Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-29 / 192. szám

i / / Hárompárti egyezmény Konszenzussal lesz alkotmány Tegnap újra tanácskozást tartott a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányjogi bizottsá­ga, hogy a készülő szlovák alkotmány közös parlamenti állásfoglalásának előkészítő­jeként módosítsa a már elkészített állásfoglalást annak a politikai egyezménynek az értelmében, mely tegnapra készült el A hét eleji zűrzavart és kételyeket eloszlatandó ugyanis összeült a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlo­vák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja frakcióinak vezetése, s egy közös javaslattervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása esetén mind a három politikai szubjektum hajlandó támogatni az alkotmánytervezetet a jö­vő heti parlamenti vitában. A bizottsági ülésen jóváhagyták az alkotmánybizottság következő féléves munkatervét, ezt követően pedig hozzá­láttak a közös állásfoglalás érintett mó­dosító javaslatainak módosításához. A hárompárti politikai egyezmény által ki­alakított helyzetet megvitatta a szlovák kormány is, melynek nevében Roman Kováé, a kormány alelnöke vett részt délután a tanácskozáson, hogy tolmá­csolja a kormány észrevételeit és javas­latait is. A több mint háromszázötven módo­sító javaslatból 139 került be a közös előterjesztésbe, a hárompárti egyez­mény ezeket négy lényeges területen módosítja. Az első a leendő szlovák tör­vényhozás megnevezése. Szemben a ko­rábbi Szlovák Nemzeti Tanáccsal a jö­­(Folytatás a 2. oldalon) A Rákóczi Szövetség vezetői (A szerző felvétele) Elsőként Losonc, Fülek és környéke Alapítvány(ok) érdekünkben A Csemadok losonci székházá­ban tartották meg a héten első ta­nácskozásukat Losonc és Fülek, va­lamint a két város vonzáskörzetébe tartozó magyar községek önkor­mányzatainak, politikai pártjainak, egyházi, kulturális és oktatási intéz­ményeinek a vezetői, illetve a Rákóczi Szövetség képviselői, hogy megvi­tassák annak a regionális célalapít­ványnak a létrehozásával összefüg­gő kérdéseket, amely a szervezet ja­vaslata szerint felülemelkedne a po­litikai, vallási és egyéb érdekeken, s ezen hovatartozástól függetlenül (Folytatás a 2. oldalon) (SZALAY ZOLTÁN rajza) Vélemények a Klaus—Meciar találkozóról Duray: csak az önállósulás „újdonság” Lapunk tegnapi számában a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének szer­dai brünni tárgyalásairól tájékoztatva röviden ismertettük, hogy Duray Mik­lós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke miképp vélekedett a találkozó eredményeiről. Az EPM vezetője a szlo­vák sajtóirodának adott nyilatkozatában megállapította, hogy a PDP és a DSZM vezetőinek brünni megbeszélésein szü­letett megállapodások nem tartalmaz­nak semmilyen fontos új elemet. Duray véleménye szerint e tekintetben egyedül A B 1-es még tavaly eltűnt Hivatásos katona lopta el Lapunkban is közöltük, hogy a rendőrség augusztus 19-én Pardubice közelé­ben 82 kilogramm — először Semtexnek hitt — robbanóanyagot foglalt le. Alexander Pumprla, a pardubicei járási ügyész helyettese tegnapelőtt közölte, hogy a B 1 jelzésű plasztikbomba egy Cemá nad Orlicí-i (Rychnov nad Knéünou- i járás) katonai raktárból származik. Az eddigi nyomozás megállapította, hogy a robbanóanyagot tavaly egy hivatá­sos katona tulajdonította el, aki jelenleg már nem szolgál a hadseregben. Az ügyészhelyettes közölte, hogy az ügyben hét személy ellen folyik eljárás. Szavai szerint további őrizetbe vételek nem valószínűek. Az eset vizsgálatába már a Hradec Králové-i Katonai Körzeti Ügyészség is bekapcsolódott. az az „újdonság”, hogy a felek eldöntöt­ték: 1993. január elsején a mai Cseh­szlovákia területén két önálló köztár­saságjön létre. Az Együttélés elnöke a továbbiakban kifejezte azt a véleményét, mely szerint mindkét partner fél a föderáció önké­nyes szétesésétől, amelyhez egyrészt obstrukcióval, másrészt pedig a további találkozók időpontjának értelmetlen halasztgatásával a két politikai erő ma­ga teremtette meg a feltételeket. Duray Miklós feltételezése szerint a két önálló állam létrejötte feltételeinek a megteremtésére vonatkozó ütemterv nehezen lesz teljesíthető. Egyúttal nem zárta ki, hogy a PDP és a DSZM között megállapodás jön létre az ország külön­válásának módjáról szóló törvényt ille­tően, s a jogszabályt a Szövetségi Gyű­lés elfogadja. Aggodalmát fejezte ki vi­szont amiatt, hogy problémák merül­hetnek fel a vagyonfelosztást rögzítő (Folytatás a 2. oldalon) Antall levele Stráskyhoz Bős ügyében Döntsön a hágai bíróság! Tegnap délután adták át a magyar külügyminisztériumban Csehszlovákia magyarországi ügyvivőjének azt a levelet, amelyet Antall József magyar kor­mányfő írt Jan Stráskynak, a csehszlovák szövetségi kormány elnökének, vala­mint Vladimír Mellárnak, a Szlovák Köztársaság kormányfőjének. A levél azt a javaslatot tartalmazza, hogy mindkét fél közösen forduljon a hágai Nemzetközi Bírósághoz és kérje a bősi építkezéssel kapcsolatos vita megoldását. Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője: „Szellemi egységet a gyakorlatban is” Talán emlékszik még a Ked­ves Olvasó arra, hogy 1989 április—májusában a kommunis­ta Csehszlovákia miképp reagált a Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőségének Panoráma cí­mű műsoraira. A „hazai” sajtó­ban, rádióban és televízióban folytatott ellenkmapány során po­litikusok, diplomaták és más közé­leti személyiségek, valamint „egy­szerű” emberek megnyilatkozásai láttak napvilágot, amelyeket általá­nos kifejezésekkel, elavult és üres politikai frázisokkal, közhelyekkel, alaptalan és rosszindulatú rágal­makkal tűzdeltek tele. 1989 tavaszán a Pravdában, az Új Szóban és a Rudé Právóban beépített politikai besúgók álnyi­latkozatai jelentek meg, amelyek — kommunista parancsra — el­ítélték a Panoráma tevékenysé­gét. írásos dokumentumok és magnófelvételek bizonyítják, hogy voltak olyanok is, akik nem tudtak arról, hogy valaha is nyi­latkoztak volna a Panoráma ellen, nyilatkozatuk mégis megjelent nyomtatásban! Ma már — erre a célra — nincs szükség spiclikre, hiszen már nyíltan lehet bírálni a Panorámát. Persze, más kérdés, hogy alaptalanul, konkrét bizo­nyítékok nélkül. Sokan azzal vá­dolják a Panorámát, hogy stábja feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban. Szeretnénk hangsúlyt adni an­nak a ténynek, hogy a Panoráma nem törekszik semmilyen nép, semmilyen nemzet, semmilyen ki­sebbség egymás közötti viszonyá­nak rombolására. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Televízió helyesen döntött, ami­kor a sokféleségnek, a sokszínű­ségnek adott helyet annak érde­kében, hogy leszámoljon az egyoldalú közlésekkel. Egyetlen kritériuma lehet csupán a tömeg­tájékoztatásnak: az igazság! A Pa­noráma erre, valamint a tények tisztázására törekszik, mivel az igazság keresésére és hirdetésére bármely újságírónak, lapnak, te­levíziónak joga van. A nemzetkö­zi szerződések szerint a Magyar Televíziónak is. A Panoráma te­vékenysége tehát nem bűn, ha­nem erény és érdem. Működését mindenképpen pozitívan kell ér­tékelni, hiszen a Panoráma lét­­fontosságú szerepet játszott és játszik ma is a Kelet—Közép-Eu­­rópában élő magyar nemzeti ki­sebbségek életében. Szeretnénk felhívni a figyel­met továbbá arra, hogy 1975. au­gusztus 1-jén Helsinkiben Cseh­szlovákia is aláírta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, amely éppen a szabad véleménynyilvání­tásért és a sajtószabadságért száll síkra. A nemzetközi egyezménye­ket tehát nem a Panoráma szegi meg, hanem azok, akik a bölcses­séget és a véleménynyilvánítást monopolizálják, s ezt kizárólagos joguknak tartják. A történelem megrázó fordulatai szintén a Pa­noráma tevékenységét igazolják. A Panoráma-ellenes nyilatkozat­háború nem szűnt meg a kommu­nizmus megdöntésével. Ellenke­zőleg: a kampány újra és újra fel­éled. S hogy mi az oka ennek? A válasz egyszerű: mindig akadtak és akadnak „kiskirályok”, akik nem tudják elviselni az igazságot, s annak hirdetését, valamint a té­nyek konstatálását. A jelenlegi kiskirály éppen a Magyar Televí­zió elnöke, Hankiss Elemér, aki az elmúlt két hónapban csak „va­kációzott” Budapesten, ugyanis már jó ideje az Egyesült Államok­ban tartózkodik, s ősszel oda is tér vissza. Amerikából viszont nem lehet becsülettel egy akkora intézményt irányítani, mint a Ma­gyar Televízió. Vagy mégis lehet? (Folytatás a 3. oldalon) 3| VLADIMÍR MECIAR: „Szlovákia a FAO-ba is belépne” í

Next

/
Oldalképek
Tartalom