Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-02 / 221. szám

IV iouwm;s 1992. OKTÓBER 2. N7I'HM7 A világ legértékesebb prémjét szolgáltatja A csincsilla Vadon Chile, Peru és Bolívia te­rületén él, nappal általában az An­dok magas sziklarepedéseiben húzza meg magát. Alkonyaikor ki­merészkedik rejtekhelyéről, táplálé­ka a szalmás növényzet. Az 1800- as évek végén és az 1900-as évek elején értékes prémje miatt kímélet­len vadászat indult meg elejtéséért. 1919-ben, bár szigorú védelmet rendeltek el az érintett államok, már a kihalás veszélyeztette a fajt. Még ugyanebben az évben Mathias Fer­­rel Chapman Kaliforniában meg­kezdte házi tenyésztésüket, ezzel vet­te kezdetét Amerikában a csincsilla­tenyésztés. Később a spanyolok meghonosították Európában, azóta haszonállatként vagy csupán díszál­latként elterjedt a tenyésztésük. Európai viszonyok között tartá­sukhoz legmegfelelőbb a zárt épület, a tenyészhímek és az ivarzó anyák számára a 18 C-fokos hőmérséklet. A helyiség megválasztásánál ügyelni kell anra, hogy ne legyen nyirkos, vi­szont szellőztethető legyen. Hazánkban a csincsilla tenyész­tése eddig alig terjedt el, talán azért, mert a prémjéből készült bunda számunkra szinte megfizethetetlen — ára elérheti a 100 ezer márkát is (egy bundához kb. 200 prém szük­séges). Hazai tenyésztőink eddig főleg hobbiból tartottak, mivel a prémfelvásárlás megoldatlan volt. Most egyre több nyugat-európai vállalat helyezi át leányvállalatát hoz­zánk és a volt szocialista országok­ba. Ezek közül talán a svájci székhe­lyű Farming Cooperation foglalkoz­tatja a legtöbb csincsillatenyésztőt. A gortvai Ján Meliéík két évvel ezelőtt került kapcsolatba — ma­gyarországi tenyésztőkön keresztül — a vállalattal, vásárolt is tőlük 25 család csincsillát (egy család négy nőstényből és egy hímből áll) és szerződést kötött velük. A szerző­dés 10 évre szól a prém- és 3 évre a tenyészállat-eladásra. A vállalko­zó fiatalember még forgalmaz csincsillatápot, ketreceket, csincsil­lahomokot is. A tél beállta előtt okosan kell gazdálkodnunk a ház, a lakás virá­gok, szobanövények teleltetésére alkalmas helyeivel. Jó tudni, hogy cserepes szoba­növényeinket soha ne tegyük az ablak közvetlen közelébe. Az abla­kot nyitjuk-zárjuk, a függönyt elhúz­zuk stb. Itt a virág nemcsak útban van, hanem a fényerősség változá­sa is megviseli. A huzat szintén tönkreteszi a ké­nyesebb szobanövényeket, tehát ilyen szempontból sem jó az ablak, az erkélyajtó közelsége. Megkezdődött az erdei fák magvainak gyűjtése Tízmillió bükkfa- és ötmillió jegenyefenyőfa-csemetét ültetnek ki évente a kelet-szlovákiai erdészek. A jövő évi faiskolai magcsemeték biztosítása céljából elkezdték a fák magvainak gyűjtését. Hosszú idő után jó termés mutatkozik, főleg bükkmagból. A gyűjtésbe egész családok is bekapcsolódnak. Egy kg bükkmag ára 150 korona akkor, ha igazolni tudják a magok eredetét. Nehezebb helyzetben vannak a tobozgyűjtők, nekik meg kell mászniuk a fák koronáit, ehhez pedig igazolásra van szükségük, hogy alkalmasak nagy magasságokban végzett munkára. Nagyon keresettek és elismertek az észak-szlovákiai mezőlaborci és szepességi hnileci jegenyefenyők és a Keleti-Kárpátok bükkjeinek magvai. A fűtőtest, a kályha közelsége szintén nagy kárt tehet benne, akár teljesen el is pusztítja a szobanö­vényt. Ugyanis itt, a fűtés közelé­ben túl magas a hőmérséklet, sokat kell öntözni, ezáltal szinte elkerülhe­tetlen a gyökérrothadás, a levelek sárgulása A mérsékelten fűtött, árnyékos helyiségek a legalkalmasabbak, ahol egyenletes a fényerősség, s Drága a fokhagyma — Egyáltalán nem munkaigé­nyesek ezek az állatok — mondja. Hetente egyszer szoktam a ketre­ceket kitakarítani. Ha az öcsémmel együtt végezzük a munkát, kettőnk­től három órát vesz igénybe. Jelenleg ötszáz darab prémes állatunk van idehaza, a napi etetés nem tart tovább háromnegyed órá­nál. Nem annyira a munka, mint in­kább a befektetés riasztja vissza a tenyésztőket a csincsillától. Egy család ugyanis — ketreccel együtt — körülbelül huszonegyezer koro­nába kerül, természetesen az áruk sokban függ a minőségtől. Mint a lenyúzott prém is. Ennek 800 koro­nától 1500 koronáig terjed a felvá­sárlási ára darabonként. Egy felnőtt állat súlya 420-650 gramm, testhossza 200-300 milli­méter. Napi tápadagjuk egyeden­ként 3 dekagramm (1 kilogramm táp ára— hazai vagy magyarorszá­gi —13-14 korona), szénából 2 de­ka. Ivóvízre is szükségük van, és a prémjük tisztán tartásához homok­ra (1 kg homok 10 korona). A nőstény 111 napig vemhes, egyszeri alkalommal 1—4 utódot hoz a világra. A kicsiket hat hétig szoptatja, 7—8 hetes korukban el­választhatók. Egy anyától két év alatt öt almot nyerünk. Könnyű ki­számolni a jövedelmezőséget, ha tudjuk, hogy egy anya 8—10 évig lehet produktív a tenyészetünkben. Farkas Ottó Ne hagyjuk tehát, hogy tönkre­menjen, ha már megtermett, illetve pénzt adtunk ki érte. Sokszor elő­fordul, hogy hosszabb-rövidebb idő múltával kiszárad, szétporlad vagy sárgulni kezd, megrothad. Ajánlatos legalább a fele termés­ből fokhagymakrémet készíteni, így — anélkül, hogy veszítene minősé­géből — sokáig tárolhatjuk. A fokhagymakrém készítése 500 g megtisztított fokhagyma­gerezdhez 150 g sót és 200 g zsira­dékot (olajat) számítunk. A fok­hagymát ledaráljuk vagy átpasszí­­rozzuk. Az így nyert masszát ösz­­szekeverjük a sóval. Ezalatt felol­vasztjuk a zsiradékot (vagy a massza mennyiségének megfelelő edénybe töltjük az olajat), s bele­tesszük a fokhagymamasszát. Habzásig hevítjük (főnie nem sza­bad!). Amikor kihűl, kisebb-na­­gyobb üvegekbe töltjük aszerint, hogy eladásra, vagy fogyasztásra szánjuk. Az üvegeket lezárjuk. Ter­mészetesen vigyáznunk kell, hogy felhasználáskor túl ne adagoljuk, mivel tökéletesen megőrzi eredeti aromáját. Fokhagymagerezdek olajban Nagyon tetszetős, s felhasználá­si módja ugyanolyan, mint a friss fokhagymáé. A szép, ép, megtisztí­tott gerezdeket kis, lehetőleg bébi­­ételes üvegekbe rakjuk, s leöntjük jóminőségű étolajjal úgy, hogy tel­jesen ellepje a gerezdeket. Húsok ízesítésére, pácolásra stb. egyaránt felhasználhatjuk, s az olajjal együtt, ugyanis az olaj, amelyben konzer­váltuk, teljesen átveszi a fokhagy­ma ízét. Fokhagymagerezdek mézben Nagyanyáink receptjei között ta­láltuk, de a korszerűt a hagyomá­nyossal ötvöző leleményes termé­szetgyógyászok is ajánlják érelme­szesedés elleni gyógyszerként. El­készítése nagyon egyszerű: A megtisztított, egészséges fokhagy­magerezdeket rakjuk kisebb üve­gekbe, s öntsük le tiszta mézzel. Tároljuk hűvös, sötét helyen. Idő­sebbek lehetőleg este, lefekvés előtt fogyasszanak belőle 1—2 ge­rezdet úgy, hogy a kiskanálba me­rítsenek a mézből is. Ne feledje! Még gyűjthető takarmány. Kuko­ricatörés után nyomban vágjuk le, kössük kévékbe, rakjuk kúpokba a leveles szárat. Ingyen is hozzájut­hatunk, mert a jószágot nem tartók még meg is köszönik, ha megsza­badítjuk tőle tarlóikat. A zöldségek lombja, szára, a tárolásra, értékesí­tésre alkalmatlan gyümölcs, apró vagy vágott krumpli mind föletethe­tő. A fagyok előtt fölszedett takar­mány- és cukorrépát levéllel leta­karva, kis csomókban hagyjuk utó­érni, vágott részeit parásodni, hogy hazahordva, prizmába vagy pincé­be rakva ne romoljon meg. A pillan­gósok sarlózását, kaszálását úgy időzítsük, hogy a fagyokig még ki­sarjadhassanak. Jó, ha van a ház­nál terménydaráló, s mindig friss, nem avas, keserű darát kaphatnak a hízóállatok. Nagyobb állományok tartói egyre kevésbé nélkülözhetik a keverőberendezést, hiszen a pre­­mixek és a vegyes darák házi keve­rése sokkal olcsóbb és bizton­ságosabb, mint a készen vásárolt, amit szállítani is kell. Ebben a hónapban téphetők utoljára a libák, mert hűvösödnek az éjszakák, és megfázhatnak. A pulykákat most már intenzíven kell takarmányozni, hogy karácsonyra szépen kiteljenek. Válogassuk ki a legszebb libákat, kacsákat jövő évi törzsállománynak, alakítsuk ki a családokat, s csak a fölösleget vágjuk, ha sok van, értékesítsük. A legeltetés befejeződésével ne változzék hirtelen a sok zöld fo­gyasztásához szokott állatok takar­mányozása. A legelőről beszorul­tak száraz takarmányát vegyítsük több-kevesebb lédús zölddel. A fa­gyok előtt szedjük össze a tököt; a zsengét etessük föl, az érettet szár­kúpok vagy szalma alá rakhatjuk, sokáig eláll. A nyúltartó gondoljon arra, hogy május végéig értékesítheti a legjobb — téli — áron a pecsenyének való­kat, szaporítson intenz'wen. ahol meg sem fagyhatnak, s ki sem száradhatnak szobanövényeink. A nyáron megnyúlt vagy túlságosan elbokrosodott szobanövónyeket az ábrázolt megoldások szerint fiatalít­hatjuk meg. Üszők tenyésztésbe vételének időpontja Fajta Életkor (hónap) testtömeg (kg) Holsteln-fríz 15-16 350-380 Magyar tarka 18-22 400 Feketetarka lapály 15-17 340-380 Limousine 13-16 360 Hereford 13-14 360 Charolais 22-24 360 Magyar tarka x Holstein-fríz 16 390 Magyar tarka x jersey F1 15 350 Hungarofríz 15-16 360-380 A jótékony hatású feketebodza Akár befőttet készítünk a beérett bodzabogyóból, akár szörpöt vagy bort, mindegyik jótékonyan hat ideg­­rendszerünkre. Enyhíti a fejfájást, ál­matlanság ellen is hatásos szer, még fájdalomcsillapító hatása is van. Aki még nem próbálta, az szep­tember folyamán beérett termést szedje le. Lehetőleg gyorsan dolgoz­zunk, olyan edénybe gyűjtsük a bo­dzabogyót, amelyből nem csurog ki a leve, s amelyet nem festhet meg. Még a szedés napján dolgozzuk fel, külön­ben megpenészedik. A bodzabor receptje A bogyókat leszemezzük, leőröl­­júk, vagy összetörjük. Minden 1 kg­­nyi terméshez 1 liter vizet öntünk. Az így nyert gyümölcslét felforraljuk, majd gézen vagy sűrű szitán átszűr­jük, esetleg kipréseljük. A bodzaléhez 10 literre számítva 2,5 kg cukrot adunk úgy, hogy azt kevés bodzalé­ben felolvasztjuk, s teszünk hozzá még 1 kg ugyanígy előkészített ber­kenyét; vagy somot, ha van, ha nincs, akkor kb. 1 kg citrom levét. Néhány nappal a borkészítés előtt egy kevés bodzaléből oltóanyagot készítünk. Úgy, hogy felforraljuk, majd 1 zacskó borélesztőt keverünk hozzá. A borélesztőt helyettesíthetjük 1 liter murcival is. Ilyenkor szüret ide­jén bármelyik bortermelőtől beszerez­hetjük. Az így elkészített mustot demizso­­nokba töltjük, s mivel nagyon erősen forr, csak kétharmadáig töltjük. Az er­jedő bodzabor aromáját javíthatjuk, ha egy darab gézben 10 gramm szá­raz fahéjat, szegfűszeget és gyömbért teszünk a demizsonba. Az erjedés sötét pincében a legha­tékonyabb. A legideálisabb a 17 C-fok hőmérséklet, de még a 22 C-fok sem káros, ám ennél magasabb nem ajánlott, mert a bor megecetesedhet. Az erjedés időtartama a must sűrű­ségétől függ. Ha pár napon belül leáll az erjedés — ez elég gyakran előfor­dul — húzzuk le az egészet óvatosan úgy, hogy a demizson aljára ülepe­dett élesztős anyag ne kavarodjon fel. A lé egy részét felhígítjuk, minden 10 literhez újabb 0,5—0,7 kg cukrot ol­vasztunk fel a már említett módon. Tiszta edénybe öntve ismét erjedni hagyjuk. Az utócukrozással és az új­bóli erjesztéssel az esetleges keser­nyés ízt is eltüntethetjük. A második erjesztéskor is borélesztőt vagy mur­­cit adunk a bodzaborhoz. így likőrszerű desszertbort kapunk. A bodzabor nagyon erős, keveset fo­gyasszunk belőle, vagy adagoljunk hozzá alkoholmentes szőlőlevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom