Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-24 / 214. szám
4 Szabad ÍJSÁC Gazdaság 1992. szeptember 24. A gazdasági siker mércéje az export A kereskedést is tanulni kell Immár három éve folyik hazánkban a gazdaság átszervezése, a központi tervszerű irányítási rendszer lebontása és a piaci viszonyok bevezetése. Ez idő alatt a gazdaság teljesítménye visszaesett, s ez mind a mai napig tart. E kedvezőtlen folyamat megállításának, sőt, megfordításának egyik fontos segítőeszköze, dinamizáló ereje a kivitel növelése. Ennek tudatában vannak a hazai vállalkozók is, hiszen az export egyike azon kevés ágazatoknak, amelyek gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre és utat találtak az igényes nyugati piacokra. Az ez évi mérleg tisztes aktívumot mutat, igaz, a kivitel szerkezete meglehetősen kedvezőtlen - nyersanyag- és félkész termékek teszik ki az export kétharmadát. Minisztériumi injekció Persze korántsem lehetünk elégedettek az eddig elért eredményekkel. Viszont nemcsak a vállalatok rugalmasságán múlik a kivitel terjedelme, hanem a kormány támogatásán, kedvezmények nyújtásán is. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium még tavaly kidolgozta Csehszlovákia globális, exportkönnyítő politikáját, amely egyaránt segíti a kis-, a közép- és nagyvállalatok külföldi piacokra való betörését. Jan Hajny, a minisztérium egyik vezető munkatársa Így foglalta össze koncepciójuk lényegét: ,,Az első helyen a pénzügyi, hitel- és adócsomagot emelném ki, amelyet igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a lehető legjobban serkentse a kivitelt. Fontosnak tartjuk továbbá az Európai Közösségekkel való jó kapcsolat kiépítését, az általuk nyújtott kedvezmények megtartását és esetleges bővítését. Ne feledjük: exportunk nagyobb része már a tizenkettek tagállamaiba irányul. Exporttámogató politikánk következő pillére a csehszlovák vállalatok termékeinek külföldi propagálása. A bőséges információ hozzásegít a gyártók közti kapcsolatok felvételéhez. Programunkban jelentős szerepet játszik a műszaki, környezetvédelmi és egészségügyi normák összehangolása a nyugati országokban használatos szabványokkal. Végül az utolsó terület olyan keretfeltételek biztosítása, amelyek lehetővé teszik az egyes régiókkal való intenzívebb kereskedelmet. E téren a legproblematikusabb az export-import biztosítása a volt Szovjetunióval, a jelenlegi Független Államok Közösségével. Korábban e térség volt a legfontosabb kereskedelmi partnerünk; meg kell építenünk az új gazdasági kapcsolatok rendszerét. E folyamaton belül fontos a csehszlovák vállalatok részvétele az ún. trianguláris kereskedelemben“. Ez utóbbi lényege: a fejlett nyugati államok hiteleket nyújtanak a volt Szovjetuniónak, amely ebből fedezi az egykori szövetségeseitől, elsősorban Lengyelországból, Magyarországról és hazánkból importált alkatrészeket, berendezéseket és késztermékeket. Elkerülni az útvesztőket Mint ismeretes, 1989 novembere előtt néhány monopolhelyzetben levő külkereskedelmi vállalat bonyolította le hazánk és a külföld közti árucsereforgalmat. A liberalizáció következtében minden vállalkozási engedéllyel rendelkező fizikai személy vagy szervezet jogosult külkereskedelmi tevékenységre. Ez óriási előnnyel jár, meggyorsítja, rugalmassá teszi az ügyintézést, ám a buktatókról sem feledkezzünk meg. Az egykori külkereskedelmi cégek óhatatlanul rengeteg információt halmoztak fel, személyes kapcsolatokat építettek ki, és jó pár képzett szakembert foglalkoztattak. Tehát a privatizált vagy részvénytársasággá átalakuló cégek tapasztalata nem lebecsülhető. Sok kisvállalkozó a saját szakállára kereskedik, és nemegyszer az amatórizmus hibájába esik. Jaroslav Cepek, az Incheba rt. prágai fiókjának vezetője szerint a kistermelők nagy része rá van utalva a már megújult nagy kereskedelmi vállalatokra: „Ne feledjük, külföldön is vannak tekintélyes, szerteágozó kapcsolatokkal büszkélkedő kereskedöházak, amelyekhez bizalommal fordulnak a hazai kis és középvállalatok. Hiszen nem mindenki engedheti meg magának egy ilyen részlegek kiépítését, a rengeteg szükséges információ begyűjtését, így az esetleges útvesztők elkerülése végett a kereskedelmi vállalatok szakértőire bízzák termékeik kivitelét.“ A vállalatokat elsősorban az érdekli, milyen kézzelfogható változásokat, könnyítéseket hoz az exporttámogató politika gyakorlati megvalósítása. Az egyik konkrét lépés: azon termékek behozatali vámjának eltörlése, amelyek nélkülözhetetlenek a hazai gyártmányok előállítása során, továbbá külföldi tókeérdekeltségú cégek végtermékei kivitelének a támogatása. A közeljövőben lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi a fejlett technológiák vámmentes behozatalát (nem csak a vegyes vállalatok részére) azzal a feltétellel, hogy az importált know-how, technológia, gyártósor biztosítja a nagyobb termelékenységet, jobb minőséget, s egyben az exportlehetőségek fokozását. További gyakorlati eredmény az Exportgarancia és Biztosító Társaság (EGAP) életre hívása. A júniusban alapított szervezet eddig több mint 50 céggel vette fel a kapcsolatot, a külföldi piacok iránt érdeklődőknek előadásokat tartanak és felmérik a hazai gyártók érdeklődési köreit. Nem kétséges, a kereskedöházak szerepének fontossága vitathatatlan. Előnyük elsősorban abban rejlik, hogy óriási az információs bázisuk. Tehát pontosan az, amelynek a kezdő vállalkozók és kereskedők híján vannak. Jan Hajny ezért külön kiemelte minisztériuma információs és propagandahálózatát, gazdag adatbankját: „Feldolgoztuk és az érdeklődök számára hozzáférhetővé tesszük a külkereskedelmi rendeletek, hatályban lévő törvények teljes tárházát, az ezzel összefüggő valamennyi adatot; például kiépítettük a gyártók, exportőrök és importőrök adatbankját. Emellett szorosan együttműködünk a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarával, amely szintén értékes információkkal rendelkezik. Ök regisztrálják az összes hazai gyártót, amely külföldi partnert keres.“ A gyors és pontos információ egyre inkább mind a vállalkozások, mind a kereskedelem egyik legfontosabb feltételévé vált. Ezt felismerve, a Direkta kft. a gyártók segítségére sietett. A közeljövőben jelenik meg új, angol nyelvű folyóiratuk, a Contact Czechoszlovakia. Kimondottan kommersz sajtótermék lesz, amely a hazai vállalatok áruival, szándékaival ismerteti meg hirdetések formájában a külföldi érdeklődőket. A színes, szép kivitelezésű folyóirat kiadója már több mint tízezer címet gyűjtött össze, elsősorban kereskedelmi és ipari kamarák adatait. A Contact Czechoslovakia, amelyet a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium is támogat, az információáramlásnak csupán az egyik oldala. A külhoni cégek érdeklődését a csehszlovák vállalatok iránt a Külföldi Beruházások Szövetségi Ügynöksége regisztrálja és teszi közzé. Az országok, régiók, vállalatok közötti kereskedelem a kölcsönös bizalomra épül. A jó hírnév, a megbízhatóság és gyorsaság nemcsak a cégek image-ét javítja, hanem közvetve az egész ország külföldi elismerését is fokozza. (A Hosp. noviny nyomán: barna-) A Tatra Koprivnice részvénytársaság saját erőből szeretné megoldani az általuk gyártott tehergépkocsik tökéletesítését és korszerűsítését, nem zárkózik el a külföldi partnerekkel való együttműködéstől sem. Közölte Párizsban Hynek Hanák a gyár vezetőségének elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelynek szervezője a Tatra franciaországi érdé-A Tatra bizakodó keit képviselő MÁM cég igazgatója, Jean-Pierre Stragar volt. Hynek Hanák szólt az értékesítési nehézségekről. A termelés visszaesésében egyrészt a világgazdaság általános hanyatlása, másrészt a volt KGST-megrendelók elvesztése játszott szerepet. A teljes kapacitással működő gyár éventé 18 000 kamiont állított elő. Tavaly már csak 9700-at, az idén pedig további 500-1000 darabbal csökken majd a termelés. Ennek ellenére az éppen privatizáció alatt álló cég nem fél a jövőtől. Még ebben az évben szeretne megállapodni az IUFCO francia céggel egy vegyes vállalat létrehozásáról, amelyben a nagyobb tőkebefektetése a Tatra társaságnak lenne. Az első francia tervezésű tehergépkocsi már 1993-ban legördülhetne a szerelőszalagról. A koprivnicei gyár szeretné folytatni a jól ismert Tatra- 613-as személygépkocsik gyártását, ám semmilyen körülmények között nem készülnek nagy sorozatgyártásra. A Tatra fő üzleti partnerei közé tartoznak a volt Szovjetunió országai, Kína, valamint egyes közel-keleti és észak-afrikai országok, sőt az utóbbi időben sikeresen próbálkozik a nyugati piacra való betöréssel is. (t-ő) Azt beszélik Füleken „Darabolják“ a Kovosmaltot Olasz, német vállalkozók és vállalatok érdeklődtek a csődeljárás alatt lévő Kovosmalt egyes részlegei iránt, de a 180 millió korona tartozás kifizetésére csak a Kassai Vasmű Rt. mutat hajlandóságot. A Kovosmalt és a Vasmű közötti megbeszélések ma már konkrét irányban folytatódnak, előszerződést is kötöttek, a vételre azonban még nem kerülhetett sor, mivel az SZK Ipari Minisztériuma még nem adta rá „áldását“. Ennek ellenére a Vasmű Rt. már „darabonként“ árulja a gyárat, felárral, hogy a 180 millió korona tartozás egy része nyomban megtérüljön. A szerszámgyártó részlegért a vasmű telekkel együtt 18 millió koronát fizet(ett) és 27,7 millió koronáért árulja - de telek nélkül. Szintén telek nélkül 170 milliót kér a kádgyártó részlegért, amit előzőleg 103 millióra értékeltek fel. (Az összegbe beletartozik a szerelőcsarnok, amely a felértékelésnél már a részleghez tartozott). A kádgyártó részleg megvételére állítólag már jelentkezett egy kft., amelynek vezetője az az Alfonz Moravcík mérnök, akinek a neve ismerősen cseng Füleken. Az egyik újításának köszönhető éppen a kádgyártó részleg többmilliós vesztesége. Azért is cseng ismerősen, mert Fülek utcáin már egy éve rebesgetik, hogy Moravcík úr veszi meg a kádgyártó rész. leget. (A volt igazgató, Jaroslav Bakó mérnök egy évvel ezelőtt személyesen előttem cáfolta meg, hogy a háttérben Moravcík úr szervezkedne, kft-t alapítana a kádgyártó részleg megvételére.) Hiába, amit az utóbbi években Fülek utcáin beszéltek, az idővel mind igaznak bizonyult. Hogy mi a téma Fülek utcáin ma? Az emberek arról beszélnek, hogy Bakó mérnök csomagol. Nem szégyenében, hanem Pozsonyba költözik állítólag a minisztériumba kap állást. Képtelenségnek tűnik, de ezt beszélik Füleken... (—tt—) Választási nyalánkságok... A libereci Fruit bárban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat reklámozó nyalókákat kezdtek árusítani. A nyalókák a nagyszombati Figaro termékei, és május 5-én, tehát még a választások előtt kerültek le a gyártószalagról. A libereci Region című lap így kommentálja az esetet: „Valószínűleg a gyár dolgozóiban annyira túltengett a politikai meggyőződés, hogy - hűen a múlt szelleméhez - elhatározták, a gyerekeket már pólyáskorukban politikai állásfoglalásra kell ösztönözni“. Az újságírók érdeklődésére válaszolva Stanislav Ostrovsky, a nagyszombati Figaro vállalat gyártási részlegének vezetője megerősítette, hogy valóban náluk készültek a szóban forgó nyalánkságok. Hozzátette, nem a DSZM volt az egyetlen megrendelő, rajtuk kívül más politikai pártok részére is gyártottak hasonló csemegét. Közölte továbbá, hogy a választási kampány keretében megvalósuló egyszeri akcióról volt szó. A terjesztésről maguk a {Jártok gondoskodtak. Néhány száz kilogramm ilyen nyalóka készült, de hogy miként kerültek Csehországba, az számára is rejtély... Nyakon csípett „élelmesek“ Balogfalvai réztolvajok Balogfalva, e kis gömöri falucska neve néhány hét alatt másodszor is bekerült a rendőrség naplójába. Mindkét esetben a falu közelében történt lopás: a tolvajok rézhuzalokat vágtak le a vasút menti oszlopokról. A kár tetemes, a tetteseket mindkét esetben elfogta a rendőrség. Az első szombat éjszaka Az- első alkalommal egy falusi munkanélküli roma házaspár vágott le néhány száz méternyi rézhuzalt, majd otthon felaprította nyolc-tíz centiméteres darabokra. A zsákmányt - mivel kellett a pénz - hétfőn reggel a füleki hulladékátvevőhelyen értékesítették, 490 korona ütötte markukat. pénz, se metró Bruno, Durieux francia külkereskedelmi megbízottal tárgyalt a héten Pozsonyban Milos Lelovsky, a Szlovák Gazdasági Minisztérium gazdaságpolitikai és stratégiai osztályának vezetője a két ország gazdasági együttműködéséről. A tárgyalások során szóba került a pozsonyi metró és a mohi atomerőmű építésének kérdése is, melyek iránt több francia vállalat élénk érdeklődést tanúsított. A franciák számára a legnagyobb problémát az jelentette, hogy Szlovákiának nincs elég pénze ezekre a beruházásokra. Ezt a problémát barrterüzletek fejlesztésével, árucserével kívánják megoldani. Szó volt egy Pozsonyban létesítendő francia kereskedelmi irodáról is. -tüdő-Am a pénznek nem sokáig örülhettek, mivel másnap bevitte őket a rendőrség. A kihallgatás során nem is tagadták tettüket. Jelenleg még folyik az eset kivizsgálása, a tolvajok szabadlábon várják büntetésüket. A szakemberek becslése szerint az általuk okozott kár meghaladja a 10 ezer koronát. Az esetre hamar fény derült, mivel az átvevőhelyeken a színesfémek esetében mindig felveszik az eladó adatait. A második szombat éjszaka- Balogfalva és Várgede között megszakadt a vezeték - jelentették pár perccel éjfél előtt telefonon a vasútállomásról a feledi rendőrségnek. (A vasútállomásokon berendezések jelzik a huzalszakadást, a szakadás helye is pontosan meghatározható.) A helyszínre érkező rendőrök - a főút mentén - egy kék színű Zsigulit találtak. Vezetője benn ült a kocsiban, s felszólításra igazolta magát. Mivel az iratait a rendőrök rendben találták, indultak volna vissza az őrsre, amikor az árokból két alak közeledett a Zsiguli felé. Az egyenruhások láttán megfordultak, futásnak eredtek. A rendőrök mindhármukat bevitték az őrsre. Kihallgatásuk csaknem eredménytelenül végződött, a három gyanúsított kitartott állítása mellett, hogy Rimaszombatba utaznak, de elromlott a kocsijuk. Ekkor telefonon újabb bejelentés érkezett. A vasutasok további két roma származású besztercebányai fiatalembert fogtak el, náluk már rézhuzalt is találtak. Mire kivirradt mind a nyolc tolvaj lakat alá került. Megtalálták a zsákmányt is, hétszáz méteres szakaszról 14 ezer méter huzalt tekertek fel. Az általuk okozott kár 115 ezer korona. Utólag kiderült, a tolvajok három kocsival érkeztek Besztercebányáról Balogfalvára. A nyolc utasból egyetlen - a kék Zsiguli sofőrje - nem volt roma származású, ö nem is vett részt a lopásban. Ót autótolvajként tartják számon Besztercebányán. A hét roma közül háromnak már volt dolga rézlopásért a rendőrökkel. Az egyiknek ez a balogfalvai már a negyedik rézlopása, bár egyszer sem sikerült tényekkel rábizonyítani. „Fésületlenül“ a témához:-A legtöbb nagy gazember kis gaztettekkel kezdi - hallottam egy törvényekben jártas szakmabélitől. Egyet azonban nem értek. Nem lehet kis gazembereket úgy megbüntetni, hogy elmenjen a kedvük a nagy gaztettektől? FARKAS OTTÓ
