Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-04 / 170. szám
4 Szabad ÍJJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 4. Világgazdasági mozaik Gazdasági hanyatlás Ukrajnában Az ukrán gazdaság az idén az első félévben minden eddiginél mélyebb recesszióba süllyedt, miközben a kormány egyelőre a sötétben tapogatózik a reformokat illetően. A statisztikai hivatal adatai szerint az ukrán nemzeti jövedelem és az ipari termelés hat hónap alatt 15, illetve 12,3 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. A költségvetés hiánya a vizsgált időszakban elérte az 53 milliárd rubelt (400 millió dollárt), ami mindössze 1 milliárd rubellel marad el az év egészére előirányzott deficit mértékétől. Különösen aggasztó, hogy a volt Szovjetunió „éléskamrájaként“ számon tartott országban 30 százalékkal esett vissza az élelmiszer-termelés, noha az idei évre jósolt 40 millió tonnás gabonatermelés elvileg elegendő kellene hogy legyen az évi 17 millió tonnát igénylő élelmiszer-feldolgozó ipar számára. A kormánynak azonban tavaly is csak 14,2 millió tonnát sikerült begyüjtenie, mert a termelők nem szívesen adják el termésüket a számukra kedvezőtlen állami felvásárlási áron. Nem véletlen, hogy 1991-ben 36 millió dollárt kellett fordítani a gabona és olajmagvak importjára. A gazdasági nehézségek közepette erősödnek a bíráló hangok bel- és külföldön egyaránt. Az ukrán ellenzék már hónapok óta ostorozza Leonyid Kravcsuk elnököt a reformok lassúságáért. A külföldi szakértők pedig úgy vélik, hogy Kravcsuk Gorbacsov példáját követve valamiféle piaci kommunizmust igyekszik megvalósítani. Erre látszik utalni az is, hogy Kravcsuk néhány héttel ezelőtt menesztette első számú reformerét, Vlagyimir Lanovoj gazdasági minisztert, és helyébe a kommunista párt egyik tisztségviselőjét ültette. Román lépések az EK-társulás felé Ismét előbbre jutottak a Románia közös piaci társult tagságáról folyó brüsszeli tárgyalások. A delegációvezetők július 16-17-ei megbeszélésein a közösség által javasolt kereskedelmi keretszámokat és a pénzügypolitikai együttműködés intézményi kereteit vitatták meg. A megkötendő szerződés alapjául a közösség Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal korábban aláirt megállapodásai szolgálnak. A tárgyalások utolsó fordulóján az ipari termékek koncessziós listáival, valamint a textilipari termékek esetében felmerülő vám- és származási kérdésekkel foglalkoztak. A delegációk szeptember 14-15-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Az elért eredményekre való tekintettel mindkét fél bízik benne, hogy mihamarabb sikerül a megállapodást tető alá hozni. Újabb argentin átütemezés Argentína képviselői adósságátütemezési megállapodást írtak alá a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub tagjaival. Domingo Cavello gazdasági miniszter közleménye szerint az egyezség a dél-amerikai országok adósságának 8,73 milliárd dolláros részletére vonatkozik. A Párizsban aláírt egyezmény szerint Argentína ebben az évtizedben esedékes 2,8 milliárd dolláros, kormányokkal szemben fennálló adósságát 15 éves lejáratúra változtatják, s a visszafizetésre négyéves türelmi időt adnak az országnak. Cavello azt is elmondta, hogy Buenos Airesnek 1995-ben és 1996- ban, a törlesztések beindulása után is csak az összadósság 3 százalékát kell visszafizetnie. „Nagyon fontos hozzátenni, ez az első eset, hogy ilyen jellegű adósságot, ilyen hosszú lejáratra sikerült átütemezni - tette hozzá a politikus. A hitelező országok elsősorban azért egyeztek bele az adósság átütemezésébe, mert elégedettek voltak Buenos Aires hatékony inflációellenes politikájával s a kormányadósságok csökkenésével - hangsúlyozta Cavello. Hivatalos becslések szerint Argentína összesen mintegy 75 milliárd dollárral tartozik hitelezőinek. Gazdasági fellendülés a keletnémet térségben Két évvel az egyesülés után a volt Kelet-Németországban megfordultak az eddigi kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi trendek. A bruttó hazai termék, a GDP növekedési üteme ez év második negyedében 7,3 százalék volt. A térség gazdasági növekedésében kulcsszerepet játszik a szolgáltató szektor. Míg az első negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a GDP az előző év hasonló időszakához képest, addig a következő hónapokra 7 százalék körüli növekedést prognosztizál a Dresdner Bank. Mind az ipari termelés, mind pedig a kereskedelem és a szállítás teljesítménye csaknem kétévi folyamatos visszaesés után fordult át növekedésbe. 1993-ra egyébként 10 százalékos GDP növekedést jósol a bank a keletnémet térségben. Jelentősen nőtt Kína aranytermelése 18,5 százalékkal nőtt Kína aranytermelése, ami jelentősen meghaladja a szokásos 15 százalékos növekedést. Ez mindenképpen a külföldi tökének kell, hogy szabad jelzést adjon, állapítják meg a szakértők, különösen ha a volt Szovjetunió aranykészletének kimerülésével, illetve az orosz aranytartalékok eladásával kapcsolatban felmerült aranypiaci problémákat is figyelembe veszik a kínai gazdaság vezetői. (A VWD, a Reuter és a Világgazdaság nyomán) s________________________________________________________________________ A Schrack a vasútnál Új adatátviteli rendszer Az osztrák Schrack Telecom cég modernizálja a Csehszlovák Államvasutakat. A cég több országban bevált, így például már Magyarországon is sikeresen alkalmazott modern digitális adatátviteli módszere forradalmasít(hat)ja az eléggé ósdi, elavult vasA cég termékeire méltán büszkék az igazgatótanács vezetői is úti telefonhálózatot és kommunikációs rendszert. A közelmúltban üzembe helyezett digitális rendszer jóvoltából Szlovákia is felzárkózhat a fejlett adatátvitellel bíró vasutak sorába. Az osztrák cég segítségével, mely kirendeltséget is nyitott Pozsonyban, remélhetőleg sor kerül egyéb műszaki újdonságok bevezetésére is. Jövőre például a Schrack Telecom szakemberei szeretnék a telefonközpontokhoz közvetlenül, áttétel nélkül alkalmazható drótnélküli telefonirányítást is alkalmazni. A cég ezen túlmenően a teljes hálózat felújítását is képes, „menet közben“ is zökkenőmentesen elvégezni. Nos mi tagadás, az alapos felújítás rá is fér vasúthálózatunkra. A kutatók több mint fél évszázada fáradoznak az európai vasúti közlekedés modernizálásán. Úgy tűnik, a digitális híradástechnika „csatasorba“ állítása jelenti az igazi megoldást. A Csehszlovák Államvasutak önálló híradástechnikai hálózattal rendelkezik. A hálózat műszaki fejlesztése már elkerülhetetlen volt. Felújításra pedig elsősorban az irányítástechnika szorul... A Schrack Telecom 1989. február hetedikén alkalmazta először az osztrák vasútnál digitális rendszerét. Azóta a cég a hagyományos telefonközpontok felét digitális készülékre cserélte át. Az Ausztriában bevezetett BASA hálózat jelenleg Európában talán a legjobban bevált kommunikációs rendszer. Mindez a hang, a kép, az írott szöveg és egyéb adatok gyors, biztos és megbízható továbbításán túl a vasúti közlekedés biztonságosságát és az utasok kényelmét is garantálja. A forgalomirányítók a rendszer révén a másodperc töredéke alatt kapcsolatot teremthetnek az irányító központtal és egymással egyaránt. A cég egyetlen vezetéknélküli központjára egyidejűleg jónéhány állomás csatlakoztatható. Szóljunk magáról a cégről is néhány szót. A bécsi Schrack Telecom AG, amelynek évi forgalma eléri a 2,9 milliárd schillinget, s 1900 dolgozót foglalkoztat, Ausztria egyik legnagyobb híradástechnikai vállalata és egyedül, vagy társvállalatként jelen van a nyugati féltekén csakúgy, mint a közép-európai szakpiacon. A cég nem csupán adatátviteli rendszereket, hanem irodatechnikát, stúdióberendezéseket és biztonsági berendezéseket is gyárt. A Schrack részt vesz az osztrák posta számítógépes kommunikációs rendszerének a kiépítésében is. A Schrack Telecom AG jelentős sikereket ért el Csehszlovákiában már régebben is: a cég többek között bankrendszerünk telekommunkációs irányításának a felújításában vállalt szerepet. A cég 1968 óta van jelen, elsősorban a kórházak számára készült híradástechnikai rendszereivel, valamint a tűzbiztonsági berendezéseivel a csehszlovák piacon... A népgazdaság minden területe dinamikusan változik. Ezzel egyidöben nő az igény az irányítástechnika minőségét növelő rendszerek iránt is. A szlovákiai vasúthálózat modernizálását célzó digitális rendszer bevezetése ez idáig 10 millió koroná(nk)ba került. ZOLCZER LÁSZLÓ A Schrack adatátviteli rendszer csúcsminőség Európában (A szerző felvételei) A Skoda-gyár trolibuszgyártó részlege csődközeibe jutott főként korábbi piacainak összeomlása miatt. Az anyavállalatnál pesszimisták a jövőt illetően, míg a fiókvállalat vezetői önállóan próbálnak kilábalni a nehéz helyzetből, mert biztatónak Ígérkezik a közeljövőben már a belföldi piac is. Most átmenetileg német bérmunkából tartják fenn magukat. A Skoda európai viszonylatban is jelentős Ostrov nad Ohri-i trolibuszgyártó üzeméből nemrég évi 400 trolibusz került ki. Több mint 90 százalékát a volt Szovjetunió, nagyrészt Ukrajna vásárolta meg. Az érvényes kormányközi megállapodás alapján gyártott újabb trolibuszokból azonban a Szovjetunió utódállamai közül tavaly már csak a balti köztársaságoknak adtak el 18 darabot, az Ukrajnának készült 180 millió korona értékű 75 trolibusz viszont még mindig kiszállításra vár, mert az ukrajnai megrendelő nem talált olyan árut, amivel a kormányközi megállapodás keretében fizethetne - közli a Rudé právo prágai napilap. Ezért tavaly novembertől a gyár az addigi 2000 alkalmazottból 700-at elbocsátott, a megmaradt 1300-ból pedig karácsony óta 100 ember csak hetenként három napot dolgozik. A többi napokon bérének 50 százalékát kapja az ipari minisztérium támogatásával. Az év végéig feltehetően még további 300 embert elbocsátanak. A gyár közel van a csődhöz, adóssága nagyjából annyi, amennyivel Ukrajna tartozik neki. Még az sem világos, hogyan megy végbe az egész Skoda konszern, és azon belül az Ostrov nad Ohri-i üzem privatizálása. A Skoda plzeni központjában pesszimisták a trolibuszgyár jövőjét illetően, de Ostrov nad Ohriben igyekeznek megoldást találni. Úgy döntöttek, nem hagyják abba a trolibuszgyártást, kivárják, amíg a legnagyobb vásárlók túljutnak a fizetési válságon. Az idei év elejétől lakatos és hegesztő bérmunkát vállaltak a német Lippert cégnek, ami ugyan nem más, mint az olcsó munkaerő kiárusítása, de havonta átlag félmilliót hoz a Skodának. Az új belföldi megrendelések már jobb jövőt ígérnek. Csehszlovákiában jelenleg 15 városban van trolibusz-közlekedés, és további 15-20 városban akarják bevezetni. Eperjes az idén májusban 34 millió koronáért 17 trolibuszt rendelt a Skodától, Ceské Budéjovice 5 millióért kettőt. Ez a két új megrendelés lehetővé tette, hogy július 1 -jétöl újra teljes munkahéten üzemeljen a gyár, bár csak két hónapig, külföldi értékesítésre is látnak esélyt. Később ismét jó piac lehet Ukrajna, ahol már bevezetett márka a Skoda. Irán tavaly 35, az idén 30 trolibuszt vásárolt a Skodától. A Skoda Teheránban az egész trolibuszhálózatot is felépíti minden villamos felszereléssel A Skoda megőrzi trolibuszgyártó profilját Jobb jövő ígérkezik?
