Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-27 / 190. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap esi törtök E3EH33B !I* évfolyam j^t22EEBBB 'ra 2^° k°r°na Regionális együttműködés Csodák már nincsenek Ünnepélyes pillanat színhelye volt kedden a Csemadok ipolysági szervezetének székháza, ahol a Csemadok Lévai Területi Választmányának és a magyarországi Pest megyei önkormányzatnak a vezetői együttműködési megállapodást írtak alá amatőr művészeti csoportok csereakcióiról, továbbá könyvtáraknak irodalmi mű­vekkel és sajtótermékekkel való ellátásáról, művészegyüttesek vezetőinek tovább­képzéséről, népfőiskolái előadások szervezéséről, valamint diákok és pedagógusok továbbképzéséről, tanszerek cseréjéről. A vezetőségi ülésen — amelyet Kqjlor Pál, a területi választmány elnöke vezetett — több hónapos előkészítés után jóváhagyott szerződést a magyarorszá­gi fél részéről Német István, a Magyar Cserkészszövetség megyei referense is ellátta kézjegyével. Ezt azért szükséges megemlíteni, mivel a megállapodással elő kívánják mozdítani a cserkészmozgalom fejlődését és a két régió e téren kifejtendő együttműködésének bővítését. Dr. Inczédy János a megállapodás aláírása alkalmából elmondta: a múlt­ban a magyarországi és csehszlovákiai szervek, szervezetek sok formális szerződést kötöttek, de most már tudatára kell ébrednünk annak, hogy „a csodákra nem szabad várni, hanem becsületes, szorgos munkával nekünk kell csodákat tenni”. Mégis megtartották a PDF—DSZM párbeszéd újabb fordulóját Ellenzéki megbeszélés alkotmányügyben Nézeteltérésekről és feszültségoldásról Tegnap, egy nappal korábban a ter­vezettnél mégis sor került Václav Klausnak, a Polgári Demokrata Párt és Vladimír Meciarnak, a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom elnökének a találkozójára. A két vezető között egy keddi telefon­­beszélgetés alapján született megál­lapodás a tárgyalás megtartásáról, amelynek színhelyéül Brünnt vá­lasztották. Václav Klaus és Vladimír Meőiar ennek alapján tegnap délután rövid­del három óra után találkozott a vá­ros egyik villájában. A két győztes politikai erő vezetője először négy­­szemközti megbeszélést folytatott a PDP és a DSZM között kialakult fe­szültségről és nézeteltérésekről, s ezzel kapcsolatban szóba kerültek a szövetségi szervek és nemzetközi in­(Folytatás a 2. oldalon) (SZALAY ZOLTÁN karikatúra) Védett és védtelen emberfajok? Nemzetrészek mint engesztelő áldozat A Világ Természetvédelmi Alapja, ez a nemzetközi környezetvédelmi szervezet — mely nem túl erős és a ha-' talniak szerte a világon nem nagyon kedvelik — piros könyvben tette közzé az állatvilág már kihalóban lévő egyedeinek jegyzékét, hogy tudjuk, melyek a rendkívüli vé­delemre megérett fajok. A piros könyvben felsorolt álla­„Egymásra vagyunk utalva, és ez a legcsodálatosabb törvénye a létnek. ” (FEKETE GYULA) Ha kétszázan követnének... Két évvel ezelőtt, amikor a magyar egyetem megnyitása érdekében elsőként tettem le a pénzt Simonyiban, a műve­lődési ház üléstermében, optimista voltam. Lehettem is, hiszen azon az estén a község polgárai pillanatok alatt megértették az adakozás értelmét, célját. Ma is optimista (Folytatás a 2. oldalon) tokra mindenképpen vigyáznunk kellene, ha azt akar­nánk, világunk tovább már ne szegényedjék Nem tudom, a Föld legmagasabb rendít élőlényének az embernek van-e olyan nemzetközi szervezete, amely az emberfajokkal foglalkozik és azokról az egyedekről készít jegyzéket, melyeket szintén a kihalás veszélye fenyeget. So­káig hajlamos voltam hinni: létezik ilyen szervezet, egy ideje azonban már eloszlott ez a hitem. A hozzánk hason­ló nemzettöredékeket, melyeket akaratunkon kívül, szülő­földjükkel együtt kényszerítettek idegen országba a törté­nelmi játszmák sakknagymesterei, úgy tűnik most újabb játékmesterek veszik kézbe. Olyanok akik eldöntötték feláldoztathatunk a nacionalizmus és sovinizmus oltá­rán. Ha eddig balgán abban bíztunk vannak olyan nem­zetközi szervezetek melyek midőn már Izsákként vergő­dünk Ábrahám-atyáink kezében, lefogják a lesújtani ké­(Folytatás a 2. oldalon) Kisebbségi kérdésben nem lesz szlovák támogató Tegnap Pozsonyban a Kereszténydemokrata Mozgalom székházában megbeszélést tartottak a KDM és a magyar parlamenti mozgalmak frakcióinak képviselői. Tanácskozásuk témáját a szlovák alkotmánytervezet, illetve annak jö­vő heti parlamenti megtárgyalása képezte. Ahogy Duka Zólyomi Ár­pád, az EPM frakcióvezetője el­mondta, a felek ismertették egymás­sal álláspontjaikat és arról is szót váltottak, milyen magatartást tanú-Duray Miklós: A kiegyezés pillérei Lapunkban is közöltük, hogy a Magyarok Itt. Világkongresszusán Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke nyilatkozatot terjesztett elő a kisebbségekről. Az alábbiakban ismertetjük azt a beszédét, amely a dokumentum beterjesztése alkal­mával hangzottéi a budapesti világtalálkozón, augusztus 19-én. Bevezetőjében Duray Miklós elmondta: a határontúli magyarok fórumának résztvevői azzal a feladattal bízták meg, hogy a világtalálkozó küldöttei elé ter­jessze á kisebbségi helyzetben élő magyarság ügyében megfogalmazott nyilatko­zatot. A beszéd a továbbiakban így hangzott: .Háromnegyed évszázaddal ezelőtt a magyar nemzetet olyan csapás érte, me­lyet történelmünkben csak a török hódoltsághoz lehet mérni. Rettentő' fizikai és lelki szenvedések, kiűzetések, megaláztatások, jogfosztások megélői lettünk. He­lyenként közönséges gyilkosok játékszere voltunk és sokan közülünk áldozatai is. Sokunkban kitörölhetetlen nyomot hagyott mindez, sokunk lelkében a félelem és a bosszú görcsét rögzítette. Szenvedést okoztak nekünk. Szenvedést jelentett számunkra. De szenvedett egész Közép-Európa is. Mert azt a helyzetet, melyben mi beborulni láttuk magunk fölött az eget, amelyet a körülöttünk élő népek nemzeti győzelemként éltek meg, rövidesen fölváltotta az általános gyötrelmek kora. Kö­zép-Európa népei kivétel nélkül megkínoztattak. Most kezdünk magunkra találni mindannyian. Igaz, hogy az önkény és a nemzeti őrület még vívja utóvéd-harcát, de egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az elmúlt háromnegyed évszázadban mindannyian szenvedtünk. Akármilyen furcsán Is hangzik, ez az azonosítható közös tapasztalatunk. Két éve új korszakot nyitottunk történelműnkben, új korszak kezdődött Közép- Európa történelmében. Elkerülhetetlenül oda kell visszanyúlnunk, ahol elkezdő­dött a háromnegyed évszázados ámokfutás. Másként nem tudjuk megtalálni sem az önvizsgálat, sem az engesztelődés, sem a társadalmi gyógyulás, sem a kiegye­zés pilléreit. Márpedig ezek nélkül ismét elvetélt kísértetünk. A Kárpát-medencé­ben nyújtsuk békét és kiegyezést kínáló jobbunkat, a bennünket körülvevő, a ve­lünk együttélő népek felé. Van erkölcsi alapunk rá — a szenvedések sorozata a mi kálváriánkkal kezdődött. Kell, hogy ez is véget érjen. Kell, hogy a többiek is ma­gukra találjanak. Közép-Európa új békéjének egyik alaptétele a magyar kérdés megoldása, mely a kisebbségben élő magyarság tarthatatlan helyzetével adott. Kinyújtott békejob­bunkban ez az egyetlen követelés." sítanak majd az alkotmánytervezet végső megszavazása során. Mivel a KDM az alkotmányterve­zet bizottsági vitái során nem terjesz­tett be részletekre vonatkozó mó­dosító javaslatokat, csupán elutasító állásfoglalást nyújtott be, először azt (Folytatás a 2. oldalon) Tőkés László nagyváradi református püspök: „Az egészséges nemzeti megnyilvánulás nem nacionalizmus!” A Magyarok III. Világtalál­kozójának egyik előadója volt Tőkés László nagyvára­di református püspök aki is­mét egyedülálló gondolatokat tolmácsolt a világ magyarsá­gához Mint ismeretes, romániai üldözése 1983-ban’kezdődött, de már 1975-ben zaklatások sorozatát kellett elszenvednie. A kulturális életben és a lelki­pásztorok körében kifejtett te­vékenysége, valamint az Ellen­pontok című szamizdat folyói­rat munkájában való részvéte­le miatt 1984-ben eltávolítot­ták a dési gyülekezet éléről. Ezután két év munkanélküli­ség következett. 1986-ban újra álláshoz jutott, Temesvárott. A drasztikus zaklatások azon­ban ezután sem szűntek meg, majd 1988-ban kezdetét vette az az összehangolt egyházi és politikai hadjárat Tőkés Lász­ló ellen, amely az 1989 decem­berében kirobbant romániai forradalom eseményeibe tor­kollott. Talán mindannyian tudjuk, hogy a romániai forra­dalom előkészítésében nagyon fontos esemény volt, amikor Tőkés László 1989 nyarán — a Magyar Televízió Panoráma című műsorában — elhang­zott nyilatkozatával áttörte a megalázó hallgatás falát. Az­tán két évvel a romániai forra­dalom után több ízben olyan fenyegetés hangzott el Romá­niában, mely szerint 150 000 dollár jutalmat adnak annak, aki meggyilkolja Tőkés Lász­lót. Csupán azért, mert anya­nyelvén hirdeti az Igét, mert anyanyelvén szól gyülekezeté­hez, híveihez, s mert ápolja a kisebbség—anyaország kap­csolatot. • Püspök úr! Véleménye sze­rint miért volt fontos szá­munkra a Magyarok III. Világkongresszusa? — A Magyarok III. Világta­lálkozójának fontosságát min­denekelőtt abban látom, hogy egyáltalán meg lehetett tarta­ni. Ötvennégy évet kellett vár­ni arra, hogy egy ilyen magától értetődő találkozót rendez­hessünk. Ez önmagában is mutatja, hogy mennyire fo­nákhelyzetben éltünk eddig. A történelem nagyon furcsa álla­potba sodort bennünket. Ezért nagyjelentőségűnek tar­tom a Magyarok III. Világta­lálkozójának a megrendezé­sét. S ezért érinti egyes kör­nyező országok és népek érzé­­(Folytatás a 3. oldalon) ||A CSNT Elnöksége menesztette a „kommunista” főügyészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom