastrichti szerződést. A képviselőház 403 szavazattal 46 ellenében, 16 tartóz­kodás mellett fogadta el a csatlakozást az Európa Unióhoz. A szavazás a vára­kozásoknak megfelelő eredményt ho­zott. Olaszország jelenlegi gazdasági helyzete alapján az EK leggyengébb láncszemei közé tartozik. Az ország nem teljesíti az egyesült Európa egyik legfon­tosabb feltételét, mert költségvetési hiá­nya eléri a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát. U krajna november 1-től saját útlevelet ad ki. Eleinte csak a diploma­ták és a szolgálati útra indulók kapnak ukrán útlevelet. Az úti okmányokat a kanadai pénzjegynyomda készítette. A régi útlevelek 1994-ig maradnak érvény­ben. M agyarországon egy föld­műves a jugoszláv határtól 20 km-nyire rakétát talált a földjén. Az MTI szerint orosz gyártmányú föld-levegő rakétáról lehet szó. A szakértők szerint a lövedé­ket a határ túlsó oldalán lőtték fel, de az célt tévesztett és ezért hullott magyar területre. O roszország jövőre 340 mil­lió nyersolajat termel és ebből 40 millió tonnát exportál a volt Szovjetunió terü­letén kívüli országokba. Moszkvai köz­lés szerint idén 74 millió tonna kőolajat exportálnak. A jövő évi kőolajtermelés Oroszországban az ideivel szemben 14 százalékkal lesz alacsonyabb. JapÁNBAN helyi idő szerint tegnap délelőtt több városban erős földrengés volt.Az előzetes jelentések szerint a földlökések ereje elérte a Richter skála szerinti 6,9 fokot. A földrengés epicent­ruma a tengerfenék alatt volt, de nem feltételezik, hogy a japán partokon szö­kőárat okoz. KcANADAI „vállalkozó” Magyaror­szágon 282 ezer korona értékben vásá­rolt fel 20 forintos érméket. Az illetőt Japánban tartóztatták le, mert ottani automatákban bevásárlásokra használta a magyar húszforintosokat. A Magyar Nemzeti Bank végül is jól járt, mert egy 20 forintos gyártási költsége 15,46 fo­rint, és a kanadai a teljes árért vásárolta fel az érméket. KlNÁBAN tárgyal Leonyid Krav­­csuk ukrán elnök. A tárgyalások közép­pontjában az ukrán gyártmányú repülő­gép-anyahajó eladása és a piacgazdaság kínai modelljének tanulmányozása áll. CsiTA oroszországi város közelé­ben tegnap lezuhant egy AN-8 típusú repülőgép és roncsaiban 13 ember lelte halálát. A légikatasztrófa okait még nem vizsgálták ki, de feltételezik, hogy a sze­mélyzet megszegte az előírásokat és túl­terhelte a gépet. A fedélzeten ugyanis három személyautót és 1 tonna halat is szállítottak. DORTMUND németországi város­ban egy lakóházban felrobbant a gázve­zeték. A robbanás 500 méteres körzet­ben megrongálta az épületeket. Négy házból kitelepítették a lakókat. Az utób­bi napokban ez már a második gázrob­banás volt a városban. A CHINA DAILY lap jelentése sze­rint Kínában hozzávetőlegesen 27 millió ember él a legmélyebb nyomorban. Ez azt jelenti, hogy évi jövedelmük keve­sebb 200 jüannál, ami kb. 37 dollárnak felel meg. A hivatalosan meghatározott létminimum alatt 85 millió ember él az országban. A nyomorgók száma az 1978-1985 években jelentősen csök­kent. Az említett számok tehát már bi­zonyosjavulást jelentenek. NlIGATA Japán város közelében egy kísérleti vonatszerelvény 353 km-es óránkénti sebességet ért el és ezzel új japán rekordot állított fel. Az eredmény még igen távol áll a világrekordtól, ame­lyet 1990-ben a francia vasutak értek el, amikor egyik vonatjuk 515 km-es órán­kénti sebességet ért el. H ollandiában gyermekbénu­lási járvány ütötte fel a fejét. Tegnap jelentették, hogy egy négyhetes csecse­mő a fertőző betegségbe már belehalt. A gyermek édesanyját annakidején nem oltották be gyermekbénulás ellen és így az újszülöttnek sem volt ellenanyaga a kórral szemben. Hollandiában minded­dig 22 személy betegedett meg gyer­mekbénulásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom