Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-28 / 191. szám
1992. AUGUSZTUS 28. GAZDA SZERVIZ százalék búza, 10 százalék szója, 5 százalék búzacsíra, 5 százalék vitaminkeverék) napi súlygyarapodása eléri a 66-68 dekát. Egy vágóérett PIETRAIN sertés szalonnavastagsága csupán 8 milliméter. A hústípusú sertések közül kimagaslóan a legjobb, egy tenyészkoca ára Németországban — biztosítással és szállítással —1200 DM. A jövö év elejétől valószínűleg — korlátozott mennyiségben — az óbásti telepen is megvásárolható lesz. (fo) Ismetjük meg: A PIETRAIN SERTÉST Nem sül meg a saját zsírján Az RFN Genetic Intemacional Verden—Aller közvetítésével PIETRAIN sertéseket vásárolt német farmerektől óbásti tenyészetébe az Egyházasbásti szövetkezet. Az első világháború befejeződése után a Belgium Brabant tartományában — Pietrain község környékén — kikísérletezett tájfajtát 1956-ban ismerték el önálló fajtaként. Jellemzője az erős izomzat — de sovány hús —, combjai rendkívül nagyok és teltek, nyaka rövid, izmos; háta széles, lapos. Tejelékenysége alacsony, ezért alkalmasabb a nálunk honos hústípusú sertések javítására, mint tisztavérű tenyésztésre. Szürkésfehér alapon fekete, illetve vöröses-sárga foltjairól is felismerhető. Nyugodt vérmérsékletű, az almozásra és a csendre igényesebb a nálunk tenyésztett fajtáknál. A németországi tápoktól (60 százalék árpa, 10 Mi is a „tiszta, élő gyapjú”? Sokszor halljuk a televízió és rádió hirdetését, amelyben a Woolmark textíliák minőségét azzal jellemzik, hogy azok „tiszta, élő gyapjúból” készülnek. A hirdetés hibája, hogy nem magyarázza meg, mit is kell érteni az „élő gyapjú” fogalmán. Nos, a gyapjú nem tévesztendő össze a szőrféleségekkel. Az állati és emberi szőrszálak (például a haj) általában egyenes lefútásúak, nem sűrűn hullámosak, mikroszkóp alatti megfigyeléskor egymáshoz illeszkedő hengeres sejtekből állnak, közepükön egy csatomácska van, mely ettől eltérő, pikkelyszerű sejtekből épül fel. Ahol a sejtek találkoznak, ott különleges sejtközi anyag ragassza össze azokat. Ha ez hiányzik, vagy nem elegendő, akkor a sejtek elválnak egymástól, s így a gyapjúszál könnyebben szakad. Ez bekövetkezhet az állat betegsége, hiányos takarmányozása, és a gyapjú kimosódása által (sokszori megázás). Ez a sejtközi „ragasztóanyag” három százaléknál lúgosabb mosóvízben már oldódik, s emiatt a gyapjúszál elveszti szakítószilárdságát. Jól tudják ezt a feldolgozó textilgyárakban, a ruhatisztítókban, de a gyapjúholmikat mosó háziasszonyok is. Ezért használnak különleges, kímélő mosószereket és 40 Celsius-foknál nem melegebb vizet. A gyapjú fogalma alatt olyan állati szőrköntöst értünk, amely a bőrről leválasztva összefüggésben, bundában marad, nem esik szét elemi szálaira. A gyapjú nem csak a juhra jellemző, mert ha nem is teljesen azonos, de szerkezetében hasonló gyapjút termel az angóranyúl, a te-A gyapjúszál keresztmetszete (Állattenyésztés c. könyv után) 1. velőállomány, 2. kéregállomány, 3. felhám ve, a jak is. Közismert, hogy a legmelegebb és legkönyebb a tevegyapjúból készült takaró. Juhainkon a legértékesebbek a pehelyszálak, melyekből 40-80 alkot egy pászmát egy kötőszál összefogásával. A fátyolszálak kötik össze a pászmákat, s ezért marad együtt a bunda. A gyapjúszálak vastagsága többek között a fajtától is függ. Minél vékonyabb, „finomabb”, annál vékonyabb fonal készíthető belőle. A szálak hosszúsága határozza meg a szakítószilárdságot is. A rövid szálakból készül a kisebb értékű, úgynevezett kártolt fonal, illetve szövet. A faggyúmirigyek által termelt gyapjúzsír — ebből vonják ki kozmetikai célra a lanolint — védi meg a gyapjút az időjárás káros hatásaitól. A legkiválóbb gyapjútermékeket előállító cégek csak a legjobb fajtájú finomgyapjas és nem beteg juhok gyapjújával dolgoznak. Olyannal, mely a feldolgozás után is él, mert rugalmasságát, szakítószilárdságát, hőtartó képességét, nedvszívóságát megtartja. A merinó fajtájú juhok képesek ilyen minőséget termelni, ha következetes a tenyésztői munka, szakszerű a tartás és a takarmányozás. Sajnos ez ma csak a juhállományok egy részére jellemző, mert a gyapjú alacsony felvásárlási ára, illetve korlátozott eladhatósága erre nem ösztönzi a juhászokat. III Jó, ha tudjuk melyik fajta szőlő honnan származik, ma hol termesztik. FEHÉRBORSZŐLŐ-FAJTÁK Bánáti rizling (Jugoszláviában Kreaca) Valószínűleg magyarországi — bánáti — eredetű. Termőképessége jó közepes, könnyen szakadó. Középérésű, nem rothadó fajta. Lányeredéke közepes. Mustjának cukor- és savtartalma közepes. A bor extrakt-, Ulat- és ízanyagtartalma csekély. Bianca (Egri csillagok 40) Seayve-Villard 12 375 (Eger 2) X Bouvier. Nemesítők Csizmazia József és Bereznai László, 1963. Bőtermő, fürtje, bogyói közepes méretűek Korán érik, nem rothad, mustjának cukortartalma nagy. Savtartalma, cukormentes extrakt-, valamint illat- és ízanyagtartalma közepes. Chardonnay (Fehér burgundi) Francia származású, de igazi „világfajta”. Termőképessége közepes, fürtje kicsi, bogyója közepes. Héja vékony, de tartós. Középérésű, kissé rothad. Mustja sok cukrot és sok savat tartalmaz. Borának extrakt-, ülat- és zamatanyag-tartalma nagy. Chasselas (Saszla, Fábián szőlője, az NSZK-ban Gutedel, Svájcban Fendant, Ausztriában Schöndel) Franciaországból terjedt el. Közepes termőképességű. Fürtje, bogyói közepesek A bogyók lédúsak ropogósak Korán érik nem rothad. Mustjának cukor- és savtartalma csekély. A bor extrakt tartalma kicsi, illat- és ízanyagtartalma közepes. Cserszegi fűszeres Irsai Olivér X Piros tramini. Nemesítette Bakonyi Károly 1960-ban. Bőtermő. Fürtje, bogyója közepes. Korán érik, kicsit rothad. Mustjának cukortartalma közepes. Borának savtartalma nagy, cukormentes extrakttartalma közepes. Borának illat- és ízanyagtartalma nagy. Ezerfürtű (Miklóstelepi 5) Hárslevelű X Piros tramini. Nemesítette Kurucz András és Kwaysser István 1950-ben. Bőtermő. Fürtje, bogyója közepes. Korán érik kicsit rothad. Cukortartalma közepes, savtartalma csekély. Borának extrakt-, Ulat- és ízanyagtartalma közepes. Ezerjó (Budai fejér, Korponai, Tausendguta, tévesen: Zierfandler) Magyar származású fajta. Korán érik, fürtje közepes, bogyói nagyok Héja vékony. Korán érik rothadékony. Cukortartalma csekély, savtartalma nagy. Borának cukormentes extrakttartalma közepes, illat- és zamatanyag-tartalma kicsi. Furmint (Som, Szigeti, Zapfner, Jugoszláviában Zilavka, az NSZK-ban Gebier Mosler) Származása bizonytalan. Magyar, francia vagy itáliai származású. Bőtermő. Fürtje közepes, bogyói nagyok Későn érik rothadékony, jól aszúsodik Cukor-, sav- és cukormentes extrakttartalma nagy, illat- és zamatanyag-tartalma közepes. Hárslevelű (Lipovina) Magyar származású fajta. Bőtermő, fürtje nagy, bogyói közepesek A bogyó héja középvastag. Későn érik kissé rothad. A must cukortartalma nagy, savtartalma közepes. Borának cukormentes extrakttartalma nagy, illat- és zamatanyag-tartalma közepes vagy nagy. Irsai Olivér Pozsonyi fehér X Csaba gyöngye. Kocsi Pál hibridje. Közepes termőképességű, fürtje közepes, bogyói kicsik. Héja vékony, de szívós. Korán érik nem rothad. Mustja közepes mennyiségű cukrot és kevés savat tartalmaz. A bor cukormentes extrattartalma közepes, illat- és zamatanyag-tartalma sók. Izsáki (Izsáki sárfehér, Fehér dinka, Fehér kadarka) Valószínűleg magyar származású fajta. Bőtermő, fürtje, Ixigyói nagyok Héja közepesen vastag, de gyenge. Későn érik rothadékony. Mustjának cukortartalma csekély, savtartalma nagy. Borának cukormentes extrakttartalma, illat- és ízanyaga kicsi. Jubileum 75 (Miklóstelepi 11) Kurucz András hibridje, Ezerjó Szürkebarát (1951) Bőtermő, fürtje, bogyói közepesek Későn érik nem rothad. A must cukortartalma csekély, savtartalma közepes. Borának cukormentes extrakttartalma, illat- és ízanyagtartalma nagyon kicsi. Juhfark Valószínűleg magyar származású fajta. Közepes termőképességű. Fürtje, bogyói középnagyságúak A bogyó héja vékony, de tartós. Későn érik rothadékony. Cukortartalma csekély, savtartalma nagy. Borának cukormentes extrakttartalma, Ulat- és zamatanyag-tartalma közepes. Karát (Miklóstelepi 6, Kecskemét 6) Kövidinka X Szürkebarát. Kurucz András és Kwaysser Istán állította elő. Közepes termőképességű. Fürtje, bogyója közepes. Középérésű, kissé rothad. Közepes mennyiségű cukrot és savat tartalmaz. Borának cukormentes extrakttartalma nagy, illat- és zamatanyag-tartalma közepes. Királyleányka (Romániában Feteasca regle) Erdélyi eredetű. Közepesen terem, fürtje kicsi, bogyói közepesek. Bogyóhéja vékony, de tartós. Középérésű, kissé rothad. Mustjának cukor- és savtartalma, borának cukormentes extrakttartalma, illat- és zamatanyag-tartalma közepes. (folytatjuk) ... és kereke (A szerző felvételei) A régi malmok a gabonából szedett váméit dolgoztak. Ez az őrölnivaló egytized részét tette ki. A malom a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt, így sok helyen valóságos molnárdinasztiák keletkeztek. Vagyonukat egymás közötti házasodással is igyekeztek gyarapítani. Sok munka idején — különösen aratás után — éjjel-nappal dolgoztak a malmok. A távolabbi vidékekről szekérrel érkezők ilyenkor napokat is vártak lisztjükre. Ha rossz idő volt, a malomházban, a felrakott zsákokon aludtak, várakoztak. Jó időben az udvaron álló szekereiken éjszakáztak. Esemény, kirándulás volt ez a mezei munkában megfáradt parasztoknak. Egy század végi útleírásban ilyen képet festenek a Szádelői-völgyben működő malmok „éjszakai életéről”: „Betértünk a malomba. Fáradt tagjainknak igen jólesett a pihenés. A derék gazda feltárta azon ajtót, mely a malom belsejébe nyílt, hogy a malombeli tüzelőnél körbe gyülekezett fehérnép elbeszéléseit hallgassuk. Egy koros anyóka tündéres meséje, a tűzhely kedélyes lángjai s a malom gépezetének egyhangú zúgása, kerepelése nemsokára csendes álomba ringatá kisded vándor társaságunkat. De ez nem sokáig tartott. Társaságunk ismét szaporodott. Lucska és Barka helységekbe tartozó pajkos és vidám leányok — kik nem férvén el a közeli kendertörőben, míg helyet kaphatnak, ide vonultak — jókedvűen nevetkérezve s tréfálózva szaporították a malombeli kaszinó, a tüzelő népességét s élénk társalgás közben kikaczagták az álmot szemeinkből. Tej-, vaj s gyümölcsből állott uzsonánknál, gazdánk örömére, kitűnő étvágyat tanúsítottunk. S miután a szárpatakban tanyázó pisztrángoknak ő itt az ura és királya; azon esetre, ha alkonyatig várunk, friss pisztráng lakomára hívott meg bennünket...” Egykor a malomnak fontos szerep jutott a falu társasági életében is. Az őrlésre várókon kívül a környékbeliek is gyakorta benéztek oda egy kis beszélgetésre, időtöltésre. Sokan csak a hírek miatt jártak a közeli malmokba, ahol mindenről értesülhettek, mert sokféle, messziről jött emberrel találkoztak. Ott szereztek tudomást az adásvételekről, az eladó jószágokról, a falu dolgairól. Sok legénynek, leánynak ott dőlt el a sorsa, hiszen nem egy malombeli ismeretségből kerekedett házasság. Ha néprajzos volnék, sok érdekes, molnárokkal kapcsolatos adatot, történetet gyűjthetnék össze, és adhatnék közre. Mint újságíró azonban elsősorban az illetékesek és a (volt) tulajdonosok, valamint a rátermett vállalkozók figyelmét, érdeklődését szeretném fölkelteni az agráripar e történelmi emlékei iránt; védelmük még mindig értékmentő vállalkozásnak bizonyulna. Ha pedig másként nem megy, az észak-csehországi hangulatos vendéglőkké átépített malmok mintájára — idegenforgalmi létesítményekké válhatnának a jobb sorsra érdemes vízparti, erdőszéli öreg malmok. KORCSMÁROS LÁSZLÓ a hosszúréti malom...
