Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-29 / 192. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. augusztus 29. ALEXANDER DUBŐEK, a Szlováki­ai Szociáldemokrata Párt elnöke tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Cseh­szlovákia különválása előtt szerződésben kellene rögzíteni a gazdasági integráció alapelveit a két új köztársaság között, ele­jét véve ezzel az esetleges válságnak. SzLOVÁKIA-SZERTE már tegnap ünnepségeket tartottak a szlovák nemzeti felkelés 48. évfordulója alkalmából. A fran­cia partizánok emlékművén koszorút helye­zett el Jozef Bruncvsky, az Antifasiszta Har­cosok Szlovákiai Szövetségének elnöke. A megemlékezésen jelen volt Gerard Weme prágai katonai és légügyi attasé is. A SZLOVÁK nemzeti vagyonalap képviselői, valamint a svájci Jacobs Su­chard cég vezetői tegnap Pozsonyban szerződést írtak alá a pozsonyi Figaro cso­koládégyár részvényei 32 százalékának az eladásáról. Vladimír dlouhí, a Polgári Demokrata Szövetség politikai grémiu­mának az elnöke, cseh gazdasági és keres­kedelmi miniszter tegnapi sajtótájékozta­tóján elmondta: mindkét köztársaság lét­érdeke, hogy az önállósulás után azonnal vámunióra lépjen. Az OSTRAVAI rendőrség az „évszá­zad lopási ügyét” vizsgálja. Egy 52 éves vít­­kovicei férfi lakásából augusztus 20-ára virradó éjszaka eltűnt a tulajdonos széfje, amely nagy mennyiségű készpénzt, arany­tárgyat és brilliánst tartalmazott A becs­lések szerint az okozott kár elérte a 12 mil­lió koronát. Felmerült a gyanú, hogy a bűncselekményt —f biztosítási csalást — maga a tulajdonos hajtotta végre, s ezért csütörtökön őrizetbe vették, de egészségi állapota miatt 750 ezer koronás óvadék el­lenében szabadlábra helyezték. German DUHOVSZKOJ Karlovy Vary-i orosz konzul tegnapi nyilatkozatá­ban elmondta: nem várta, hogy a városból eltávolítják Jurij Gagarinnak, a világ első űrhajósának a bronzszobrát, amely 1971- től állt a helyén. A konzul szerint Gagarin nem volt diszkreditálódott politikus. A CESKÉ BUDÉJOVICE-I repülő­tér közelében tegnap délelőtt lezuhant egy Mig-21 MF katonai vadászgép. A szeren­csétlenség következtében J. M. elsőosztályú pilóta életét vesztette. A baleset — amely veszélyes gyakorlórepülés közben történt— körülményeit a légvédelem parancsnoka ál­tal összeállított bizottság vizsgálja. Konszenzussal lesz alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) vőben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa lenne a neve. A második a rati­fikációs referendumra vonatkozik, melynek értelmében a megkötött állam­­szerződést — annak konkrét feltételei ismeretében kellene — népszavazásnak kellene szentesítenie. A harmadik az ál­lamhatalmi szervek egyensúlyát igyek­szik pontosítani, s a javaslat értelmében törvényhozási kezdeményezéssel csak a Nemzeti Tanács bizottságai, annak képvi­selői és a kormány élhetnének. Az eddigi tervezet tartalmazza a köztársasági elnök ilyen jogát is, amelyet azért kifogásoltak a szakemberek, mert az elnök élhet vétójo­gával és visszadhatja a parlamentnek a jóváhagyott törvényt. A negyedik lényegi módosítás megvonja azt a lehetőséget a kormánytól és a miniszterelnöktől, hogy ők is visszaadhassák átdolgozásra a par­lamentnek ezt a törvényt. A konszenzus olyan pontokban mutat­kozott meg, mint ez az említett. A módo­sítójavaslat ugyanis tartalmazza, hogy a kormány javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a törvény visszaadására, a DBP- nek köszönhetően azonban alkotmány­törvényt nem utaltathat vissza újratárgya­lásra. A továbbiakban számos kisebb, de az alkotmány jellegéhez szervesen illesz­kedő javaslattal egészült ki az alkotmány­­tervezet, s teljesen új és konkrét formát öltöttek az átmeneti és zárórendelkezé­sek, amelyeknek szerepe éppen abban időszakban lesz rendkívül lényeges, ami­kor ugyan még fennáll majd a szövetségi Csehszlovákia, de már hatályba lép az önálló szlovák alkotmány is. A záróren­delkezések kimondják, hogy a Szlovák Köztársaság területén érvényben marad minden eddigi törvény és törvényerejű rendelet, amely nem ellenkezik a szlovák alkotmánnyal, amennyiben pedig azzal összeütközésbe kerülnének, hatályukat veszítik, illetve módosításukat az SZK ille­tékes szervei végrehajtják. A záró rendelkezések kimondják a Szlovák Köztársaságról, hogy együtt a Cseh Köztársasággal jogfolytonossággal jogutódai a szövetségi Csehszlovákiának, hogy vállalják annak nemzetközi kötele­zettségeit és jogköreit. Ugyancsak tartal­mazzák e rendelkezések, hogy a jelenlegi törvényhozási és államigazgatási, bírósági és egyéb szervek jogfolytonossággal tevé­kenykednek tovább egészen az SZK Nemzeti Tanácsába kiírt választásokig. Roman Kováé kormányalelnök újra felvetette, hogy az ország alkotmányos szerveinek tagjai legyenek kötelesek újra fogadalmat tenni, mivel a szövetségi állam megszűnésével megváltozik az az alkot­mányos rend, amelyre felesküdtek. Lubo­­mir Fogná (DBP) a kormánynak ezt a javaslatát ellenezte, rámutatva, nem illik bele az új alkotmányban rögzített jog­rendbe. Alapvetően azt kifogásolta, hogy ha a jogrend elismeri a megváltozott al­kotmányos körülmények közt az eddigi alkotmányos szervek jogfolytonosságát, akkor a már letett képviselői és kormány­fői, miniszteri fogadalmat is el kell ismer­nie. Amennyiben új fogadalomtételre akarnák kényszeríteni a képviselőeket, új választásokat kellene kiírni, mivel az eddi­gi választási eredmények sem lehetnének legitimek az új országban. Csak ahhoz kötni a képviselői mandátumot, hogy haj­­landó-e újra felesküdni az érintett hon­atya, nem lehet, mert ezt a mandátumát a választói szavazataival szerezte meg. Rá­mutatott arra is, hogy kimondottan a poli­tikai nyomásgyakorlás eszközének tartana egy ilyen döntést, mely elsősorban az el­lenzéki képviselők ellen irányul és alkot­mányos válságot okoz. „Igaz ugyan, hogy most kevés az ellenzéki képviselő, aki nem fogja támogatni az alkotmány elfogadását, de ha a DSZM hetven képviselőije lenne hasonló helyzetben a többiekkel szemben és nem tenné le a fogadalmat, megbénul­na a parlament munkája, s ki kellene írni az új választásokat.” Lapzártánkkor a vita még folytatódott, de bizakodó hangulatban. Fogai azt nyi­latkozta, ha a politikai egyezségbe foglal­takat elfogadja a plénum, neki nem lesz nehéz az alkotmányt megszavaznia. Ro­man Kováé arra a kérdésemre, ha a kor­mány javaslatai nem kerülnek be a közös állásfoglalásba, elfogadhatónak tartja-e az alkotmányt az ötödik plenáris ülésen, azt válaszolta: ő bizakodó. A kisebbségi jogokra vonatkozó mó­dosító javaslatokból semmi nem került be a közös állásfoglalásba, sem a politi­kai egyezménybe. Feltehetőleg hát nem lesz annyira „sima” és ünnepélyes az alkotmányozó parlamenti ülés, ahogy azt a kormányzó párt szeretné. Tegnap ugyan találkozott az SZNT talaján Au­gustin Marián Húska, a DSZM alelnö­­ke és a magyar koalíció frakcióvezetői, de az egymás tájékoztatásán túl nem jutottak. Húska szerint további megbe­szélésekben egyeztek meg, Csáky Pál szerint pedig a homályos „még gondol­kodunk arról, mit tehetnénk”-nél töb­bet nem értek el akkor sem, amikor azt kérték, halasszák el az alkotmány elfo­gadását. - N. GY. R.­Duray: csak az önállósulás „újdonság” (Folytatás az 1. oldalról) törvény javaslata körül, főleg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság terüle­tén kívül levő vagyon vonatkozásában. Az EPM elnöke úgy vélekedett: tekin­tettel arra, hogy a két köztársaságban elté­rő ökonómiai feltételei vannak az „egyfor­ma" gazdaság kialakításának, elég nehéz lesz pénzügyi uniót létrehozni Csehország és Szlovákia között. Véleménye szerint bár ez az unió meggyorsítaná a békés válás folyamatát, de gyakorlati bevezetése nem zaljik le simán. Emiatt azt feltételezi, hogy január elsejére a két köztársaság nem tud felkészülni megfelelően az önál­lósulásra. Végezetül kiemelte: győztes po­litikai pártok vezetőinek legutóbbi meg­beszéléseit illetően üdvözli, hogy az állam ellenőrzött, politikailag szabályozott kü­lönválasztására törekednek. Jlfí Horák, a Csehszlovák Szociálde­mokrata Párt elnöke a brünni megbeszé­lésekről kiadott nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a PDP-nek és a DSZM-nek nincs mandátuma az ország szétverésére. Leszögezte: pártja továbbra is ragaszko­dik ahhoz, hogy népszavazás útján rendez­zék az államjogi problémákat. Jifí Dienstbier volt csehszlovák kül­ügyminiszter, a Polgári Mozgalom elnöke a felelősségteljes hozzáállás — amelynek célja a válás negatív következményeinek a minimumra csökkentése — megnyilvánu­lásaként értékelte a Klaus—Meéiar talál­kozót. Dienstbier szerint a szlovák részről a nemzetközi szubjektivitás elérésével kapcsolatosan elhangzott követelés nem ( Közlemény ) A pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pont székházában (Somolického 1/a) 1992 szeptember 11-én Dúdor István IN MEMÓRIÁM című képkiállításának megnyitójára kerül sor 17 órai kezdettel. A kiállítás október 2-áig tekinthető meg, hétköznapokon 9-től 16 óráig. A Magyar Kulturális Központban szeptember 16-án 18 órakor A bank­­rendszer átalakulása és a privatizáció Magyarországon címmel magyarországi szakemberek tartanak előadást. Jelzés nélküli híranyag: (Vík, Tk SK zárja ki a közös állam megmaradását. „Véleményünk szerint az egyik lehetséges eljárás, hogy új alkotmánytörvényt fogad­nak el a népszavazásról, és ez a jogszabály VLADIMÍR MEŐIAR I Szlovákia a FAO-ba is belépne” Vladimír Meéiar szlovák kormányfő tegnap Pozsonyban megbeszélést foly­tatott Edouard Saoumával, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szer­vezetének a vezérigazgatójával, aki részt vett a FAO pénteken véget ért, Prágá­ban sorra került 18. regionális konfe­renciáján. A szlovák kormányfő közölte vendé­gével, hogy Szlovákia be szeretne lépni az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetbe, mégpedig önálló állam­ként. Edouard Saouma közölte, hogy a A forradalom foszladozó bársonya Nemrég jelent meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Idószerűsített jelentése* Szlovákiáról, amelyet az együttműködési bizottsá­ga dolgozott ki. Az EBEÉ politikai elemzői megállapítják, hogy két évvel .a bársonyos forradalom’ után megtartott júniusig választások eredményeként Csehszlovákia a szétválás útjára lépett, míg Európa az integrálódás útján halad. A jelentés a továbbiakban rámutat: Szlovákiában egy volt kommunista, Vladimír Meéiar — most egy eró'sen naciona­lista párt, a DSZM vezetője — lett a kormányfő, Csehországban pedig Václav Klaus, a szabad piacgazdaság híve, a volt pénzügyminiszter került hatalomra Nem volt meglepő, hogy Meéiar azonnal a választások után Szlovákia részére nagyobb jogo­kat követelt. Václav Klaus azonban gyorsan elhatárolta magát föderációpárti elődeitől, s jelezte: annak ellenére, hogy egy közös állam híve, nem hajlandó bármilyen árat fizetni érte. Klausnak ez a támadásszerű válasza szinte lefegyverezte Meéiar indíté­kait aki kénytelen politikai és gazdasági engedményeket tenni a közös állam fenn­maradása esetén. Azóta az események — úgy-ahogy előrejelezhetően — a szétválás felé haladnak. Július 3-án a szlovák képviselők leblokkolták Václav Havel elnök újraválasztását majd július 17-ón az SZNT elsöprő nagy többséggel elfogadta a szlovák szuverenitási nyilatkozatot Ugyanezen a napon pedig Václav Havel közölte, hogy lemond államfői tisztségéről. Július 22—23-án Klaus és Meéiar egyezményt írt alá az ország szétválásáról, s az átmeneti periódust egy csökkentett létszámú föderális kormány irányításával célozták meg mindaddig, amíg a jelek szerint Szlovákia be nem iktatja az új alkotmányát Ezután a Szövetségi Gyűlés az ország szétválását engedélyező törvényt iktat be. A legális keret erre a referendum, azonban Meéiar szerint ez nem szlovákiai érdek. Ebben az időszakban tény az is, hogy a mindkét országban megtartott közvélemény­kutatások azt igazolják, hogy az ország lakosságának többsége a közös állam fenn­maradását kívánja. Azóta nyilvánvalóvá vált hogy az ország kettéválása elkerülhetetlen, bár nem valószínű a Jugoszláviához hasonló események kialakulása, mivel a két ország közt a határok egyértelműek. Habár nagy általánosságban egyezmény született a két ország közötti szabadkereskedelem és szabadmunkaerő-vándorlási ügyekben, de ezeken túlmenően problémás a külképviseletek rendezésének egyezménye, a hon­védelmi kérdések sem lezártak, s itt vannak még a belbiztonság, a valuta és az adórendszer kérdései is. A cseh kereskedelmi miniszter, Vladimír Dlouhy szerint Cseh­ország hajlandó átvállalni az összes államadósságot (9,3 milliárd dollár), de az szóba sem jöhet hogy Csehország a közös pónzegységen keresztül a szlovák költségvetési hiányt finanszírozza. A külkapcsolatok terén az utódállamok kénytelenek lesznek új egyezményeket kötni, amint ezt már az Európai Közösség előre jelezte. Ugyanígy — bár ez jóval formálisabb — újrafelvételhez kell folyamodni az Egyesült Nemzetek Szervezete és az EBEÉ esetében is. Olyan elméletek is napvilágot láttak, melyek szerint mivel Szlovákia nem Cseh­szlovákia jogutódja, a Trianoni Békeszerződés semmisnek nyilvánul, Magyarország határrendezési igénnyel léphet fel Szlovákiával szemben, s visszaigényelheti az ot­tani magyar nyelvű kisebbségekkel lakott területeket. Azonban ez az elmélet ellent­mondó a nemzetközi jog általi határszemlélettel; a magyar kormány is ezzel egybe­hangzóan vélekedik, és a helsinki folyamatban megfogalmazott területi integritásról szóló nyilatkozatot támogatja. A kisebbségek azonban félnek az önálló Szlovákiától. Bár az etnikai és vallási intolerancia eddig csak elenyésző mértékben nyilvánult meg, a fasiszta Szlovák Állam öröksége és az egyes mozgalmak nyílt soviniszta retorikái mély félelemérzetet keltettek a kisebbségekben. Ehhez hozzájárul, hogy a szlovák vezetők tagadják a felelősségüket, ahelyett, hogy kinyilvánítanák a kisebbségi jogok védelméhez való elkötelezettségüket S mindehhez még az ország gazdasági hely­zete is növeli a félelmet mivel a szlovák nacionaliták és szeparatisták paradicsomi állapotokat ígértek a esetiektől megszabadult szlovákságnak. Ezek a pártok azonban eddig nem tudtak felmutatni, részletes és hiteles gazdasági programot, s így félő, ha az ország gazdasági helyzete rohamos léptekkel tovább romlik, a nacionalisták bűn­bakot fognak keresni. Azok pedig várhatóan a zsidók, magyarok és az ország cigány lakossága lesz. Feldolgozta: CS. MOLNÁR LÁSZLÓ (Együttélés) * A jelentés még nem tér ki a legutóbbi cseh—szlovák fejleményekre Alapítvány(ok) érdekünkben rögzítené az ország különválásának a le­hetőségét is, nem csupán a föderációból való kilépését, amely így legitim volna” — mondta Dienstbier. Szlovák Köztársaság felvételéről szóló döntéssel a tervek szerint római székhe­lyű világszervezet 1993 novemberében tartandó csúcstalálkozóján foglalkozik majd. Mint mondta, személyes vélemé­nye szerint Szlovákia belépését minden bizonnyal jóváhagyják. A FAO vezérigazgatója a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy Szlovákiának szüksége van a nemzetközi tapasz­talatok megszerzésére, s ezért például sokoldalú segítséget ajánlott fel a szlo­vákiai mezőgazdaságnak. (Folytatás az 1. oldalról) volna hivatott tömöríteni a régió ma­gyarságát. Az ülésen a Rákóczi Szövet­ség részéről jelen volt dr. Halzl József elnök és dr. Göndöcs László főtitkár (képünkön). Az alapítvány feladatai közé tartoz­nak a sokfelé húzó szervezetek, intéz­mények és pártok munkájának az össze­hangolása, összefogása, természetesen, függetlenségük tiszteletben tartásával. A cél a belső magyar—magyar rivalizá­lás megszüntetése, amely fölöslegesen pazarolja erőnket, illetve az, hogy olyan formát találjon, amely vonzaná a fiata­lokat is. A Rákóczi Szövetség feladata csupán a szolgálat lenne, ennek kereté­ben kapcsolatokat keresne és közvetíte­ne az anyaországi és az itteni vállalko­zók, iskolák, üzletemberek, kulturális intézmények között. A Rákóczi Szövetség elnökének el­képzelése szerint a felvidéki magyarság egyesítéséhez elegendő volna, ha leg­alább 20-25 dél-szlovákiai város és a környező községek bevonásával hoznák létre a célalapítványt. A tagok száma természetesen az önszerveződés folya­mán nőhet vagy esetleg csökkenhet is, mivel majd a gyakorlat mutatja meg, hogy mennyi település, intézmény és ré­gió tudja összehangolni munkáját. A losonci találkozó elején még arról volt szó, hogy Losonc környéke, vala­mint Fülek környéke külön-külön tesz­nek alapítványt. A tanácskozás résztve­vői azonban az ülés végén másképpen döntöttek. Megállapodtak abban, hogy a két város és a vonzáskörzetbe tartozó 27 magyar község igényeit, lehetőségeit, valamint az együttműködés feltételeit közösen mérik fel, s így Losonc, Fülek és Vidéke Alapítványt jegyeztetnek be. A jelenlevők az első ülésen még nem választották meg a kuratórium tagjait, azt azonban már eldöntötték, hogy az alapítványnak a vezető titkáron kívül egy losonci és egy füleki titkára lesz. A további javaslatok elhangzása után a résztvevők háromtagú vezetőséget vá­lasztottak, amelyet megbíztak az alapít­vánnyal kapcsolatos teendők intézésé­vel és a következő tanácskozás megszer­vezésével. (farkas) Az Interpol is bekapcsolódott a csecsemőgyilkos körözésébe 1992. június 20., 17 óra 42 perc. Az érsekújvári vasútállomáson a mozdonyvezető szinte nem akart hinni a saját szemének. Amit látott, szörnyűség volt. Lassan haladó mozdonyából arra lett figyelmes, hogy a vágányok között egy megközelítőleg 50 centiméter hosszú valami fekszik, ami első pillantásra csecsemő testnek tűnt. Leállította mozdonyát, kiszállt, s köze­lebb ment, hogy meggyőződjön, mit is látott. Szeme nem csalta meg... „A vágányok között valóban egy egynapos csecse­mő feküdt, minden életjel nélkül” — ezt már az esetet vizsgáló rendőrtiszt, Szabó Péter alhadnagy közölte. Elmondta, hogy a helyszín azonnali megte-A csecsemőt minden bizonnyal saját édesanyja dobta ki a vonatból A mozdonyvezető így talált rá a kislányra a vágányok között (Fotó: NŐ) kintése után rögtön világos volt, hogy a kislányt csak néhány pillanattal korábban dobhatta ki valaki a szomszédos vágányon áthaladó vonat ablakából. Ez pedig a Romániából a Német Szövetségi Köztár­saságba tartó Balt-Orient expresszitől történt. „A kislány valahol Párkány és Érsekújvár között születhetett meg. A vámőrség egyértelműen kizárta azt a lehetőséget, hogy még Romániában, esetleg a Szombati ,.csemege’ határon látta volna meg a napvilágot. Ezt az is alátá­masztja, hogy már csehszlovák területen, a vasútvonal mentén ugyan nyomokra — pelenka, véres papírda­rab — bukkantunk, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyermek nálunk született meg” — tájékoztatott a továbbiakban az alhadnagy. A nyomok felvétele után azonnal mozgásba len­dült a rendőrség gépezete. Az expresszi — amelynek harmadik és negyedik kocsijában román állampolgá­rok utaztak — Bfeclavban tartóztatták fenn. A „gya­nús nők” szemrevételezése azonban nem járt ered­ménnyel... „Körültetintő vizsgálatra nem is volt sok idő. Ti­zenkét perc alatt húsz nőt kellett kikérdeznünk, s így valóban nem lehet egyértelműen megállapítani: igen, te vagy az, aki néhány órával ezelőtt gyermeket hoztál a világra” — folytatta Szabó Péter. Tehát a vonatszerelvény folytatta útját Németország­ba, ahová a reggeli órákban meg is érkezett. A rajta utazó román, lengyel és csehszlovák állampolgárok pe­dig „szétszóródtak” Berlinben. Az alhadnagy közölte, hogy eddig még nem indítottak „konkrét” személy ellen bűnvádi eljárást. „A bűncselekmény elkövetésével gya­núsítható személyt azonban már kitippelték. Ugyanis az egyik kupé, amelyben gyanúsítottunk utazott, a Párkány és Pozsony közötti út egész időtartama alatt zárva volt, s a kalauz is csak a fővárosban jutott be. (5 mondta, hogy szerinte a kupét nem sokkal előbb takarították ki. Ezen felül a 15 éves (!) gyanúsítottal utazott édesanyja, akiről kiderült, hogy ápolónő” — folytatta az alhadnagy. Az érsekújvári rendőrség az ügyben kapcsolatba lépett a Interpollal is, amely ígéretet tett arra, hogy ha a gyanúsítottat sikerül elfogni Németországban, akkor kiadják Csehszlovákiának. „Orvosi vizsgálattal még néhány év múlva is pontosan meg lehet állapíta­ni, hogy valaki gyermeket szült” — tette hozzá Szabó. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a 15 éves lány követte el a gyermekgyilkosságot, akkor a jelenlegi csehszlovák törvények értelmében 3-tól 8 évig terjedő szabadságvesztés-büntetésre ítélhető. (A NOVY ŐAS nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom